Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

«Sí UECVEI sJCirlisp 1974. JANUÁR 22., KEDD Művésztelep, falumúzeum vagy alkotóház? Mi lesz a som a Székely Bertalan Emlékmúzeumnak? Szadán az emlékmúzeum a „legmagyarabb festő’’- nek; Székely Bertalannak állít em­léket A mester, történeti-tör­ténelmi festészetünk kima­gasló alakja, majd két évtize­den át élt, s dolgozott Szadán, a Gödöllővel határos, s termé­szeti szépségekkel gazdagon megáldott Pest megyei falucs­kában. Nyarait szerette csen­des magábavonulással eltöl­teni, s bár ilyenkor semmiféle nagy művön nem dolgozott, amerre járt, mindenütt ké­szített vázlatokat, melyeket később na&y alkotásaihoz használt fel. (Az Operaház falfestményei után itt készí­tette el a vázlatokat a pécsi székesegyház s a Mátyás­templom falfestményeihez.) Müncheni vázlatai között nagyszámban akadt természet után készült tanulmány. Ha­zaköltözése után gyakran járt ki a budai hegyekbe feste- getni, s később Vlsegrádon több, a magyar festészetben újszerű plein-air képet alko­tott. Tájfestő művészetének azonban igazi virágkora mé­gis a kilencvenes évek ideje, amikor nyarait Szadán töltve, csodálatos termékenységgel rögzítette megfigyeléseit. Története van annak, ho­gyan vásárolt Szadán házat Székely Bertalan, s hogyan épített a kert közepére az ak­kori híres építész, Schulek Frigyes szecessziós stílusú mű­termet. Históriája van annak is, hogyan lett elhanyagolt a kedves művész-kúria. Lokálpatrióta gondolat A községi tanács és a helyi tömegszervezetek lelkes kép­viselőinek (megérdemlik, hogy ide írjuk a nevüket: Magyar István, nyugalmazott tanácsel­nök, Rónai Árpádné iskola- igazgató, Rozsnyai Péter volt emlékbizottsági elnök, Molnár András községi párttitkár, Petrák János, a Hazafias Nép­front községi szervezetének titkára és Nádaskai László ta­nácselnök) összefogásából szü­letett meg korábban a gondo­lat — miután a műterem ál­lami tulajdonba került, s a há­zat és környezetét az örökö­sök teljesen a sorsára hagy­ták —, hogy rendbe kell hoz­ni a több, mint két holdnyi parkot, helyre kell állítani a lakóházat. Az utóbbit már meg is oldották, benne könyv­tárat és egészségházat rendez­tek be. Szó van arról, hogy a későbbiek során a parkban egy odaillő épületben falumú­zeumot rendeznének be, mely­TV-FIGYELŐ í jrd A Hétről. Ügy látszik, mostanában szinte nem múlik el Pest megyei műsor nélkül a Hét, a televízió népszerű poli­tikád magazinja- Vasárnap a kiöregedett budakalászi gyap­júmosótól búcsúzott a Hét: a telep öreg gépei fölött eljárt az idő, régen rászolgáltak már a nyugalomra. A gyárat meg­szüntetik- Helyette Pomázon új, modem üzem épül, kor­szerű gépekkel, berendezések­kel. A budakalászi üzem 330 munkása tehát nem marad ke­nyér nélküL Többségük Po- mázra és Angyalföldre megy a fésűsfonóba, néhányan nyugdíjasok lesznek és néhá­nyan kilépnek. A termelés dolga tehát rendben van. Az iparág, mint Sári Sándor vezérigazgató és Dobos József főmérnök el­mondotta, előbbre lépett De azért ez a fejlődés embe­ri problémákat, gondokat is magával hozott, s Bán János, a műsor riportere nagyon jól tette, hogy hangot adott ezeknek is: így vált teljessé és hitelessé a riport. Miskolczi Ferencné, a régi gyár munká­sa, aki már 2 hónapja dolgo­zik az új gépeken, például el­mondotta a riporternek, hogy 28 esztendőt töltött a budaka­lászi gyárban. Könnyű lehet-e új helyre kerülnie, tanulnia, megszokni az új gépeket? Nyilván nem könnyű- De na­gyobb baj nélkül lehetséges: a jobbat azért mégsem olyan nagyon nehéz megszokni. A forradalom ellentmondásai. Romain Rolland, a Nóbel-dí- ias francia író a nagy francia forradalomról egész drámai ciklust írt. Ezek a drámák ná­lunk is jól ismertek. A leg­népszerűbbet, a Szerelem és a halál játékát már a harmin­cas években játszották Buda­pesten, sőt a Nyugat is közöl­te, s néhány éve a győri szín­ház is bemutatta. A ciklus másik darabját, a Július 14-ét — ugyancsak néhány éve — a szegedi színház tűzte műso­rára. De játszották már a Far­kasokat is, azt a monumentá­lis, sziklából faragott drámát, amelyet Hajdufy Miklós ren­dezésében vasárnap este lát­hattunk a képernyőn. A Farkasok morális, etikai kérdéseket vizsgál. Lehet-e, szabad-e úgy szolgálni a ha­zát, a forradalmat, hogy köz­ben kockára tegyük becsüle­tünket, lelkiismeretünket? Az író válasza világos és határo­zott nem. Akármilyen feszült is a helyzet — mondja a drá­ma — az igazság dolgaiban nem szabad tétovázni, bizony­talankodni- Ilyen esetekben a nagybetűs Szolgálat csak lát­szólagos. A Farkasokban lát­hatjuk, miképpen veszíti el — éppen e Szolgálat hangoztatá­séval — a forradalom két ki­váló katonáját Hajdufy Miklós rendezése a feszültséget, a helyzet nehéz­ségét, látszólagos megoldha­tatlanságát emelte ki. A tö­mörségre, összefogottságra törekvő rendezésen kívül há­rom kiváló színészi alakítás tette emlékezetessé a játékot: Tordy Géza elszánt katonája, Madaras József szenvedélyes tábornoka és Sinkovits Imre gondterhelt fővezére. Ö. L. nek nagybecsű anyaga lesz a község lakójának, Benyovszky Sándornak nagyszámú és érté­kes (főként néprajzi vonatko­zású) gyűjteménye, amelyet a községnek ajándékozott. Ami a községi ól telik A jelek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az alig több, mint kétezer lakosú kisközség megteszi a magáét, hiszen amúgy is kevés pénzből vásá­rolta meg az ingatlant, hozta rendbe és bocsátotta a község, a közösség rendelkezésére. Ottjártunkkor is szorgos ke­zek munkálkodtak az ugarrá lett parkon, kéthetenként pe­dig társadalmi munkára vo­nul a község apraja-nagyja. Ám nemcsak a községben, ha­nem környékén is nagy a Szé­kely-kultusz. Ha kell, segít a Vácrátóti Botanikus Kert és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Mindez azonban csak a házra és a környezetére vo­natkozik. Más gazdája van — ami szakmai szempontból indo­kolt ugyan — a műteremnek. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, s a megyei ta­nács művelődési osztálya. Ügy tűnik, szűkösek lehetnek a keretek, mert keveset fordíta­nak a műterem gondozására, hiszen az itt látható tanulmá­nyok (mert festmény csak egyetlen egy van az emlékmú­zeumnak berendezett műte­remben), kihullanak kereteik­ből. mindent megesz a szú, hullik a vakolat, a nedvesség a falon derékig ér. . . A relik­viákra. emlékekre kiváncsi lá­togatók száma ez okból is ke­vés. Talán jó példa lesz • Pedig nemegyszer volt mér alkalmi művésztelep otthona és színhelye a műterem, s a páratlan panorámát adó park. Volt már javaslat, hogy Pest megye rajzpedagógusai alko­tóházának rendeznék be a mű­termet, hogy a kerthez tarto­zó, a műterem felett elterülő Illés-tetőn állandó jelleggel nyissanak művésztelepet. Az elképzelések azonban valaho­gyan minduntalan kátyúba jutnak, bizonytalan marad a Székely Bertalan Emlékmú­zeum sorsa. Hacsak a kisköz­ség — amelynek életét örökí­tette meg a művész, s melyért hálával adóznak lakói — ősz szefogása a megoldásra jó péL da nem lesz. Korompay János Ksmarakiáílílás Szentendrén A Szentendrei Galériában vasárnap nyitották meg a Szolnoki Művésztelep kama­rakiállítását. Az alföldi mű­vészet egyik jelentős központ­ja — mint már megírtuk — hivatalosan 1902-ben alakult, de gyökerei a múlt század közepére nyúlnak vissza. Csaknem 125 éve egy neves osztrák festő, August von Pet- tenkofen fedezte fel a Tisza— Zagyva táj szépségét. Ezt kö­vetően Deák-Ébner Lajos és Bihari Sándor, majd Med- nyánszky László, Kernstok Károly, Vaszary János, Fé­nyes Adolf, Aba Novák Vil­mos dolgozott ott. A szentendrei kiállítás a két szomszédos megye, Pest és Szolnok múzeumai közötti kapcsolatfelvétel első lépése, együttműködésük kezdete. Síremléket állítanak Iícrman Ottónak Miskolc megyei város ta­nácsának megbízásából Varga Miklós, a miskolci művészte­lepen élő és alkotó szobrász- művész elkészítette a Bükk élővilága nagy kutatójának. Herman Ottónak síremlékét. A természettudós életének jelen­tős részét az akkori Hámor községhez tartozó Lillafüre­den levő „Pele-iak”_ban töl­tötte. Ott írta meg többek kö­zött a halászatról szóló mű­vét is. Miskolc megyei város tanácsa 1965-ben hazahozatta és a hámori temetőben han- toltatta el a nagy tudós földi maradványait. A síremléket az idén, Her­man Ottó halálának hatvana­dik évfordulója alkalmából avatják fel. Tizenötezer 300 „gólyát” vár­nak az 1974—75-ös tanév nap­pali tagozataira a felsőoktatá­si intézmények. Egyebek kö­zött az derül ki a Művelődés- ügyi Minisztérium most elké­szült — és a héten megjelenő hivatalos tájékoztatójából, amely ismerteti a felsőoktatási intézmények — az egyetemek és főiskolák — idei felvételi rendjét. Néhány adat a nappali ta­gozat keretszámai közül: az általános orvosi karokra 900, a fogorvosi karokra 120, a gyógyszerész karokra 220, a jogtudományi karokra 320, a bölcsészettudományi karok­ra 410, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemre 440, ennek pécsi kihelyezett tagozatára pedig 120 hallgatót vesznek fel. Mint az illetékesek elmond­ták: a nappali tagozatokra fel­vételüket kérhetik a középis­kolák utolsó éves tanulói, il­letve azok az érettségizett-ké- pesítőzött dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettsé­gű szakmunkástanulók bár­melyik felsőoktatási intéz­ménybe abban az évben je­lentkezhetnek felvételre, amelyben a szakmunkáskéoe- sítést leskésőbb augusztus 31- ig megszerzik. A felvételi kérelmek be­nyújtásáról is olvashatunk a tájékoztató­ban. A legfontosabb változás a jelentkezés időpontjára vonat­kozik. A középiskolák feb­ruár 1-től 15-ig, a felsőokta­tási intézmények pedig már­cius 30-ig — a gyógypedagó­giai tanárképző főiskola, a ta­nító- és óvónőképzők pedig március 25-ig — fogadják el a jelentkezési lapokat. A mi- I nisztérium külön felhívja a fi­Világnézeti szakkör Letkésen Csak nyolcadikosoknak A Magyar Üttörők Szövet­sége Pest megyei elnökségé­nek megállapítása szerint ma még nem minden iskola igaz­gatója és úttörőcsapat-vezető­je használja ki a szakkörök adta lehetőségeket. A megyei elnökség egy — a monori já­rásban végzett — felmérés alapján megtudta, hogy el­enyésző számban ugyan, de vannak szakkörök, amelyek­ben az úttörők egyáltalán nem vesznek részt a munkaterv el­készítésében. Akadt olyan paj­tás is, aki nem önkéntes jelentkezés alapján Szőnyi István Zebegénye A közelmúlt napokban emlékeztünk meg róla, hogy nyolcvanesztendős lett volna ja­nuár 17-én. Gazdag és vonzó életművet ha­gyott hátra, amely számunkra itt, Pest me­gyében különösen kedves vonást őriz. Mint ahogyan ugyanis Nagybánya Ferenczy Károlyt, a Balaton Egry Józsefet, úgy Zebe- gény juttatta el Szőnyi Istvánt távlatainak igazi felfedezéseihez, a táj tanító és szövetsé­ges volt az értékek maradandó meghódítá­sában. Szőnyi István, miután 1924-ben megnősült, kiköltözött Zebegénybe és építette a maga festői világát, a környéket fokozatos felderí­tésekkel hangolta festészetté. Először a dom­bok ringását figyelte rajzain és a téglagyárat, később a viadukt ívei váltak képpé. Az első nagy áradást 1928-ban kezdeményezte más­más előjelű, mégis szervesen összetartozó, maradandó értékű alkotásaival. A Zebegényi temetés gyászos csoportját a hegyek hóval borított szépségének méltóságával ellenpon­tozza, a Gyümölcsszedők asszonyi formákban megnyilvánuló bősége a nyár termő erejét hordozza, s a Zebegényi este is szimbolikus tartalmat érint, hiszen a külvilág éjszaka- telítődését fekete kecske rögzíti. Nagy testű állatokkal fogalmazza meg az 1930-as évek emberi sorsát, szinkronban Illyés Gyula e korszakának költeményeivel, ahol szintén a tehén jut főszerephez. A gazdasági világvál­ság nyomasztó hangulatát és a föld népének állatához ragaszkodó lelkiségét jelenti az El­adó a borjú is. ahol az állatanya szinte em­beri mozdulattal búcsúzik. Művészetének csúcsa az 1934-ben kompo­nált Este. Fák, égitestek és fekvő tehén talál­kozásában ezúttal emberi szertartás a köz­pont: az anyaság csöndje. A támaszkodó férfi önmagába gyűjti a lét különböző állapotait, s mintegy értelmet ad a több irányú esemény­nek, melynek cselekvő alanya hold, növény, állat, és a gyermekben pihegő jövendő. Má­sik kedves állata a ló. Hajtásában, hegyre ka­paszkodó lendületében, a Fuvaros-sál pár­huzamos alapos pihenésében hősies energiák rejtőznek. Ezeket az emberi világunkra is jellemző állatokat mind Zebegényben vizs­gálta a szűk udvarokon, melyet estére rendre megtöltöttek lomha és fáradt testük nyugal­mával, s győri, csepeli freskóinak is formai együtthatóivá növelte, az itt látott vízparttal egyetemben. Nagy öröm, hogy hajdani zebegényi mű­terme ma már múzeum, sőt annál is több; zarándokhely. Nagy öröm, hogy a zebegényi Szőnyi Emlékmúzeum nyomán Ferenczy-, Gorka-, Kovács Margit-múzeum is létesült Pest megyében és Csontváry-, Derkovits-mú- zeum másutt. Gyomron megvalósult Pál Mi­hály szabadtéri szoborgyűjteménye, s Gammel József elhunyta után — sajnos — ma már időszerű, hogy vecsési emlékgyűjteményének vessük meg alapjait. Szentendre a festők, és újabban már a szobrászok városa is, sajátos helyet foglal el megyénk és hazánk képző- művészeti életében. Éppen a zebegényi példa nyomán, a Szőnyi-évforduló ünnepi pillana­tában gondolhatunk arra, hogy Szentendrén kismúzeumok további sorát létesíthetnénk a műemlék utcákban élő klasszikusaink élet­művéből. Losonci Miklós kapcsolódott be a szakkör munkájába. Pest megyében jelenleg 82 technikai, 11 mezőgazdasági és 270 társadalmi ismereti szak­körben összesen 6514-en bő­vítik ismereteiket. A statiszti­ka arról is árulkodik, hogy egyre kevesebb például az asztalos-, motorszerelő- vagy a rádiósszakkör. Ennek az az egyik magyarázata, hogy az ilyen szakkörök vezetői nem pedagógusok, társadalmi mun­kában mások látják el ezt a lényeges feladatot. Leírtuk, hogy csökken a technikai szakkörök száma. Ezzel sízemben szaporodnak az irodalommal és a különböző tudományokkal foglalkozó cso­portok. A közelmúltban pél­dául a letkési általános isko­lában megalakult a világnézeti szakkör. Az iskola vezetőit elsősorban az vezérelte, hogy a szakkö­rön tanultak megerősíthetik a tanórák hatását, továbbá rend­szerező, logikus gondolkodásra nevelik a fiatalokat. Először félig-meddig kísér­leti jelleggel két esztendőre tervezték a szakkört. A tema­tikát a tanmenethez igazítják, vagyis- a hetedikesek a ter­mészettudományok kérdéseit vitatják meg, a nyolcadik osz­tályosok pedig a társadalom- tudományokkal foglalkoznak. Az eddig leszűrt tapasztalatok azt mutatják, hogy a hetedi­kesek nem tudnak megfele­lően elmélyedni az anyagban, míg az egy évvel idősebb nyol­cadikosok annál inkább. Tény azonban, hogy a kísér­let mindenképpen bevált, mert a gyerekek élvezték a foglal­kozásokat, tudásuk is megfe­lelően gyarapodott. Az iskola tanárai megállapították, hogy óráikon nagyszerűen támasz­kodhatnak a szakkörben ta­nultakra. A kísérlet folytató­dik, de már csak a nyolcadik osztályos tanulóknak. F. B. gyelmet, hogy a tájékoztató­ban közölt adattal ellentétben — a közös matematika és fi­zika írásbeli miatt — esti és levelező tagozaton a jelentke­zés határideje március 30. A felvételi vizsgákat június 26. és július 31. között tartják. Az idén a matematika és a fizika felvételi tárgyból megírt érettségi dolgozat egy­úttal megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írás­beli részének is. A közös írás­beli vizsgán részt kell vennie minden olyan felsőoktatási in­tézménybe pályázónak, aki­nek matematikából, vagy fi­zikából írásbeli felvételi vizs­gát kell tennie. A közös írásbeli időpontja: május 28, vagy 29, tanszaktól és tantárgytól füg­gően. A bölcsészettudományi, va­lamint az állam- és jogtudo­mányi karokra pályázók köz­pontilag kitűzött egységes írás­beli feladatok alapján tesznek felvételi vizsgát. Ugyancsak ilyen feladatok alapján folyik a vizsga a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men, a gazdasági főiskolákon, az orvostudományi egyeteme­ken, a tanárképző főiskolákon, valamint a felsőfokú intéze­tekben is. Az írásbeli felada­tok egy részét általában kér­déssorokat tartalmazó feladat­lapok — tesztek — segítségé­vel bonyolítják le. A felvételi vizsgán — az 5. fokozatú osztályzási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot nullának véve — külön-külön osztályozzák az írásbeli dolgozatokat, és a szó­beli feleleteket (gyakorlato­kat). Ezért a pályázó a nappa­li tagozaton a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen maximálisan — pont­ban kifejezve — a nappali ta­gozaton tíz, az esti és levelező tagozaton 20 pontot érhet el. A nappali tagozaton a pont­számokhoz hozzá kell adni a közéoiskolában elért eredmény alapján kiszámítható pontszá­mot. Az idén széles körben alkal­mazzák a szakmacsoportos felvételi vizsgát a műszaki egyeteme­ken és főiskolákon. Az intéz­mények együttműködve, sza­kosítva tartják a felvételi vizs­gákat, így például az építő-, építési, villamos, közlekedési, gépész, és gépész-kohász té­makörökből. Az így vizsgázók több egyetemet és főiskolát is megjelölhetnek a kérdőíveken, s azok mindegyikére érvényes lesz a felvételi vizsga jó ered­ménye. Végül még egy újdonság: külön oktatóképzés indul az ipari szakközépisko­lák és szakmunkásképző isko­lák számára. Ide azok jelent­kezhetnek, akik érettségi bi­zonyítvány, vagy technikumi végzettség mellett szakmun- I kásképesítéssel is rendelkez­nek. Másféléves levelező okta­táson vesznek részt, s ezután kapnak képesítést, amellyel szakmai gyakorlati tantárgya­kat taníthatnak. Évfordulóra Gyűjtik a Rákoczi-emlékeket 1976-ban ünnepük hazánk­ban Rákóczi Ferenc születésé­nek 300. évfordulóját. A jubi­leumi ünnepség előkészítésé­ből a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének megbízása alap­ján igen szép feladatot vállalt magára a sok. Rákóczi korból származó emléktárgyat őrző és hagyományt ápoló vajai Vay Ádám múzeum. Többi kö­zött felhívással fordul majd az ország lakosságához, s eb­ben kéri a Rákóczi kori em­léktárgyak. a korral kapcso­latos képzőművészeti alkotá­sok. írások, dokumentumok és egyéb anyagok helyének is­mertetését. Válaszleveles kér­dőívekkel keresik fel a fejede­lem nevét viselő intézménye­ket adatok beszerzése céljá­ból. Az egyetemi felvételikről A héten: megjelenik a minisztériumi tájékoztató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents