Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
5 K 1974. JANUÄR 27., VASÄRNAP s^ttriap Búvár Természet- és környezetvédelmi folyóiratként, mint az Országos Természetvédelmi Hivatal lapja jelenik meg januártól továbbra is a Hírlapkiadó Vállalat gondozásában — a 29. évfolyamába lépett Búvár. Az ismeretterjesztő biológiai folyóirat most megjelent számú új profiljához híven közli Balogh János akadémikusnak az ökológiai szabályzó rendszerek környezet- védelmi szerepéről írt tanulmányát. A többi érdekes írás közül figyelmet érdemelnek az Eszak-Magyarország környezetvédelmi terveiről, a kiárusított természetről, a százéves Budapest kisállattenyésztésé- ről. A Délegyháza környéki tanyákon jól hasznosítják az állattartáshoz kedvező feltételeket. Csaknem minden család sok jószágot tart. Herman Lajos családja is minden évben jelentős összeget kap a szerződéses sertésekért. ZÁRSZÁMADÁSOK IDEJÉN Bruttó jövedelem: két és fél milliárd Érvényesítsék a tss-demokráciát! Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége a tagság színe elé álljon: elkezdődtek a megyében az 1973-as év gazdálkodási eredményeit értékelő zárszámadó közgyűlések. 145 termelőszövetkezetben, egy halászati szövetkezetben, 24 szakszövetkezetben és 31 szövetkezetközi társulásban készítenek mérlegbeGabonabőség — Az 1973-as évet az élelmiszergazdaságban a kiegyenlítődés jellemezte. A korábbi évek során az egyes gazdaságokban erőn felül vállalt beruházások, s fejlesztés következtében előállott feszültség szűnőben van, a kimerült fejlesztési alapok lassan jeltöltődnek. A mezőgazdaság egyes ágazatainak értékelésére térve, először a növénytermesztés eredményeiről ejtsünk szót. A termelőszövetkezetekben tavaly kiemelkedően magas volt a kalászosok hozama: búzából 33 mázsa a hektáronkénti átlagtermés, ami 2,3 mázsával haladja meg az 1972-ben betakarított termést, az őszi árpából 27 mázsa termett, a hozamnövekedés 5,3 mázsa. A kapásoknál ellentétes helyzet alakult ki, a napraforgót kivéve, a termésátlagok elmaradtak az előző évitől. A hosz- szan tartó szárazság miatt különösen a burgonya és a cukorrépa átlagtermése volt kevés. Az előbbiből 110,5 mázsát takarítottak be, ami 22 mázsával kevesebb, mint az 1972-es átlag, a cukorrépa 234,5 mázsás hozama pedig 116,8 mázsával kevesebb a megelőző év eredményénél. Kukoricából 36 mázsás átlagtermést takarítottak be a gazdaságok, ez mindössze 1,1 mázsával kevesebb a korábbi esztendő hozamánál. E termény viszonylag magasabb terméshozama részben a terjedő iparszerű növénytermesztésnek köszönhető. Föllendiilő szarvasmarhatenyésztés Zöldséget az előzetesen megtervezett nagyságú vetés- területen termesztettek a gazdaságok, de a termésátlagot részben az időjárás kedvezőtlen alakulása, részben az üzem- és munkatervezés hiányosságai miatt elmaradtak a várakozástól. Rekordot hozott viszont 1973 a szőlőtermesztésben, ám a minőség a vártnál gyengébb volt. így a termelő- szövetkezetek bevétele mérsékeltebben emelkedett, mint arra számítottak. A kimagasló idei termés egyébként korántsem jelenti, nogy megszűntek a homoki szőlőtermesztés gondjai, egyre sürgetőbb az ültetvények felújítása, a korszerű termesztést viódok alkalmazása. Gyümölcsöseink termése mindent összevetve, a tervek szerint alakult, jól fizettek a bogyósok — különösen a málna és az eper — viszont a tavaszi fagyok következtében kevesebbet termett a kajszi és az őszibarack. számolót, pontosabban 11 gazdaságban már meg is tárgyalta azt a közgyűlés. S hogy milyen eredményeket könyvelhetnék el a megye gazdaságaiban? Ezt körvonalazzuk Békési Sándornak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya helyettes vezetőjének tájékoztatása nyomán.- burgonyaínség Az állattenyésztés eredményeit összegezve mindének- előtt azt említjük, hogy a szövetkezeti gazdaságok szarvasmarha-állománya 1972. szeptember 30-a és 1973 szeptember 30-a között 7,2 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 8,3 százalékkal nőtt — a szarvasmarha-tenyésztést támogató kormányintézkedések hatására. Az 1973-ra áthúzódó száj- és körömfájás járvány ellenére 6,1 százalékkal nőtt a megye közös gazdaságainak sertésállománya is, a betegség csak a kocaállományban okozott 3,1 százalékos visszaesést. Az említett két ágazat fejlődése a kívánalmak szerinti ütemű. Tovább csökkent viszont a juhállomány — 3,2 százalékkal —, ezen belül az anyajuhok száma 11 százalékkal esett vissza. A baromfi- állomány szintén megcsappant az elmúlt évben, a tojóállomány például 21,8 százalékkal, ám ez utóbbi ágazat viszonylag gyorsan fejleszthető, amire a fogyasztói igények kielégítése érdekében szükség lesz. Gépekre költenek 1973-ban a termelőszövetkezetekben kevesebb melléküzemági részleg működött mint korábban, de az árbevétel mintegy 8—10 százalékkal magasabb volt, mint az előző évbein. Néhány helyen gondot okozott és okoz jelenleg is az üzletfelek megtartása, a folyamatos munkavállalás. Fejlődött a termelőszövetkezeti élelmiszeri eldolgozó ipar. A szövetkezetek mérlegszé- .rinti nyeresége várhatóan 1? százalékkal lesz 'több mint 1972-ben. A téeszek bruttó jövedelmének emelkedése mintegy 7 százalékos volt, eléri a 2 milliárd 510 millió forintot. Ez azért is említést érdemel, mert 1973-ban csak 2,4 százalékos bruttó jövedelememelkedést terveztek a gazdaságok, örvendetes, hogy a szövetkezetek a felosztható jövedelemből fejlesztési alapra 14 százalékkal többet fordíthatnak — összesen mintegy 520 millió forintot — mint legutóbb. Az 1973-ban beruházásokra felhasznált pénzösszeg 16,5 százalékkal kevesebb, mint 1972-ben. Csökkent — 208 millió forint állományértékkel — a befejezetlen beruházások száma. Lényeges azonban, hogy számottevően megnőtt a gépi beruházások aránya, mintegy 30 százalékkal többet költöttek a gazdaságok gépvásárlásra mint a megelőző évben. Eme leggyorsabban megtérülő termelési befekte1 tés részaránya a beruházási szerkezetben elérte a 60,8 százalékot. Nőtt a személyi jövedelem A tsz-tagok és alkalmazottak személyi jövedelme várhatóan 4,8 százalékkal emelkedik, die nőtt a . ledolgozott munkanapok száma is, mintegy 2—3 százalékkal- Az egy napra — 10 órás munkanapra! — jutó átlagkereset az előzetes számítások szerint eléri a 103 forintot. A termelőszövetkezetek az említett kedvezőtlen természeti tényezők ellenére is javuló gazdálkodási eredményeit a nagyobb termelékenység javára írhatjuk. Még 1972-ben egy munkanapra 389 forint árbevétel jutott, tavaly ez az ösz- szeg már elérte a 430 forintot. A megyében 16 kedvezőtlen adottságúnak minősített tsz gazdálkodik, közülük várhatóan három zárja az évet veszteséggel. Szövetkezeti bruttó jövedelmük viszont a megyei átlagtól eltérően nem nőtt, hanem 4,9 százalékkal kevesebb