Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
1974. JANUÁR 20., VASÁRNAP real HEGYEI iJÍMap JE3E3E3S3 T E C HNIKÁ A KŐOLAJJAL ÉS A FÖLDGÁZZAL KÖZVETLENÜL, VAGY MÉG INKÁBB KÖZVETVE ÜGYSZÓLVÁN MINDANNYIAN NAPRÓL NAPRA TALÁLKOZUNK, AKÁR A KÖZLEKEDÉSRE, AKÁR A VEGYIPAR TERMÉKEIRE, SŐT MINDINKÁBB HA A FÜTÖTT — OLAJKÁLYHÁVAL FÜTÖTT — SZOBÁRA TEKINTÜNK, GONDOLUNK. EZEK AZ ENERGIAHORDOZÓK ÁTSZÖVIK ÉLETÜNKET, S HOGY ÍGY VAN, MINDENEKELŐTT EZ A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA MUNKÁSAINAK KÖSZÖNHETŐ. ' V A kőolajiparról SZÓLVA PEST MEGYE KICSIT JOBBAN MAGÁÉNAK ÉREZHETI EZT A TÉMÁT — SZÁZHALOMBATTA RÉVÉN. MAI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK E TÉMAKÖRBE ENGED BEPILLANTÁST. Az orenburgi mező — 30 milliárd köbméter öt évvel ezelőtt a dél-uráli — orenburgi — sztyeppékén megkezdték a földgáz kitermelését. Ez a vidék a Szovjetunió egyik legnagyobb földgázlelőhelye. 1975-re Oren- burgból 25—30 milliárd köbméter gáz érkezik a fogyasztókhoz. A vegyipar számára kedvező, hogy ez a lelőhely közel van az Urálhoz és az ország központi részeihez. MŰSZEREK SZAZHALOMBATTAN Hat ember kétszáz helyen KÉNMENTES OLAJ •- KÖRNYEZETVÉDELEM Olaj... olaj... olaj. Az egyre sokasodó gép az iparban, mezőgazdaságban és a közlekedésben könnyíti életünket, de egyben nehezíti is. A továbbfejlődés követelményei, új erőművek, még több gyár, több és jobb gépkocsi, erősebb vontatók, nagyobb fordulatszámok, gyorsuló tempó. Ehhez pedig az üzemeltetéshez szükséges legfontosabb anyagok, kőolajtermékek mennyiségét is fokozni kell. Ezért épülnek erre a célra minden iparilag fejlett országban üzemóriások, hazánkban például Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat. Az ipar e modern gigászának persze, nemcsak a meny- nyiségi, a minőségi követelményeket is ki kell elégítenie. A gépkocsik korszerűsödése miatt növelni kell a benzinek oktánszámát, elő kell állítania speciális célokat szolgáló benzineket, például vegyvizsgáló-, extraháló-, és lakkbenzint, vagy például cseppfolyós propánt és butánt. Egyik legfontosabb feladata, hogy a Diesel-motorok korróziójának csökkentése és a városok levegőjének tisztasága érdekében alacsony kéntartalmú gázolajat termeljen. Kénkárok A kén ugyanis átalakított, illetve tiszta formában növényvédőszer, vagy például a vegyipar, hűtőipar, villamosipar alapanyaga. Szerepe van a műtrágyagyártásban, festékek és szintetikus mosószerek készítésében és jelentős fogyasztója a gumiipar. A gázolaj részeként azonban romboló hatású. Az égéskor a gáz kénhidrogénjéből keletkező kéndioxid — amely egyébként szúrós szagáról ismerhető fel — korrodálja, szétmarja az ipari berendezések, gépek, járművek alkatrészeit és ami még ennél is rosszabb, megtámadja, károsítja az emberi szervezetet. Az orvostudomány, elsősorban az orvos-kémikusok bizonyára előbb-utóbb ki fogják mutatni, hogy egyes — úgynevezett civilizációs — betegségek okozója többek között a hajtó- és fűtőanyagok kéntartalma. A Dunai Kőolajipari Vállalat számára mindebből az következett, hogy olyan üzemrészt építsen és működtessen, amely az ásványolajból kiválasztja a ként. A Clauss-üzem A kén kiválasztása bonyolult kémiai-technikai folyamatok láncolata, ezért az előzményekről csak annyit, hogy a ként először kénhidrogén formájában kötik meg. Ezt a gázt alakítja át kénné egy másik ultramodern — külön gyáregység, amelyet mérnökfeltalálójáról Clauss-üzemnek neveznek. A mintegy 60 méter széles és 120 méter hosszú üzemben a bonyolult cső, vegyi edény és acélszerkezetek közé belépő látogatót halk zúgás fogadja. A laikus számára mindössze ez érzékelteti, hogy a gyáregység működik. Embert nemigen látni, hacsak a szemlélő véletlenül nem találkozik az üzemben dolgozó 4—5 technikus valamelyikével, amint éppen a műszereket, vagy az úgynevezett csőkemencét ellenőrzi. Egyetlen teremből öt technikus és egy üzemvezető mérnök, összesen eny- nyien dolgoznak a Clauss- üzemben. Mégis elegen vannak, mert munkájukat műszerek, automaták sokasága segíti. A vezérlőterem hosszabb, mintegy hét méter hosszú és falrészét teljes egészében különböző műszerek szekrényei foglalják el. Egy-egy szekrényben általában azonos rendeltetésű műszerek láthatók. A legtöbb műszer, számsze- rint csaknem kilencven az üzemrész vezetékeinek, anyagainak, kazánjának, keverékeinek a hőmérsékletét méri. Több mint harminccal a nyomást ellenőrzik. A vegyi folyamat 2—12 atmoszféra nyomáshatárok között történhet, de természetesen nem mindegy, hogy a kémiai átalakulás melyik szakaszában milyen nyomás érvényesül. Egy harmadik műszercsoport a különféle vegyi anyagok mennyiségét mutatja. Egy negyedik a folyadékok és gázok közötti szinteket ellenőrzi. Van olyan elemző műszercsoport is, amely a fajsúlyt méri és regisztrálja. A vezérlő szobából az egész technológiai folyamatot közel kétszáz helyen ellenőrzik. Az ember vezérel A helyiség közepén áll a vezérlő műszerpult, más kifejezéssel élve: a központi keverő asztal. A műszakvezető mérnök innen egy-egy gombnyomással az üzemben elhelyezett többi műszert is ellenőrizheti. Erre azért is szüksége lehet, mert előfordul, hogy az egyik műszer valamilyen megállapítása figyelmeztető jelzést ad, például arról, hogy változatlan alapanyag esetén megváltozott a kiválasztott kén mennyisége. A mérnök műszakvezetőnek a műszerek segítségével nagyon gyorsan, szinte azonnal meg kell tudni állapítani a változás okát. Ezért áttekinti az állandóan automatikusan működő műszereket. Más szerkezeteket gombok megnyomásával hoz működésbe. Beosztott technikusai eközben az üzem területén ellenőrzik a meghatározott pontokat. Jelentéseik újabb adalékok a művezető számára, aki a helyzet összegezése alapján megállapítja. hogy hol tért el a folyamat a technológiai előírástól. Megállapítása alapján elvégzi a szükséges korrekciókat. A műszerek 90 százalékát a Szovjetunióból szállították, a többit Csehszlovákiában, az NDK-bnn és hazánkban készítették. Pacsay Vilmos Mosás — kénsavval Tatárföld kőolajlelő helyei már nem mondhatók fiatalnak. Mivel az új területek feltárása révén nem várható jelentős eredmény, az egyetlen járható út a kiaknázásban levő lelőhelyek folyamatos, maximális hasznosítása. Nemrég kutatók egy csoportja új, hatékonyabb víz- feltöltésd módszert dolgozott ki. Ennek során a nyomófuratokat előzetesen kénsavas kezelésnek vetik alá, s így savas réteget hoznak létre a kőolajhordozó szinten. Ezután a kútba vizet nyomatnak, amely viszont a kitermelő kutak felé hajtja a kénsavat, a kénsav a víznél jóval hatékonyabban mossa ki az olajat. Ezenkívül a kénsav, a kőolajban található aromás szénhidrogénekkel érintkezve, nagy mennyiségű hőt választ ki, ami szintén elősegíti az olaj mozgását. Az első laboratóriumi és helyszíni kísérletek igazolták az új módszer hatékonyságát. Szilárd gáz a föld mélyében Életünk szinte elképzelhetetlen a földgáz feldolgozása során előállított termékek nélkül. Az emberiség évente több milliárd köbméter földgázt használ fel, és egyre nagyobb mennyiséget igényel. Ee mennyi ideig elég a felderített készlet? Találhatunk-e még a földön újabb készleteket ? Az értékes nyersanyagot gáznemű vagy folyékony állapotban találhatjuk meg az üreges rétegekben. Az újabb vizsgálatok azonban meglepő eredményeket hoztak: a Szovjetunió sarkvidéki területein, az örökösen fagyos rétegekben szilárd földgázt találtak. A sarkköri vidékeken már eddig is tártak fel gázmezőket, és a mélyfúrásokból gáznemű alakban tört fel a földgáz. Legújabban azonban olyan helyet találtak, ahol szilárd halmazállapotban is található földgáz. Korábban, laboratóriumi körülmények között, sikerült előállítani olyan gáz-víz keveréket — hidrátot —, amely 20— 25° C hőmérsékleten, kb. 300 atmoszféra nyomáson kristályos alakzatot vett fel. A kutatók elhatározták, hogy felülvizsgálják a'földgázlelőhelyek geológiai szerkezetére vonatkozó eddigi elképzeléseiket. Megmérték az egyes rétegek elektromos vezetőképességét és találtak olyan helyeket, ahol ez megfelelt a szénrétegek vezetőképességének. Ugyanakkor más mérések a szén jelenléte ellen szóltak, míg a modellen végzett kísérletek során már megállapították, hogy a hidrátok vezetőképessége hasonlít a szénmezőkéhez. Feltételezték, ezen a helyen szilárd földgázt találnak. Egy korábban feltárt lelőhelyet vegyszerekkel kezeltek, ami elősegíti a gáz kiválását a hidrátból. Lökésszerűen megnövekedett a kút gázhozama. Ez azt jelentette, hogy a mélyben szilárd halmazállapotú gáz is található. A szakembereknek eszébe jutott egy korábbi, rendkívül titokzatos eset. Egy alkalommal télen, nagy hidegben próbafúrást végeztek, majd bementek a melegedőbe, magukkal víve a mélyből felhozott kőzetmintákat. Körülülték a meleg kályhát és hamarosan robbanás következett be. Most értették meg, hogy a szennyezett jéghez hasonló hidráj; robbant fel akkor. Az újonnan feltárt lelőhelyek, a megállapítás szerint, rendkívül értékesek. Egy egységnyi víz 200 egységnyi gázt köt le a hidrátban. Ez lehetővé teszi, hogy a napi 10—20 köbméter helyett 200—500 köbméter legyen a kút gázhozama. A felfedezés jelentőségének kihangsúlyozására egy adat: a Szovjetunió területének mintegy 47%-a az említett geológiai szerkezetnek felel meg. A számítások szerint a szilárd gáz lelőhelyei 15 trillió köbméter gáztartalékot rejtenek. A nagyüzemi kitermelés természetesen új technológiát kíván. A szilárd gázt még a föld mélyében kell átalakítani. A robbanás elkerülése érdekében ezt csak fokozatosan, a nyomás csökkentésével, a hő- mérséklet emelésével lehet elérni. A jó hatásfok elérése érdekében a rétegeket külön’e- ees vegyszerrel injekciózzák be. Tervszerű kutatás Sok olyan ország van a világon, amely teljes egészében importból kénytelen fedezni kőolaj- és földgázszükségletét. Hazánk szerencsére nem tartozik ezek sorába. Ha a nagy olajhatalmasságokéhoz képest szerény is a magyarországi kőolajtermelés, azért hazai szükségletünknek mintegy 30 százalékát mégis fedezi. Földgáztermelésünkre még ennyi panasz sem lehet, mivel 1972- ben a hazai kutak hozama csaknem teljesen -kielégítette a szükségleteket. Hogy ma itt tartunk, az nem utolsósorban a tervszerűen folyó kutató- és feltáró munkának köszönhető. • m E hatalmas olajtárolók fényképe az Ural lábánál, a Nyizs- nyekámai Petrolkémiai Kombinátban készült. A szovjet kőolajipar az utóbbi években jelentős mértékben fokozta az olaj és földgáz kitermelését Nyugat-Szibériában. Ezzel együtt intenzíven növekszik az „öreg” lelőhelyek hozama — az Ural és a Volga között — is. Guruló javítóműhely A köolajkutak üzemzavarainak gyors elhárítására és rendszeres karbantartására hatalmas, nyolckerekű guruló javító- műhelyt fejlesztettek ki az azerbajdzsáni kőolaj bányászati intézet szakemberei. Az 500 lóerős motorral működő járművet felszerelték mindazokkal a gépekkel és eszközökkel, amelyekre a javításoknál szükség lehet. A gépkolosszus hidraulikus teheremelő berendezése 80 tonnát bír el, teleszkópikus szerkezetű darujának gémje 28 méterre magasodhat fel. Szivattyúteleppel és elektromos agregáttal is ellátták az önjáró javító- műhelyt, mely csupán olyan utakon közlekedhet, ahol hidak, aluljárók, távvezetékek nem képeznek akadályt számára. Annak ellenére, hogy hatalmas terhet hord a nyolc gumiabroncs, laza talajú terepen is közlekedhet a jármű, a súly ugyanis viszonylag széles kerekeken oszlik eL Cseppfolyósított földgáz tárolása Az NSZK első nagyszabású tárolóját, amely cseppfolyósított földgáznak a tárolására szolgál, Stuttgartban építették fel. Stuttgart város gázellátásának a hideg téld napokon való túlterhelése olyan mértékű, hogy úgynevezett csúcskiegyenlítő létesítményt kellett építem. Átlagos időjárású télen 20, annyira hideg nap fordul ott elő, amelyen ennek igénybevételére van szükség. A probléma abból áll, hogy a i földgázt (amerikai és francia példák alapján) cseppfolyósított állapotban, mínusz 161 fokos hőmérsékleten tárolják, ami óriási térfogati megtakarítást biztosít. Magának a tárolónak a befogadóképessége harmincezer köbméter. Tulajdonképpen kettős tartályról van szó. Egy különleges acélból készült belső tartályról, és egy hidegálló betonból készült külső tartályról. A két tartály közt van elhelyezve a különleges hőszigetelés. Hőszigetelésre ugyanis habüveget, ásványi gyapotot, sztiropart és perlitet használnak. A betonköpenyt kívülről egy földhányás védi, amely olyan magasságig terjed, ameddig a tartályban a legmagasabb folyadékszint ér fel. Ezek a biztonsági berendezések megengedhetővé tették azt, hogy a tárolótartályt Stuttgart város egyik sűrűn lakott körzetében lehessen elhelyezni, mert a berendezés felrobbanásától emberi számítás szerint nem kell tartani. Dj típusú fúrómotor Milyen idős a fekete arany? A tudósok véleménye szerint az üledékes medencék, bármely régen keletkeztek is, a kőolaj és a földgáz valószínű hordozói. Bolygónkon a kőolaj és a földgáz képződéséhez szükséges feltételek leg- j alább két és fél milliárd éve jöttek létre. Később több olaj- és gázmedence a környezetükben levő kőzetek elmosódása, illetve megolvadása miatt eltűnt. Egyes, igen régi eredetű medencékben azonban sike- I rült kőolajat és földgázt ki- 1 mutatni. Terepjáró fúrótorony Szovjet mérnökök megoldották a 145 tonnás fúrótornyok szállítását nehezen járható talajon. Az új módszert eredményesen használják Nyugat-Szibéria mocsaras területein, ahol igen gazdag kőolaj- és földgáz-lelőhelyeket tártak fel. A fúrószerkezetek továbbszállítására légpárnás eljárást alkalmaznak. Á vasvázra erősített fúrótorony alá műanyag légpárnát helyeznek. Ennek segítségével a szerkezet 70 centiméter magasságra felemelhető és keresztülvihető a nehezen járható területeken.
