Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
1974. JANUAR 19., SZOMBAT KST MEGYEI xJCMap Középpontban a termelékenység és a munkások életkörülményeinek javítása Ülésezett a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Tegnap délelőtt a SZOT 1972. decemberi határozata végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyalt a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkáréi. Az országos átlag telett A SZOT 1972. decemueri határozata a népgazdaság 1972. évi helyzetét elemezte és az 1973. évi népgazaasági terv irányelveivel foglalkozott. Értékelte a szakszervezetek munkáját és meghatározta feladataikat. A határozat eddigi végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól Kovács István, az SZMT titkára számolt be a tegnapi SZMT-ülésen. Az SZMT elnöksége megállapította, hogy Pest megyére továbbra is az ipar gyors ütemű fejlődése a jellemző. A megyében a szocialista ipar a múlt év első kilenc hónapjában 7,4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban és a növekedés üteme magasabb az országos átlagnál. A szocialista iparon belül a nehézipar termelésének emelkedése a legnagyobb. A könnyűiparban a rekonstrukciók eredményeként az előző években tapasztalható csökkenő tendencia megállt. Az ipar legdinamikusabban fejlődő szektora a megyében a tanácsi ipar. A mezőgazdasági termelés az aszály ellenére kedvezően alakult. A megye gazdaságai 1973-ban 10,3 százalékkal több búzát és rozsot termeltek, mint 1972-ben. A beszámoló az eredmények regisztrálása mellett felhívta a figyelmet arra, hogy 1970- hez képest a termelés növekedése létszámemelésből, és csupán 65 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. — A nemrégiben lezajlott brigádtanácskozásokon több gazdasági vezető hangoztatta, hogy nagyra értékeli a szocialista brigádmozgalmat, mert az eredményekben a szocialista brigádmozgalomnak jelentős szerepe van. A szakszervezetek ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy számos helyen a munkaszervezés és a brigádmozgalom, valamint a Dolgozz hibátlanul mozgalom nincs mindig összhangban, pedig a jó és követendő példákat hosszan lehetne sorolni — és itt az SZMT titkára hivatkozott a többi között a Mechanikai Művekre és a Nagykőrösi Konzervgyárra. — Az idei év előrehaladása nem lesz könnyebb a tavalyinál, mert a mércét még magasabbra kell állítani. A tervezett életszínvonal eléréséhez 1990-ig két és félszeresére kell emelni a nemzeti jövedelmet. Az előjelzések szerint azonban Pest megyében nem változik például a munkaerő-létszám, ezért a termelés emelkedését nem a létszám gyarapításával, hanem a termelékenység növelésével, a vezetés színvonalának emelésével, a jobb munkaszervezéssel és a szakképzett munkások számának növelésével lehet csak elérni. Növekvő kérek Az SZMT titkára a továbbiakban szólt a munkások életkörülményeit befolyásoló intézkedések, mindenekelőtt a bérpolitikai intézkedések végrehajtásának tapasztalatairól. Az állami iparban dolgozó munkások átlagbére 1973. március 1-től 8,5 százalékkal, e művezetőké 10,8 százalékkal növekedett. Pest megye egész lakosságának pénzbevétele 1973 első felében 10,8 százalékkal volt több, mint 1972 azonos időszakában. — Az idei év legjelentősebb feladata az egységes szakmai bérrendszer bevezetése és a tanácsi alkalmazottak béremelése — mondotta a továbbiakban Kovács István. — Ez utóbbinál a Közalkalmazottak Szakszervezetének és a tanácsoknak a differenciált elosztásra kell törekedniük. Figyelembe kell venniök, hogy a legtöbb probléma a nagyközségi és a községi tanácsoknál, valamint a helyi marban van. A SZOT-határozat végrehajtásának értékelésénél ösz- »zegezték, hogy a szakszervezetek a dolgozók munkakörülményeinek“ és bérezésének ellenőrzésén és fejlesztést segítő tevékenységén túl állandóan törődni kell a dolgozók munkahelyen kívüli életkörülményeivel is. Pest megyében egyre több váltadat támogatja a munkások lakásépítését. Elsősorban Gödöllőn, Nagykőrösön, Szász- halombattán, Vácott, Dunakeszin, Érden és Szigetszentmik- lóson épülnek munkáslakások. A szakszervezeti szervek a gazdasági vezetéssel együtt választották ki a támogatásra érdemes és rászoruló személyeket, együtt osztották fel a pénzösszegeket. — A szakszervezeteknek továbbra is szorgalmazniuk kell — mondotta az előadó —, hogy az építtetők a rendelkezésre álló anyagiakat minél célszerűbben használják fel, hogy idejében történjék meg az előközművesítés és az úgynevezett járulékos beruházások kivitelezése. Az idén a megyében épülő 2010 óvodai hely, 58 általános iskolai tanterem, 211 kilométer ivóvízhálózat és 32,5 kilométer csatorna építését a szakszervezetek lehetőségeikhez képest segítik, mozgósítják a dolgozókat a társadalmi munkára, a szakmaközi bizottságok a lakóterületek a szervezésében is részt vesznek. Herczeg Károly felszólalása Kovács István beszámolója után Herczeg Károly, a SZOT titkára szólalt fel. Felszólalásában Pest megye elmúlt négy-öt évi eredményeiről elmondotta: azok országosan is kiemelkedők. — A jelentés és a szóbeli kiegészítés helyesein állapította meg — mondotta Herczeg Károly —, hogy Pest megye termelőegységei sokat tettek a nemzeti jövedelem növeléséért, s ezzel teljesítették egyik fő feladatukat. A másik nem kevésbé fontos cél, hogy helyesen és gyorsan fejlesszék területüket, mert ez kihat nemcsak a saját, hanem a budapesti üzemek munkájára is. Pest megye vezetői e tekintetben is büszkék lehetnek, mert az elmúlt esztendőkben hatalmas fejlődés következett be; A negyedik ötéves terv első három évének alapvető célkitűzéseit teljesítették és egy sor előirányzatot túlteljesítettek. Mindezen eredményekben feltétlenül részük van a megye szakszervezeteinek is. — Mindez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek megoldatlan problémák — folytatta a SZOT titkára. — Az idei esztendőben minden tekintetben színvonalasabban kell dolgozni. A színvonalasabb munka egyik hatékony eszköze a szocialista munkaverseny, amelynek idei legfőbb céljai között ott szerepel a minőség javítása és a takarékosság is. — A tizenöt év előtti helyzethez viszonyítva elmondhatjuk — folytatta a SZOT titkára —, az üzemi demokrácia sokat fejlődött, de a meglévő lehetőségeket nem használtuk ki. Az üzemi demokrácia fejlesztéséhez egyrészt a gazdasági vezetőknek igényelni kell a munkások véleményét, észrevételeit, másrészt tanítani, nevelni kell a munkásokat, hogy éljenek a lehetőségekkel. Űj módszerek bevezetése, korszerű technológiák meghonosítása lehetetlen az előzetes véleménycserék, a munkások és a vezetők kölcsönös megbeszélései nélkül. Az üzemi demokratizmus erősítése szükséges az ötödik ötéves terv gondos, széles körű előkészítéséhez is. Herczeg Károly SZOT-tit- káron kívül még heten szólaltak fel. Lippai János, a KPVDSZ megyei titkára — a többi között — a „Kiváló Bolt” és „Kiváló Munkahely” verseny eredményeiről szólt. Kiszely János, a ceglédi Közúti Gépellátó Vállalat munkavédelmi felelőse segítséget kért veszteséges vállalatának munkájához. Sütő István, a Postás Szakszervezet megyei titkára elmondotta; nem lehet megérteni, hogy esetenként miért jobb egy szolgáltató szerv bevétele akkor, ha a szolgáltatása elavultabb. Példaként említette a ceglédi Crossbar-központot, amely működése óta jelentősen csökkent a posta bevétele. Varga Lajosné, a Textil Szakszervezet összekötője a Dolgozz Hibátlanul mozgalom kérdéseiről, Gábriel Győzőné ceglédi pedagógus a szakszervezeti tisztségviselők védettségéről szólt. Pothorszki Lászlóné budakalászi szb-titkár a szövőszakmunkás-utánpótlás gondjait elemezte, Szálai János, százhalombattai lakatos elmondotta: városukban elegendő a gyermekintézmény, de a közellátás nem megfelelő, mert 12 vendéglátó egység mellett csak egy élelmiszer- bolt üzemel. A vitában elhangzottakat a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a szakmai megyei bizottságok további munkájuk során hasznosítják. P. V. Együ ttműködési szerződés Szocialista együttműködési szerződést írt alá a Komárom megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámbéki üzemgazdasági-üzemmérnöki szaka. A cél az, hogy növeljék Komárom megyében a mezőgazda- sági üzemgazdászok, üzemmérnökök számát A főiskola vállalja, hogy sokféle módon tájékoztatja a megye közép- iskolásait munkájukról, meghívja őket Zsámbékra. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya arra vállalkozott többek között, hogy anyagilag támogatja a főiskola sportlétesítményeit, a hallgatói számára pedig üzemi bemutatókat rendez a megyében. Fölzárkózott a paradicsom Új fajták, gépsorok Eszmecsere zöldségügyben A zöldségtermesztés gépesítésének fejlesztéséről tanácskoztak pénteken a Pest megyei gazdaságok és a konzervipar szakemberei azon az értekezleten, amelyet a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete hívott össze, s amelyen részt vettek MÉM- és a különböző kutatóintézetek képviselői is. Közreműködik a gyár A zöldségprogram eredményeit értékelve a szakemberek megállapították, hogy a zöldborsótermesztés komplex gépesítését követően sikeresen megoldották a paradicsomtermesztés gépesítését is. Bevált az a magyar gyártmányú gépsor, amelyet a tárnoki és a dányi termelőszövetkezetben alkalmaztak, jól vizsgázott az újonnan kipróbált szovjet paradicsomkombájn — ennek értékét emeli, hogy az SZK típusú gabonakombájn alkat-' részeinek jó részét beépítették, tehát javítása nem okoz gondot a gazdaságoknak —, s ugyancsak jó eredménnyel alkalmazható az amerikai SZMC-rendszer gépsora. Eldőlt az is, hogy mely — egyszerre érő — fajták alkalmasak a gépi művelésre. Eredménnyel zárultak a zöldbabtermesztés gépesítésének kísérletei, amelyet több gazdaságban a Nagykőrösi Konzervgyár közreműködésével végeztek. Megfelelőnek bizonyult a sárgarépaszedésre szolgáló NDK-gyártmányú betakarítógép — az illetékesek a gazdaságok figyelmébe ajánlják —, s beváltották a szakemberek reményeit a vöröshagyma betakarítására szerkesztett Unimas és Finis márkajelzésű masinák. Több Pest megyei tsz-ben kísérleteznek a fóliatelepek és az uborkatermesztés gépesítésével, illetve a megfelelő fajták kiválasztásával. Összehangolt tennivalók Várhatóan bővül tehát a jól gépesített kertészetek száma, előmozdítja ezt az állami támogatás is. A gépesítés azonban — mint ez a tegnapi tanácskozáson elhangzott — csak akkor hozhat eredményt, ha szigorúan ügyelnek a termesztéstechnológia pontos betartására. kifogástalanul végzik a talajelőkészítést, a növényvédelem teendőit, gondoskodnak a talajerő-utánpótlásról. A zöldségtermesztés gazdaságosságában fontos szerep jut a munkaszervezésnek, Szakszervezeti tanácskozások Tegnap, pénteken több szakszervezeti tanácskozást tartottak Budapesten. Dózsa György úti székházában ülést tartott az építő- fa és építő- anyagipari dolgozók szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson megjelenít Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter és Gál László, a SZOT titkára Az ülésen értékelték az ágazat múlt évi munkáját, s megtárgyalták az idei terveket. Ezek szerint az idei feladatok a termelés 4 százalékos növelését követelik. 5,3 százalékkal fejlődik az állami építőipar, s ennél is nagyobb arányban, 5,7 százalékkal növelik termelésüket az ÉVM- vállalatok. Ugyancsak tegnap ülésezett az ÉDOSZ elnöksége. Kulcsár Mátyás, a szakszervezet köz- gazdasági osztályának vezetője tartott előadást az ' idei tervfeladatokról. A többi között elmondotta, hogy az I974-re tervezett termelés értéke az 1972-es évit várhatóan mintegy 8 százalékkal haladja túl. Az élelmiszeriparban a termelés 7—8 százalékos növelését irányozták elő. Ennek megfelelően az idén tovább növekszik az egy főre jutó napi fehérjefogyasztás. A növekvő termelési kedvet figyelembe véve — mutatott rá ezután a többek között a beszámoló — az összes szarvasmarhaállomány mintegy 30 ezres, a tehénállomány 20 ezres gyarapodása várható. Tovább fejlődik a sertés- tenyésztés és ennek megfelelően lehetővé válik, hogy a belföldi sertéshúsfogyasztás növekedjék. Az orvosegészségügyi dolgozók szakszervezetének szék- házában az egészségügyi újítók tanácskoztak. Az országos tanácskozáson a hazai egészségügyi újítómozgalomnak 150 küldötte vett részt. Zsö- gön Éva egészségügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy a műszaki-technikai haladás egyre jobban érezteti hatását az egészségügy területén is, s mind jobban egyik lényeges meghatározójává válik a betegellátás színvonalának. alapkövetelmény, hogy a termelők és a feldolgozó üzemek összehangolják tennivalóikat. Az értekezleten szó esett arról is, hogy a jövőben többet kell törődni a háztáji és házikertek kisgép-ellátásával. Sürgető ez, hiszen számos zöldségnövény — egyebek között a paprika, sóska, paraj, káposztafélék — termesztése mindinkább háttérbe szorul a termelőszövetkezetekben, mert egyre kevesebb kétkezi munkásuk akad erre a munkaigényes kultúrák megművelésére. Végső soron a fogyasztók érdeke tehát a kiskerttulajdonosok támogatása. Nyers Rezső előadása Trautmann Rezső elnökletével pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága. A tanácskozáson Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára népgazdaságunk időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót, majd válaszolt a feltett kérdésekre. Nehézipari értekezlet A Nehézipari Minisztérium vállalatainak gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői pénteken tanácskozást tartottak, ameílyen dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter értékelte az ágazat fejlődését és tájékoztatta az aktívaértekezlet részvevőit a legfontosabb idei feladatokról. Kamatok N agyobbak idén a beruházási források, mint voltak tavaly, s ezt csak üdvözölni lehet. A sokat emlegetett „beruházási korlátozások” — indokolt az idézőjel, mert csupán annyi történt, hogy az ötéves tervben számítottat meghaladó beruházások mennyiségét mérsékelték vagy halasztották későbbre — enyhítése feltétele az egész népgazdaság, s különösen az ipar fejlődésének, de a több pénz befektetése önmagában még nem siker. A siker az, ha a befektetett pénz időben kamatozni kezd. Időben. S itt, mi tagadás, ritkán akad büszkélkedni- való. Pest megyében a beruházások kétharmada az eredeti határidőn túl kerül átadásra. E kép semmiben . nem különbözik az országostól. Mutatós látvány például Solymár új üzeme, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés modern gyára. A 357,5 millió forint költségelő- irányzatú beruházás a végső szakasznál tart, a több ország cégeitől vásárolt gépek a hajdani teljes működéskor esztendőnként 34 millió téglát és 33 millió cserepet termelnek. A solymári cserépgyár átadásának eredeti határideje 1972 márciusa lett volna... Változott a beruházási cél, gondok voltak a pénzügyi fedezettel, nem egyszerűek a gépbeszerzések... A gyár valóban nagyon korszerű eszközökkel és technológiával dolgozik majd, mindössze két hozzá hasonló található az országban. Csak ez a kétesztendős késedelem ne lenne. Mert „valahol” hiányzik az a kamat, amely itt elveszett. Vannak ugyan, akik azt mondják, nem baj a későbbi kezdés, hiszen úgyis gondokat okoz a tégla elhelyezése, annyit termeltek más gyárak belőle. Ám csupán egy jellemzőt ragadva ki: a hagyományos téglagyárakban egymillió téglát nyolc ember állít elő. Itt majd kettő kell hozzá. Különbség? De még mekkora! így valahogy vehetnénk sorra, mi mindenben hat ez az egyetlen beruházás, s akkor még hol van a többi ?! A solymári eset ugyanis semmiben nem tér el az átlagostól. Hasonló okok miatt készült el a tervezettnél egy esztendővel később a Volán 1. sz. Vállalatának forgalmi telepe Vácott, pedig itt mindössze 42 millió forintot tett ki a költségelőirányzat, azaz a közepes vállalati beruházások sorába tartozik. Mégis, sűrű szövevény szálaihoz hasonló okok, indokok, érvek és álérvek keveredése, ember legyen a talpán, aki kimondja: ez és amaz mulasztott, rosszul tett valamit. Ha ennyire nehéz, sőt lyamatában a különböző állomásokat, felelősöket, akkor ott magával a megvalósítás gyakorlatával, mondhatjuk úgy is, hogy mechanizmusával van baj. Legtöbbször már akkor, amikor a beruházás még el sem kezdődött. Azaz az előkészítés, az előtervezés időszakában, a beruházási célok megfogalmazásakor. Timár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, a közelmúltban megjelent könyvében — „Gazdaságpolitika Magyarországon, 1967— 1973” — így summázza erről véleményét: „A célszerűség azt diktálja, hogy a rendelkezésre álló keretből — a prioritások alapján — csak annyi beruházást kezdjünk meg, ameny- nyi optimálisan, az előirányzott időre be is fejezhető. Ezt az elvet azonban nem sikerült betartani, sok beruházás indult meg kellő előkészítettség nélkül. Nyilván döntési rendszerünk fogyatékosságai is befolyásolták a dolog ilyetén való alakulását”. A befejező mondatot azért szükséges többszörösen aláhúzni, mert viszonylag széles körben találkozni azzal a nézettel, hogy a beruházási munka ismétlődő problémáit hathatós intézkedésekkel — s ilyen intézkedések kétségtelenül történtek, gondoljunk csak a húsz- százalékos kötelező tartalék letétbe helyezésére, a hitel- politikai irányelvek módosítására stb. — fölszámolhatják. ■rippen az ismétlődés fir, gyelmeztet arra, hogy átmeneti intézkedésekkel csak átmeneti eredmények érhetők el, s ahhoz, hogy a változás, a javulás végleges legyen, a beruházási döntések egész menetét, a beruházások megvalósításának egész gyakorlatát kell elemzés, felülvizsgálat alá vonni. Kétségtelen ugyanis, hogy a népgazdaság legfontosabb tartalékai rejlenek itt, mert a már befektetett, de még nem kamatozó pénz holt tőke, csak költségei vannak, haszna viszont nincsen. Az elmaradt haszon — lucrum cessans — fogalma a közgazdaságban régóta ismert, ha a kelleténél ritkábban is használt, alkalmazott. Vajon kisebb jelentősége, népgazdasági fontossága lenne a késedelmes haszonnak, az eredetileg tervezettnél tíz meg húsz vagy még több hónap múltán kezdődő kamatfizetésnek? A hatékonyság növelése ma vezérlő elv a népgazdaság valamennyi területén. Ha valahol, akkor a beruházási tevékenységben mód van e vezérlő elv alkalmazására, de semmi esetre sem átmeneti, ideiglenes intézkedések serkenthetik ezt. Idén nagyobbak a beruházási források, mint voltak tavaly. Vajon a késelegtöbbször lehetetlen meg- delmes kamatok összege is áliapítani egy-egy beruhá- nagyobb lesz? zás megvalósításának fo- Mészáros Ottó
