Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
1974. JANUÄR 12., SZOMBAT “iEJCh’iap 3 A tanácstagok nagy figyelemmel hallgatják a beszámolókat. Gárdos Katalin felvételei (Folytatás az í. oldalról) Cegléden és Vácott az 1974— építését. Ez utóbbiból a többi 75~°s tanév kezdetéig remél- között Vácott 16, Aszódon 6, hetően átadásra kerül a 168, Gödöllőn 8, Gödön 8, Tápió- illetve a 255 ifjút befogadó györgyén 5 tanterem létesül, kollégium. > Tervezési demokratizmus Az írásbeli előterjesztéshez dr. Békési László, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben rámutatott, hogy az 1974. évi program készítésekor erőteljesen növekedett a tervezési demokratizmus, széles körű felmérő- és ellenőrző munka előzte meg a javaslat összeállítását. örvendetes, hogy idén a tavalyinál nagyobb költségvetési és fejlesztési összeget használhatnak fel a tanácsok, de ehhez az is szükséges, hogy feltárják bevételi tartalékaikat. Rámutatott: a termelőágazatok dinamikusan bővítik tevékenységüket a megyében, s ez érthetően a tanácsok? bevételeit is növeli: ■ Szükség van ugyanakkor arra, hogy az eddiginél is nagyobb figyelemmel munkálják ki a helyi tanácsok az adóalapokat, előzzék meg a munka nélkül, spekulatív úton szerzett jövedelmek keletkezését. A sajátos helyzet elismerése Az általános elnökhelyettes beszédé további részében rámutatott arra, hogy növekedett az állami támogatás mértéke, s mindannyian jólesően vehetjük tudomásul, hogy ez a gesztus o megye sajátos helyzetének elismerését tükrözi, elsősorban is az agglomeráció okozta gondok enyhítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a kiadásoknál több területet kiemelten kezeltek, így egyebek között nagy szerepet juttattak a közműtársulások támogatásának, a járó- és fekvőbeteg-ellátás javításának, az oktatási feltételek erőteljes korszerűsítésének, s ugyanakkor 12 millió forinttal növelték összesen azokat az előirányzatokat, amelyek az ismeretes ifjúság- politikai határozatok megvalósítását segítik elő. Jobb előkészítést Dr. Békési László ezután egyebek között kitért arra, hogy gondokat okoz a betöltetlen vagy csak szakképesítés nélküliekkel betöltött státusok ügye a tanácsoknál, s ezen remélhetően valamit enyhítenek á már ismeretes, s idén Lyégrehgjtartdó bérintézkedések, de ugyanakkor a megyei tanács következetesen folytatja az ügyvitel gépesítését is. Ezután az elöregedett óvodák, iskolák, tanácsházak felújításának feladatát részletezte az általános elnökhelyettes. . Bejelentette, hogy az átgondoltabb felújítási munka, a jobb előkészítés érdekében most már két évre előre állapították meg a helyi tanácsok felújítási forrásait, és ez mindenképpen jobb gazdálkodásra kell hogy ösztönözzön. Készítsék el a tanácsok az állóeszközök hosszútávú műszaki fejlesztési tervét, s vele együtt a felújítások programját, mert ez elkerülhetővé teszi a rögtönzést, a kapkodást. Beszéde befejező részében kiemelte a reális tervek alapos végrehajtásának szükségességét, a takarékosság fontosságát, az ellenőrzés szigorításának nélkülözhetetlenségét. A vita A megye 1974. évi költségve-, tésének és fejlesztésialap-elQ-' irányzatának tervéhez elsőként Kovács István Pécel megyei tanácstagja szólt hozzá. Örvendetesként üdvözölte az előterjesztés önkritikus nézőpontját, majd a lakásépítéssel foglalkozott. Javasolta: a tanácsok nagyobb gondossággal vizsgálják meg az előközmű- vesítések feltételeit, s lehetőleg ott kerüljön sor lakásépítésre, ahol kisebbek a költségek. Simon Ferenc (Dunakeszi) a nagyközségben sorra kerülő nagyarányú lakásépítés járulékos beruházásaival kezdte felszólalását, rámutatva, hogy ezekre időben kell gondolni. Felszólalása további részében azt javasolta, hogy a tanácsi építőipar csak akkor vállaljon más természetű munkát, ha a tanácsoktól nem kap elegendő megrendelést. Báthory Ferenc (Szokolya—Verőce—Kismaros) az ivóvízellátás javításának szükségességét emelte ki, s különösen a váci járás úgynevezett északi részén tartja szükségesnek a gyorsabb haladást. Kátai Szilveszter (Nagykáta) a gyermekintézmények kedvező hálózatbővítését üdvözölte, s rámutatott, hogy a járásban több tekintetben sikerült elébe menni a tavaly év végén hozott népesedéspolitikai kormányhatározatoknak. Solymári Béláné (Gyál- Felsőpakony) a közös tanácsú nagyközség egészségügyi problémáival foglalkozott. Felszólalt a vitában dr. Kenyér István, a Pénzügyminisztérium tanácsi költségvetési önálló osztály főosztályvezetője is. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy Pest megye a legutóbbi három esztendőben sok területen az átlagosnál gyorsabban fejlődött, s ez nem okvetlenül a növekvő pénzügyi forrásoknak köszönhető, hanem annak az értő gazdálkodásnak is, amelyet a megye testületéi folytatnak. Ugyanakkor tudomásul kell venni, egy-egy tervidőszak alatt nem lehet minden igényt kielégíteni. Az égető szükségleteknek azonban, különösen az • agglomerációban, aZ V. ötéves tervben nagyobb szerepet kell kapniuk a megye esetében, s ezzel a Pénzügyminisztérium Ülést tartott a Pest megyei Tanács a maga részéről tökéletesen egyetért. Felszólalása további részében összehasonlítást tett a megye, valamint az ország más területeinek oktatási, kulturális ellátottságát illetően, majd a többletbevételek észszerű felhasználását, koncentrálásának szükségességét emel. A napirendnek megfelelően ezután Szilágyi János rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője adott áttekintést a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Megállapította a többi között, hogy a megye lakossága évente mintegy tízezer fővel növekszik, s naponta negyed- millió ember mozog, utazik a megye területén. Ez érthetően nagy feladatat ró a rendőri szerveikre. Jó kapcsolatok Kiemelte a főkapitány, hogy a megye közrendje, közbiztonsága kiegyensúlyozott, ebben nagy része van azoknak a jó kapcsolatoknak, amelyet a különböző megyei politikai, társadalmi és gazdasági szervezetekkel épített ki a rendőrség, és amelynek szilárd elvi alapja a szocialista törvényesség. Rámutatott, hogy ugyan a legutóbbi négy évben a bűn- cselekmények száma lassan emelkedett, de a megye bűnügyi fertőzöttsége ma is az országos átlag alatt van. Eredményként könyvelhető el, hogy kevesebb az élet elleni bűn- cselekmény, csökkent a garázda cselekmények száma, ugyanakkor növekedett a vagyon elleni bűntetteké. Fontos szempont, hogy az elkövetők túlnyomó részének tudati te ki, s egyetértett azzal, hogy a megye ezt a pénzt elsősorban a közművesítés meggyorsítására fordítja. A vitában elhangzottakra dr. Békési László válaszolt, majd a megyei tanács az 1974. évi költségvetést és fejlesztési- alap-tervet egyhangúlag elfogadta. szintje alacsony, s majd min- den esetben közrejátszik az alkohol. Fontos a megelőzés Szilágyi János ezután részletesen elemezte a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét, s megállapította, hogy elsősorban a lopások és a betöréses lopások jellemzők e bűncselekményfajtánál. Sajnos, ezek száma gyarapodik, s igy növekszik a megelőzés jelentősége. Nem tarthatjuk megfelelőnek, hogy a megyében mindössze 986 helyen működik riasztóberendezés, ám ezek egy részét sem tartják karban, nem kapcsolják be. Kitért a szövetkezetek gazdálkodására, s kiemelte, hogy többségük tiszteli a törvényt, szabályos keretek között működik, de sajnos, még akadnak nyerészkedési törekvések. A rendőr vezérőrnagy tájékoztatója végén a közúti forgalom növekedéséről beszélt, s megemlítette, hogy ma a megyében már több mint 80 ezer magán-személygépkocsi közlekedik. A rendőri szervek tavaly 6638 szabálysértési eljárást indítottak a közlekedési szabályok megsértői ellen, s 29 237 esetben bírságoltak a helyszínen. E számok beszédesen bizonyítják, hogy sok a tennivaló. A főkapitány tájékoztatóját és az annak végén tett határozati javaslatokat a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. igazgatási tevékenység, s a lakosság is mind jobban megismeri a helyi tanácsok feladatait. Minden ügy fontos Ezt követően az előadó erőteljesen hangsúlyozta, hogy nincsenek kis meg nagy ügyek, az állampolgár számára a maga ügye az adott pillanatban a legfontosabb, s a tanácsoknak ehhez igazodva kell végezniük hatósági tevékenységüket. Részletesen szólott a különböző hatósági területek közötti arányeltolódásról, így például arról, hogy a városokban az elsőfokú ügyintézésben az adó és egyéb pénzügyi feladatok alkotják a legtetemesebb részt. Beszéde befejezéseként az új tanács- törvény alapján a vb-titká- roknak megadott új jogállás gyakorlásával, s a gyakorlati tapasztalatokkal foglalkozott, s- rámutatott, hogy az eredmények jók, szilárd alapot nyújtanak o további munkához. Az írásbeli előterjesztéshez és Arany István szóbeli kiegészítőjéhez elsőként Pál Ferenc (Abony) szólt hozzá. Abony nagyközség tanácsának munkáját elemezte, míg dr. Foki László (Érd) a közös tanácsok társközségeiben folyó hatósági munkával foglalkozott és sürgette, hogy a kirendeltségek tevékenységét egységes elvek alapján rendezni kell. Kis Emil (Bag) a többi között arról beszélt, hogy a decentralizálás elősegíti a hatósági munka hatékonyságának növelését, de ehhez a legszükségesebb személyi feltételeket is biztosítani kell. U. Budai János (Tahi- tótfalu—Kisoroszi—Pócsme- gyer—Szigetmonostor) a tanácsapparátus túlterheltségét elemezte, majd Zima Károly- né (Sülysáp) több más mellett azt bírálta, hogy az alighogy megjelent jogszabályokhoz sorra érkeznek módosítások, s így nehéz a szakigazgatási szervek tevékenysége. Szót kért a vitában dr. Fo- nyó Gy'la, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala igazgatási és elvi főosztályának vezetője is. Megállapította, hogy a megyében folyó hatósági munka tiszteletben tartja a törvényességet, az esetek túlnyomó részében eleget tesz az alapvető követelményeknek, nevezetesen a gyorsaságnak, a kellően bizonyítottságnak és a könnyen érthetőségnek. Ugyanakkor nem másodrangú szempont az ügyintézés formája, hangneme, és az államigazgatási munka egyszerűsítése mellett ilyen, látszólag apró feladatokra is figyelmet kell fordítani. Feljaként a megyei tanács ülése azt a jelentést vitatta meg, amelyet a Pest megyei Tanács vb-titkára nyújtott be az államigazgatási munka és a hatósági tevékenység helyzetéről. Az írásos anyag egyebek közt megállapítja, hogy a legutóbbi években az államigazgatás egységesítése keretében mintegy 170 feladat- és hatáskör került a különböző szintű tanácsokhoz. A megnövekedett hatáskörök és feladatok érthetően nagyobb felelősséggel végzett munkára serkentik a tanácsokat, s tevékenységüket érzékelteti, hogy a községi, nagyközségi, városi tanácsok, a járási hivatalok és a megyei tanács összes ügyiratforgalma 1972. ben 804 531-re rúgott. Részletesen taglalja az írásbeli jelentés a hatósági munka színvonalának jellemzőit, az ügyintézés gyorsaságát, s megállapítja, hogy az elsőfokú határozatoknak mindösz- sze négy százalékát fellebbezik meg az állampolgárok. Az előterjesztés részletesen kitér a hatósági tevékenységet befolyásoló egyes tényezőkre, a hatósági munka irányítására és ellenőrzésére, majd nagyon alapos határozati javaslatokkal kívánja biztosítani a tevékenység tökéletesítését. Egészséges decentralizálás Az írásban előterjesztett jelentéshez Arany István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy első ízben kerül a megyei tanács ülése elé önálló napirendként az állam- igazgatási és hatósági tevékenység helyzetét összegező jelentés, s maga ez a tény is bizonyítja a kérdés növekvő fontosságát. Arany István a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy egészséges decentralizáció ment és megy végbe a tanáTegnap délután, a megyei tanácsülést követően a megyei tanács mellett működő tanácsi bizottságok tavalyi tevékenységét értékelték a bizottságok elnökei. Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, a tanácstörvény életbe lépését követően, majd a tavaly tavasszal, a választások után újraalakult nyolc bizottság egyre inkább rátalált igazi feladatkörére, tevékenységük egyértelműen pozitív volt. A bizottságok munkája kevéssé látványos, kevéssé zajlik a nagy nyilvánosság előtt. A bizottsági tagok több mint egyharmada nem tanácstag, de mind a tanácstagokról, mind a nem tanácstagokról elmondható, szakterületük legjobbjai, megalapozott véleményt tudnak mondani akár egy kisebb közösség, falu, város, akár az egész megye dolgairól. Az elmúlt két év során nem volt olyan, a megyei tanács végrehajtó bizottsága vagy a megyei tanácsülés elé terjesztett beszámoló vagy javaslat, amelyet az illetékes bizottság előzőleg ne vitatott volna meg, ne szedett volna — mondhatjuk így — ízeire. Nyomatékosan hangot kapott a tegnapi tanácskozáson az a megállapítás is: a bizottságok ezzel a tevékenységükkel jelentős segítséget nyújtottak a tanácsi testületeknek, jelentőse i hozzájárultak ahhoz, hogy a tanácsi határozatok, döntések megalapozottak legyenek. Munkájuk azonban — a tanácstörvényben foglaltaknak megfelelően — ennél szélesebb körű. A tervgazdasági bizottság például folyamatosan ellenőrzi a megyében az építőipari tevékenységet, a lakásépítést, a közlekedés és az úthálózat fejlesztését, a telekgazdálkodást, a vízügyet, a műemlékvédelmet. A vállalati és lakosságellátási bizottság figyelemmel kíséri, elemzi a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítését, a lakosság áruellátását, ellenőrzi a lakosság ellátására hivatott vállalatok, intézmények tevékenységét. A bizottságok gyakran megkeresik a megyei tanácson az egy-egy témakörben illetékes osztályt, kérdeznek, pontosabban: rákérdeznek, javaslatokat tesznek. Gazdag információval rendelkeznek, részben mert a bizottságok tagjai maguk is Pest megyében élnek, mint például Érd vagy Solymár lakói, közvetlenül érzékelhetik egy-egy határozat, terv, illetve tervmegvalósítás következményeit; a hiányosságokat, a problémákat. Gazdag információhoz jutnak ezenkívül az olyan témavizsgálatok során, amelyek nem szerepelnek a testületi ülések napirendjén, amelyek lefolytatását saját maguk tűznek ki feladatul saját maguk elé. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság például az elmúlt hónapokban megvizsgálta a keresőképtelenek, a betegállományban levők számának alakulását, majd az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeit mérte fel; a jogi és igazgatási bizottság a megyei Oktatási és Továbbképzési Intézet tevékenységét elemezte. Az ügyrendi bizottság folyamatosan vizsgálja a különböző tanácsi szerveknél a megyei testületi határozatok végrehajtását. Elismeréssel lehet tehát szólni a megyei tanácsi bizottságok munkájáról, ami azonban természetesen nem jelenti azt, hogy tevékenységüket ne lehetne, s ne kellene tovább finomítani. Éppen ez utóbb említett munka, a testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzése egy olyan terület, amely o jövőben nagf/obb figyelmet kíván. Az ellenőrzés is hatékonyabb lehet, ha az érdekelt bizottság a vb-, vagy a tanácsülés elé kerülő lényeges beszámolók összeállításában már úgyszólván az első lépéstől, a kezdettől részt vesz. Szükséges azonban a jövőben az eddiginél jobb együttműködést kialakítani a nem tanácsi szervek, például a népfront munkabizottságaival. Mindannyian azonos cél érdekében tevékenykednek és az együttműködés ezt a munkát még hatékonyabbá teheti. d. g. Erősödött a hatósígi munka színvonala csoKnai, s e folyamat Pest megyében következetesen valósult meg, s kedvező hatását a lakosság örömmel fogadta. Lehetővé vált így az ügyintézés demokratizmusának növelése, a hatóságok és a lakosság kapcsolatának szorosabbá tétele, felgyorsult az Szilárd a megye közbiztonsági helyzete Növelhető a hatékonyság szólalása befejező részében a tanácsapparátus dolgozóinak felkészültségével, létszámával és leterhelésével foglalkozott, s ismételten hangsúlyozta, hogy a Pest megyében folyó hatósági munkáról a tanácsi hivatal tapasztalatai nagyon kedvezőek. Éves munkaterv A napirendnek megfelelően ezután a megyei tanács elfogadta a saját, és a végrehajtó- bizottság 1974. évi munkatervét, valamint a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei első félévi munkatervét. Ezt követően Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága titkárának javaslatára a megyei tanács, a megyei tervgazdasági bizottság tagjává választotta dr. Kerekes Jánosnét és Nagy Jánost. A megyei tanács elnökének, dr. Mondok Pálnak előterjesztése alapján a megyei tanács ezután egyhangúlag felmentette — megromlott egészségi állapota miatt — Szabó Józsefet, a Pest megyei Tanács VB ráckevei járási hivatala elnökét, és annak elnökévé Raffay Bélát, a dabasi járási hivatal eddigi elnökhelyettesét nevezte ki. Dr. Mondok Pál közvetlen szavakkal méltatta Szabó József tevékenységét, s eredményes munkát kívánt új beosztásához, a megyei földhivatal helyettes vezetői tisztéhez. Végezetül a megyei tanács ülése úgy döntött, hogy a tanácstagok írásban benyújtott interpellációira a szakigazgatási szervek vezetői ugyancsak írásban adják meg a választ. Mészáros Ottó Értékelő megbeszélés a megyei tanácson Megalapozott véleményt mondanak
