Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
é 4 z"kJÚHap 1974. JANUAR 12., SZOMBAT Napjaink szociológiája Felismerni és támogatni az újat - A vizsgálódás módszeres Az ember és környezetének változása Mély részvéttel kísérték utolsó útjára ülés Bélát A szociológia az a tudomány, amelynek alkalmazásával vizsgálják a társadalom törvényszerűségeit. Az emberi együttélés ugyanis napjainkban is rendkívül sok problémát vet fel. Marx szavaival: termelésben az emberek nemcsak a természetre hatnak, hanem egymásra is, csak azáltal termelnek, hogy meghatározott módon együttműködnek és tevékenységeiket kicserélik egymással’’. Marx hozzáteszi: ahhoz, hogy az emberek termelhessenek, meghatározott kapcsolatba és viszonyokba kell egymással lépniük, s ezek a viszonyok feltételek, amelyek között dolgoznak. Ezek változhatnak és az idők során változnak is. Ezt vizsgálja a szociológia. A KB határozata nyomán Hogyan él a ma embere, milyen körülmények között dolgozik, hogyan alakítja a társadalmat? Milyenek ma a társadalmi viszonyok? Mindez hallatlanul érdekes és egyben bonyolult kérdés. A szocialista társadalom is mozgásban, változásban van; fejlődnek a termelőerők, a termelési eszközök, s velük együtt módosul a termelési viszony is. Természetesen ezek a változások dialektikusán mennek végbe, de, hogy milyen a mértékük, fokuk és minőségük, azt a szociológia vizsgálja. A szociológiát segíti a statisztika, amely anyagot szolgáltat a társadalmi törvények megállapításához. A közvélemény hangulatának jelentős szerepe van a társadalmi fejlődésben. Nem mindegy tehát, hogyan reagál egyes intézkedésekre. Ennek megállapításához szükséges a pontos felmérés, a hozzáértő vezetés. Az MSZMP Központi Bizottságának. 1973. novemberi határozata is aláhúzza, hogy a „szocialista építés egyre bonyolultabbá válik, s nagy hozzáértést, ügyszeretetét kíván, ezért emelni kell a vezető káderekkel szemben az igényt”, olyanokat kell a vezetésbe beállítani, akik képesek a tapasztalatokból általános és konkrét megállapításokat tenni. Mindehhez nyújt módszertani és elvi segítséget az a két könyv, amely a napokban jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. Az egyiknek Jan Szczepanski lengyel szociológus a szerzője és a szociológia történetével foglalkozik, a másikban a román Achim Mihu, a szociológiai kutatás ÁBC-jével foglalkozik. Jan Szczepanski áttekinti a társadalmi gondolkodás XIX. század előtti fejlődését, majd a marxista szociológia koncepcióját ismerteti. Kimutatja, hogy a marxizmus olyan filozófiai, közgazdasági, szociológiai és politikai rendszer, amelynek valamennyi alkotórésze szorosan összefügg és egyetlen egészet ' alkot, amely egyszersmind a társadalom átalakításának elméleti bázisa is. A marxizmus mindenekelőtt a munkásosztály elmélete, amely a munkásosztály szemszögéből vizsgálja a jelenségeket. A klasszikusok tanításai A szerző a marxi szociológiai módszerekről szólva hangsúlyozza, hogy a marxizmus klasszikusai nagy fontosságot tulajdonítottak a dialektikus módszernek, amely a társadalmat élő, folytonosan fejlődésben lévő szervezetnek tekinti, s amelynek tanulmányozására nagy gondot kell fordítani. Marx és Engels nagy gondot fordítottak a konkrét anyagok gyűjtésére. Marx A tőke megírásához felhasznált temérdek anyagon és dokumentumon kívül számos vizsgálat- és kérdőívtervezetet dolgozott ki. Lenin hasonlóan rendkívül fontosnak tartotta a tények sokoldalú vizsgálatát. Miért időztünk ilyen sokéi« -> 'f’sss^ikusoknál? Azért, mert ki akartuk mutatni, hogy mennyire fontos a szociológia, hogy még a gyakorlati politikus, a pártmunkás sem nélkülözheti, mint vizsgálati módszert. Hiszen a mai marxizmus—leninizmus a társadalomtudományok szerteágazó rendszerét hozta létre, amely a dialektikus és történelmi materializmus alapjaira támaszkodik. Fontos a tények vizsgálata, de a szociológia nem elégedhet meg a tények megállapításával, hanem meg is kell tudnia magyaráznia a tényeket. A dolgokban logikai, sorrend van, a dolgok ismétlődnek, ha pedig ismétlődnek, akkor azonos folyamatokat fejeznek ki. Ennek megállapítása azonban nem olyan egyszerű, hiszen ehhez alapos és mélyreható, sokoldalú vizsgálatokra van szükség. Tanulmányozni kell a közvéleményt, az emberek gondolkodását. Keresni és kutatni kell az okokat, az összefüggéseket, s ennek alapján levonni a következtetéseket és minden tényező figyelembevételével irányítani a társadalmi életet. A tudományos szociológia ezt teszi, a dolog mélyébe, lényegébe hatol, s von le az egész társadalomra érvényes tanulságokat. Korábban sokan kétségbe vonták a szociológia jogosságát a szocializmusban. Ez az elmélet már a múlté, nemcsak, hogy helye van a szociológiának, hanem nélkülözhetetlen, hiszen a szocializmus, mint új társadalmi rendszer, rendkívül sok olyan kérdést vet fel, amelyek még soha nem fordultak elő a történelemben, és amelyeket nem lehet megoldani a megismerési eszközök és folyamatok állandó finomítása nélkül. A társadalom a természet sajátos része. Achim Mihu könyvében részletesen tárgyalja a megközelítési módokat és perspektívákat. A kutató pedig tárgyilagosságra törekszik, ez vezérli a szociológust, de ez kell, hogy vezérelje a pártmunkásokat, politikusokat is, akik az emberrel foglalkoznak, akik azt vizsgálják, hogy az embert milyen környezet veszi körül. A tapasztalatok összegezése Elemezni a helyzetet, véleményt mondani, összegezni a tapasztalatokat, jelezni az újat, a fejlődőt — ez a kommunisták feladata. A dolgok különböző formában jelentkezhetnek, és jelentkeznek is. A párt szövetségi politikája például azonos az egész országban. De, hogy ez megvalósuljon, másképpen kell alkalmazni például Pest környékén, ahol a községekből sokan járnak be dolgozni üzemekbe és a fővárosba, mint mondjuk, Hajdú megyében, ahol „tiszta” parasztközségek sora van. Nagyon sok vita volt akörül, hogyan lehet előbbre lépni a termelőszövetkezeti mozgalomban, szükséges-e a kis termelőszövetkezetek egyesítése. Ez igen bonyolult kérdés, és nem lehet egyértelmű választ adni, hiszen a gazdasági, társadalmi és politikai feltételek szinte tájegységenként változnak. Ahol a gazdasági, társadalmi és emberi feltételek megértek, ott helyes. De ahol ezek hiányoznak, ha a tagság nem akarja, nem érti, ott nem szabad erőltetni. Ilyen helyeken az egyesülés helyett az egyesítési folyamat alacsonyabb fokait kell létrehozni, például társulni egy adott termelési folyamatra. A szociológiát tehát fel lehet és fel kell használni a politikai, a gazdasági és a kulturális munkában. Más lehet a módszere a tömegek között végzett munkának a váci járásban, mint a dabasiban. Az előbbiben több az ipari üzem, tehát az ipari munkás, míg az utóbbi inkább mező- gazdasági jellegű járás, de már ott is megindult bizonyos iparosodási folyamat, amely kihat az egész járás fejlődésére. A nagyüzemek megszervezése a mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi termelési formának csak a keretét adta meg. Az igazi nagyüzemek most alakulnak ki, amikor a termelés is nagyüzemi módon, modern körülmények között folyik. A nagyüzemi mezőgazdaság velejárója a gépesítés, a magasan szervezett üzemviteli munka és a szakképzett munkások számának a növekedése. Mindez magával hozza a falu életviszonyainak a megváltozását is. Nagy segítség a munkában Az ország településeinek csak 4 százaléka az olyan falu, ahol a lakosság 85 százaléka még mindig a mezőgazdaságban dolgozik, holott ez az arány 1949-ben még 31 százalék volt. A falu lakosságának az összetétele tehát alaposan megváltozott, ugyanakkor a gyors fejlődés ellenére az ország községeinek csak 1,2 százaléka városias jellegű, és csak 13,3 százaléka mondható erősen fejlettnek, olyannak, ahol belátható időn belül előtérbe kerülhet a városias ijerendezkedés megszervezése. Bonyolult tehát a falusi társadalom és szinte külön-külön kell vizsgálni minden egyes települést, azaz mikrovilágot. Persze, így van ez az élet más területén is, ezért van nagy fontossága napjainkban a szociológiának, amelynek segítségével könnyebben vizsgálhatjuk a társadalmat. S ehhez nyújt segítséget a Kossuth Könyvkiadó által most megjelentetett két könyv, amely megismertet bennünket a szociológia történetével és a szociológia alapelveivel. Gáli Sándor Félév eleji összegzés Oktatási gondok A tanév második félévének kezdetén a közoktatáspolitika időszerű kérdéseit összegezték az illetékesek. A tananyagcsökkentés életbe lépésével kapcsolatban gondol okoz a régi tankönyvek használata — főleg kémiában, matematikában, földrajzban. Sok szó esik a harmadik test- nevelési óráról is. A gondok forrása elsősorban a korszerűtlen tornatermekben, a gyenge felszerelésben rejlik. Nem egységes viszont a házi feladatok mérséklésére vonatkozó előírások értelmezése. Szélesebb körben, sőt itt-ott az iskolákban is tapasztalható némi tájékozatlanság. Az utasítás idevágó lényege: az általános iskolában — a hétfőre vonatkozó tilalom fenntartásával — minden órára adható mérsékelt mennyiségű írásbeli házi feladat idegen nyelvből,, anyanyelvből és számtan-mértanból. A középiskolákban idegen nyelvből és heti egy alkalommal anyanyelvből, matematikából, fizikából, a szakközépiskolákban még egy-két szakmai tárgyból. Az átlagosztályzat megszüntetése az egyéni képességek kibontakoztatásának segítését célozza. Az intézkedést általában egyetértés fogadta. Kevésbé ismert lépés: az idei tanév kezdetén 70 gimnáziumban — azok kérésére, tehát nem előírásra — engedélyezték a rajz és műalkotások elemzése, a gyalcorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés osztályzás nélküli értékelésének bevezetését. Ezekből á tárgyakból két minősítés lehetséges, „dicséretes” és „részt vett”. Női vagy férfiszakma-e a baromfitenyésztés, erről beszélgetünk Pécelen a Pest megyei Állattenyésztési Szakmunkásképző Intézetben Pre- zenszki Gábor igazgatóval és helyettesével, Kovalszky Edével. Ugyanis az intézet 58 tanulója szerzi meg tavaszra baromfitenyésztésből a képesítését és közülük 37 a lány, az idei második évfolyam 45 növendéke között pedig 29, de a mostani 45 elsőévesből már csak 20. Jó kereset, könnyű elhelyezkedés Nemcsak baromfi- és kisállattenyésztők kellenek azonban. Szükség van a nagyobb, négy lábon járó haszonállatok mellé is jó szakemberekre. Ha nem is többre a baromfitenyésztésnél, legalább annyira, hiszen egyre-másra épülnél. vagy bővülnek a szakosított telepek. Ami a nagyállattenyésztést elsajátítani kívánó fiatalokat illeti, azokból a kisállattenyésztést tanulóknál lényegesen kevesebb van az intézetben. Az első és második évfolyam 29—29 tanulóból áll, a tavasszal végző harmadikosok pedig mindössze 19-en vannak. De nincs közöttük sertéstenyésztő egy sem. A második évfolyambeliek közül néhányan hajlandónak mutatkoznak ezt a mesterséget választani, és tanulóidejük harmadik évében megtanulni. Számuk, a szükséglethez mérten, nagyon kicsi. (Juhászt, lótenyésztőt és halászt a megye számára is az országban csak egy-egy máshol lévő intézet képez.) — A mi gyerekeink elhelyezkedése — mondja Pre- zenszki igazgató — nem gond. Legtöbben még beiratkozásuk előtt, vagy az első, második évben megállapodnak valamelyik állami gazdasággal. tsz-szel és társadalmi ösztöndíjat is kapnak tőlük. A kereseti lehetőség akár szárnyas, akár lábas jószág mellett, jó. Általában havi Pénteken a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára, és sok száz főnyi gyászoló jelenlétében helyezték végső nyugovóra a 79 éves korában elhunyt Illés Béla kétszeres Kossuth- díjas írót. A munkásmozgalom régi harcosa, a harcos kommunista, a szocialista világirodalom jeles képviselője ravatalánál — ahol a vörös szemfedővel borított koporsó előtt bíborpámán helyezték el Illés Béla kitüntetéseit — díszőrséget álltak az elhunyt elvtársai, régi harcostársai, a munkásmozgalom veteránjai, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai és Központi Bizottságának tagjai, a budapesti pártbizottság, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Partizánszövetség képviselői, a politikai, a társadalmi, a kulturális élet vezető személyiségei, munkatársak, tanítványok, barátok és tisztelők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Budapesti Bizottsága, a Magyar Partizánszövetség és a gyászoló család nevében Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára 1800—3000 ezer forint körül mozog, ,de nem ritka a 4000 forintnál is magasabb jövedelem. Ennek ellenére nemcsak a szükségesnél kevesebben jelentkeznek tanulónak, de viszonylag nem kevesen fordítanak hátat aztán később a szakmájuknak. — Felmértük három évre visszamenőleg és kiderült, hogy végzett tanulóink mintegy 80 százaléka kitart az állattenyésztés mellett — halljuk Kovalszky igazgatóhelyettestől. — A többi részben az iparban helyezkedik el, vagy, ha meg is marad a mezőgazdaságban, traktoros lesz és egyik-másik lány az irodába kerül. Három műszak az istállóban A baromfitenyésztők általában kitartanak, legfeljebb, ha a lány férjhez megy és anya lesz, három évre otthon marad. Munkaidejük beosztása sokkal kedvezőbb a szarvasmarha-tenyésztőénél, aki minden hajnalban, délben és este dolgozik, - legtöbb helyen heti munkaszüneti napja sincsen. Kétségtelen, ez az oka, hogy erre a szakmára kevés lány jelentkezik. — Tegnap látogatott meg Kiskunlacházáról egy volt növendékünk— halljuk az igazgatóhelyettestől. — A Kiskun Tsz tehenészetében dolgozik és elujságolta, hogy rtáluk váltakozó három műszakban folyik a munka, van heti szabadnap, nyári szabadság is. — Ez a jövő útja — állapítja meg az intézet igazgatója. — Ehhez azonban minden gazdaságban elegendő egyformán képzett szakmunkás kell, olyanok, akik egyformán bánnak a jószággal. A jövő iskolaévre az intézet beiskolázási terve: 60 nagy-és 20 kisállattenyésztő. Múlt iskolaév végén 81 tanulót vettek fel, ők sem mind a megyéből jelentkeztek. Budapesten is vannak tsz-ek, néhányan azokból jöttek. Sőt, az egyik idén végzős még messzebbről jött Pécelre, az afrikai Nigériából. Sáli Su Funtua egyébként az búcsúzott Illés Bélától. Mél. tatta a magyar munkásmozgalom és a jelenkori irodalom kimagasló alakját, majd befejezésül emlékeztetett: — Ügy őrizzük igazán emlékét, ha — saját szavait idézve — bátran, hittel és fáradhatatlanul harcolunk pártunk és népünk szocialista programjának megvalósításáért. A Magyar írók Szövetségének vezetősége, a szövetség kommunistái és egész tagsága nevében Garai Gábor Kos- suth-díjas költő, az MSZMP KB tagja, az írószövetség főtitkárhelyettese vett végső búcsút az elhunyttól. — Mi nem szakadhatunk el tőle most, halálában sem. Ragaszkodunk hűségéhez és emberségéhez, erejéhez és bizakodásához, derűjéhez és elszántságához. Kötelességünk, hogy tetteit és alkotásait megőrizzük, és tisztán fölmutassuk az utánunk jövő nemzedékeknek. A kortársak, a barátok utolsó üzenetét Tolnai Gábor egyetemi tanár tolmácsolta. Illés Béla sírját — az In- temacionálé hangjai közepette — koszorúk sokaságával borították el a gyászolok. intézet nyolc érettségizett szakmunkástanulójának egyike. Papp Mária sokkal közelebbről, Bugyiról jött, Mága Mária pedig Tápiószecsőn nevelkedett. Mind a ketten baromfi- tenyésztők akarnak lenni, a különbség köztük csak az, hogy Papp Mariska otthon kedvelte meg az aprójószágot, Mága Mariska pedig csak itt ismerkedett meg vele, de annyira szereti mind a kettő a csibét, hogy a szakmunkásvizsga után szakközépiskolában akarják továbbfejleszteni szaktudásukat. Makács Katalin, a nagyállattenyésztő első osztály egyetlen leánynövendéke, a szarvasmarha-tenyésztést választja. Ugyan, miért? — Édesapám a Csepel Autóban ^olgozik, anyukám viszont odahaza Dunavarsány- ban, a Petőfi Tsz tagja és a szarvasmarhákkal foglalkozik, mellette szeretnék dolgozni. Laboratóriumi állattenyésztés Bocskai Mihály pomázi fiú, az apja marós a Budakalászi Textilgyárban, az anyja pedig az Országos Csecsemőgondozó Intézetben élelmezésvezető, Pesten. Nővére gépi adatfeldolgozó és esti gimnáziumban tanul. — Mindig nagyon szerettem a házi szárnyasokat, ez vonzott ide. Itt azonban még kisebb állatok is vannak, fehéregerek meg patkányok, és Szíriái aranyhörcsögök és most úgy döntöttem, hogy laboratóriumi állattenyésztő leszek. Kérdő tekintettel fordulunk az igazgató felé. — Most folynak a tárgyalások és minden valószínűség szerint a jövő tanévben, amit eddig a baromfitenyésztés mellett mellékesen tanítottunk, már új szakmát kezdünk oktatni: a laboratóriumi állattenyésztést Mégpedig az országban elsőnek és úgy lehet, egyedül. Ha ez a tervünk megvalósulhat úgy további húsz elsőst veszünk fel, kifejezetten erre a szakmára. Szokoly Endre Az III. sz. Autójavító Vállalat azonnali belépéssel felvesz váci üzemegységébe: autómérnököt, technikust, karosszérialakatost és autószerelőt; központi üzemébe: gyors- és gépírónőt, anyag- és forgalmi könyvelőt, víz-, gáz- és csőszerelőt, géplakatost, szervizmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat, gépkocsikísérőt. Jelentkezés: Budapest XIV., Miskolci u. 157. Munkaügyi Osztály. Állattenyésztők lesznek A legtöbben megtalálják számításukat Indul-e új szakma oktatása a péceli intézetben?