mint tavaly volt. (Egyébként a megelőző év veszteségei alapján 1973-ban szanált nyolc termelőszövetkezet közül mindössze egy zárja negatív eredménnyel az évet). Az 1973. évi eredmények még nem végleges értékeléséből kitűnik, hogy a szeszélyes időjárás kártétele ellenére is fokozta termelését, s növelte jövedelmét a szövetkezeti gazdaságok többsége. Fokozatosan megteremtik a további fejlődés pénzügyi alapját, arányosan emelik tagjaik és alkalmazottaik személyes jövedelmét. Tárgyilagos tájékoztatást! Adódnak gondok is a termelésben: az 1974-es év teendői közé tartozik o burgonya-, zöldség- és cukorrépatermelés fejlesztése, átlagtermelésének növelése. Az állattenyésztésben esedékes idei feladatok pedig a szakosított állattartó telepek feltöltése, a termelés alapos megszervezése, az elmaradó ágazatok, így a juhászat fellendítése, amit állami támogatással tehetnek a gazdaságok. A korábbinál lényegesen többet kell tenni a korszerű üzem- és munkaszervezés ügyében, továbbá a szövetkezeti tulajdon védelméért, az •ellenőrzés javításáért. A zárszámadás készítése során a szövetkezetek vezetőinek szem előtt kell tartaná a megfelelő mértékű fejlesztési és biztonsági tartalékolást, gondoskodniok kell arról, hogy a tagság a zárszámadást tárgyaló közgyűlésen az 1973- as év gazdálkodásához fűződő kérdésekről tárgyilagos tájékoztatást, a további teendőkről világos útmutatást kapjon. Célszerű a lehetőség szerint a tagságnak a meghívóval együtt a mérlegbeszámoló fontosabb adatait feltüntető és értékelő írásos tájékoztatót kézbesíteni- így.érvényesülhet valójában a szövetkezeti demokrácia. Apor Zoltán Hogyan lett statisztikus? 'if-,. MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK ■■ -h V. ■ íy ről, mit láttak az operában, én pedig száz füllel hallgattam. Se pénzem, se ruhám nem volt az operához ... — Egy napon felkerestek az egyetemről: miért nem megyek tanulni, ösztöndíjat is kapnék- A fizetésem 190 forinttal több volt, mint ameny- nyi az ösztöndíj lett volna. Maradtam. Aztán elküldték tízhónapos statisztikai káderképző tanfolyamra, a Várba. Csak tanulnom kellett és mégis megkaptam a fizetésemet. Mire elvégeztem, országszerte megalakultak a KSH területi igazgatóságai, és én a Pest megyei Igazgatósághoz kerültem. Előbb — két hónapra — a budai járási felügyelőségre, aztán a központba. Tizenkilenc éves voltam, 1952. őszét írtuk. Még a tanfolyamon felvettek párttagnak, s alighogy idekerültem, rövidesen megválasztottak a megbetegedett alapszervezeti párttitkár utódának. Nem tartott sokáig, mert férjhez mentem, s a következő ősszel megszületett a lányom. Mialatt szülési szabadságon voltam, vezetőségválasztás volt a pártban, s a titkár gondja megoldódott, ötvennégy tavaszán jöttem visz- sza, s a szakszervezet titkára lettem. Egyetemi évek Itt, a Pest megyei igazgatóságon is a mezőgazdasági csoportban dolgozott, a termelőszövetkezetek adatszolgáltatása s az adatok szöveges elemzése volt a feladata. — Elemezni már tudtam, de a mezőgazdaságot kevéssé ismertem. Jelentkeztem a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság-tudományi karára. Levelező tagozaton szereztem mérnöki diplomát 1963-ban. Ügy döntöttem, hogy nem hagyok szünetet magamnak: mindjárt hozzáfogok a doktori disszertációm megírásához. Csaknem háromévi munkával, 1966-ban ledoktoráltam. Disszertációmat — „A búzatermesztés helyzete a Duna—Tisza közén” címmel — jelesen védtem meg. — ... Ott ugyan nem csevegtek operákról, zsú- rokról, mégis nehéz volt. „Hihetetlen, hogy egy nő...” — mondogatták —, „... aki nem is gyakorlati, munkát végez...” — máig is a fülemben cseng — „ ... így ismerje a búzatermesztés helyzetét...” Akkor már jó ideje főelőadó volt az igazgatóságon, sőt — 1965-ben — kinevezték a tájékoztatási osztály vezetőjének. Ez az osztály foglalkozik a népgazdaság valameny- nyi ága — az ipar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság — szociális, kulturális kérdéseinek, beruházásainak elemzésével. Tanulmányai, szakcikkei rendszeresen megjelennek a Területi Statisztika című szakmai folyóiratban. Egyikmásik felér egy újabb disszertációval: „A termelési méret, a felvásárlási ár és az önköltség főbb összefüggései”; „Az új gazdasági mechanizmus egyes elemeinek érvényesülése”; „A búzatermesztés helyzete Pest megyében” és „A lineáris programozás alkalmazása a mezőgazdasági termelőszövetkezetek távlati tervezésében”. közgazdaságtudományi egyetem kétéves mérnök-közgazdász tagozatára, az iparszakra. Egy diploma kevés — ... Az osztályunkon • nem volt betöltve minden munkakör, de nekünk azt is el kellett látni... 1969- ben párttitkárnak választottak, ennek is eleget akartam tenni... Hiányzott egy osztályvezetőnk, őt is helyettesítettem... Gyenge volt a matematikai tudásom, azt is pótolnom kellett... Egy év után úgy éreztem, nem bírom tovább. Elhatároztam, hogy abbahagyom, s inkább leteszem a felsőfokú statisztikai * szakvizsgát. A vizsgát letettem, s a következő évben folytattam az egyetemet. Diplomamunkám témáját ezúttal az ipargazdaságból választottam: „A Pest megyei székhelyű iparvállalatok gazdasági tevékenységének hatékonysága” címmel. 1972 novemberében védtem meg ... Ugyanebben az évben kitüntették a Munka Érdemrenddel. — Hogy lesz valaki statisztikus? — teszi fel ismét a kérdést, most már elgondolkozva. — Valahogy így. Küszködve a feladatokkal, s megpróbálva lépést tartani a követelményekkel. Ha most visszagondolok 19 éves önmagámra, olyanformán érzem magam, mint a hályogkovács, amikor valódi szemműtétet látott: úristen, hogy is mertem csinálni?! ...legfeljebb nyelveket Kerekes Jánosné dr. Varga Évát 1973 szeptemberében — elődje nyugdíjazásakor — kinevezték a KSH Pest megyei Igazgatósága vezetőjének. A párttitkári tisztségben szerzett tapasztalatait, emberismeretét most az új feladatkörben hasznosíthatja. — Ügy érzem, ez nem elég. Már alig várom a tavaszt, a vezetői továbbképzőt. Az lesz az utolsó, aztán befejeztem a tanulást. Több mint húsz éve, csak tanulunk. Hol a férjem, hol én, hol pedig mindketten, egyszerre. Most már .utazni szeretnék, körülnézni kissé a világban... És olvasni, szép- irodalmat ... Tanulni pedig — semmit. Legfeljebb ... legfeljebb nyelveket. Például oroszt. Az orosz nyelvű szakiroda- lom egyike a leggazdagabbaknak a világon ... Nyíri Éva Hogy lesz valaki statisztikus? Véletlenül? Szabad elhatározásból? Rábeszélésre? Netán erre készül kiskorától kezdve? „Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!...” De éppen statisztikus?! És ráadásul — egy nő?! — Hogy lesz valaki statisztikus? — A kérdés tulajdonképpen udvariatlan, de Kerekes Jánosné, dr. Varga Éva, a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának vezetője — szerencsémre— nem veszi annak: — Én például véletlenül lettem az. Mivel a Keleti Károly utca, — ahol a KSH székel — közel volt a Jurányi utcai kereskedelmi iskolához... Állás a szomszédban ... 1939-ben súlyos gyász érte a pesthidegkúti Varga családot: meghalt az apa, magéra hagyva feleségét három gyerekkel, s a még meg sem született negyedikkel. A kisebbeket néhány évre rokonok vették magukhoz, a legidősebb — Varga Éva 17 éves nővére — dolgozni ment. — Amikor elvégeztem a polgárit, a testvéreim azt mondták: segítenek, hogy továbbtanulhassak. Választanom kellett: hol tanuljak tovább? Tanácsot nem volt kitől kérnem, csak a saját eszemre hallgathattam. Menjek gimnáziumba? Ahhoz különbözeti vizsgát kell tennem, és egyébként is: mihez kezdenék a gimnáziumi érettségivel? Megtudtam, hogy a kereskedelmiben gyors- és gépírást is oktatnak. Ez jó,: gondoltam, innen ilegalább elmehetek gyorsgépírónőnek. ... Sosem felejtem el a beiratkozást. Elegáns lányok, még elegánsabb mamákkal, csaknem mindenki ismerte egymást, csak én álldogáltam egyedül, idegenül a sor végén. „Az ott a Mauthner lány” mondta valaki, „mellette pedig a Szamekék lánya”. No, nekem itt befellegzett — gondoltam. Kijött egy tanár és megkérdezte, kinek van kitűnő bizonyítványa. Síri csend felelt. Kinek van jelese? Szinte félálomban tettem fel a kezemet. Egyedül én. A tanár előre hívott a sor végéről és magával vitt az irodába... Az igazgatói iroda sötét színű faburkolatához jól illenek a világos, modern bútorok. Nyílik az ajtó, kávét hoznak be, meg vaskos dossziét, aláírásra váró levelekkel. — 1951-ben érettségiztem és persze, azonnal dolgozni akartam. Jött ugyan egy bizottság, a jó tanulókat rábeszélni az egyetemi továbbtanulásra, én is kitöltöttem a jelentkezési lapot a közgázra, de úgyis tudtam, hogy hiába. Nekem pénzt kell keresnem. Később felvételi vizsgára hívtak, sikerült, én pedig állás után jártam. Az iskolában valaki azt mondta, hogy a szomszédban, a KSH-ban munkaerőt keresnek. Azonnal odamentem. Az első fizetés Mindenféléről kérdezgették, mikor választották az iskolai diákszövetség osztálytitkárának, mikor lett — diákfővel — az MDP tagjelöltje, felküldték a személyzeti osztályra, s ott közölték, hogy felvették segéd- plőadónak a mezőgazdasági főosztály újonnan alakult termelőszövetkezeti csoportjához. — Már néhány hét után bántani kezdett, hogy én csak az adatszolgáltatással boldogulok, az elemzéshez nem értek, azt a gyakorlottabb, régi munkatársakra bízzák. Meg akartam tanulni azt is. Miért legyek kevesebb náluk? ... Az első fizetésemből téiikabátot vettem magamnak. Az első télikabátot — gyerekkorom óta. A Jurányiba lemberdzsekben jártam. A lányok szünetben I zsúrokról meséltek, megar— Ez volt a legnehezebb, hiszen akkor még nem tanultam programozást. Máskülönben is kevésnek éreztem az agrármérnöki képzettséget, hiszen most már nemcsak a mezőgazdasággal foglalkoztak. Mi készítjük a tájékoztatókat a különböző gazdasági kérdésekről a megyei vezető szerveknek, ezekhez pedig a mezőgazdasági ismeret nem elég. De nem volt elég „A könnyűipar rekonstrukciója” című témához sem, amit fel akartam dolgozni. Egyszóval, jelentkeztem a Érettségizett és szakképzett J GYERMEKGONDOZÓÉT bölcsőde vezetésére felveszünk Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Váci Kötöttárugyár Vác, Sallai Imre u. 8-10. Háztáji a tanyán
