Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

2 hírlap 1974. JANUAR 22., KEUD A Szovjetunió jegyzéke Kilóhoz BECS Összecsapás a Paracel-sz’getek vétség képviselőitől, hogy ta­lálkozhassanak velük. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma és a Szovjetunió pekingi nagykövetsége január 17-én megfelelő nyilatkozat­ban tiltakozott a szovjet diplo­matákkal szemben elkövetett önkényeskedés és erőszak el­len és követelte haladéktalan szabadon bocsátásukat. A kínai fél csak január 19- én engedte szabadon a szovjet munkatársakat. Ugyanaznap sietve nyilvánosságra hozták a kínai külügyminisztérium jegyzékét, amely hemzsegett a Szovjetunió politikáját rágal­mazó képtelenségektől. Semmi kétség afelől, hogy ez a szovjeitellenes provokáció arra kellett a kínai vezetés­nek, hogy igazolja a Szovjet­unióval szembeni ellenséges irányvonalat, újabb lökést ad­jon a szovjetellenes soviniszta kampánynak. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma határozottan til­takozik a KNK nagykövetsé­génél a szovjet diplomáciai munkatársak letartóztatása és a velük szemben tanúsított barbár bánásmód ellen, ami a nemzetközi jog általánosan is­mert normáinak legdurvább semmibevevése, az emberies­séggel ellenkező cselekedet volt. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma megerősíti január 17-i jegyzékét: a szovjet fél nem mehet el szó nélkül a szovjet diolomaták diplomá­ciai mentessége égbekiáltó megsértésének ténye mellett. A kínai hatóságok által az úiabb szovjetellenes provoká­ció megszervezésére tett kísér­let következményeiért a fe­lelősség maradéktalanul a KNK kormányát terheli. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma elvárja, hogy a kí­nad fél megteszi a szükséges intézkedéseket a szovjet—kí­nai kapcsolatok kiéleződését előidézhető cselekmények megakadályozására. AZ AVAMI LIGÁNAK, a Banglades Népi Köztársaság kormánypártjának vasárnap este Daccában véget ért II. kongresszusa politikai határo­zatban szólította fed az ország összes hazafias erőit, hogy egységben összeforrva szánja­nak szembe az antidemokrati­kus, imperialista elemek össze­esküvésével. BAUDOUIN belga király hétfőn kezdte meg a múlt hét végén kirobbant kormányvál­ság megoldására irányuló tár­gyalásait. Befejezte munkáját az OKP XXII. kongresszusa Vasárnap Bécsben három­napos tanácskozás után befe­jezte munkáját Ausztria Kom­munista Pártjának XXII. kongresszusa. A Bohemia szál­ló kongresszusi termében tar­tott záróülésen a 450 küldöt­tön kívül ott volt 16 testvér­párt delegációja is, közöttük az MSZMP Központi Bizott­ságának küldöttsége, amelyet Németh Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára ve­zetett. A szervezeti kérdések meg­tárgyalása során módosították a párt szervezeti szabályzatát, | majd megválasztották az új, 73 tagú központi bizottságot. A választás során 17 új tag I került a központi bizottságba, I valamennyien az üzemi dolgo- I zók és a fiatalok képvisefiői. Az új KB a kongresszus ; után 14 napon belül összeül és ] megválasztja a politikai bi- j zottságot. A testületbe bevá- ] lasztották a jelenleg tevékeny­kedő PB mind a 12 tagját, kö­zöttük van Franz Muhri, Friedl Fürnberg, Hans Kait, Erwin Scharf, Walter Wachs, Franz Karger, Leopold Horak és Franz Hager. térségében R LEMP KB plénuma Gierek záróbeszéde a béremelés és a szociális program megvalósítását célzó ármódosításról A varsói Trybuna Ludu hét­fői száma ismertette Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának a párt központi bi­zottsága múlt pénteki plénu­mán tartott záróbeszédét. E. Gierek bevezetőben ki­emelte: a plénum tanácskozá­sa azt bizonyította, hogy a központi bizottság helyesli a párt tavaly októberi országos értekezlete határozatainak gyakorlati végrehajtására ki­dolgozott kormányprogramot, amelyről Piotr Jaroszewicz miniszterelnök tartott vitain­dító referátumot. — Programunk fő célja az, hogy pártunk VI. kongresszu­sa határozatainak megvalósí­tása során biztosítsuk népgaz­daságunk minden dolgozója részére életkörülményeinek javulását. A VI. kongresszus úgy határozott, hogy a jelen­legi 5 éves terv időszakában a szocialista szektor dolgozói­nak csaknem fele bér- és fize­tésemelést kell hogy kapjon. Akkori gazdasági lehetősé­geink csupán ezt biztosították. A párt első országos értekez­lete már továbbléphetett: cé­lul tűzte, hogy a bérrendezést 1975 végéig minden dolgozóra terjesszük ki. A másik, nem kevésbé jelentős dolog a szo­ciális intézkedések, vagyis a legalacsonyabb jövedelmek emelése, a nyugdíjak és járu­lékok javítása, a családi pót­lék reformja. E program meg­valósítása további komoly erő­feszítéseket követel. A terve­zett bérrendezést és szociális intézkedéseket pártaktívánk egyöntetű helyesléssel fogadta. — A magasabb életszínvo­nalhoz és a társadalmi jólét­hez csak a gondosabb, terme­lékenyebb, szakszerűbb, job­ban szervezett munka, a ter­melőerők jobb kihasználása, a gondosabb anyaggazdálkodás útján lehet eljutni. Most min­den figyelmünket ezekre a té­nyezőkre kell összpontosíta­nunk. Programunk sikeres végrehajtásának komoly forrá­sa a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködés. — Az előterjesztett bér­emelési és szociális program megvalósításának nélkülözhe­tetlen feltétele az, hogy a szükséges pluszösszegek egy részét az olajipari termékek, a szeszes italok és a vendéglői árak emelésével biztosítsuk. Ez másodlagos és kiegészítő forrás, de elengedhetetlenül fontos e nagy program beveze­téséhez. Tudjuk, hogy a jöve­delemelosztásban végrehajtott bármiféle változás és minden áremelés nehéz lépés, de meg­győződésünk, hogy a mostani ármódosítás munkásosztá­lyunk és dolgozóink megérté­sével találkozik. Edward Gierek befejezésül hangsúlyozta, hogy az alapve­tő élelmiszerek ára továbbra is változatlan marad. Az Űj Kína hírügynökség közölte, hogy a legutóbbi na­pokban a Paracel-szigetek tér­ségében összecsapások történ­tek a Kínai Népköztársaság fegyveres erői és dél-vietnami csapatok között. A Paracel- szigetcsoport a dél-kínai ten­geren, Hajnan szigetétől dél­keletre helyezkedik eh A hírügynökség szerint a saigoni hatóságok hadihajói és repülőgépei január 15-től „be­hatoltak az országukhoz tar­tozó Paracel-szigetek területi vizeire és légiterébe, erőszak­kal elfoglalják szigeteinket, lövik halászainkat és a haditen­gerészeti erők járőrszolgálatot teljesítő hajóit”. Amerikai hírügynökségek közlése szerint a dél-vietnami haditengerészet hajói meg­próbáltak , csapatokat partra tenni a Paracel-szigetcsoport j egyik szigetén, de a kínaiak j kiűzték őket. Ugyancsak ame- j rikai értesülések szerint a Ki- | nai Népköztársaság repülőgé­pei saigoni egységeket bőm- | báztak a Paracel-szigeteken, hadihajói pedig csapatokat tét- [ tek partra. A tengeri ütközet- | ben egy dél-vietnami hajó el­süllyedt, három pedig meg­rongálódott. A kínai fél egy hajót vesztett. A Csendes-óceán térségében tartózkodó amerikai 7. flotta parancsot kapott arra, hogy tartsa magát távol a Paracel­szigetcsoporttól — közölte hét­főn a Pentagon. A hadügyminisztérium szó­vivője ugyanakkor cáfolta azokat a — Saigonból kiszivá­rogtatott — híreket, amelyek szerint a Thieu-kormányzat a Kínai Népköztársasággal tá­madt konfliktusában segítsé­get kért az Egyesült Államok­tól. A Vietnami Köztársaság (Saigon) hétfőn kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását annak a „súlyos helyzetnek” a tanulmányozá­sára, amely az utóbbi napok- bán kialakult a Paracel-szi- getcsoport térségében. Washington Megnyílt a kongresszus ülésszaka Lázas kormányzati tevé­kenység közepette és a Wa- tergate-ügy miatt továbbra is nyugtalan légkörben nyitották meg hétfőn, egyhónapos ka­rácsonyi szünet után, az Egye­sült Államok idén újraválasz­tásra kerülő 93. kongresszusá­nak második ülésszakát. Nixon elnök a megnyitás napján az energiaválságra és ennek gazdasági vonatkozá­saira igyekezett irányítani a kongresszus jgyeimét . . lebeg a krank. Élénk politikai hétre van kilátás Franciaországban: ked­den összeül a parlament rend­kívüli ülésszaka, hogy megvi­tassa a kormány pénzügyi po­litikáját, a frank lebegtetésé­re vonatkozó döntését, amely tulajdonképpen a francia va­lutának közvetett formában való leértékelésével egyértel­mű. Párizsi kormánykörökben arra hivatkoznak, hogy ez a döntés a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlenné vált, mert pillanatnyilag a legfontosabb gazdasági feladat az export növelése, hogy az ország megfelelő devizakészletekkel rendelkezhessen az importált olaj árának megfizetéséhez. A burkolt leértékelés azon­ban a belső piacon újabb lö­kést ad majd az inflációnak, a bérek és fizetések vásárló­ereje tovább csökken és még jobban kiéleződik a szociális feszültség. Űjabb feszültségeket teremt a frank lebegtetése a Közös Piacon belül is, és egyelőre teljesen kizárja a korábbi csúcsé íekezleteken elhatáro­zott program megvalósítása felé ■ való előrehaladást. Fran­cia illetékes körökben nem titkolják, a most hozott dön­tés egyik oka az volt. hogy az elmúlt hetekben Párizsban nagy csalódást keltett a közös piaci partnerek magatartása. A döntő lökést ehhez az el­határozáshoz éppen az adta meg, hogy a múlt heti római pénzügyminiszteri értekezle­ten az NSZK teljesen felzár­kózott Washington magatartá­sa mellé az olgjkérdésben, és így egyelőre kilátástalanokká váltak azok a francia elképze­lések, hogy a Közös Piac, leg­alábbis a gazdasági és pénz­ügyi kérdésekben, egységes politikát folytató zárt tömböt képes alkotni. Utazás Örményországban (1.) Az évezredes kultúra - ma A Szovjetunió külügymi­nisztériumában január 21-én az alábbi jegyzéket nyújtot­ták át Liu Hszin-csuannak, a Kínai Népköztársaság moszk­vai nagykövetének: A Szovjetunió külügymi­nisztériumát felhatalmazták, hogy a következőket jelentse ki a Kínai Népköztársaság nagykövetségének: A Szovjetunió külügymi­nisztériuma és pekingi nagy- követsége az elmúlt napokban több felterjesztéssel fordult a kínai hatóságokhoz azzal ösz- szefüggésben, hogy Pekingben letartóztatták V. Marcsenkót, a pekingi nagykövetség első tit­kárát és feleségét, J. Szemjo- nov harmadtitkárt és felesé­gét, valamint A. Koloszov tol­mácsot. Ezek a szovjet munka­társak Moszkvába érkezésük után elmondották letartóztatá­suk körülményeit, a velük szemben alkalmazott durva és önkényes eljárást. Mindaz, amit a szovjet munkatársak elmondottak, valamint más té­nyek szükségessé teszik a kér­désre való visszatérést. V. Marcsenkót és feleségét, valamint J. Szemjonov felesé­gét január 15-én este fogták el a szovjet nagykövetséghez kö­zeli utcában, amikor nevezet­tek egy vendéglőből gépkocsi­jukon hazaérkeztek. Erőszak­kal kirángatták őket a gépko­csiból, hátracsavarták kezü­ket, szemükbe húzták kalapju­kat, majd mindegyiküket kü- lön-külön gépkocsin elszállí­tották. Abban az utcában, ahová vitték őket, nagy tömeg gyűlt össze, filmfelvevő gépe­ket és jupiterlámpákat helyez­tek el. A szovjet diplomatákat kiráncigálták a gépkocsikból, s a tömeg moraja mellett gúnyt űztek belőlük. Mindezt filmre vették. Ezután valamiféle he­lyiségben azt követelték tőlük, hogy ismerjék be „kémtevé­kenységüket”. A szovjet mun­katársak megtagadták a vá­laszt, követelték, hogy hívják oda a szovjet nagykövetség képviselőit. A két asszonnyal közölték, hogy soha többé nem látják meg gyermekeiket, ha nem tesznek megfelelő val­lomást. A szovjet munkatársak tiltakozásul éhségsztrájkba kezdtek. Körülbelül ugyanebben az időpontban Peking egy másik kerületében elfogták J. Szem- jonovot, a szovjet nagykövet­ség harmadtitkárát és A. Ko­loszov tolmácsot, akik gyalog mentek az utcán. Nagyobb csoport támadott rájuk, amely , hamarosan nagy tömeggé nőtt, a tömegben rendőrök is vol­tak. A szovjet diplomatákat megbilincselték, és ugyanolyan gúnyt űztek belőlük, mint a fentebb említett, ugyancsak letartóztatott szovjet munka­társakból. A példátlan eset egyik részvevője provokációs célból okmányokkal és pénz­zel teli aktatáskát mutogatott, mintha az a szovjet nagykö­vetség valamelyik munkatár­sáé lenne. Ezt követően Szem- jonovot és Koloszovot bevit­ték a rendőrségre, ahol már készen álltak a filmfelvevő gépek és a magnetofonok. Fi­zikai erőszakot alkalmazva és agyonlövetéssel fenyegetve azt követelték tőlük, hogy ismer­jék be „kém”- és „felforgató” tevékenységüket. A szovjet diplomaták visszautasították ezeket az aljas vádakat, és szintén éhségsztrájkot kezd­tek. A KNK hivatalos hatósá­gainak magatartása azt mu­tatja, hogy a Szovjetunió el­len irányuló, gondosan kiter­velt akciót hajtottak végre. Miután az említett munkatár­sak január 15-én nem tértek vissza otthonukba, a Szovjet­unió nagykövetsége többször követelte a kínai külügymi­nisztériumtól és a kínai köz- biztonsági minisztériumtól, közöljék az eltűntek tartózko­dási helyét, és haladéktalanul vigyék vissza őket a szovjet nagykövetségre. A Szovjet­unió külügyminisztériuma ja­nuár 16-án azonos tartalmú felterjesztést nyújtott át a KNK moszkvai nagykövetsé­géhez. A kínai hatóságok azt vála­szolták, hogy „semmit sem tudnak”, a szovjet diplomaták tartózkodási helyéről. Csupán másnap közölte a kínai kül­ügyminisztérium. hogy a szov­jet diplomatákat a kínai köz- biztonsági sTorvek tartóztatták le, de megtagadta a nagykö­Ruben Parszamjannak, az ör­mény SZSZK kulturális ügyi mi­niszterének nyilatkozata, Jereván­ban: — Miniszter elvtárs, kérem, mondja el, mit jelent az ör­mény kultúrában, művészet­ben az utóbbi ötven év, mit adott a szovjet állam léte az örmény kulturális életnek? — Örményország egyike az em­beri civilizáció kialakulási helyei­nek. Kultúrája sok ezer éves. Még­is — a szovjet hatalom éveiben bon­takozott ki az örmény tudomány, művészet. Tehetségek, kiemelkedő alkotások, művészi produkciók je­lezték korábban is az örménység szellemi teljesítményét, de sokan kénytelenek voltak elhagyni hazá­jukat, mert itt nem érvényesülhet­tek. — Örményország területén nem volt a forradalom előtt egy múzeum sem — most húsz különböző gyűjte­mény tárja a látogató elé kincseit (köztük olyanok, mint a 15 ezer ké­pet. szobrot, grafikát számláló Nem­zeti Galéria, a nemzeti múlt leg­régibb emlékeit őrző Történeti Mú­zeum). A szovjet hatalom évei előtt nem volt Örményországban egyet­len felsőoktatási intézmény, tudo­mányos intézet. Még az örmény nyelvvel, irodalommal és történe­lemmel is külföldi egyetemek fog­lalkoztak. Ma tizenkét főiskolán és egyetemen több mint húszezer hall­gatót képeznek. Az örmény Tudo­mányos Akadémia intézetei, tudósai napjainkban világhírt szereztek. — Az örmény színház hagyomá­nya kétezer éves. Mégse volt az or­szágnak egyetlen állandó színháza sem egészen az utolsó ötven évig. Most, csak a fővárosban, Jereván­ban, kilenc színház tűzi műsorára a világ- és az örmény irodalom és zene színe-javát. Minden nagyobb városban zenés és prózai színház, gyermek- és bábszínház tanít, ne­vel, szórakoztat. — Képzőművészetünket az egész világ ismeri, elismeri sajátosságait, értékeit. A szovjet hatalom előtt mégse élt egyetlen hivatásos kép­zőművész sem Örményországban. Most, a képzőművészek szövetségé­nek több mint ötszáz tagja van. — Mi jellemzi a népműve­lés, a közoktatás fejlődését Örményországban? — Néhány tény talán többet mond a számoknál, adatoknál. Köztársasá­gunkban ma több a tanár, mint a forradalom előtt az iskolás. Nincs olyan település, ahol ne lenne isko­la. A 30-as évek végére teljesen megszűnt az analfabétizmus. Ör­ményországban ezerkétszáz klub, ugyanennyi népkönyvtár, számtalan művelődési ház, kulturális intéz­mény szolgálja a népművelést. Most vezetjük be az általános iskolák he­lyett a tízosztályos középfokú kép­zést. Sok helyütt még gond a két műszakos tanítás — ezért új iskolá­kat énítünk, s még több tanárt ne­velünk. Pedagógiai főiskoláinkon nyolcadik éve működik az esztétikai kar. Azt akarjuk, hogy minden is­kolában legyenek rajz-, ének- és esztétikaszakos tanárok. Századunk technikacentrikus világában oly­annyira fontosnak tartjuk a gyer­mekek esztétikai nevelését, hogy még a köztársasági tanács is napi­rendre tűzte a témát. — Hogyan élnek a mai mű­vészetekben az évezredes ör­mény kultúra nemzeti hagyo­mányai? S hogyan gazdago­dott a nemzeti kultúra tartal­ma és formája századunkban? — Több ezer éves kultúránk har­cok, küzdelmek közepette teremtő­dött. Az örménység nehéz sorsa kí­sérte végig költészetünk, festésze­tünk, zenénk történetét. Legjobb al­kotásai a nemzet fennmaradásának eszmei támaszai. Ezért hagyomá­nyai drágák nekünk, erősek és mély gyökerűek. Éppen a szovjet hatalom hívta életre azt az államot, amely az igazi internacionalizmus jegyé­ben a nemzeti kultúránk virágzásá­nak. kibontakozásának ad teret. Mi örmények, a szovjet népek családjá­ban építjük a kommunizmust, ezért művészetünk, kultúránk is elvá­laszthatatlanul egyesíti magában az egyetemes szovjet kultúra eszmé­nyeit és nemzeti sajátságainkat. A szovjet és a világ kultúrájától megtermékenyítve még gazdagab­ban bontakozik ki a sajátos örmény művészet. A hatás kölcsönös és meg­fordítható. — Említette, hogy sok ör­mény él távol a hazájától — milyen kapcsolatok fűzik őket szovjet Örményországhoz? — A külföldön élő örmények nem politikai emigránsok. A törökök népirtó hadjárata után szétszóród­tak az egész világban, de megőriz­ték nyelvüket, vallásukat, s az iga­zi haza is ez maradt számukra, a szovjetunióbeü A külföldre sza­kadt örmények nekünk testvéreink, s segítjük Őket, hogy őrizhessék ör- ménységüket. Sokan repatriálnak, de lehetőségeink végesek. Akiknek nem tudjuk lehetővé tenni a haza­térést, azokat is segítjük. Nyaran­ta Jerevánban szemináriumokat rendezünk a külföldi örmény isko­lák tanárainak. Tankönyveket adunk nekik. Sok külföldi örmény tanul főiskoláinkon, egyetemeinken. A szovjet hatalom nélkül minder­re nem nyílna lehetőségünk. — Miniszter elvtárs, ön ko­rábban, mint a baráti társa­ságok elnöke tevékenykedett. Kerem, beszéljen a magyar— örmény kapcsolatokról! — Magyarországot és Örményor­szágot népeink történelmi megpró­báltatásai, s mostani közös céljai teszik barátokká. Azt sem felejtjük, hogy a nehéz időkben Magyaror­szág sok örmény menekültet befo­gadott. Baráti társaságaink között is szoros a kapcsolat. Rendeztünk ör­mény napokat Magyarországon, és nagy sikerű magyar hétét Jereván­ban. Irodalmi, művészeti cserék, tudományos delegációk, társadalmi szervek látogatásai mélyítik orszá­gaink barátságát. Ismerjük, szeret­jük a magyar zenét. Petőfit már néhány évvel halála után lefordítot­ták örményre. A húszas években már magam is olvastam örményül Illés Bélát. Néhány éve jelentettük meg a mai magyar írók antológiá­ját. Magyar múzeumokban örmény etnográfiai adatokat gyűjtenek. Kép. tárunk büszkeségei Hollósy Simon festményei. Megemlékezünk a ma­gyar nemzeti ünnepekről, érdeklő­dünk a Duna-parti ország művésze­te, tudománya iránt. Kádár Márta (Következik: Néhány szó történe­lem.)

Next

/
Thumbnails
Contents