Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-23 / 18. szám

1974. JANUAR 23., SZERDA 7 Guruló méhészet Kivitelezőre talált, a kecs­keméti méhész szövetkezetben konstruált guruló méhes kocsi. Az idén százait gyárt belőle a hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat. Az újdonság sok te­kintetben korszerűsíti a mé­hészetet, egyszerűsíti a ván­doroltatást s kisebb helyre szűkíti a méhest. Az utazó méheseket terepjáró talapzat­ra építik. A kocsi két oldalán emeletesen helyezik el a kap- tárakat, s így a középső részen kialakult folyosón a méhész is ellakhat, de a felszerelések is elhelyezhetők. A könnyen vontatható méh-lakókocsik egy része már az idén gyorsít­ja a méhek vándoroltatását. Lakiteleken pedig bemutató méhest alakítanak ki, ahol az érdeklődők megszemlélhetik a mozgatható kaptárkocsikat. RABA-CSALÁD Billen — háromfelé A Rába tehergépkocsi-család Éj tagokkal bővült. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kamion gyáregységében Man- licenc és saját tervezés alap­ján két típusban négy új te­hergépkocsi mintapéldánya készült el. A kocsik hasznos teherbírása 12 tonna, s 230 ló­erős Rába motorral rendelkez­nek. Az új járművek érdekes­sége, hogy három oldalra: jobbra, balra és hátrafelé is billenthetők. Az igényeknek megfelelően a kocsikat ol­csóbb és drágább kiviteliben egyaránt gyárthatják. Munka védelem: a munkás védelme Kulcskérdés - az irányítás javítása Tavaly számos s nem egy esetben halálos kimenetelű, üzemi balesetről adtunk hírt. A szomorú számvetés statisz­tikája készül, az azonban már most is köztudott, hogy 1973- ban tovább csökkent az ezer főre jutó baleseteik, az egy fő­re eső kiesett munkanapok, valamint a halálos és a cson­kulásos balesetek száma. Rutinszemlék — Pest megyében a pozitív változást elősegítette a mun­kavédelemre vonatkozó kor­mányhatározat végrehajtása, amely nemcsak számokban, hanem a munkakörülmények változásában is mérhető — állapította meg Frits István, az SZMT munkavédelmi fő­felügyelője. — Az eredmények azonban nem minden iparág­ra egyformán jellefnzők. Meg kell említeni a helyi- és a tanácsi ipart, ezen belül a költ­ségvetési üzemeket és a víz­gazdálkodási vállalatokat, amelyeknél a nem megfelelő munkaeszközök és technoló­giák, a korszerűtlen gépekés berendezések még mindig ne­héz és egészségre ártalmas munkát követelnek, a munka- körülmények pedig sokszor a legalacsonyabb színvonalon stagnálnak. CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS, Arany János GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSÉS JANUAK 24-TÖL so-ig 24—25: A tűz meghódítása I—n. 26—30: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. 24—27: Mónika 26—30: A préri 24—27: A rendőrség megkószóni* 28: Tükör által homályosan ... 29—30: A tűz meghódítása I—II. Éjszakai előadás 26: A bostoni fojtogató*» 24—27: Némó kapitány és a viz alatti város 29—30: Elefántkirály 24—28: Felügyelő életveszélyben 29— 31: Érintés** 24—25: Elefántkirály 26—27: A tűz meghódítása I—n. 28—30: Száguldás a semmibe* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 26: Farkasvisszhang 24—27: Chato földje* 28—30: A „Saturnus” csapdájában I—II. 24— 25: Válás amerikai módra 26—27: A szerelem határai 28—29: Elátkozottak** 24: Hyppolit, a lakáj 25— 27: A sziklabarlang titka 28—30: Egy kis hely a nap alatt ÉJSZAKAI ELŐADÁS 26: Jó estét, Mrs. Campbell 23— 24: A préri 26— 27: A medve és a baba 30— 31: Egy srác fehér lovon 24— 27: Twiggy, a sztár 28—29: A szerelem határai 24—26: Egy srác fehér lovon 27— 28: Akinek van egy unokatestvére Bronxban 24—25: Elátkozottak** 26—27: Modern idők 28— 29: A sziklabarlang titka 24—27: Száguldás a semmibe* 28—30: A rendőrség megköszöni* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 26: özvegy aranyban 24— 27: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres * 28—30: Régi idők focija 25— 27: Mese Szálfán cárról 28—30: Az utolsó mozielőadás* 24— 25: A szerelem határai 26— 27: Érintés** 28—29: Chato-földje* 25— 27: A „Saturnus” csapdájában I—II. 28—30: Modern idők 24—25: Érintés** 26— 27: Agathe asszony nagy utazása 28—29: A szerelem határai 24—27: Az Anderson magnószalagok 28—30: Vadállatok a fedélzeten ÉJSZAKAIELÖADÄS 26: A szicíliaiak klánja* •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kiván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT A főfelügyelő a továbbiak., ban elmondta, hogy a kétség­telen fejlődés ellenére mind a mai napig nem vált a mun­kavédelem a vezetés szerves részévé. „Egyes vezetők a fe­gyelmet úgy értelmezik, hogy az csak a munkásokra vonat­kozik.” A termelési tanács­kozásokon és a műszaki kon­ferenciákon nem foglalkoznak kellően a munkavédelemmel. Az éves jelentést a legtöbb helyen egy ember készíti el — az igazgató, és az szb-titkár munkája mindössze a szigná­lásra korlátozódik. Az így készült balesetvédelmi jelen­tésekre a felsőbb szervát ál­talában rábólintanak, és ma­rad minden a régiben. — Éppen ezért idén a válla­latok munkavédelmi minősíté­sénél elsősorban a vezető — szervező tevékenységet minő­sítjük. Például: hogyan tart­ják meg a biztonsági szemlé­ket? Az esetek többségében ugyanis csak a biztonsági meg­bízott és a szakszervezeti munkavédelmi felelős szemléz — általában rutinszerűen, a koraobi állapotokat szentesít­ve. Sajnos, a gazdasági veze­tők sok esetben csak a ter­melésre koncentrálnak. Rangot a biztonságtechnikának! — A balesetek kivizsgálása esetenként formális — nem az okot, hanem a felelőst ke­resik. A jegyzőkönyvben csak ennyi olvasható az esetek 80 —90 százalékában: „véletlen, figyelmetlenség”. Csakhogy amíg egy dolgozó balesetet szenved, megelőzően vagy tíz­ezerszer megismételte már azit a munkafogást, amelyet a bal­esete előtti pillanatban elvé­tett — számos példát lehetne ennek bizonyítására felhozni. — A termelést közvetlenül irányító vezetőknek, főleg a művezetőknek azt is nézniük kellene, hogy az emberek sza­bályosan dolgoznak-e. Ezzel szemben az a tapasztalatunk, ' hogy a munkavédelmi sza­bályzatot a középvezetők többsége nem ismeri — gkkor hogyan tartassák be az előírá­sait?! Természetesen ebben a felső vezetők is ludasok — ott ugyanis, ahol a gyáregység­vezető egysizer sem megy el vizsgáztatni, ott nincs rangja a biztonságtechnikának. Az ikladi példa A balesetet szenvedett dol­gozók nem kapják meg min­dig a táppénzük és a tényle­ges keresetük közötti külön- bözetet. A jogszabály ugyan előírja, hogy a munkába ál­lást követő 30 napon belül a dolgozót t fel kell szólítani, hogy igényt tart-e kártérítésre vagy sem. Látszólag szónoki kérdés ez, hiszen miért ne igényelne valaki kártérítést? A gyakorlat azonban rácáfol a tételes logikára — a leg­több kisebb balesetet szenve­dett dolgozó ugyanis „hagyja magát lebeszélni” kártérítési igényéről, mondván, hogy így legalább szent marad üzem- és művezetőjével a béke, aki­nek már így is levontak a prémiumukból. Es itt jönne a szakszervezet feladata: a Munka Törvénykönyvéből pontosan kiolvasható, hogy a hol a dolgozó elmulasztaná, ott a szakszervezeti bizottság­nak kell benyújtania a kárté­rítési igényt. — Meglehetősen bürokra­tikus a bonyolítás. A legtöbb helyen a vállalati jogász dönt — többnyire elutasítóan. Csakhogy — ami a szabály­talan munkát az „elhárítha­tatlan magatartást” illeti — az ÁBEO a vezetőkre is vo­natkozik. Munkakezdés előtt kötelesek ellenőrizni a gépe­ket, berendezéseket, s nem utolsósorban a dolgozókat — napközben ezt többször meg kellene ismételni. Ha valaki szabálvtalanul dolgozik, azt a művezetőnek észre kell vennie. Ha a műszakjába tar­tozó — teszem azt félszáz munkásból — csak ötöt fi­gyelmeztetne. hogv használja az előírásoknak megfelelően a védőberendezéseket, már ak­kor is elismerés illetné. Aki­nél ismételten szabálytalansá­got tapasztal, azt fel is szólít­hatja a munka félbehagyásá­ra. A termelés érdekében azonban mindent eltűr. A rossz példa szerencsére nem mindenütt ragadós: az ikladi Ipari Műszergyárban például ma már minden balesetet szenvedett dolgozó automa­tikusan kap kártérítést, s ugyancsak automatikusan fe­lelősségre vonják a műveze­tőjét is. Egy fokozattal feljebb A baleseti oktatásban lassú az előrehaladás. A vállalatok főleg az adminisztrálásra tö­rekednek, és nem az oktatás színvonalának emelésére. Az új belépők hivatalosan két­órás elméleti és egyórás gya­korlati oktatása az esetek erős többségében jó, ha néhány percet igénybe vesz. Bár az utóbbi időben azoknál a vál­lalatoknál, ahol van függetle­nített biztonsági megbízott, ott az elméleti oktatás meg­felelő. Van, ahol lebecsülik az oktatást. A váci Autójavító Vállalat példája a legkevés­bé követésre méltó: egy ker­tészt neveztek ki biztonsági megbízottnak. — A szakszervezeti mun- kavédelipi felelősök — egye­dül a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál van függetlenített — oktatásáról az SZMT munka- védelmi felügyelősége gondos­kodik, legközelebb áprilisban kerül sor négyhetes tanfo­lyamra. — A vállalati intézkedési tervek előkészítésénél, a szo­ciális helyiségek bővítésénél, a gépek védőberendezéseinek korszerűsítésénél fokozottab­ban kellene ügyelni a bal esetvédelemre. — A legtöbb vállalati mun­kavédelmi szabályzatban ezekkel nem sokat törődnek. A legritkábban lehet prece­denst találni például arra, hogy egy gép biztonsága egy műszaki megelőzési fokozattal előbbre kerüljön. Nyílt ti­tok, hogy minden második baleset az anyagmozgatással kapcsolatos. Országosan leg­alább egymillió dolgozó fog­lalkozik anyagmozgatással. Ha jobban gépesítenék az anyagmozgatást, nyilvánva lóan csökkenne a balesetek száma, s ugyanakkor a ter­melékenység jelentősen emel­kedne. Csak az áldozat vétkes? A halálos vagy csonkulá­sos balesetet Pest megyében minden esetben az SZMT munkavédelmi felügyelősége vizsgálja ki. A balesetet a vállalatok huszonnégy órán belül írásban, telefonon, vagy táviratban, azonban azonnal kötelesek jelenteni. — Valamelyik felügyelőnk ilyenkor nyomban a hely­színre siet, s az általa meg' fogalmazott jegyzőkönyv lé­nyegében kötelező erejű ható­sági utasítás. Ilyen értelem­ben a felelősség megállapí­tásának kivizsgálásában is részt veszünk. Esetenként büntetünk is — pénzbírságo- lást alkalmazunk. Jogunkban áll azonban a balesetet oko­zó gépet, vagy éppen az egész vállalat munkáját azonnali hatállyal leállítani. Legutol­jára a Patyolat nagykőrösi mosodáját állítottuk le, mert ott életveszélyes volt a mun­ka, mert nem volt érintésvé­delem. Jogunk továbbá a tör­vényes figyelmeztetés: akit ebben részesítünk, az a kö­vetkező időkben nem része­sülhet kormánykitüntetés- ben. Nem egy esetben fegyel­mit indíttattunk a vállalat igazgatója ellen. Az esetek döntő többségé­ben a munkahelyen az áldo­zatot tartják kizárólag vét­kesnek, holott nyilvánvaló hogy a védelem érdekében nem követtek el minH=nt... Kertész Péter A szövetkezeti kereskedelem Növekvő alapterület, bővülő választék A SZÖVOSZ elnöksége a napokban részletesen elemez­te a fogyasztási szövetkezetek fejlesztési elveit és sorra vet­te a programban már eddig megvalósított pontjait. Noha — a lehetőségekhez igazodva — némileg csökkentették az ÁFÉSZ-ek az eredeti előirány­zatot, a negyedik ötéves terv­ben így is várhatóan az or­szágban 300 ezer négyzetmé­ternyi alapterülettel bővítik kiskereskedelmi üzlethálóza­tukat. Az utóbbi három év alatt összesen 190 ezer négy­zetméter alapterületnyi* ke­reskedelmi létesítményt he­lyeztek üzembe. Egyötöde ABC-áruház Az elismerésre méltó fej­lesztésből Pest megye 40 ÁFÉSZ-e derekasan kivette a részét, sőt, a legelsők közé tartozna^, miután fprgalmuk a megyei tanácsi vállalatoké­val azonos. Az országos taná­csi kereskedelem forgalmát 1,4, a szövetkezeti forgalmat pedig 2,1 százalékkal haladja meg. , A IV. ötéves terv eddig eltelt három évében a 83 kiskeres­kedelmi bolt 13 723, míg a 36 vendéglátó 4143 négyzet- méterrel növelte alapterüle­tét. A kiskereskedelmi háló­zat növekedése annál értéke­sebb, mert elsősorban az igé­nyeket kultúráltabban kielé­gítő nagy egységeket hoztak létre. Az új építkezések egy­ötödét tették ki az ÁBC-áru- házak. Ezen időszak kiemelkedő létesítményei a nagykátai, és váci szövetkezeti áruház, a hernádi, váci, gödöllői, érdi, nagykátai, isaszegi és duna- haraszti ÁBC-áruházak. A még hátralévő két évben az ÁFÉSZ-ek tervei között hét kiskereskedelmi egység és három vendéglő építése szerepel, összesed további 2910 négyzetméteren. A vendéglátóipari üzemek közül az éttermek összalapte- rületét 40,5, a bisztrókét 28,7, a presszókét 18,5 százalékkal, míg az italboltok területét csupán 12 százalékkal növel­ték. * Elsősorban tüzelőolajkulakat Mondani sem kell, hogy ezeket a beruházásokat az ÁFÉSZ-ek egyedül, csak sa­ját erejükből nem tudták vol­na megoldani. A közös fej­lesztési alapból 73,5 milliót használtak fel eddig, ebből 60,4 millió forinttal a nagy alapterületű egységek építé­sét támogatták. A most követ­kező két évben ugyanebből az alapból elsősorban a bol­tok technikai felszerelései­nek korszerűsítésére költünk. Miután mind nagyobb az ér­deklődés az olajfűtés iránt, a szövetkezetek elsősorban olaj- kutakat fognak építeni, gé­pesítik a szállítást és ahol lehe‘. a belső anyagmozga­tást. Ugyancsak gépek segít­ségével könnyítik-gyorsítják az adatfeldolgozást, a szám­vitelt. Nagy erőfeszítéseket tettek az ÁFÉSZ-ek a hűtőtér növe­lésére, amihez állami támo­gatást is kaptak. Kifejezet­ten külterületi és tanyai bol­tok számára készült a Lehel hűtőgépgyárban a több mint kétezer darab kis méretű hű­tőgép. Ezek segítségével te­remtik meg a kis üzletekben is a tej és tejtermékek, az al­koholmentes üdítő italok, fel­vágottak árusításának felté­teleit. A szövetkezeti boltok meglepően nagy számban él­tek a Belkereskedelmi Mi­nisztérium nyújtotta kedvez­ményes hűtőgépvásárlási le­hetőséggel. Az új üzletekben mindenütt van már hűtővit­rin, és a továbbiakban vala­mennyi ÁFÉSZ még két da­rab hűtőpultot vásárolhat a KÖFA terhére. Ugyancsak eb­ből az összegből támogatják Öcsán, Vámosmikolán és Tá- piószentmártonban az új bol­tok építését. Karbantartók, javítók Az utóbbi három év során nagyot léptek előre az ÁFÉSZ- ek az ipari tevékenység fej­lesztésében, illetőleg a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­sokban. A nagykőrösi, a mag- lódi, a nagykátai és a tápió- györgyei ÁFÉSZ foglalkozik sertéshízlalással. Az ÁFÉSZ- ek tulajdonában van 39 szikvízüzem, 15 szeszfőzde, Tápiószelén jéggyárat tarta­nak fenn. Általában a szövetkezetek arra törekszenek, hogy bővít­sék a tagoknak és a' terület lakosságának nyújtott szol­gáltatásokat. Így Pest megyé­ben öt asztalosüzem, négy gépkocsijavító-karbantartó, négy elektromos és háztartási gépjavító üzem működik. Ru­házatot alakítanak-javítanak 9 községben, 127 nyilvános áru- kölcsönzőboltot tartanak fenn és hat ÁFÉSZ már megszer­vezte a fűtőolaj házhoz szál­lítását. Nőtt az egyéb ipari részlegek száma is. Aszódon konfekcióüzem, kilenc köz­ségben ' pedig lakatosüzem működik. Komáromi Magda Lengyel divatbemutató í- Lengyel Textilimpex Kül­kereskedelmi Vállalat ked­den divatbemutatóval egybe­kötött kiállítást rendezett a Szalay utcai bemutatóterem­ben a külkereskedelmi és a ruházati kereskedelmi válla­latok szakemberei részére. Juliusz Wolski, a Textilim- pex igazgatója elmondotta, hogy három éve gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a magyar ruházati kereskede­lemmel. Kezdetben, 1971-ben 90 000 rubel, 1972-ben 450 000 rubel, tavaly pedig már 1,6 millió rubel értékű férfi,- női és bakfis ruházati terméket exportáltak hazánkba. Víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztő, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadlóburkoló, gépkocsi szerelő, autóvillamossági szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. v

Next

/
Thumbnails
Contents