Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

Mától PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. IGYESOUfTIKI Második szakasz rész Ma Genfben egyhónapos téli szünet után folytatódik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának mun­kája. A 33 részvevő európai ország, valamint az Egye­sült Államok és Kanada szakértői folytatják az ér­tekezlet első szakaszában, Helsinkiben jóváhagyott napirend alapján az euró­pai biztonság és együttmű­ködés tartalmát és szerve­zeti kereteit kidolgozó munkájukat. Mint ismeretes, az euró­pai biztonsági és együtt­működési értekezlet három szakaszban bonyolódik le. Az első szakasz 1972 nya­rán kezdődött meg Helsin­kiben, és az azon részt vevő államokat a külügyminisz­terek képviselték. Ezt kö­vette 1973. szeptember 18- án a második szakasz, amely szakértői szinten, bi­zottságokban és albizottsá­gokban vizsgálja meg az értekezlet napirendjének kijelölt részeit, a részvevő államok által beterjesztett munkaokmányokat, doku­mentumokat. A ma folyta­tódó második szakasz vég­leges célja dokumentumter­vezetek előkészítése az ér­tekezlet harmadik, záró­szakaszára. Az, hogy a har­madik szakasz milyen szin­ten zajHk majd le, szintén a jelenlegi, genfi tárgyalá­sokon dől el. A szocialista országok meggyőződése, hogy a zárószakaszt a leg­magasabb szinten célszerű megtartani. A második szakasz során rendszeresen ülésezik a koordinációs bizottság, amelyben a külügyminisz­terek által kijelölt képvi­selők vesznek részt. Ez a szerv koordinálja a bizott­ság tevékenységét, és össze­gyűjti munkálataik ered­ményét. Három bizottság foglalkozik a helsinki záró­ajánlások által megadott három fő napirendi ponttal. Az 1. számú bizottság az európai biztonsággal kap­csolatos kérdésekkel, a 2. számú a gazdaság, a tudo­mány és a technika, vala­mint a környezetvédelem területein való együttmű­ködés kérdéseit tárgyalja. A második szakasz elején hosszú vita után kialakí­tott munkaszervezési for­mula szerint a záródoku­mentum-tervezetek megfo­galmazásának munkája gyakorlatilag az albizottsá­gok feladata. Több nyugati delegáció bonyolult és hosszadalmas napirendi javaslatokkal próbálta végeláthatatlan vi­tákba vezetni és megbéní­tani az egyes albizottságo­kat. Javaslataikban gyakor­latilag a további tárgyalá­sokhoz elégtelen alapnak minősítették a helsinki ajánlásokat. A szocialista országok ezeket a manőve­reket visszaverték, hangsú­lyozva, hogy a helsinki ajánlások jelentik az albi­zottságok munkájának egyedül érvényes és telje­sen elégséges alapját. Az „elterelő manőverek” kö­zött jelentős helyet foglal­tak el azok a nyugati kísér­letek, amelyek a konferen­cia egyes napirendi pontjait kiemelve próbálták a hang­súlyt áttolni az alapvető fontosságú kérdésekről — a biztonsági problémákról — viszonylag kevésbé jelen­tős problémákra. A Szov­jetunió és a többi szocialis­ta ország állást foglalt amellett, hogy a napirend valamennyi kérdésének megfelelő helyet kell el­foglalnia az értekezlet munkájában, nem szabad mesterségesen, a politikai légkört rontó propaganda­célokból másodrendű kér­dések előterébe állításává! gátolni az értekezlet mun­káját. Genf Megnyílt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet második európai regionális konferenciája w: / t AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVm. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1974. JANUÁR 15., KEDD A Csepel Autó túlteljesítette tervet! A Warszawa-üzemtől - a motorgyáregységig Skoda-főtengelyek — 594 ezer dugattyú Hétfőn délelőtt 10 órakor Genfben, az ENSZ-palotában megnyílt a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet (ILO) máso­dik európai regionális konfe­renciája. A konferencián részt vesz minden európai ország küldöttsége. A delegációk hár­mas összetételűek — a kor­mányt, a munkaadót és a munkavállalókat képviselik. A megnyitó ülésen kegyelet­tel emlékeztek meg a tavaly elhunyt Jenks főigazgatóról, aki éveken át töltötte be az ILO legmagasabb tisztjét A II. európai regionális kon­ferencián, amelynek célja a kontinens gazdasági és szociá­lis helyzetének vizsgálata, be­terjesztették az ILO főigazga­tójának jelentését „az emberi értékekről és a szociálpolitiká­ról”. A főigazgató beszámolója az elmúlt negyedszázad európai fejlődésének számos vonatko­zását elemzi. Hangsúlyozza, hogy kontinensünk ez időszak­ban soha nem látott fejlődésen ment keresztül, amelyet a technikában, a termelési mód­szerekben és a gazdasági struktúrában végbement mély­reható változások, valamint a rendkívüli szociális előrehala­dás jellemzett. A gazdasági tendenciákról szólva megálla­pította, hogy az 1950—1970-es időszakban a fejlődés üteme a szocialista országokban volt a legmagasabb. A fejlődésben nagy szerepet játszik a mind Kelet-, mind Nyugat-Európá- ban fokozatosan erősödő gaz­dasági integráció. Ugyancsak jelentősen fejlődtek a Kelet- és Nyugat-Európa közötti üz­leti kapcsolatok, szélesedik a kereskedelmi csere és a koope­ráció a Kelet és a Nyugat vál­lalatai között. Az elmúlt 15 év szociális változásairól szólva a beszá­moló megállapította, hogy a „jóléti államhoz” fűzött re­mények nem váltak be, és az egyenlőtlenségeket a nyugati országok nem tudják felszá­molni. Az életszínvonal jelen­tősen emelkedett, de az inflá­ció miatt a bérek emelkedése Nyugat-Európában nem vonta magával a reáljövedelem nö­vekedését. A pénz elértéktele­nedése egyre nagyobb arányú: az infláció 1968-ban 3,6 szá­zalékos, 1969-ben 4,1 százalé­kos, 1972-ben már 7,2 százalé­kos volt, és egyre fokozódik. Az infláció sokrétű okai között van az amerikai tőke beáram­lása Nyugat-Európába, az ál­lami kiadások állandó növe­kedése, az alapanyagárak emelkedése. Bizonyos határon túl az infláció a politikai, gaz­dasági és társadalmi bizony­talanság tényezőjévé válik — állapította meg a főigazgató. A jelentés befejezésül hang­súlyozza, hogy az ILO munká­jának eredményessége érdeké­ben rendszeressé kpll válnia a szervezet keretében az európai együttműködésnek. A konferencia első napján a küldöttek a konferencia elnö­kévé választották O’Leary ír munkaügyi minisztert, megvá­lasztották a tagozatok alelnö- keit és megállapodtak az ügy­rendi kérdésekben. Az érte­kezleten Magyarország is küldöttséggel képviselteti ma­gát. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Közel negyedével meg­emelt tervről volt szó, nem beszélve a sok profilváltozás­sal járó zökkenőkről. — így te­hát valóban egyedülálló ered­ményt ért el tavaly a megye legnagyobb gyára — hiszen valamennyi gyáregysége túlteljesítette éves tervét! Az alkatrészgyáregység ered­ményén kis „szeplő”: Szegha­lom a negyedik negyedéves el­képzeléseket csalc 72,6 száza­lékban váltotta valóra, így az ottani telep éves tervteljesíté­se alig haladja meg a 78 szá­zalékot. A gyáregység többi üzeme azonban pótolta a szeg­halmiak balsikerét, ennek megfelelően az alkatrész­gyáregység éves készárúter- melési tervét 102,3 százalékra, pótalkatrésztervét pedig 102,7 százalékra teljesítette. Dicsé­ret illeti a K-üzemet, melynek kollektívája még pótrendelé­seket is kielégített az elmúlt esztendőben. Az utánmegmun- káló részleg dolgozói sem vol­tak restek — rengeteg alkat­részféleséggel birkóztak, még­is hatnapos előretartási bizto­sítottak a padlóváztételeknél. zalékon mind készáru-, mind pótalkatrészgyártás területén. Gondként jelentkezett egész esztendőben a kerékagy rossz minősége, s a szervóüzem egyes gépeinek gyakori meg­hibásodása. Azon vannak, hogy 1974-ben ez se okozzon fennakadást a termelésben. A gyáregység sikere elsősorban a III-as üzemnek és a futómű- üzem kollektívájának köszön­hető. A járműgyáregység 100,5 százalékra teljesítette készárutervét, éves terme­lékenységi mutatójuk is imponáló: 100,3 százalék. A krónikus munkaerőhiányt itt átcsoportosításokkal igye­keztek orvosolná, az anyag­hiányt pedig szervezési erő­feszítésekkel, valamint a dol­gozók nagy áldozatkészségével. Az utóbbi gond még ebben az esztendőben is „visszajár” — most a 255-ös típushoz nincs aijváz. Már-már a leállás ve­szélye fenyegeti az üzemet, ha nem oldják meg sürgősen e problémát. A motorgyáregység terme­lékenységi eredménye 104 szá­zalék volt. Készárutervüket, pótalkatrésztervüket is meg­haladja az 1973-as eredmény. Tavaly a gyáregység legna­gyobb gondja a Skoda-főten- gely gyártásának elkezdése volt. Az új termékből eddig százat készítettek el, melyből húszat már át is adtak a cseh­szlovák kooperációs partner­nek. T. E. Kissinger Asszuánból újból Izraelbe repült Budai járás Segítik a fiatal tanácstagokat Tárgyalások az egyiptomi-izraeli haderők szétválasztásáról Kissinger amerikai külügy­miniszter vasárnap este egy­napos izraeli látogatás után visszatért a felső-egyiptomi Asszuánba, hogy folytassa tár­gyalásait Szadat elnökkel az egyiptomi és az izraeli had­erők szétválasztásáról. Az újabb megbeszélések tárgya az az izraeli csapat­szétválasztási terv, amelyet Kissinger hozott magával Je­ruzsálemből az izraeli kor­mány megbízásából. Elvi egyetértés esetén egyiptomi —amerikai közleményt hoz­nak nyilvánosságra a tárgya­lások eredményéről, ellenke­ző esetben Kissinger vissza­utazik Izraelbe. Hírek sze­rint Nixon elnök utasította külügyminiszterét, hogy mind­addig folytassa helyszíni erő­feszítéseit, amíg nem sikerül megállapodást elérni a csa­patszétválasztás kérdésében. Ami Egyiptom álláspontját illeti, Szadat elnök a Kissingerrel foly­tatott tárgyalásokon kifejtette, hogy országa elvét mindenféle po­litikai engedményt, s ragaszkodik a következő követelések teljesíté­séhez: O Az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztását szo­rosan össze ken kapcsolni a megszánt arab területek teljes ki­ürítésével. O A válság átfogó rendezésé­nek magában kell foglalnia a Palesztinái nép jogainak helyreállítását. ' O Nem lehet szó a Sinai-fél- szigeten tartózkodó egyip­tomi haderők csökkentésé­ről és a Szuezi-csatoma keleti partjáról való kivonásáról. O A Szuezi-csatorna újrameg- nyitása és a csatorna menti városok újjáépítése Egyio- tom kizárólagos belügye, és ebbe senki másnak nem lehet beleszó­lása. Az egyiptomi és az izraeli haderők szétválasztását ösz- sze ken kapcsolni a szíriai és az izraeli haderők szétválasztá­sával. Vasárnap minden szinten fontos egyeztető tárgyalások voltak Egyiptom és Szíria kö­zött. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter közép-euró­pai idő szerint délután hat órakor ismét tárgyalóasztal­hoz ült Szadat egyiptomi el­nökkel. Közben munkához lá­tott a csapatszétválasztások részleteinek kidolgozásával megbízott közös amerikai— egyiptomi bizottság. Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hétfőn este újságírók előtt kijelentette, hogy Kairó nem tartja kielé­gítőnek a csapatszétválasztás­sal kapcsolatos izraeli javasla­tot, amelyet Kissinger ameri­kai külügyminiszter hozott magával Asszuánba. Az egyip­tomi fél ezért előterjesztette elképzeléseit és a saját maga által fölvázolt térképet, s az amerikai diplomata most ezzel az egyiptomi állásfoglalással tért vissza az esti órákban Iz­raelbe. Fahmi hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy az izraeli tervet egyiptomi részről elutasították, és a kairól elképzelést nem kell valamiféle ellenjavaslat­nak tartani. Kijelentette, hogy Henry Kissinger konstruktív szerepet játszik a tárgyaláso­kon. Kissinger kedd este vissza­tér Asszuánba és újabb 24 órát tölt ott. Luxorba is ellá­togat majd. A dugattyú- és gyűrűgyár­egység elsősorban a Warszava- üzem munkásainak köszönheti sikerét — ez az üzem 1973-ban 594 ezer dugattyút gyártott az előírt 570 ezer helyett, mi­közben a megemelt mo­torgyáregységi tételek ter­vét is túlteljesítette. Egyébként az egész gyáregy­ség 3,3 százalékkal jutott túl a száz százalékon — készáru ter­vében. A pótalkatrészek ter­melését már mérsékeltebb si­ker kísérte, csupán négy ti­zeddel jutottak ezen a terüle­ten túl a száz százalékon. A gyártóeszközellátók de­cember 19-én mondhatták el: teljesítették 1973-ra vállalt kötelezettségüket. Sok * nehéz­séggel küzdött ez a gyáregy­ség is, különösen nagy gondot jelentett a kétszázas Ikarus buszcsalád felszerszámozása, s ugyané típus 242 kocsijának hossztartófuratkészítése. Nem panaszkodhatnak a hajtómű gyáregységben sem. Ök is túljutottak a száz szá­Az utóbbi néhány évben budai járás községeiben megnyilvánult az a törekvés, hogy a fiatalok számuknak és szerepüknek megfelelően kap­janak helyet a tanácsokban. A választásokon mód kínálkozott arra, hogy — az ifjúsági tör­vény szellemében — mind több fiatalt vonjanak be a közéletbe. /A tapasztalatok azit bizonyítják, hogy a fiatalítás­sal valóban fiatalabbak, aktí­vabbak lettek a testületek. Mindkét alkalommal számos olyan fiatalt sikerült „felfe­dezni”, akik lakóhelyükért nem csak akarnak, hanem tudnak is cselekedni. Illetve... A fia­talítás bizonyos gondokat is hozott magával, hiszen az új tanácstagok többsége előtt is­meretlen volt a tanácstagi munka. Sokan az első tanács­ülésen hallottak először pél­dául a fejlesztési, költségvetési tervről, s főleg az ezekkel ösz- szefüggő gondokról. Nyilvánvaló volt, hogy se­gítségre szorulnak az új ta­nácstagok; nem feledkezett a [ meg erről a Hazafias Népfront is | járási bizottsága és a járási hivatal sem. Az ősszel úgyne­vezett alapfogalmakat tisztázó előadássorozatok szervezésébe kezdtek, illetve ezek szervezé­sét javasolták a községi nép­frontbizottságoknak és taná­csoknak. A témakiválasztásnál széles körű közvélemédykutatást vé­geztek, s a válaszok nyomán kerültek a négy előadásból ál­ló sorozatok programjába olyan témák, mint például a tanácstörvény fontosabb elvei, a szocialista demokrácia, a községpolitilca, a terület- és te­lepülésfejlesztés elvi és gya­korlati kérdései. A sorozatok a járás legtöbb községében novemberben kez­dődtek és márciusban fejeződ­nek be. Az eddigi tapasztala­tok szerint ezek az előadások valóságos kis helyi fórumokká váltak, amelyeken gyakran megjelennek a községi vezetők is. Sándor Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a KB irodavezetőjének vezetésevei pártküldöttség utazott Bang- ladesbe, ahol részt vesz az Awami Liga kongresszusán, majd az Indiai KP Központi Bizottságának meghívására lá­togatást tesz Indiában. Dr. Csikós Nagy Béla ál- lamtitkái-, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke hétfőn delegáció élén Moszkvába uta­zott, ahol részt vesz a KGST. országok árhivatali vezetői­nek értekezletén. V. M. Sztriganovnak, az OSZSZSZK kulturális minisz­terhelyettesének, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság alel­nökinek vezetésével küldött, ség érkezett hazánkba, hogy aláírja az MSZBT-vel 1974— 75-re kötendő együttműködési tervet. Kővári Péter, a Külkereske­delmi Minisztérium főosztály- vezetője, illetve Helmut Sig­rist, az NSZK budapesti nagy. követe vezeti a niagyar—nyu­gatnémet gazdasági vegyes bi­zottság munkacsoportjait, me­lyek a két ország diplomáciai kapcsolatának felvétele óta tegnap üléseztek első ízben Bonnban, a szövetségi gazda­ságügyi minisztériumban. Klíma-prototipus Csehszlovák exportra elkészült az első három prototípus a 110 négyzetméteres lég­hűtőkből Szentmártonkát áll a Klíma Ipari Szövetkezet 5. üzemében. Ebből az ipari hű­tőberendezésből további 451 darabot fognak legyártani a cseh partnereknek — 25 millió értékben. Gárdos Katalin felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents