Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-23 / 18. szám
1974. JANUAR 23., SZERDA PE St MEG tc/CírBap Politikai munka Előtérben a gazdaságosság és á minőség Jó tapasztalatok az ISG ben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a minőségszabályozási rendszer fejlesztéséről széló, 1973. november 28-i állásfoglalása kimondja, hogy a jövffben az eddigieknél fokozottabb mértékben kell a termelés minőségének javításával foglalkozni a politikai munkában. „A minőség javításának társadalmi, gazdasági jelentősége szükségessé teszi, hogy ez az ipari termelésben dolgozó pártszervezetek termelést segítő és ellenőrző munkájának egyik fontos feladatává váljon” — hangzik az állásfoglalás. A versenyképesség igénye öszíónöz Miért csak nyáron forgalmas a Dunakanyar? Feltárni az építési hibák okát Fontos vizsgálatok a KNEB félévi munkaprogramjában Az utóbbi években véghezvitt ipari fejlesztés eredményeként hazánkban jelentősen nőtt a korszerű gyártmányok aránya, javult a termékek minőség szerinti összetétele, bővült a fogyasztási cikkek választéka. Ez tény. Ám, sajnos, az is, hogy a termékek egy részének minősége az indokoltnál lassúbb ütemben javult. Ez pedig egyaránt gátolja a termelés hatékonyságának továbbnövelését, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését, s termékeink nemzetközi versenyképességének fokozásét. — Ez a nemrégiben még súlyos gondokkal küszködő gyár néhány esztendeje — új vezetéssel — úgy indult el a felemelkedés útján, hogy a termelés gazdaságosságát és jó minőségét helyezte előtérbe — mondja Kovács József, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár (ISG) pártbizottságának titkára. — Erre a felismerésre az élet késztetett bennünket: gyárunk évi össztermelésének ugyanis 70 százalékát az ipari szerelvények, az armatúrák teszik ki, ezekből pedig a belföldi piac felvevő képessége korlátozott; olyan minőséget kellett tehát garantálnunk, hogy . termékeink versenyképesek legyenek a nemzetközi piacon. A versenyképesség igénye viszont arra ösztönzött bennünket, hogy a minőség javítását komplex feladatként kezeljük, amely a piackutatóktól a konstruktőrökön és technológusokon át a termelőmunkásokig, sőt, a raktári és szállítási dolgozókig mindenkit kötelez. Érthető is: hiába igyekszik a termelő munkás jó minőségű terméket gyártani, ha szállítás közben gondtalanul kezelik, s tönkreteszik. Az pedig nagy baj lenne, hiszen az itt készült tolózárak, szelepek, gáz-, olaj-, vagy víz vezetékrendszerekbe kerülnek, sérülésük, jdeformáló- dásuk katasztrófát idézhet elő! — Pártbizottságunk és alapszervezeteink az első perctől kezdve támogatták a gazdasági vezetést a termelés minőségének javítását szolgáló intézkedéseiben, a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-i határozata óta pedig ez a feladat termelést ellenőrző munkánk középpontjában áll. A Központi Bizottság állásfoglalása feltárja a minőségi hiányosságok legfontosabb okait, felsorolva a technológiai fegyelem lazaságait, a vállalati minőségellenőrző szervek hiányos szakmai felikészültségét, azt a gyakorlatot, hogy olykor és helyenként nem az előírt minőségű anyagokat, alkatrészeket és részegységeket használják fel a termelésben, s végül, hogy a késztermékek csomagolása nem biztosítja a minőség megőrzését a szállítás és ■ raktározás során. Kevesebb selejt Az ISG pártbizottsága mellett működő gazdaságpolitikai bizottság a X. pártkongresz- szust megelőző hetekben alakult. Vezetője Kaiser Tamás közgazdász, munkaügyi előadó, 11 tagja között munkások, mérnökök, technikusok, közgazdászok találhatók, őket képviseli most — a bizottság vezetőjén kívül Maus Péter kereskedelmi főosztályvezető és Kovács László gépészmérnök, a gyártmányszerkesztési főosztály helyettes vezetője. Beszélgetésünket — Gallina József gyáregységvezetőnek, a pártbizottság helyettes titkárának javaslatára — az állás- foglalásban feltárt hiányosságok sorrendjéhez igazítjuk. — A technológiai előírások megszegése gyártmányaink többségénél selejthez vezet, tehát viszonylag könnyen tetten érhető. Ilyen esetekben — mert előfordulnak olykor — az erkölcsi és anyagi felelősségre vonás különböző eszközeit alkalmazzuk. Az előbbi lehet szóbeli felelősségre vonás négyszemközt vagy termelési tanácskozáson, de járhat — javítható munkadarab esetén — 30 százalékos darabbércsökkentéssel, sőt — szerencsére ritkán — teljes se- lejtkártérítéssel is. E — gazdasági jellegű — intézkedéseknél fontosabbnak tartjuk azonban a politikai meggyőzést, amelynek eredményeként a munkaversenyben, a szocialista brigádmozg alomban részt vevők külön vállalásokat tesznek a minőség megóvására, javítására. Mindezek együttes hatásának tulajdonítható, hogy — vállalati szinten — a selejt aránya az évi termelési értékhez képest nálunk 0,5— 0,7 százalék között mozog, holott a kohó- és gépiparban több mint két százalék! — Az sem lebecsülendő, hogy termékeink után kötbért nem kell fizetnünk, s garanciális költségeinknek legfeljebb tíz százalékát használjuk fel évente! — Ami a meó-szervek munkáját illeti: három-négy éve még mi is úgy könyveltük el a meó-t, mint a csökkent munkaképességűek munkahelyét. Idekerült az, akinek egészségi vagy családi okokból könnyebb munkát kellett biztosítani. Két esztendeje aztán felülvizsgáltuk a meó-- szervek létszámát és szakmai összetételét, amelyet aztán a gazdasági vezetés egész sor intézkedése követett. Megváltoztatták a bérezést; a meó-állo- mányt képzett technikusokkal, tapasztalt szakmunkásokkal erősítették; a vállalat fokozott gondot fordít a minőség-ellenőrzéshez szükséges laboratóriumok, metallográfiái vizsgálóberendezések fejlesztésére; kapcsolatot tartunk különböző tudományos kutatóintézetekkel, a veszprémi és a budapesti műszaki egyetemmel, s új termékeink minőségét először ezeken a helyeken vizsgáltatjuk meg; exporttermékeink jelentős részét a Minőségellenőrző RT vizsgálata után szállítjuk külföldre. Saját öntödei bázis Nagy József, az ISG igazgatója veszi át a szót: — Felveti az állásfoglalás, hogy helyenként nem az előírt minőségű anyagokat, alkatrészeket, részegységeket használják fel a termelésben, s a feldolgozás további fázisaiban ezek minőségi hibáit figyelmen kívül hagyják. Nos, az armatúragyártás anyagigénye több mint 60, öntvényigénye pedig több mint 50 százalék. öntvényeinket külső, kooperációs vállalatoktól sze- j rezzük be — s ez rengeteg ’ probléma forrása. Volt rá eset, hogy az egész szállítmányt vissza kellett küldeni; általában magas az öntödei selejt, nemritkán 40 százalékos, Sajnos, a minőségi hibák egy része nem derül ki a beérkezéskor alkalmazott átvizsgálásnál csak megmunkálás közben, esetleg a késztermék végell en őrzésénél. — A nemzetközi piacon azok az armatúrák versenyképesek, amelyeknek súlya minél kevesebb, anélkül, hogy használati értékük csökkenne. A súly viszont az öntvények falvastagságától függ. Csakhogy az öntödék abban érdekeltek anyagilag, hogy minél több tonna terméket bocsás- sanak ki évente, tehát — a számunkra kívánatosnál — vastagabb falú öntvényeket készítenek, hiszen ezekkel kevesebb a műszaki probléma, kisebb a kockázat. A KGST- országokban az armatúragyár. tó vállalatok saját öntödei bázissal rendelkeznek, s hosszú távon nálunk is ez az export- képesség alapfeltétele. így tudnánk állandóan lépést tartani a korszerűség, a gyártmányfejlesztés, a jobb minőség követelményeivel. — Végül: a késztermékek gondatlan csomagolása, tárolása, szállítása is ronthat a minőségen. Nem is olyan régen még ml is csomagolatla- nul, „ömlesztve” szállítottuk termékeinket. Ma már ez elképzelhetetlen. Megbízásunkra a Csomagolástechnikai Fejlesztő Intézet kidolgozta a termékeink korszerű csomagolásának rendszerét, s ettől egy jottányit sem térünk el. A Központi Bizottság: állás - foglalása hangsúlyozza: ,*A minőség javítását akadályozó hiányosságok feltárása és megszüntetése érdekében a legtöbbet maguk a termelési folyamat részvevői és közvetlen irányítói tehetik.” „A dolgozók ilyen irányú kezdeményezéseinek kibontakoztatása, tevékenységük tudatossá, szervezetté és eredményessé tétele a pártszervezetek politikai segítségét igényli.” Középvezetők felelőssége — A vállalat gazdasági és pártvezetése azt vallja, hogy a kibocsátott termék minőségéért elsősorban a gyáregységvezetők, az üzemvezetők és a művezetők felelősek. Felelősséget azonban csak jó felkészültségű, hozzáértő ember tud vállalni. Éppen ezért, rendszeres továbbképzésben részesítjük a középvezetőket. Tavaly — közösen az Országos Vezetőképző Intézettel — 180 órás tanfolyamot rendeztünk az üzem- és osztályvezetők részére; jelenleg tanulnak a művezetők és azok a dolgozók, akikből idővel művezetőket kívánunk nevelni. — A termelő munkások részére szakmásító és szakmai továbbképző tanfolyamokat rendezünk. A gazdasági vezetés emellett állandó figyelmet fordít a minőség javításának anyagi ösztönzésére. A vállalat több területén — például a vasporkohászatban, a ke- ményfém-gyártásban — bevezették a minőségi premizálást, az egyedi termékeknél az önmeózást. ★ Az ISG munkásait, gazdasági (- politikai vezetőit kezdetben a szükség, a piac törvénye késztette a minőség állandó javítására. Idővel aztán az ezt szolgáló intézkedések, a minőségszabályozási rendszer és az anyagi ösztönzés finomítása, tökéletesítése — ami még ma sem ért véget! — a szükségből erényt csinált. Nyíri Éva Százhuszonnégyezer újítási javaslat Kedden a MEDOSZ budapesti székházában a mezőgazdasági újítók és feltalálók országos tanácskozásán — melyen megjelent Váncsa Jenő miniszterhelyettes is — Szalóczi Bálint MÉM-főosztályvezető elmondotta, hogy a mezőgazdasági újítómozgalom szép eredményeket ért el: az összesítés szerint 1949 óta 124 000 újítási javaslatot nyújtottak be, s ezek- I nek 40 százalékát a gyakor- - latban megvalósították. Az újítások révén 950 millió forint megtakarítást értek el az üzemek. Az újítók díjazására mintegy 50 millió forintot fordítottak. A tanácskozás után kitüntetéseket adtak a legjobb újítóknak: tizenketten kapták meg a mezőgazdaság kiváló dolgozója, négyen az erdészet kiváló dolgozója, és ugyaneny- nyien a faipar kiváló dolgozója kitüntetést. Tizenkilencen miniszteri dicséretet kaptak. Jelentős témáik szerepelnek a KNEB első félévi vizsgálati programjában. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kedden ezekről tartott tájékoztatót az újságíróknak. A népi ellenőrzés csaknem 40 ezer társadalmi aktivistája közül évente mintegy 28 ezren vesznek részt a különféle vizsgálatokban. Egy-egy esztendőben mintegy 18 ezer egységnél tartanak vizsgálatot. , r Az idén az első félévben gazdasági, egészségügyi, kulturális fejlesztési célok megvalósítását ellenőrzik; más vizsgálatok pedig közvetlen kapcsolatban állnak a lakosság életkörülményeivel, illetve segítséget nyújtanak az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdításához, a társadalmi tulajdon védelméhez. A Minisztertanács két évvel ezelőtt határozatot hozott a vállalati szervezési tevékenység fejlesztéséről, s tavaly szeptemberben megtárgyalta a határozat végrehajtásával kapcsolatos helyzetet. Most értékelik a határozatban megfogalmazott feladatok végrehajtására, tett intézkedéseket, számba veszik az elért eredményeket és a még tapasztalható problémákat- Utóvizsgálatra kerül sor az energiaellátás és gazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolatban is. A témát az is időszerűvé teszi, hogy a téli hónapok csúcsidőszakot jelenítenek a felhasználásban. Az ipari bázis, a lakossági fogyasztás növekedése következtében ezzel a kérdéssel szükséges állandóan és előretekintőén foglalkozni. Utóvizsgálatra kerül sor a MÉM felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatási intézmények és a mezőgazdasági üzemek szerződéses kapcsolatai című témában is. A belső turizmus és feltételeinek, a szállás, az ellátás és az egyéb szolgáltatások helyzetének vizsgálata azzal kapcsolatos, hogy a lakosság életszínvonalának, szabadidejének növekedésével előtérbe kerül a szabad idő célszerű felhasználására, az ország megismerésére, az egészségesebb életmódra való törekvés. Az ország sokrétű természeti adottságai ugyanakkor jórészt kihasználatlanok. Az idegenforgalom néhány tájegységre — Budapest, Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar — és döntően a nyári hónapokra koncentrálódik. A vizsgálat célja a többi között annak megállapítása, hogy a belső turizmus fejlődését — a meglévő természeti, környezeti adottságok ellenére — milyen tényezők gátolják. Egy másik felmérés célja, hogy az elmúlt két éviben épített telepszerű, több szintes lakóházaknál feltárják a minőségi és garanciális hibák okát és — nagyságrendjét, s megállapítsák, hogy a hibák kijavítása milyen többletköltséget jelent, mekkora többletkapacitást köt le. Néhány nagyobb értékű gépipari tartós fogyasztási cikk termelésének, Importjának és értékesítésének problémáival is foglalkoznak. Ellenőrzésit tartanak a KFM és tanácsi kezelésben lévő utak korszerűsítésére, felújítására és fenntartására fordított eszközök hatékonyságával kapcsolatosan is- Az elmúlt években végzett megyei vizsgálatok tapasztalatai szerint ugyanis az e munkákra fordított keretek felhasználásában nem kielégítő ä tervszerűség, s nincs megfelelően .kihasználva a kivitelező kapacitás. A vállalati, intézményi üdültetés vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a vállalatok által üdülési célra fordított összegek hogyan biztosítják az igények kielégítését Ellenőrzik a műszaki fejlesztési alap felhasználását is. Elsősorban azt nézik meg, hogy a félévi fejlesztési alapot rendeltetésszerűen és hatékonyan használják-e fel. A munkásoktatás új formai Hat megye — Pest, Szabolcs, Hajdú, Borsod, Heves és Nóg- rád — szakszervezeti kulturális, agitációs és propaganda munkabizottságainak vezetői tanácskoztak kedden a szak- szervezetek salgótarjáni székházában. A megbeszélésen a szakszervezetek időszerű kulturális feladatait, köztük a munkásoktatás új formáinak elterjesztésével összefüggő tennivalókat vitatták meg. A törvény súlya F ölös elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy törvénytisztelő állampolgárok vagyunk. Legalábbis nagy többségünkben, s általában. Még akkor is, ha évente a megye lakosságának egyhar- mada valamilyen formában kapcsolatba kerül a bíróságokkal. Túl tekintélyes szám? Annak tűnik. Gondoljuk azonban végig: tanúskodni megyünk, örökösödési, egyéb polgári peres bajunk, gondunk, ügyünk támad. Azaz az „igazi” ügyek, a bűnügyek száma ennél jóval kisebb. De nem akkora, hogy már figyelmet sem kell fordítani rá. A törvények betartását természetesen nemcsak a ■ bíróságok vigyázzák. Hanem a rendőrség is, a tanácsok is, s mások ugyancsak. Kérdés — talán ez a legfontosabb kérdés — menynyire vigyázzuk mi magunk, az állampolgárok? Erezzük-e a törvények súlyát, nemes terhét, melyet viselni nemcsak kényszerű kötelesség, hanem jól felfogott érdekünk. A törvények értünk vannak. Tetszetősen hangzik. Tapasztalatok szerint — s legújabban erre a tanácsoknál kialakított ügyfél- szolgálati irodák gyakorlata figyelmeztet — az állampolgárok jelentős csoportja egyáltalán nem ismeri a legalapvetőbb törvényeket, eljárásokat, sűrűn amint ezt a szakemberek fogalmazzák — képtelen saját ügyének jogszerű képviseletére. Egyszerűbben, köznapibban: azt sem tudja, hol, mivel kezdje gondja, baja intézését. Az állampolgárok egy kisebb, számszerűen nem nagy, de tevékenysége kihatásaiban súlyos csoportja ugyan ismeri a törvényt, de áthágja korlátáit. Mert azt például mindenki tudja, hogy lopni bűn. Mégis, évek óta folyamatosan növekszik a megyében a vagyon elleni, s különösen a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények számaM ost hagyjuk a tolvajokat, bár társadalmi tulajdon elleni lopás miatt 1972-ben 253 személyt ítéltek el a megyében működő bíróságok, személyek javai elleni lopás miatt 434-et Azaz kisebb falunyi embert Eügondol- koztatóbb, hogy sokszor szinte tálcán kínálják a tolvajnak a lehetőséget A laza üzemi ellenőrzéssel. Az őrizetlenül hagyott eszközökkel, anyagokkal. Vagy azzal — amit a megyei, a járási, városi rendőrkapitányságok gyakorlata sokszorosan igazol —, hogy a meglévő riasztóberendezéseket sem tartják használható állapotban, s ami szintén nem ritkaság, a működőképeseket sem kapcsolják be. . .! Egyébként nem valami rengeteg található ezekből a megyében. Mindössze 986 helven szerelték fel, ami töredéke a lehetségesnek. a szükségesnek. S itt már töprenghetünk azon, vaion a törvény súlya miként nehezedik a hanyag boltvezető. raVtárVezelő. az ő ellenőreik, feletteseik vállára? Leniünk egyet. A megyei rendőrfőkapitányság leg- .irlsseob aaatai szerűit 1973- Dan a közúti közüeüedés előírásainál! megsértéséért 6Ö38 esetoen szauaiysertési eljárást indítottak, s 29 237 személyt a helyszínen bírságoltak. Ez több, mint Vác lakossága! Ami azért már meghökkentő. Persze, előfordulhat, hogy valaki elnéz egy közúti táblát, lakott területen a kelleténél jobban nyomja a gázpedált Ám miként vélekedjünk arról a fiatalemberről, akit Cegléden már harmadszor büntetnek meg — egyre nagyobb összeget fizettetve — jogosítvány nélküli motorozásért? Pontosabban miként vélekedjünk e fiatalember szüleiről, akik a motort vásárolták fiuknak, bár tudták, jogosítványa nincsen! S mit gondoljunk azokról a szülőkről, akik „megdöbbenve” értesülnek gyermekeik közös garázdálkodásáról, mert ők semmit nem tudtak róla. . • Csak annyit, hogy a gyerek éjszakánként nincs otthon. Csak annyit, hogy a gyerek idegen holmikat hurcol haza. . . A bíróság előtt a törvény humanitását kérik, emlegetik; felnőttségük sokszor gyermekes rimán- kodássá olvad. És a törvény súlya? A törvény önérdekből való tisztelete? /I rvendetes, hogy amey gyében mérséklődött a garázda cselekmények száma, csökkent az élet elleni bűncselekményeké. Am áltatnánk ma- ■ gunkát, ha azt hinnénk, hogy ebben mindig a józan belátásnak van döntő része. Sokkal inkább a , bűnüldöző szerveknek, a rendőrség eredményes munkájának — a felderítetlen tettesek aránya nagyon csekély —, a bíróságok korábbinál szigorúbb ítélkezéseinek. Könnyű lenne most arra biztatni, hogy tegyen többet a társadalom. Erőfeszítésekben nincs hiány, a megyében a rendőrség, az ügyészség, a bíróság — a felvilágosítás, a megelőzés jegyében —jogpropagandá- 1 ja mind szélesebb alapokra , támaszkodik, s azt sem mondhatjuk, hogy nincs sikere az ilyen előadásoknak. Általában azonban a társadalom kevesebbet tehet, mint konkrétan egy-egy közösség. Gyakorlatilag kudarccal járt például a látni és látszani jelszóval indított akció. Nemcsak a magánautók vezetői miatt A hivatásosak, a vállalatok közönye miatt is. Nem sikerült zöld ágra vergődni abban sem, hogy a nagyobb üdülőtelepek tulajdonosai — a tanács is belesegítene! — őrt fogadjanak fel- Inkább dühönge- nek a házak feltörése miatt, siratják elvitt javaikat megteszik a feljelentést ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. . . Folytathatjuk. A családdal, ahol — ha van — a törvény tisztelete egy életre beleivódhat a gyerekbe. . . A közvetlen környezeten műló dolgok sorolásával. Tudjuk, közismert dolgok ezek? A törvény súlya mind- annviunk vállára egyformán nehezedik. Mészáros Ottó
