Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

rtST MEG VEI kJŰríap 1974. JANUAR 13., VASÄRNAP P eil í megyei barancfolaóo ofáóoh 101. ÁPORKA Az utolsó, majdan forrada­lomba torkolló, 1847—48-as rendi országgyűlést megelő­ző két esztendőben a bécsi császári kormánykörök ké­meik jelentéseiből riadtan hallották, hogy Pest megye reformellenzéke egyik köve­teként Kossuth Lajost kíván­ja felküldenl a pozsonyi or­szággyűlésbe. A Habsburg-ud- var utasítást adott az aulikus vezetőknek, hogy „az izga­tó... Kossuth Lajosnak meg­választását minden kitelhe­tő módon akadályozni töre­kedjenek” — ám Kossuth hí­veinek sikerült a legfonto­sabb központokban: Abony- ban, Nagykőrösön, Kecske­méten, Kiskőrösön, Rácke­vén, Szentendrén, s mint a történeti iratok feljegyzik — a minden választáson hűsége­sen ellenzéki Áporkán a kur­tanemeseket Kossuth mellé állítani, az udvari párt, a konzervatív főurak hatalmas nyomása ellenére duplánál nagyobb szótöbbséggel man­dátumhoz juttatni. Az 1847. október 18-án megtartott kö­vetválasztásról szóló beszá­molójában a Pesti Hírlap le­írja, miként zsongott-bongott a szénapiac — a mai Kálvin tér — a találkozó helyükre gyülekező vidéki választók rajaitól, s hogyan vonultak háromszínű nemzeti lobogók alatt a választás színhelyére: a pesti Vármegyeházhoz. S az egyszerű lajstromból, amely a zászlókon aranybetűkkel tün­döklő helységeket jelöli, a cikkben egyetlen különös jel- zőjű községnév emelkedik ki: a tántoríthatatlan Ápor- ka... Azért írOltl lg a ]27 eszten­dős históriát valamennyire részletesen, mert Áporkán jártamban búsan tapasztal­tam, hogy ez a dicséretes ha­gyomány maholnap veszen­dőbe megy. A fiatalabb nem­zedékbeliek hírét sem hallot­ták talán a kossuthi „tántorít­hatatlan Áporká”-nak, s ha néhány „régi ember”, hogy az öreg szóval senkit meg ne sértsék, ismeri is a kifejezést, eredetére csak haloványan emlékszik vissza. Pedig kerek egy hónappal az említett vá­lasztás előtt még egy német nyelvű spionjelentésben is szerepel a veszedelmesen Kossuth-párti Áporka. Bocskoros nemes elődeik­nek haladó szelleméről szóló történetet ugyan nem ismerik az áporkaiak — a monarchia évtizedei és a Kossuthot elkö­dösítő Horthy kultúrpolitikai mesterkedései elfeledtették velük —, szerencsére virtu­suk nem változott. Száz évvel a pesti követválasztás után, 1946—47 táján, amikor sut­togni kezdték, hogy a fel­osztott földeket vissza kell adni a régi tulajdpnosoknak, Áporkáról — megint csak zászlókkal —, új gazdaküldött­ség vonult fel a koalíciós föld­művelődésügyi minisztérium­ba. A zászlókon ezúttal a haj­dani választási jelszavak he­lyett ez a tiltakozás állott: — Áporkai parasztok — Földet vissza nem adunk! Kik IS hát ezek a kemény­kötésű áporkaiak? Okleveleinkben már a XIII. században említik a telepü­lést, ám a török hódoltság alatt teljesen elpusztult, s a félhold uralmának megszűnte után visszaszivárgott lakos­ság a kuruc háborúk idején újból szerteszéledt. Csak a XVIII. század derekán tá­madt fel ismét, lakói ekkor idetelepített hétszilvafás kur­tanemesek. Az 1761-béli köz­ségi pecsét felirata is: NE­MES ÁPORKA HELYSÉG — erről a sajátosságáról tanús­lennünk. A községben, ahol a felszabadulás előtt 3—4 ipa­ri munkás élt, ma a lakosság teljes lélekszámának, negyede közelebbre-távolabbra ingá­zó gyári dolgozó. A két- és háromlaki családok életszín­vonala jelentősen megnőtt — íme, egy különös számadat: Áporkán jobban szaporodnak a há zak, mint az emberek. Foto: Kelly Zsigmond kodik, s hogy a már régesrég változatlan lélekszám mellett érdektelen „státusszimbó­lum” minden realitással el­lentétben mennyire szívós, ajra két, tartalmában eléggé ellentétes példát is említhe­tünk. Az egyik, mondjuk így, a „pozitív” emlékezés, amely­nek alapján manapság is nem egy áporkai „bennszülött” neve előtt az N.-betűt viseli. Ez az „N” nem előnevet vagy kettős nevet jelent, hanem azt, hogy az illető „ősi jusson” „Nemes” X. Y. Inkább meg­szokásnak, mint holmi suta maradiságnak nevezném, de úgy vélem, a kiszikkadt „N” egy darabig még nem kopik el. A másik példázat mulat­ságosabb. Ugyanis, ha a szom­szédos községben lakók meg akarnak csipkedni egy ápor­kai komát, cimborát, ugratva, mókázva azt mondják neki: — No, te nemes-áporkai.../ Kiskun- lacházához tartozó 1200-as lélekszámú Áporka 2300 hol­das Egyetértés Tsz-e a közeli hetekben egyesül a kiskunlac- házi Petőfi-vel, amelynek 4000 holdja mesgyésen karéjba fogja az áporkai földeket. Az egyesítés után az összevont tsz szakemberei kidolgozzák az adott lehetőségeken belül optimális termelési és te­nyésztési terveket, az idei gazdasági évben azon szük­ségképpen még külön kell gazdálkodniok. Az Egyetértés közben 300 jószágra növeli fe­le magyar-, fele osztráktarka egyedekből álló tehenészetét, amelynek istállójá máris ké­szen áll. A növénytermesztést a takarmányszükséglet növe­kedésének megfelelően fej­lesztik tovább, minden takar­mányféléről maguk erejéből igyekeznek gondoskodni, s a tehenészetet segíti a megfe­lelő legelők létesítése is. To­vább működnek a cipőgyűrű­ket, csattok^t, illetve gépjár­mű-alkatrészeket előállító melléküzemágaik, sőt, a je­lenlegi 100 főnyi foglalkozta­tottságot 20—30 százalékkal szeretnék növelni. A családpolitikai határoza­tok rendkívüli fontosságára gondolva, meg kell említe­nünk, hogy Áporka lakossága, ha nem is fogy, de stagnál. A népesedési és szociális ada­tok összevetésénél különbö­ző elemekre kell figyelemmel az utóbbi két évtizedben egy- harmaddal nőtt az újonnan épült lakások száma. Aiíogjalékos művelődési élet gondjairól-bajairól beszél­gettünk — a művelődési ház nagyterme fűthetetlen „kis­termében” 30 ember fér el, a 186 törzsolvasóra emelt klub­könyvtárnak mintegy másfél ezer kötete van, nagyon ke­vés ifjúsági könyvvel, s 1974- re 4000 forintos vásárlási le­hetőséggel — felötlött bennem egy gondolat. Áporkán ju­tott eszembe, de szinte vala­mennyi kisebb-nagyobb köz­ségünkre érvényes. Mi lenne, ha megindítanánk az egy család — egy könyv mozgalmat. Ez annyit jelent, hogy minden önálló kereső évente egy könyvet ajánlana fel a helyi könyvtárnak vagy könyvtárak valamelyikének. Természetesen a hozzáértők ajánlása szerint, a zsebének megfelelő árú könyvet — s természetesen: a kommuná­lis vásárlásokon felül. Vagyis mi lenne abból, ha a község lakói rendszeresen könyvet ajándékoznának — közös ön­maguknak. Mi lenne ebből, ha megva­lósulna? Sok szép, hasznos, elme­élesítő, kedvderítő, gazdag választékú közkönyvtár len­ne belőle. Békés István 700 ember, 200 gép' mZA1 gyárakból Harc ma is a pakura ellen Az OVH tájékoztatása sze­rint még vasárnap is éjjel­nappal dolgoznak a vízszeny- nyezés elhárításán a Dunaúj­város—Paks közötti Duna- szakaszon. A Dunai Vasmű 5000 köbméteres pakuratar­tályából eredő vízszennyezés elhárításán már hat vízügyi igazgatóság több mint 700 dolgozója munkálkodik. A megfeszített munkát csak­nem 100 gép és szállítóeszköz, 110 vízijármű — vontató, uszály, kitűzőhajó, motorcsó­nak, ladik — segíti. A folyón úszó csomókba dermedt paku­ra útját több helyütt uszályok­kal igyekeznek elállni a me­derben, hogy a vízszennyezés ne vonulhasson tovább. A mintegy 2800 köbméter kiömlött pakura jelentős részét már sikerült kiemel­ni a folyóból, de a jobbára csak kézi erővel végezhető munka még hetekig eltarthat. Szük­ség esetén újabb vízvédelmi erők mozgósítására is sor ke­rül. 1.33 ezer mosógép, 15 íéle televízió Tovább javult a tartós fogyasztásicikk-sllátás A tartós fogyasztásicikk-el- látás tovább javult tavaly, csupán néhány cikkből nem tudták biztosítani a kereske­delem ütemezési, illetve vá­lasztékkívánságát, ez azonban a lakosság ellátásában nem okozott zavarokat. A megren­delés hűtőszekrényből 26 ezer­rel volt több. Mosógépből az igényelt 133 ezernél többet adott át az ipar a kereskede­lemnek. Centrifugából néhány ezerrel kevesebbet szállí­tottak a megrendelésnél, de 20 ezerrel többet, mint korábban. A kereskedelem nem is meny- nyiségi, hanem választékprob­lémát jelzett, amelyeket im­portból kellett megoldani. Ha­zai gyártmányú porszívóból az igény az utóbbi három évben 80 ezer darab, ezt a mennyisé­get az idén is a kereskedelem rendelkezésére bocsátották. A különböző bojlerekből 3000­rel túl tejesítették a megrende­lést, 72 ezret szállítottak. A 13 féle rádióból 83 ezret rendelt a kereskedelem és maradékta­lanul át- is vette a Videontól. A 15 féle televízióból 71 ezret szállított a vállalat. Az Oriontól megrendelt tel­jes mennyiséget még át sem vette a kereskedelem, pedig a gyár többletigényt is ki tudna elégíteni. A két vállalat több mint 180 ezer tv-készüléket gyártott belföldi megrendelésre. A bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár a megrendelt 28 ezer magne­tofonkészüléket a kívánt vá­lasztékban, határidőre leszál­lította, sőt az évközi pótrende­lések nagy részét is teljesí­tette. Jelentősen javult az izzó­lámpa-ellátás. A kereskedelem gtvette az Egyesült Izzótól az egész éves mennyiségnek megfelelő 26 millió darabot. A tettes mindig hagy ♦ Gumiabroncs-rajzolat ♦ Fémből előhívott számok ♦ Akik a helyszínből olvasnak Csaknem három hete közöl­tük: Bene Géza, a visontai Reménység Tsz 42 éves gép­kocsivezetője, Cegléd határá­ban halálra gázolta a 14 éves, iskolába tartó Kökény László ipari tanulót. A pótkocsis te­herautó széles ívben kikerül­te a megállóban álló autó­buszt, s eközben áttért a bal oldali útpadkára, ahol a gye­rek ment, majd továbbhajtott. Röviddel a történtek után Nagykőrös belterületén egy rendőrjárőr megállította Be- nét. Azonnal feltűnt, hogy a pótkocsi hátsó világítása nem működik. Felfedezték azt is, hogy a kábelcsatlakozó ki­kapcsolódott .., A pótkocsi gázolt? Az eset egyik szemtanúja, aki a helyszíntől mintegy há­romméternyire állt — külön­ben autóvillamosssági szerelő — tanúvallomásában elmond­ta: látta és őt magát is meg­ijesztette a meg veszekedett kanyar, aztán az, ahogy a sze­rencsétlen fiú besodródik a gépkocsi és a pótkocsi közé, majd kiszakad a kábel. Cserbenhagyás volt-e vagy nagyfokú gondatlanság? — ezt vizsgálja pillanatnyilag is a Ceglédi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztá­lya a Pest megyei Rendőr-fő­BO VÁLASZTÉK - KONZERVBEN Több zöldbab, kevesebb ecetespaprika Elegendő a bébiétel TAVASZ A KERTEKBEN Metszik a szőlőt, a gyümölcsfákat A tavaszias időben megkez­dődtek a kertészeti munkák. Azon a vidéken, ahol még mindig enyhék a nappalok, ter­mőre készítik a szőlőket, a gyümölcsösöket. A most elvég­zett előmetszésekkel rövidül a tavaszi munka, a, gyümölcsfák téli ágritkítása pedig idősze­rű. A zárt- és szórványgyü­mölcsösben rügyfakadásig 12 millió fát kell „megcsinosíta­ni”, formálni a Duna-Tisza kö­zén. Az új telepítésű kajszi­sokban, almásokban, sőt, he­lyenként a meggyesekben is sövényalakba vezetik az ága­kat a gondozás és a szüret megkönnyítésére. A konzerv egyre nagyobb szerepet tölt be az élelmezés­ben. Ezért is örvendetes, hogy a konzervipar a téli idényre 9 százalékkal több terméket adott a kereskede­lemnek. A növekedés lehető­vé tette, hogy mintegy 150 000 —160 000 tonna főzelék-, gyümölcs- és húskonzerv ke­rülhet forgalomba, s ez a felmérések szerint az új ter­mésig bőségesen fedezi a la­kosság igényeit. A vártnál kisebb termés ellenére van elegendő para- dicsomkonzerv. Az előző évinél több zöldbabot és zöldborsót tartósított az ipar; hazai forgalomba kizárólag a keresett zsenge borsó ke­rül. Országszerte gondot okozott a zöldpaprika terméskiesése, a konzervipar azonban több éves szerződései révén, olyan mennyiséget szerzett be, amely elegendő a belkereskedelem lecsóigényeinek kielégítéséhez. A tervezettnél valamivel ke- ! vesebb ecetes paprikát tettek ! el, mennyiségben azonban j nem lesz kiesés a savanyú­ságból, pótlására ugyanis több céklát és zöldparadicso­mot tartósítottak. Hasonlóan pótolják a kelleténél keve­sebb sárgabarackot és meggyet, málnadzsemmél és őszibarack- befőttel. A kedvező termés nyomán bőven van málnaszörp, s megfelelő az egyéb ször­pök és gyümölcslevek vá­lasztéka, amit olcsó, jó minőségű paradicsomital­lal bővítettek. A konzervipar jelenlegi dia­betikus készítményválaszté­kából, mennyiségben ugyan­csak eleget tud adni a keres­kedelemnek, s zökkenő nélkül elégíti ki a bébiétel-keresletet is. Húskonzervből, húskészítmé­nyekből és készételekből a tavalyinál húsz százalékkal több kerül a téli piacra. kapitányság nyomtani szakér­tőivel közösen. A laboratóriumban egypró- bamodellen a baleset áldoza­tául esett fiú lemberdzsekjét pillantja meg a belépő. Szívet szorító látvány, a nyomtani szakértő mégis igyekszik tár­gyilagosan beszélni: — Nekünk, bármi történt is, az a feladatunk, hogy az ob­jektív valósághoz hűen meg­állapítsuk a bűnösséget vagy az ártatlanságot, az esetleges bizonyító vagy kizáró ténye­ket. Ez esetben is összegyűj­töttük a történtek számunkra valamennyi szükséges adatát. Megnéztük a helyszínt, meg­vizsgáltuk és rögzítettük a te­hergépkocsin található nyo­mokat, a kirántott kábelkap­csoló csúszási nyomait is. A dzsekin látszó foltokból vegyi úton előhívtuk és felerősítet­tük a gázoló kerék gumiab­roncsának mintázatát, majd összehasonlítottuk ezeket a pótkocsi gumiabroncsának helyszínen rögzített nyomával. Eldöntöttük, hogy az oldalfe­lületi mintázati elemek egyez­nek, s miként a tanú is mond­ta, valószínűleg tényleg a pót­kocsi gázolta el a fiút. Ezt támasztja alá az orvosszakér­tő is, aki a pótkocsi kerekéről levett elemi szálak között olyan hajszálakat talált, ame­lyek a baleset áldozatától is származhattak. A szakértő véleménye egye­lőre feltételes, hiszen követ­keztet. A valóság megrázó, egy fiatal fiú meghalt, neki. a szakértőnek mégis mindvé­gig „hidegen” kell regisztrál­nia a tényeket. Vallott a pókháló Az ügyek legtöbje komoly. Ám olykor kuriózum is akad. Még most, sok év után is em­legetik az osztályon azt a tör­ténetet, amikor egy ablakbe­törés után egy pók hálót szőtt a nyílásra. Nem szakították el a pókhálót, hanem fóliapapír­ra rögzítették, majd egy tudós segítségével, e tényleg gyen­gének tűnő szálon elindulva, kiszámították, mennyi idő kell egy ilyen pókháló megszövé­séhez. így határolták be az el­követés idejét, és a nyomozók elfogták a betörőt. Ez nyilván­valóan nem mindennap fordul elő. Vannak azonban úgyszól­ván mindennapos ügyek. Egy betörő a műanyag bőrülésen hagyta lábnyomát. A fröcsi talp (mert a típust is tud­ják) nyoma halvány. A fény­képen mégis élesen kirajzoló­dik a valóságban elmosódott nyom. — Ezt hogy csinálták? — Ügynevezett súrlófény és különböző szűrők segítségé­vel, de hosszú és bonyolult lenne részletekbe bocsátkoz­ni. Különben, ha nevetve is szokták emlegetni a rendőr­ségen készített „művészfotó­kat”, ezek a képek, ha szabad megkockáztatnom — folytat­ja a szakértő a már-már művészi aprólékosságig menő szakértelmet követelik tő­lünk. A tárgy- és a bűnjelfo­tózás pedig, ha kellő gonddal végezzük, szinte tudomány. . Meglopták a tolvajt — Aztán ott vannak a me­tallográfiái vizsgálatok — szö- vődiK tovább a beszélgetés —, amikor a fémből előhívjuk a bevésett számokat vagy betű­ket. Ezek haszna? Egy ná­dasban talált ismeretlen csont­vázról így derült ki, hogy a második világháború áldoza­ta: csontmaradványai között ugyanis megtaláltuk az erő­sen korrodálódott, de szá­munkra hasznavehető sze­mélyi adatokat tartalmazó fémlapocskát. Egyszer egy panaszosra így sikerült rábi­zonyítani, hogy a tőle ello­pott evőeszközt ő is lopta egy étteremből. A villákról és a kanalakról előhívtuk a mo­nogramot. Legtöbbször mégis a járműlopásoknál hasznosít­juk a metallográfiái vizsgála­tokat. A szakértő munkája tartal­mát ecseteli. Régebbi és új akták, ügyek bontakoznak ki előttünk. Kulcsok, eszközök, körkörös, ilyen-olyan rajzo­latai, nyomai a szó szoros ér­telmében feketén-fehéren bi­zonyítva, egyedileg a helyére illesztve, szaknyelven, „be­azonosítva”. A szakértő nem filozofál, hanem mivel az anyag rejtelmeivel foglalko­zik, az általános jellegzetessé­geken belül, amelyeket szak- képzettsége alapján ismernie kell (például gumiabroncs-tí­pusok stb.), mindig megtalál­ja az egyedit, egy szabad szemmel alig látszó karcolást a gumiköpenyen, vagy egy sajátos kopási nyomot a cipő­talpon, ami a nyomozás szem­pontjából nélkülözhetetlen. Beszédes anyagrészecskék Tapasztalatból tudja, nincs olyan helyszín, ahol a tettes ne hagyna valami jelentékte­lennek tűnő, de a szakértő­nek mégis sokatmondó nyo­mot. Mi több, a tettes is ma­gával viszi a ruhájában, a cipőjén, vagy mással a hely­szín anyagrészecskéit. Talán éppen azért beszél mindig jó ideig feltételes módban, mert tisztában van az anyag rej­telmeivel és a maga felelős­ségével. Ha majd a ceglédi tragikus gázolás aktáihoz hozzácsa­tolja véleményét, határozot­tan leírja tapasztalatait. El­végre a bíróság nagyrészben a nyomtani vizsgálatokra is tá­maszkodik. Pless Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents