Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

1974. JANUAR 22., REDO kMíirlap 5 JJj név, új feladatok MAGYAR DIVATTERVEZŐ INTÉZET A Divattervező Vállalat a tervek szerint a „Magyar Di­vat Intézet” elnevezést veszi fel, mert az jobban megfelel változó feladatainak, nagyobb hatáskörének; ugyanis az in­tézmény a hazai divatirányí­tás és öltözködési ízlésnevelés országos központjává lép elő. Fokozatosan megszüntetik a vállalat termelő tevékenységét — saját üzemeiben állított elő kis sorozatú modelleket —, a hangsúly egyre inkább a di­vatinformációk beszerzésére, a külföldön uralkodó irányza­toknak a magyar ízlésnek megfelelő honosítására, és az újdonságok közzétételére tevő­dik át. Szélesítik a nemzetközi és hazai piackutatást, sokoldalúb­bá teszik a szakmai tájékozó­dást. Gyarapítják, illetve szo­rosabbra fűzik a kapcsolato­kat a nagy nemzetközi divat­központokkal, miközben to­vábbra is tevékenyen részt vesznek a KGST öltözködés­kultúrával foglalkozó szakmai csoportjának munkájában. Az értesülések feldolgozása után előrejelzik a divat várható változásait, s a divatajánlato­kat csoportosítják is: nemek, korosztályok és a lakosság ré- tegeződése szerint, hogy minél teljesebben megfelelhessenek a különböző igényeknek. Ócsai tervek Vízmű, utak, pedagógus lakások Az új esztendő számvetésre készteti nemcsak a vállalato­kat, gazdaságokat, hanem a települések vezető testületéit is. Az idei feladatok foglalkoz. tátják jelenleg — Barta Ist­ván elnökkel az élen — Ócsa nagyközség tanácsának veze­tőit is. A tűz és víz ellen, illetve a vízért — KRESZ-oktatás. Fából készítik a kicsinyített KRESZ-táblákat a nagyko­vácsi óvoda apróságai szá­mára a helyi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet faüze­mében- A színes táblák se­gítségével, és természetesen szakemberek bevonásával játszva tanulnak meg a gye­rekek közlekedni. Még 1972-ben kezdték épí­teni a nagyközségi tűzoitószer- tárat, a munkából jelentős részt vállaltak a helybeli kis­iparosok is társadalmi ala­pon. A szertár eddigi érté­ke mintegy 220 ezer forint, hátravannak azonban az épü­let külső munkái, a kerítés- építés, feltöltés, környezetbe- tonozás, amelyekhez összesen 80 ezer forint áll rendelke­zésre. Még a tűz elleni »védekezés­nél is nagyobb gond azonban a belvízveszély megakadályo­zása. A község mélyebb pont­jain számos család régebben épült házának falai ugyanis a belvíz következtében megre­pedhetnek, kidőlhetnek. A rendezésre az elmúlt két évből egymillió forint maradt, ugyanennyi az előirányzat 1974-re is. Már a tervek sem kis összegbe — 268 ezer fo­rintba kerülnek. Elkészültü­ket a tervezők áprilisra ígér­ték, akkor derül ki csak vég­leg, hogy a befejezésig meny­nyi pénz kell. Máris bizonyos, hogy csak szakaszosan tudják megoldani. A községi ivóvízrendszer ki­alakításához is megtették az első lépéseket. A Vízügyi Ter­vező Vállalat a végleges ve­zetékrendszer tanulmányter­vét márciusra szállítja. A nagyközség vezetői csak a terv birtokában számíthatják ki, hogy milyen anyagi forrásból és mikor kezdhetik a munká­latokat, mennyi lesz majd a lakosság hozzájárulása. Ez­után kezdhetik a szervezést, hogy megnyerjék a vízműtár­re is. Azonkívül több képesí­tés nélküli pedagógus is oktat az iskolában. A képesítéssel rendelkezők viszont csak ak­kor vállalnának Ócsán mun­kát, ha a nagyközség szá­mukra lakást biztosítana. A tanács ezért tűzte ki célul, hogy 1973-tól 1973-ig évente két pedagóguslakást építtet. Évi két lakás építése, per­sze, külön-külön nem gazda­ságos, ezért a tanács egy na­gyobb épület terveit készíttet­te el, amelyhez azonban szükséges 1 millió 910 ezer forint. Az a tervük, hogy amennyiben megkapják a már múlt évben is remélt 900 ezer forint központi támogatást, akkor 1975. és 1976. évi visz. szafizetésre 600—600 ezer fo­rint OTP-hitelt vesznek fel, és a lakásokat gyorsan fel­építtetik. Kavkshiúny Értesítjük t. megrendelőinket, hogy az 1973-ban eladott, OSZTÁLYOZATLAN BÁNYAKAVICSRA SZÓLÓ UTALVÁNYOK visszaváltás céljából történő BEKÜLDÉSÉNEK HATÁRIDEJE az eredetileg meghirdetett 1974. FEBRUÁR 28-A HELYETT JANUÁR 31-E : Címünk: KAVICSBÁNYA VÁLLALAT Pénzügyi osztály, 1369 Budapest, Postafiók: 351. Az Aszfaltútépítő Vállalat nemrégiben igazolta vissza a megrendelést, miszerint április 15-ig új burkolattal látja el a Damjanich utcát, az Üllői úti sorompótól a Székesi úti so­rompóig mintegy hatezer négyzetméter felületen. így — a többi között — a TÜZÉP- telepet az eddiginél jobb úton közelítheti meg a lakosság. Más községi utak burkola­ta azonban nagy gondot okoz a tanácsnak. Meddő sóderrrel kezdték el ugyanis az utak javítását, de ilyen anyagot a továbbiakban nem kapnak. A sóder emlegetésére egyéb­ként Ócsán különösen érzéke­nyek. Az Országos Kavicsbá­nya Vállalat ugyanis a Kis­kőrösi Legelők elnevezésű te­rületen — az Üj Barázda Tsz földjein — kavicsbányát léte­sítene. Tavaly októberben már az érdekeltek részvételé vei tanácskozást tartottak a bánya megindításáról. Az egyik szakértő azonban — az Országos Természetvédelmi Hivataltól — tiltakozott a terv ellen, mondván, hogy a terü­let a jégkorszakból fennma­radt természeti érték, ritka növény- és állatfajok tenyész- helye, amely külön védetté nyilvánítás nélkül is — kor­mányrendelet alapján — vé­delem alatt áll. Ezen aztán a kavicsbányanyitásról kezdett tárgyalások elakadtak. A nagyközségiek még mindig re­ménykednek abban, hogy a bánya ügyét és a természet- védelmet össze lehet egyeztet­ni annál is inkább, mert az új bánya nemcsak építőanya­got adna az utakhoz és más építkezésekhez, hanem mun­kalehetőséget is. Pacsay Vilmos Visszaállítják a méhlegelőket Háromfajta nemes akác Az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet kutatói a ha­zánkban legelterjedtebb erdei fafaj, az akác nemesítésére húsz évvel ezelőtt indítottak tudományos kutatómunkát. Az akác a kisparaszti gazdaságok kedvelt fafaja volt, kiváló tűzifát adott és a faiparban is felhasználták, de miután az utóbbi évtizedekben a nö­vényanyag minősége rom­lott, az akácfa a felhasználók körében vesztett népszerűsé­géből. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ is arra kérte a kutatókat, hogy igye­kezzenek visszaadni az akác­fa régi népszerűségét, mert ez a fafaj különösen alkalmas „méhlegelőnek”, s az értéke­sítésre kerülő méz 80 száza­léka az akácerdőkből szár­mazik. Az igények kielégítésére az erdészeti kutatók három akác­fajtát alakítottak ki. Ezek előnye, hogy a közönséges akác rövid virágzási idejét „megnyújtják’’ és így a mé­hészek tovább maradhatnak minden évben az akácerdő környékén. Különösen azo­kon a területeken telepíthetik majd az új fajtákat, amelyek más fák termesztésére — a rosszabb termőhelyi adottsá­gok miatt — nem alkalmasak. Áz új fajták fatömeghoza- mukkal is kitűnnek. Az egyik fajta például 30 köbméterrel nagyobb mennyiségű fát ad egyhektáros területen, mint a közönséges akác, amelynél a nemesített akác csaknem két méterrel magasabbra nő. Ipa­ri célokra szintén alkalma­sabbak az új fajták, 20 száza­lékkal több értékes alapanya­got adnak, mint a régiek. Az új fajták szaporítását a tudományos kutatók és a szakemberek megkezdték. A Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat az 1974-75-ös tanévre FIATALOKAT VESZ FEL — fapadlózó-műanyagburkoló — villanyszerelő — víz-gázszerelő- vas- és fémszerkezet-lakatos- szobafestő-mázoló-tapétázó- építőgép-szerelő szakmunkás-tanulónak. A vidéki szakmunkás-tanulókat tanulóotthonban helyezzük el, ösztöndíjon, szerszámon, munkaruhán, védőfelszerelésen kívül kulturális es sportolási lehetőséget is biztosítunk. A kőműves, ács-állványozó, tetőfedő tanulók o fenti juttatáson kívül havi 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést is kapnak. Külön szerződés alapján társadalmi ösztöndíjat is fizetünk,-havi 250 Ft-tól 500 Ft-ig. Jelentkezhetnek elenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17. életévüket még nem töltötték be. — kőműves — bádogos — épületburkoló — tetőfedő — műkőkészítő — vasbetonkészítő — ács-állványozó — épületasztalos Adásszünet — Uram — mondta a kissé borostás arcú, lapáttenyerú fér amikor meglátott belép­ni az ajtón. — ... Kissé megfáradtam, verje tovább, legyen olyan kedves — muta­tott rá a verés miatt kissé zi­lálnak tűnő nőre. — Én? — Igen, maga. Igazán segít­hetne, utóvégre, ha az ember félórája veri a feleségét, meg­érdemel egy kis pihenést már. Nem7 — Uram, ön félreért, én azért jöttem, hogy ... — Miért érteném félre?..,. Nagyonis értem önt, uram. Ön egy belevaló pacák, hallotta, hogy ez a nő félórája nyivá- kol, s ebből rögtön gondolhat­ta, hogy Pacolai Sámson már félórája veri a feleségét... S aki férfi, az tudja, hogy az asszony ugyan verve jó, de nem félóráig. Ennyi idő alatt ugyanis még én is elfáradok, pedig hál’isten egyébként jó erőben vagyok ... Tessék, ver­je egy kicsit tovább, míg szusszantok egyet... — Mór megbocsásson, de más feleségét... — Micsoda? Más feleségét elszeretni lehet? Más felesé­gével hetyegni, azt igen? De megverni, azt nem? Milyen el­méleteket gyárt maga, .uram? Veri, vagy nem veri? — Nem! — mondtam hatá­rozottan és rögtön hozzátet­tem, hogy otthon sem szok­tam verni a feleségemet, a sajátomét sem, pedig néha lenne kedvem hozzá, ám én tisztelem gyermekeim any­ját, a dolgozó nőt, és... Nő­vel amúgysem verekszem. A nő a gyengébb nem. Ekkor kaptam egy akkora pejont, hogy teljes sebesség­gel bevágódtam a beépített szekrénybe, s kijöttem a be­tonfal másik oldalán a fürdő­szobában. Az asszony adta a nagy pofont, aki az ajtón jött utánam, és úgy sziszegte: — Hülye! Annyi udvarias­ság sincs magában, hogy ettől Gyalog, traktoron, lovas kocsin Dr. Róna István körzeti orvos 1958-ban került a Pest megyei Pusz- avacs községbe. Nagy odaadással küzdött a falu és a környező tanya- rilág egészségéért. Gyalog, traktoron, lovas kocsin, mikor mivel láto­gatta betegeit. Bár időközben a saját egészsége is > megrokkant, to- rá.hhra i« kitart, pro vei. evóffvít.ia betegeit. A falu Lakossága lelkiis-me­A nők életkörülményeiről Több segítséget az otthonmaradóknak A Hazafias Népfront rácke­vei járási bizottsága arról tá­jékozódott, milyen a járásban élő nők helyzete, hogyan ér­vényesülnek az 1970. február­ban hozott nőpolitikái határo­zat irányelvei? A munkahelyi közösségekben A vállalatok, a termelőszö­vetkezetek, az üzemek intéz­kedési terveket készítettek a bérkorrekciókra, a műszak- rendezésre. Megállapítható: kedvezőbb helyzetbe kerültek a nagycsaládos nők, támogat­ják az asszonyok tanulását- továbbképzését. A politikai oktatás is felpezsdült. Nőbi­zottságok alakultak, melyek egyre inkább bekapcsolódnak a közéleti tevékenységbe. Több gondot fordítanak az ellátásra, a közművelődésre. Ennek el­lenére még mindig bőven ma­radt tennivaló. Ugyanis, a fejlődés elsősor­ban az üzemekre, intézmé­nyekre, szövetkezetekre, álta­lában a munkahelyi közössé­gekre jellemző. Kevés a válto­zás a háztartásban, otthon dol­gozó sokgyermekes anyák, a gyermekgondozási segélyen le­vők, a bedolgozók és a nyugdí­jasok körében. A járás lakosságának 10 százaléka a bejáró nődolgozó, az arány azonban községen­ként változik. Dömsödön 1800 asszony marad otthon a ház­a behemót marhától egy ki­csit átvegye a verést? Nyápic ürge. Mit tud maga ütni? Semmit. A maga ütése pihe­nés, erőgyűjtés lett volna. Az é Sámsonom, ha megle- gyint, már elájulok ... Uram, huszonöt volt eddig a legtöbb ájulásom, úgy tud verni.. Maga meg? Udvariatlan fic­kó. Még azt a kis pihenést is sajnálta volna tőlem ... Tö­rölje meg az orrát — mondta az asszony, és rémülten fi­gyeltem a kezejárását. "elépett a férfi is, vigyorog­va nézte, hogyan teszem a helyére az orromat... — Kellett ez magának? — Menjen a fenébe... — nyöszörögtem. — Mi a nyava­lyának verekszenek folyton? — Folyton? Csak hétfőn — mondta a férfi. — Hétfőn ugyanis nincs adás a tv-ben, s valahogy agyon kell ütni az időt, igaz, Mucuskám? — Igaz, Salamon! — mond­ta a nő szerelmes asszonyi- sággal és gyors undorral ki­dobott az ajtón. Gyurkó Géza tartásban, 1000 utazik, Duna- harasztin 3500 bejáró mellett 571 háztartásbelit tartanak nyilván. A bejáró dolgozó nőknek tíz százaléka igénybe vette a gyermekgondozási se­gélyt. Rájuk gondolva, vizs­gálta a népfront azt is, milyen a kisgyermekek elhelyezési le­hetősége. Kevés kivétellel megnyugta­tó a helyzet. A járás jelenlegi kilenc bölcsődéje elegendő, az óvoda már nem. ,Dunaharasz- tin, Majosházán és Szigetbe­csén például feltétlenül bőví­teni kell az óvodát. Veszélyeztetett családok Az elszürkülés, a művelő­désben való lemaradás első­sorban az otthon levő nőket fenyegeti. Valahogy befelé for­dulnak, még akik a munkahe­lyükön közösségi emberek vol­tak, otthon ők is visszahúzód­nak a négy fal közé. Az igaz­sághoz tartozik viszont, hogy ma még kevés a községekben az olyan szervezett program, ahová elhívhatnák őket. A járásra kiterjedő tájéko­zódás során a népfront önkén­tes munkatársai viszonylag sok rendezetlen életű család­dal találkoztak. Ahol iszik a férfi, előbb-utóbb megjelen­nek az anyagi-erkölcsi problé­mák is. Főleg Dunaharasztin kell felkutatni a veszélyezte­tett családokat, valamilyen módon segítséget nyújtani a számukra. A járási népfrontbizottság is számos eszközzel segíti-tá- mogatja a nőpolitikái határo­zatot. A községi népfrontbizott­ságok útján felhívják a nők fi­gyelmét a TIT és a Vöröske­reszt előadásaira; olyan nép- frontklubokat alakítanak, ahol asszonyokat érdeklő rendezvé­nyeket tarthatnak. Elsősorban szintén az asszonyokat kíván­ják „ránevelni”: igényeljék férjeik támogatását a házi­munkában és a gyermekneve­lésben. Például ne csak az anya járjon az iskolai szülői értekezletre. Korszerűbb életrendre Ezen túlmenően is sok do­logban kell még segíteni az asszonyokat. A korszerűbb ke­reskedelmi ellátás sürgetése mellett meg kell tanítani őket az egyszerűbb, egészségesebb étrendre, például le kell győz­ni a készételekkel, konzervek- kel szembeni idegenkedést. k. m. suláshoz a helybeliek legalább ötvenegy százalékát A tanítók háza A kilencezer lakosú nagy­község és a hozzá tartozó Fel­sőbabád, Új erdő, Alsópakony és Székes külterületi települé­sek lakosainak gyermekeit a hivatásukat szerető, áldozat­kész pedagógusok oktatják, akik közül nem egy azonban messziről jár munkahelyére, vagy rossz körülmények kö­zött helyben lakik. Ez aztán kihat nevelői tevékenységük-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents