Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

/ 1974. JANUÁR 13., VASÁRNAP ‘kJCú^ííp 7 \ Szovjet mérnökök olyan új épitési eljárást dolgoztak ki, amely üzemcsarnokok, kiállítási épületek, mezőgazdasági épít­mények stb. gyors felépítését teszi lehetővé. Az eljárás lénye­ge az, hogy a nagyméretű, maximálisan 360 négyzetméter te­rületű blokkokat az épülő objektum mellett működő különle­ges futószalagon szerelik össze, s azután daru segítségével emelik helyére az 50—60 tonnás szerkezeti egységeket. Előbb a blokk fémvázát készítik el, majd festik, beszerelik a csöve­ket, elektromos vezetékeket, a padló-, illetve tetőelemeket. Az építők naponta 3—4 ilyen óriás elemet készíthetnek el és sze­relhetnek helyére. Ezzel a módszerrel 40 százalékkal növel­hető az építők munkájának termelékenysége a korábbi tech­nológiához képest. KORUNKBAN AZ EMBE­RISÉG A VÁROSOK FELÉ TÖREKSZIK. LEHET, HOGY ELJÖN AZ AZ IDŐSZAK, AMIKOR MINDANNYIAN VÁROSLAKÓK LESZÜNK? MINDENESETRE, A TUDO­MÁNY ÉS A TECHNIKA MAI MŰVELŐINEK IS NAGY FELADATOT JELENT az építészet, A KORSZERŰ VÁROSOK KIALAKÍTÁSA, A KORSZE­RŰ ÉPÜLETEK TERVEZÉSE, FELÉPÍTÉSE. A VILÁG LEGKÜLÖNBÖZŐBB RÉ­SZEIN FÁRADOZNAK E CÉL ÉRDEKÉBEN, TÖBB EZER KILOMÉTERRE TÖ­LÜNK ÉS CSUPÁN NÉHÁNY KILOMÉTERRE IS. MAI TU­DOMÁNY-TECHNIKA RO­VATUNK EZEKBŐL A TÖ­REKVÉSEKBŐL NYÜJT ÍZE­LÍTŐT. Kísérleti technológia Szentendrén Az Építéstudományi Intézet szentendrei telepére a tech­nikai fejlődés iránt érdek­lődő embernek érdemes be­kukkantania; számos meglepe­tés éri. Szentendrén az ÉTI- nek az úgynevezett kísérleti technológiai ágazata műkö­dik. Itt foglalkoznak a többi között a házgyárak techno­lógiai gépi berendezéseinek tervezésével és fejlesztésével, valamint az ezekhez szüksé­ges prototípusok elkészítésé­vel is. A telő: acélhéjú Vas Józsefet„ a telep veze­tőjét arra kérjük, mutassa be mukájukat. — Budapest egyik legmo­dernebb sportlétesítményét, a körsportcsarnokot is mi épít­jük (a képen). A mintegy 50 méter átmérőjű, 11 méter ma­gas, 47 méterszer 2'7 méter já­tékterű, könnyűszerkezetes építési móddal kialakított acélhéjtetős csarnok labdajá­tékok rendezésére, ezer néző befogadására lesz alkalmas. A munkát tavaly nyár elején kezdtük meg, és ez év végéig be szeretnénk fejezni. Atartó­A leg­kényelmesebb város Három év alatt ötszörösére nőtt a lélekszám Naberezsnije Cselnyiben. Ebben a Volga- parti városban épül a világ egyik legnagyobb autógyára, amely évente 150 ezer teher­autót gyárt majd. A gyár kö­zelében, a Káma torkolatánál emelkednek Naberezsnije Csel- nyi új lakónegyedei, s újjászü­letik a régi település. A szov­jet és a külföldi építészek sze­rint az új város a mai város- építészet egyik legsikerültebb alkotása. Lakóinak maximális kényelmet nyújt, hiszen a la­kónegyedektől állagban 400 méternyi körzetben találhatók mindenütt a kulturális, keres­kedelmi és kommunális léte­sítmények. A jövő települése Hol laknak az emberek? - Fantasztikusnak tűnő tervek A Szovjetunióban harminc év alatt 33 százalékról majd­nem 60 százalékra növekedett a városi lakosság aránya, és a növekedés folytatódik. A szovjet városépítészet távlati alapját a következő demog­ráfiai hipotézis képezi: a Szovjetunió lakossága 2000- ben eléri a 340—350 milliót, ebből 68—70 százalék, vagyis 240—250 millió lesz a város­lakó. Száz év múlva, megfe­lelően 500—550 millió, illetve 450—495 millió lesz az össz­lakosság, illetve a városi la­kosság lélekszáma. Milyenek legyenek hát a jövő városai? A legfontosabb szempont a város magvának kialakítása. Ez nem jelenti azt, hogy a városok úgy hasonlítanak majd egymásra, mint az ik­rek. Meg kell találni a ké­nyelem, a gazdasági haté­konyság szempontjából a konkrét feltételeknek legjob­Helyben megforduló kotró-rakodó A kanalas kotró-rakodó gé­pek az építési munka számos területén alkalmazhatók: föld- kiemelésnél, talajelőkészítő munkáknál, bontási feladatok elvégzésénél, töltés- és rézsű- építési munkáknál, ömlesztett anyagok rakodásánál, rövidebb távolságokra való szállításnál stb. A megfelelő gép kiválasztá­sánál sokféle szempontot kell mérlegelni. Csekély szállítási távolság mellett végzett föld- kiemeléshez például a lánctal­pas1 jármű megfelelőbb, mert a kerekes rakodó nagyobb se­bessége nem érvényesül. Kere­kes rakodó használata viszont akkor célszerűbb, ha a gépnek sűrűn kell helyzetet változtat­nia, egyik munkahelyről a má­sikra. A képen látható angol gyártmányú kerekes kotró-ra­kodó azzal tűnik ki a típusok sokféleségéből, hogy kis he­lyen — jóformán helyben — is képes megfordulni, miután mind első, mind hátsó kere­kei meghajtottak és kormá­nyozhatok. Figyelemre méltó még a modell erős emelőszer­kezete és nagy lapáttérfoga­ta is. ban megfelelő változatot. A felépült város persze' nem másolja majd tökéletesen a kísérleti magot, csupán a főbb feltételeknek felel meg. Egy személynek 20 négyzetméter Minden város szempontjá­ból első helyen áll a lakás­építés. A Szovjetunióban ma több lakás épül, mint az Egyesült Államokban, Ang­liában és Olaszországban összesen. A szakemberek fel­adata tehát, hogy olyan tudo­mányosan megindokolt javas­latokat dolgozzanak ki, ame­lyek megvalósítása lehetővé teszi, hogy minden egyes csa­lád számára biztosítsák a la­kást az igényeknek megfelelő számú szobával. A lakások egy lakosra eső alapterületét perspektivikusan 18—22 négyzetméterben szabták meg. Ez teljesen megfelel a higié­nia és a kultúra minden kö­vetelményének. A tervezetek szerzői e normák, valamint a népszaporulat előrejelzésének tudatában olyan és annyi la­kást tervezhetnek, amennyi szükséges. A Szovjetunió területét négy fő körzetre és 16 alkör- zetre osztották. Minden egyes körzetben a természeti, a gaz­dasági, valamint a nemzeti feltételeknek megfelelően dol­gozzák ki az épületek típus­terveit. Toronyházak láncolata Nyekraszov akadémikusnak például a következő a véle­ménye a szupervárosokről, amelyekben a nyugati szak­emberek a jövőbeni lakás­helyzet egyedüli megoldását látják: — Igen érdekes tervek van­nak. Ilyen például a 100 eme­letesnél magasabb toronyhá­zak láncolata, amely 250 ezer embernek nyújt otthont. A felhőkarcolókat az élelmezés- és a hulladékszállítás céljai­ra Csővezetékek kötik össze. Ilyennek képzeli a jövő váro­sát az amerikai W. Taylor és K. Asiala. Lehet, hogy egy ilyen toronyházakból álló vá­ros látványnak érdekes, de lakni nem szeretnék benne. De szükség van-e ilyen szu­pervárosokra? A Szovjetunió­ban ma semmi esetre sem és belátható időn belül sem lesz. Függesztett város Georgij Boriszovszkij épí­tész úgynevezett ferde háza­kat javasol. Elképzelése sze­rint a házak úgy dőlnének ol­dalra, mint a pisai ferde to­rony. A házakat szilárd anyagból készülő háló tartaná. Például vas és nikkel ötvözet, amelynek négyzetmilliméte- renkénti szilárdsága 220—230 kilogramm. Ez a háló egyet­len hatalmas szerkezetet ké­pezne, amelyhez az építész mindent hozzáerősíthetne. Így jönne létre az emeletes város, amilyenre Leonardo da Vinci gondolt. Ebben a városban minden felfüggesztve lenne: a kertek, a sportpályák, a presz- szók, az üzletek, sőt még te­tőt is függesztenének a város fölé, hogy védjen a nap és az eső ellen. Vasbetonra akasztott lakások Rendkívül perspektivikus a faház is, amelynek típustervét két központi kísérleti terve­zőintézetben dolgozták ki. A vasbeton törzsre aggatott la­kások egyes térelemekből összeálított eredeti építményt képeznének. Igaz, hogy ilyen építménynél a kilencedik emeletnél magasabbra még nem jutottak. A helyzet ugyanis az, hogy ha az ele­meket egymásra helyezik, ak­kor az alsó szintek nem bír­ják el a terhet. Egy vasbeton oszlop adja meg az egész épít­mény szilárdságát. Ez alapve­tően változtat a helyzeten ugyanis a vasbeton oszlop ve­szi fel az építmény teljes sú­1?át­Fantasztikus, vagy nem fan­tasztikus tervek tehát akad nak bőven, a lényeg viszont az, hős* olyan városokat és olyan lakásokat építsünk amelyek gazdaságosak, szépek kényelmesek és kellemessé teszik a lakók életét. Alekszandr Gubcr oszlopok már állnak. Osztrák licenc alapján az ÉTI tervez­te. Ma a világ minden na­gyobb városában megtalálni az ilyen típusú épületeket. Ma­gyarországon mi készítjük az elsőt. Vasaló vibrátor — Másik munkánk. A ház­gyári elemek egyik gyártási folyamatához intézetünk új gépet tervezett, a vasaló vib­rátort. Ez a vibrátor arra hi­vatott, hogy a házgyári pa­neleket egyenletesebbé va­salja, minőségileg kifogásta- lanabbá tegye, ugyanakkor a gyártási zajszintet csökkent­se. Enpek a gépnek a proto­típusát most készítjük. Az eddig használatos, hagyomá­nyos vibrátor minőségi mun­kája kifogásolható, amellett működtetése olyan zajos — hangja szinte elviselhetetlen —, hogy már-már az emberi szervezetre ártalmas. Az univerzális manipulátor — Szólnom kell még egy gépünkről, amely — igaz, nem közvetlenül a házépítéssel kapcsolatos, de jelentősége igen nagy. Az ÉTI-DÉBÖ típusú univerzális csőmani­pulátorról van szó, amelyet a mobil kompresszoregység­gel együtt a technológiai te­lep kollektívája készített. Cső­vezetékek építéséhez, vizsgá­latához, üzemeltetéséhez egy­aránt alkalmazható. Építés­nél például csövek emelésére, összehúzására és azok vízzá- róságának ellenőrzésére a legmegbízhatóbb készülék. Csővezetékek vizsgálatánál, üzemeltetésénél; csatornák le­zárására, a szivárgási hibák lokalizálására, víznyomáspró­bához a legbiztosabb beren­dezés. Védőkosár az árokban — Gondolja csak el, csa-. tornaépítésnél már nem kell felásni egy egész utcahosz- szat, csupán néhány tízmé­teres szakaszon kell felbon­taná az útburkolatot, ott, ahol a gép dolgozik és az elvég­zett munka után azonnal be­temetik az árkot. Ez külö­nösen nagyvárosokban elő­nyös, mert nem zavarja meg a közlekedési rendet. A ki­ásott árokban ugyancsak az ÉTI által kifejlesztett védő- kosorokban dolgoznak a mun­kások, így az árok oldalának omlása kizárt, a munkásokra veszélytelen. Naponta 15—20 méter új csatornahosszal ké­pes megbirkózni ez a gép. Praktikus; meggyorsítja az épí­tési folyamatot, egyszerűbb, ellenőrizhetőbb és biztonsá­gosabb a hagyományos csa­tornaépítésnél. Sajnos, min­den jó tulajdonsága ellenére nálunk kevesen alkalmazzák ezt az új technológiát, bár már néhány éve, hogy kidol­goztuk ... Szabó Éva Betonkészítő gépcsalád Az NDK szakemberei három tagból álló betonkészítő gép­családot fejlesztettek ki. Az MR 250, MR 500 és MR 1000 típu­sú kényszerkeverő gépek mind munkahelyi, mind betonüzemi keverőgépként alkalmazhatók. A típusjelben szereplő szám azt jelöli, hogy névleges dobtérfogatuk 250, 500, illetve 1000 li­ter; teljesítményük 10, 20 és 40 köbméter jóra; önsúlyuk 1700, 3000, illetve 5300 kg; villamosenergia-igényük 10,5, 25,8 és 39,7 kW. Az MR-típusok nem billenő hengerdobos gépek; a dobot és a tölcsért közös hegesztett acélkeretre szerelték. A keverést az álló dobban több keverőlapát végzi. Kiegészítő berendezés­ként megfelelő mozgatóberendezéssel ellátott etetőputtony tar­tozik a gépekhez. A gépek etetése felülről, a kevert beton űri- tése pedig alul történik. Elektronikus vezérlésű vízadagoló be­rendezésük van. A képen látható MR 1000 típus melegbeton készítésére is alkalmas. Futószalagos építkezés Magasban és mélyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents