Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

ran pi Ecr Kl <cfCíHap 1973. DECEMBER CSÜTÖRTÖK fäjkusz Fokozott riadókészültség Phnom Penh köz vet fen környékén Ot helyett tíz Ma folytatódnak a tárgyalások Dél-Vietnam politikai jövőjéről? Ly Van Sau: „A legsürgősebb, hogy megszilárdítsak a tűzszünetet" Jorgensen dán miniszterelnök — a kedden tartott választások után — szerdán benyújtotta lemondá­sát. A kormányfő a királyi palo­tából távozóban nyilatkozott az újságíróknak. A MÁSODIK VILÁGHÁBO­RÚ óta legnagyobb részvétel­lel kedden lezajlott dán vá­lasztásokon vereséget szenve­dett a kormányon levő Szo­ciáldemokrata Párt és az azt támogató Szocialista Néppárt. A szavazásra jogosultak 80,7 százaléka jelent meg az urnák előtt, és mint a szerdán haj­nalban nyilvánosságra hozott végeredmény bizonyítja, a dá­nok nemcsak a kormánypárt­tal. hanem hagyományos el­lenzékével is elégedetlenek. Az eddigi öt párt helyett a választások eredményeként az új parlamentben tíz párt kép­viselői foglalnak helyet. A leg­nagyobb vereséget a szociál­demokraták szenvedték. Párt­juk mandátumainak száma a korábbi 70-ről 46-ra csökkent, bár a szavazatok megoszlása miatt még így is a legtöbb szavazattal rendelkeznek a parlamentben. Jörgensen mi­niszterelnök az eredmény hal­latára azonnal bejelentette, hogy még szerdán benyújtja le­mondását a királynőnek, hogy ezután egy ügyvezető kor­mány élén várja meg az új kormány létrejöttét. A VÁLASZTÁSOK legpozi­tívabb eredménye, hogy 15 év óta először kommunista kép­viselők is részt vésznek majd az új parlamentben. A Dán Kommunista Párt több mint 11Ö ezer szavazatot kapott, így hat képviselőt küldhet a 179 tagú Folketingbe. AZ ÜJ HELYZET azonban nem mentes az ellentmondá­soktól. Huszonnyolc mandátu­mot szerzett például Glistrup milliomos ügyvéd haladó párt­ja, amely a jövedelemadó el­törlésének és más demagóg ígéreteknek programjával in­dult. A Szociáldemokrata Párt­ból néhány héttel ezelőtt ki­szakadt csoport, amely Erhard JaCobsen vezetésével Demok­ratikus Centrum néven alakí­tott pártot, 14 mandátumot szerzett. Veszteségei ellenére is befolyásos maradt a Radi­kális Liberális Párt (20 man­dátum), a Mérsékelt Liberális Párt (22 mandátum), a Kon­zervatív Néppárt (16 mandá­tum) és a Szocialista Néppárt (11 mandátum). A KIRÁLYNŐ formálisan mind a tíz parlamenti párt ve­zetőit felkéri majd a közös kormány megalakítására, de valószínűleg hosszú tárgyalási időszak előzi majd meg a kor­mányalakítást. Lapzártakor érkezett: Jörgensen dán minisztérel- nök szerdán benyújtotta le­mondását a királynőnek, mi­után a Szociáldemokrata Párt vereséget szenvedett a keddi választásokon. A királynő ké­résére Jörgensen az új kor­mány megalakulásáig ügyvivő miniszterelnökként tisztségé­ben marad. A királynő az új parlament­ben képviselt 10 párt vezetőit csütörtökre meghívta palotá­jába a kormányalakítási tár­gyalások megkezdésére. WALTER SCHEEL nyugat­német külügyminiszter meghí­vására szerdán este hivatalos látogatásra Bonnba utazott Stefan Olszowski lengyel kül­ügyminiszter. AZ URUGUAYI katonai ha­tóságok letartóztatták Rodney Arismendit, az Uruguayi Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkárát A DIFK párizsi tárgyaló- küldöttsége szerdán bejelen­tette: kész pénteken, La-Celia- Saint-Cloud-ban folytatni a tárgyalásokat Saigon megbí- zottaival Dél-Vietnam politi­kai jövőjéről. A két dél-vietnami fél már­ciusban elkezdődött politikai konzultációi több alkalommal megakadtak. Általában a sai- goni fél bojkottálta a tárgya­lásokat. A múlt héten a DIFK-küldöttség mondta le részvételét az esedékes ülé­sen, tiltakozásul a saigoni lé­gierőnek Dél-Vietnam felsza­badított övezetei ellen inté­zett sorozatos bombatámadá­sai miatt. Ly Van Sau, a DIFK kül­döttségének szóvivője a dél­vietnami felek politikai kon­zultációinak pénteki felújítá­sára vonatkozó javaslat elő­terjesztésével egyidejűleg rendkívül súlyosnak minősí­tette a vietnami helyzetet. „Az Egyesült Államok erő­szak alkalmazásával fenyegeti a vietnami népet — mondot­ta. — Washingtonnak az a fe­nyegetőzése, hogy Indokíná­ban esetleg felújítja a bomba­támadásokat, súlyosan sérti a tűzszüneti megállapodást. Az elmúlt tíz év tapasztalatai azonban meggyőzően bizo­nyítják, hogy fenyegetőzések­kel nem lehet térdre kénysze­ríteni a vietnami népet.” A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Saigontól északra fek­vő Quang Dúc tartományban folyó súlyos harcokat a saigo­ni csapatok kezdeményezték. Emlékeztettek Thieu elnöknek arra a kijelentésére, misze­rint fenntartja magának a jo­got, hogy „visszaszerezze” a DIFK ellenőrizte területeket. „Ismételten figyelmeztettük Saigont, hogy nem fogjuk tűr­ni a területünket sértő cselek­ményeket — folytatta Ly Van Sau. — A Thieu-rezsim ennek ellenére egyik zászlóalját a másik után irányította a tér­ségbe, hogy a nehéztüzérség bevonásával területrabló tá­madásokat indítson. Dél-Viet- namban rohamosan romlik a helyzet. A legsürgősebb most az, hogy megszilárdítsuk a tűzszünetet.” Lépéshátrány Az esztendő utolsó hónapja is mintha igazolni akarná^ hogy 1973 a tárgyalások éve­ként vonul be a históriába: szerdán befejeződött Sir ALec Douglas-Home brit külügy­miniszter szovjetunióbeli láto­gatása, amiről közös közle­ményt adtak ki. Kétségtelen, hogy december egyik legjelen­tősebb diplomáciai ese­ményeként értékelhető a moszkvai eszmecsere, annál is inkább, mert a két ország kapcsolatait az utóbbi időben több körülmény beár­nyékolta. Mindenekelőtt az a nemzet­közileg is feltűnést keltett lé­pés, amely két éve nagy visz- szatetszést szült: száznál több szovjet diplomatát és követ­ség5 alkalmazottat, valamint szakembert „persona non gra_ tának” nyilvánítottak London­ban és kiutasítottak Angliából. Ezt követően a szovjet—angol politikai és gazdasági kapcso­latok megmerevedtek, sőt — mint egyes kommentátorok fo­galmaztak — a mélypontra zuhantak. Ezzel összefüggésben sokan emlékeztettek arra, hogy, bár Nagy-Britannia a második világháborút követően több­ször is kifejezésre juttatta jó- szándékát és együttműködési készségét a Szovjetunió iránt. London minden alkalmat megragadott, hogy nehézsé­geket gördítsen az európai országok békés egymás mel­lett élésének gyakorlati meg­valósítása elé. Churchill hír­hedt fultoni beszéde . ugyan már a régmúlt szfériába tar­tozik — innen számítják a rossz emlékű hidegháború kez­detét kontinensünkön —, de mind a biztonsági konferencia előkészítésével, mind a gazda­sági és a kereskedelmi kap­csolatok kiépítésével össze­függő párbeszédekben érez­hető volt, hogy a szigetország­ban még mindig túlzott erőt képviselnek a konzervatív né­zetek. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter — a brit diplo­mácia vezetőjével Moszkvába érkezett angol újságírók sze­rint — kijelentette: a két ország kapcsolatai­ban előre és nem visszafelé kell tekinteni. Valóban, ez az egyetlen helyes út. amely elvezethet a két j hátrányba került a franciák­kal, nyugat-németekkel, sőt, az olaszokkal szemben is, akik az elmúlt években részben magas szintű konzultációk, részben pedig kölcsönösen előnyös megállapodások és egyezmények révén eredmé­nyesen 'ejlesztik együttmű­ködésüket a Szovjetunióval. Douglas-Home külügyminisz­ter most Edward' Heath kor­mányfőnek szóló meghívással érkezett haza. A jövő évi szov­jet—angol miniszterelnöki megbeszélésekig kiderül majd, hogy a lépéshátrány kiküszö­bölésére Londonban megvan-e az eltökéltség. William Beecher, a Penta­gon szóvivője kedden, szoká­sos heti sajtóértekezletén beje­lentette: az Egyesült Államok saját kőolajkészleteiből hajlan­dó átengedni indokínai szö­vetségeseinek, a saigoni és a Phnom Penh-i rezsimnek a számukra „létfontosságú” mennyiségeket. A bejelentés 24 órával az­után hangzott el, hogy a Thieu-rezsim a felszabadító erők egy sikeres megtorló ak­ciója nyomán elvesztette kő- olajtartalékainak több mint egyharmadát. A saigoni hadvezetés szóvi­vője szerdán reggel beismerte, hogy a rezsim légiereje az el­múlt 24 órában ötvenhét beve­tésben bombázta Quang Dúc tartomány felszabadított öve­zeteit. A Felszabadulás rádió szer­dai híradásában közölte, hogy a saigoni légierő újból bom­bázta Loc Ninh város sűrűn lakott negyedeit. . A kambodzsai főváros köz­vetlen környékén fokozott ria­dókészültségbe helyezték a Phnom Penh-i alakulatokat. A rezsim egységei a főváros több negyedében hadállást lé­tesítettek. s a Mekong és a Bassac folyón hadihajók cir­kálnak. Mint az AFP „igen jól értesült” katonai források­ra hivatkozva jelentette, ked­den thaiföldi támaszpontokról F—111 típusú amerikai va­dászbombázókat irányítottak Kambodzsába, hogy felderítő tevékenységet végezzenek Phnom Penh környékén. Mindezek az intézkedések a khmer hazafiak előrenyomu­lásának feltartóztatását céloz­zák. A népi felszabadító, erők — nyugati tudósítások szerint — 20—30 kilométernyire köze­lítették meg a kambodzsai fő­várost. Száz háború Az APN szovjet hírügy­nökség figyelemreméltó adatokat tett közzé a máso­dik világháború után ki­robbant háborús konfliktu­sokról és a következetes szovjet békepolitikáról. A hírügynökség ezzel foglal­kozó kommentárja megál­lapítja, hogy a második világháború óta is 61 állam területén dúlt már háború. Ezekben az államokban él a föld lakosságának több mint a fele. A második vi­lágháború utáni negyed év­század alatt pontosan száz háború robbant ki. E hábo­rús konfliktusok közül az Egyesült Államok 29-ben, Anglia 19-ben, Franciaor­szág 12-ben, Portugália 4- ben, Izrael 3-ban vett részt. Mind a mai napig folytató­dik az imperialista agresz- szió az arab országokban, Angolában, Mozambikban, Bissau-Guineában, Indokí­nában és Eszak-Iroszágban. Az APN hangsúlyozta: a Szovjetunió a hitleri Né­metország és az imperialis­ta Japán 1945-ben történt szétverése óta egyetlen há­borúban sem vett részt. A Szovjetunió jelenlegi politi­kájának alapját az SZKP Mit sók. ÚJ Bflhibcn Üj-Delhiben szerdáin aláírták az indiai—csehszlovák gazdaság megállapodást. Képünkön: Gusláv Husák, a CSKP KB főtitkára é; Indira Gandhi indiai miniszterelnök az aláírás aktusa után. Megváltoztatta a világ kepét A nemzetközi munkásmozgalom történetéhez Tele harccal, küzdelemmel, bukással és győzelemmel. Ez a nemzetközi munkásmozgalom története. A Kossuth Könyvkiadónál most megjelent kötet több mint száz esztendőt ölel fel: a munkásmozgalom kialakulásának történe­tét kísérhetjük nyomon, kezdettől, az 1830-as évektől 1945-ig. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Főiskolájának szerzői kollektívája időrendben foglalta egybe a nemzetközi munkásmozgalom történetét. Nagyon kellett már ilyen könyv, hiszen eddig csak pártisko Iákon, egyetemeken tanították a mun­kásmozgalom történetét, de ilyen jellegű, átfogó munka magyarul, könyv­alakban eddig még nem jelent meg, . külügyminiszter tárgyalásairól kiadott közleményben is kí­vánatosnak tartott célhoz: a politikai, gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok dina­mikusabb fejlesztéséhez. Nagy-Britanniát e tekintet­ben az idő is sürgeti. Lépés­ÁTTEKINTÉST adnak a fejezetek az egész korszakról és ugyanakkor sokol­dalúan mutatják be azokat a körülmé­nyeket és a társadalmi mozgásokat, amelyekben a munkásmozgaloií) kiala­kult, fejlődött és eljutott a máig. Meg­ismerkedhetünk azzal is, hogy miként jött létre a tudományos szocializmus, és hogyan vált politikai erővé a munkás- osztály, és hogyan változtatta meg a világ képét. A nemzetközi munkásmoz­galom ma már átfogja az egész embe­riséget. Nincs másfél százada sem, hogy a munkásság osztállyá szerveződött, hogy megindult azon az úton, amely elveze­tett a világot átfogó mozgalomhoz. A kiindulás a múlt század eleje volt, ami­kor Európa államai a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet különbö­ző fokára értek. Az ipari forradalom kibontakozása, majd győzelme több eu­rópai országban létrehozta, kitermelte a burzsoáziát és a modern proletariá­tust. A szükségszerű társadalmi tago­zódás elnyomóra és elnyomottakra osz­totta az emberiséget. Megindult a harc a kizsákmányolás, az elnyomás ellen, a politikai jogok megszerzéséért. Előbb még a Marx előtti, az utópista szocia­listák nézetei nyertek teret Az utópis­ták nem ismerték fel a proletariátus szerepét sem a tőkés társadalom meg­buktatásában. sem az új társadalom megteremtésében. A FELTÉTELEK a múlt század har­mincas éveire értek meg, amikor Marx és Engels megjelenésével, munkássá­gukkal, felfedezéseikkel megkezdődött a tudatos harc a proletariátus teljes felszabadításáért. Marx feltárta a tőkés t társadalom ellentmondásait, Engels- szel együtt kimutatta, hogy a szocia­lizmus a proletariátus és a burzsoázia szükségszerű harcának következménye, ezért az osztályharcot a proletárhata­lom megteremtéséig kell vívni. A Kommunista Kiáltvány, a tudo­mányos szocializmus első összefoglaló kifejtése 1848-ban jelent meg. A kora­beli munkásmozgalom olyan alapok­mánya ez, amely napjainkig érvényes választ adott a társadalmi fejlődés és a proletármozgalom alapvető fontossá­gú kérdéseire. Az új kötet szerzői kollektívája feje­zetről fejezetre összegezi a munkás- mozgalom történetének legfontosabb elemeit. Dokumentumszerűen sorakoz­tatja fel azokat az eseményeket, ame­lyek lényegesen befolyásolták a nem­zetközi munkásmozgalmat, levonva be­lőlük a tapasztalatokat. Mindenekelőtt az 1848—1849-es forradalmak, az 1871- es párizsi kommün, az 1905-ös, az 1917- es februári és októberi forradalom^ az 1918-as év forradalmai Európában, az antifasiszta ellenállásból kinövő for­radalmak ismertetése, hatásuk és sze­repük kaptak nagy teret a könyv lap­jain. Megismerkedhetünk az I. Inter- nacionálé megalakulásának és tevé­kenységének körülményeivel, az önálló munkáspártok megalakulásának sze­repével, a II. Internaeionálé megalakí­tásának szükségességével, tevékenysé­gével, egészen a századfordulóig, majd ezt követően azt kísérhetjük figyelem­mel, hogy a nemzetközi munkásmoz­galom milyen szerepet töltött be a szá­zad elején, amikor kialakult az impe­rializmus, amikor a szociáldemokrata munkásmozgalomnak több áramlata is létezett. A LENINIZMUS kialakulása és meg­szilárdulása erre az időszakra esik. Ek­korra ugyanis a nyugat-európai szo­ciáldemokrata pártokban a marxizmus elvesztette forradalmi és alkotó jelle­gét, dogmává vált, s ez akadályozta a revizionizmus elleni következetes har­cot. Viszont az oroszországi marxisták egy része — Lenin vezetésével — fel­ismerte az új korszak fő követelményét, és ez által képessé vált a marxista el­mélet alkotó továbbfejlesztésére, az ú típusú forradalmi párt megalkotására. S mindez nagyban hozzájárult, hogy győzedelmeskedni tudott a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, s a világ egyhatodán megteremtődött a szocialis­ta társadalom. Több mint fél évszázad, s a munkás­mozgalomnak egy újabb korszaka teli el azóta. A könyv 1945-ig, a második világháború befejezéséig kíséri nyomon a munkásmozgalom történetét. Végig­kísérhetjük azt a harcot, amelyet orosz bolsevikok a polgárháború győ­zelmes befejezéséért, a szovjet állam megteremtéséért vívtak. Ismertetik a szocializmus felépítésének lenini tervé amelynek alkalmazása meghozta a szo­cializmus végleges győzelmét a Szov­jetunióban és kiállta a próbát a máso­dik világháborúban is. A második vi­lágháború befejezésével még tovább erősödött a nemzetközi munkásmozga­lom; egész sor országban győzedelmes­kedett a szocializmus és a többi ország­ban is jelentősen megerősödött a mun­kásmozgalom. ERŐT MERÍTHETÜNK a nemzetközi munkásmozgalom történetéből a to­vábbi munkához. A szociáldemokrata, a kommunista pártok küzdelmeiből, programjukból, törekvéseikből, a mun­kásmozgalomban betöltött szerepükből kibontakozik a világot átfogó küzde­lem. amely napjainkban is tart a mun­kásosztály és a burzsoázia között a vi­lág képének átformálásáért. A nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom eszméjének, a tudományos szocializmus gondolatrendszerének megismerése se­gít eligazodni a mában is. Gáli Sándor « XXIV. kongresszusán ki­dolgozott békeprogram al­kotja. Ennek a programnak megfelelően a Szovjetunió sikraszáll a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellet élé­séért, valamennyi nép füg­getlenségéért, a kölcsönös tiszteletért, az együttmű­ködésért és barátságért. A békeprogram jogilag a Szovjetunió alkotmányának rendelkezésein alapszik. A szovjet állam alaptör­vénye elítéli az agresszív háborúkat, és csak azokat a háborúkat tartja igazsá­gosnak, amelyeket önvéde­lemből vagy az agresszió elleni kölcsönös védelem­ből eredő nemzetközi köte­lezettségek teljesítése ér­dekében vívnak. Mint az APN írja, a Szovjetunióban most készí­tik elő az új alkotmány el­fogadását. Az új szovjet alkotmány még teljesebben fogja tükrözni a Szovjet­unió békeszerető külpoliti­kájának elveit és törvénye­sen megerősíti történelmi küldetését a békéért, a tár­sadalmi haladásért és a de­mokráciáért vívott nemzet­közi harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents