Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

»73. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK K« UCCI <JCMap A társadalmi megbecsülés kifejezése * Új kedvezmények, leszerelési segély Tájékoztató a katonák éht- és munkakörülményeiről Szűcs László vezérőrnagy, a magyar néphadsereg hadtáp­főnöke, honvédelmi miniszter- helyettes szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatót tartott a katonák élet- és munkakörülményeiről. A néphadsereg vezetése — hangsúlyozta a miniszterhe­lyettes — megkülönböztetett gondot fordít a hivatásos kato­nák, ezzel párhuzamosan a sorkatonai szolgálatot teljesí­tő fiatalok megfelelő élet- és munkakörülményeinek kiala­kítására. Megemlítette, hogy ma már a kaszárnyákban a körletek, az elhelyezés egyre inkább ki­elégíti a, katonafiatalok kom­fortigényeit. Színvonalas, vál­tozatos étrend, korszerű kony­hatechnika, jó szakácsok biz­tosítják a megfelelő étkezést, és lehetőség nyílik arra is, hogy többféle menü közül vá­laszthassanak. Az étkezdék 90 százalékban már önkiszolgáló rendszerben működnek. A sorkatonák napi élelmezési normája a korábbihoz képest 20 százalékkal emelkedett. A leszerelő sorkatonáknak olyan új kedvezményeket biz­tosítanak, amelyek a katonai szolgálat fokozott társadalmi, erkölcsi, megbecsülését juttat­ják kifejezésre. Például a ka­tonaviseltek előnyben része­sülnek a lakásépítések vállala­ti támogatásánál, hasonlókép­pen a tanulmányi szerződések­nél A leszereléskor — 1000-től 3000 forintig ter­jedő összegben — egyszeri pénzjuttatást kapnak azok a katonák, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem meghatározott szint alatt van. Jelenleg a leszerelők körülbe­lül 50 százaléka részesül átlag 1850 forint segélyben. Szóból terv, tervből cselekedet A választók javaslatainak sorsa Cegléden A választott testületek ott működnek hivatásszerűen, ahol a jelölőgyűléseken el­hangzottakat gondosan rend­szerbe foglalták és ahol azo­kat megbízatásuk időtartamá­ra munkájuk alapjának tekin­tik. I Átfogó program Cegélden a városi tanács végrehajtó bizottsága intézke­dési tervet készített, amely a jelölőgyűléseken elhangzott ja­vaslatokra épül. Sok szó esik benne például a vízellátásról. Lényegében háromféle meg­oldást terveznek. Jó néhány úton és utcában az anyagia­kat a tanácsi költségvetésből biztosítják. A már elkészült tervdokumentáció alapján köz­ponti vízmű építése kezdődik, amelyet 1974 végére szándé­koznak befejezni. Egy másik megoldás: épülő új közintéz­ménnyel együtt oldják meg a városi vízellátást. A kender- földi lakásokat például a Pos­ta Központi Járműtelepének vízgerincvezetékére kötik rá. A harmadik mód a vízműtár- sulat szervezése. A Hazafias Népfront és a körzeti tanács­tagok vezetésével a tervidő­Teherautóselejtezés Korszerűbb, mozgékonyabb járműpark „Az országútjainkon magyar rendszámmal közlekedő teher­autók közül minden harmadik selejtezésre érett, elkopott, el­avult, de a Pest megyei kép még ennél is rosszabb: 1677 tehergépkocsiból csaknem 1100 a tíz évnél idősebb, közülük 400-at még 1958 előtt gyártot­tak’’ — így kezdődött az az áprilisi tudósítás, amely a Pest megyei Szállítási Bizott­ság értekezletéről szólt. A szakemberek akkor meg­állapították, hogy a selejtezés javarészt azért maradt el, mert a vállalatoknak, szövet­kezeteknek nem volt elegendő fejlesztési alapja\ gépjármű- vásárlásra. Ez az oka, hogy a tulajdonosok a költségként el­számolható ismételt felújítá­sokkal tették újra üzemképes­sé járművéiket. A túlkoros te­herautók üzemeltetési költsége viszont 40—50 százalékkal ma­gasabb, mint a műszaki, gaz­dasági megítélés alapján a normál életkorú járműveké. Az ellenérték: 5 milliárd forint! Ezeknek a kedvezőtlen ha­tásoknak a megszüntetésére született meg 1971-ben az MSZMP Központi Bizottsága, majd egy év múlva a Minisz­tertanács határozata, amely szerint gyorsabb ütemben kell kivonni a közúti forgalomból az elhasznált teherautókat. Számítások szerint ugyanis a negyedik ötéves terv utolsó két esztendejében körülbelül 5 milliárd forint értékű mun­kaerőt és alkatrészt kötnének le a már elhasználódott jár­művek. A Minisztertanács ha­tározata értelmében a jövőben a kiselejtezett kocsik pótlásá­ra vásárolt teherautók árát költségként elszámolhatják és fejlesztési alapjukat növelhe­tik vele. Természetesen nem akármelyik gépkocsi vonható ki a forgalomból, csak az, amelynek gyártása legalább nyolc éve megszűnt, legalább egy éve nem kapható hozzá alkatrész, vagy háromnál többször felújítottak. Pest megye vállalatai, szö­vetkezetei kedvezően fogad­ták a kiselejtezésnek ezt az új lehetőségét. A Pest me­gyei MÉSZÖV 79 elavult gép­kocsija közül 39-et tervezett az év végéig kivonni a forga­lomból. Mint Szorger Sándor, a Pest megyei MÉSZÖV ipari, szállítási szaktanácsadója el­mondta, a szövetkezetek a ter­vezettnél dinamikusabb ütem­ben selejtezték ki járművei­ket, év végéig a tervezett 39 helyett mintegy 60 teherautót adtak át az AUTÖKER-nek. A vásárolt új kocsik száma azonban messze elmarad ettől, mindössze tizennyolc kisebb és nagyobb teherautót kapott a 40 Pest megyei ÁFÉSZ. Igaz, meg kell jegyezni, hogy az új járművek kapacitása, teher­bíróképessége nagyobb a ré­gieknél. Ez azonban nem vi­gasz az olyan szövetkezetek­nél, mint az Örkényi ÁFÉSZ, amely jelenleg egyetlen teher­autóval rendelkezik. Az érdi ÁFÉSZ öt nagy teherautót selejtezett ki, s a mai napig csak egyetlen kis teherkocsit kínált megvételre, az AUTÖ- KER pedig néhány szövetke­zet, mint például az újhartyá- ni még február 6-án megren­delt két IFA teherautót, ame­lyet az AUTÓKER vissza is igazolt a második félévre, a szövetkezet mégis még nélkü­lözni kénytelen. Kevesebbet vásárolnak A Pest megye 4-es számú Sütőipari Vállalat a budai, a ráckevei és a dabasi járás 484 üzletét látja el naponta friss kenyérrel, péksütemény­nyel. A vállalat az idén 14 te­herautóját vonta ki a forga­lomból, s helyettük új típusú Roburokat vásárol. Mivel azonban nemcsak pékárut kell szállítani, hanem lisztet és tü­zelőt, rendeltek néhány na­gyobb teherbírású járművet is. A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat 11 teherautót selejtez ki az idén. Ebből no­vember végéig nyolc különbö­ző teherbírásút adtak át az AUTÖKER-nek. A három ki­selejtezendő teherautót decem­ber folyamán állítják le. A vállalat szerencsésebb hely­zetben van a Pest megyei ÁFÉSZ-eknél, ugyanis a meg­rendelt teherautók. három ZIL és hat UAZ rendre meg­érkeztek. Megjegyzem, általá­ban jellemző, hogy a vállala­tok számítanak az új kocsik jobb kihasználhatóságára, mert gyakran jóval keveseb­bet vásárolnak pótlás céljára. Típusgondok Április közepén az AUTŐ- KER kereskedelmi igazgatója, Lendér Jenő úgy nyilatkozott, hogy nem okoz különösebb gondot a teherautók iránt megnövekvő kereslet. Az el­múlt években ugyanis a szo­cialista országok jelentős be­ruházásokkal fokozták közúti járműgyártásukat. A modern ( nagyüzemi járműgyártás meg­teremtése a szocialista integrá­ció egyik legfontosabb ténye­zője. Ä nemzetközi munka- megosztás, a gyártmányszako­sítás, ennek eredményeként pedig a felgyorsult termeié' megteremtette a lehetőségét a gyorsabb selejtezésnek. Az el­múlt három évben vásároltak a vállalatok ugyan gépkocsi­kat, de ezekkel nem a már el- használtakat pótolták, hanem bővítették meglevő jármű­parkjukat. Míg a magyar iparban a pótlás 10—15 szá­zalék, addig nemzetközi szin­ten 50—55 százalék körül ala­kul. A negyedik ötéves terv­ben nekünk is ezt az arányt kellene elérni. Az AUTÓKER az idén mintegy 14 ezer teher­autó vásárlására kötött szer­ződést. Ez elegendő az augusz­tus 31-ig feladott, és vissza­igazolt megrendelések kielégí­tésére. Mint az autókereske­delmi üzletág vezetője, Kántor József megnyugtatott, az új- hartyániak is megkapják a hó­nap folyamán a megrendelt járműveket. Típusproblémák vannak ugyan: ZIL-ből jóval nagyobbak az igények, mint amekkorára az AUTÓKER számított, ezért helyette a megrendelők IFA vagy Csepel teherautókat kapnak. Cz. V. szak végén kezdenek vízmű­társulatot szervezni, például a Budai úti településen. Ha va­lahol nincs mód a közműve­sítésre, azt őszintén az érin­tett lakosság tudomására hoz­zák. Példa erre a Széchenyi úti földszintes házak bekötése a szennyvízcsatornába. Jogosan kérdezhetné bárki, hogy milyen alapon és mó­don rendszerezték az intézke­dési tervet készítőik? Egyál­talán, kik fogalmazhatták meg? Az egész tanács? A végrehajtó bizottság? Termé­szetesen nem ők. A csopor­tosítást és a sorrendet — jól bevált módszer alapján — a tanács műszaki fejlesztési és kommunális bizottsága állapí­totta meg. Rendszerez a bizottság A kilenc tagból, közte öt választott tanácstagból és négy szakemberből álló bi­zottság a jelölőgyűlési javas­latok mellett figyelembe vette a tanács 1973—76. évre ké­szült munkaprogramját és költségvetését is. Rögzítette például, hogy 1976-ig össze­sen 1629 lakás épül, amelyből 457 állami, 471 a tanácsi ér- tékesítésű, a többi OTP ré­vén és magánerőből épülő. Számos javaslatot besorol­tak határidőre a felelősök megjelölésével az egészség- ügyi és szociális ellátás, va­lamint a művelődésügy terü­letéről is. Még ez évben át szeretnének adni rendeltetésé­nek egy 174 ágyas elmepavi­lont és egy 50 személyes nő­vérszállást, a Kozma Sándor utcai lakótelepen egy felnőtt- és egy gyermekorvosi rende­lőt és' 1975 végéig be akar­ják fejezni egy 100 szemé­lyes és egy 60 személyes böl­csőde építését. A Budai úti új lakótelepen még idén meg akarják kezdeni a tanítást egy új kéttantermes iskolá­ban, egyidejűleg két régi tan­termet szeretnének átalakít­tatni 50 személyes óvodára. Az Újvároson bővíteni szán­dékozzák a körzeti könyvtá­rat. Döntés négy évre A bizottság többhetes mun­kával készült intézkedési ter­ve Cegléd városi tanácsának legutóbbi ülése elé került. A tanácstagok a tervhez újabb javaslatokat és észrevételeket fűztek a jelölőgyűlések óta végzett munkájuk alapján. Nyújtó Ferenc például nem­csak a piactér portalanítását, hanem állandó lemosását is helyesnek tartja. Kovács Já­Nagyvadak a feldolgozóban nos a Hajnal utca és a Be- de-szél lakóinak a kívánságát tolmácsolta, miszerint ne a járdát építtessék meg előbb, hanem az ivóvízvezetéket sze­reltessék fel. Az ülés végén a felszólalá­sokra Kürti András tanácsel­nök válaszolt, bejelentve a többi között, hogy az újabb javaslatok, illetve a módosí­tások nagy része megvalósít­ható. Ezzel határozattá vált az intézkedési terv, amelynek alapját a választási gyűlések képezték. Pacsay Vilmos A FALU A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN A falu, a magyar parasztság életében végbement változá­sokról ad érdekes körképet az MSZMP KB Agitációs és Pro­paganda Osztályának „A falu a szocializmus útján” című vándorkiállítása, amely de­cember 15 — jövő év május 31 között bejárja az egész or­szágot. A csaknem féléves vándorútra induló tárlatot 2000 helyen — elsősorban ter­mészetesen a falvakban, de üzemekben, városokban is be­mutatják. Egyik fő politikai célja, hogy áttekintést adjon a mezőgazdaság korszakos fejlődésének eredményeiről. Megkezdődött a befogott élő nyulak exportja a MAVAD vecsási telepén. Decemberben és januárban összesen ötven- hatvanezer élő nyulat szállítanak el. A feldolgozóüzemben a nagyvadak közül szarvast, őzet és vaddisznót dolgoznak föl. Szőrből és bőrből 50—60. húsból 20—22 vagon kerül feldolgo­zásra. A nagyvadakat a feldolgozóüzemben elektromos vágó­késsel és fűrésszel dolgozzák fel. Ékes János (elvétele Szervezni a szövetkezetekben is vethető, mert így épp a lé­nyeg, az optimális szerve­zés sikkad el! M égis melyek a felté­telei a jó szövetke­zeti szervezési prog­ramoknak ? Elsődleges a helyzetfelmérés, hogy a vezetők pontosan is­merjék cégük anyagi, gépi, munkaerőhelyzetét, a piaci igényeket, a várható új be­ruházásokat, amelyek a munkafolyamatokat, a munkakörülményeket, a technológiai folyamatot megváltoztatják. Csak a teljes helyzetismeret — ter­mészetesen a mi felsorolá­sunknál több szempontú — teszi lehetővé: az elérendő célok meghatározását. A szövetkezetek negyedik öt­éves terve az elérendő cé­lok kerete, de ezen belül is több kisebb-nagyobb rész­célt jelölhet meg a vezető­ség. Ilyen a szervezési programba kívánkozó fel­adat: a hatékonyság növe­lése. Ezen belül érdemes a munkaidő kihasználtságát, az anyaggazdálkodást a gépkihasználást, az eszköz- gazdálkodást, a rezsicsök­kentést, a létszám- és bér- gazdálkodást vizsgálni, s okos szervezéssel optima­lizálni. Ugyanígy elképzelhetet­len olyan szervezési prog­ram, amely nem számol a gyártmányfejlesztéssel, a korszerű, a hazai igényeken túlmenően éxportérdeklő- dést is felkeltő termékek bevezetésével, a gazdaság­talan áruk visszaszorításá­val. • Mindezek szükségessé teszik a jelenlegi gyárt­mányösszetétel felülvizsgá­latát, a biztonságos piacot nyújtó profilok kialakítá­sát. A végére hagytuk, pedig elsőrendű feladat: a szövet­kezet^ belső ügyvitelét al­kalmassá tenni az új, meg­növekedett követelmények kielégítésére. Azért rendkí­vül fontos ez, mert csak pontos információk birto­kában lehet helyesen dön­teni, s a legszebb szervezé­si modellt is értelmetlenné teszi, ha valószínűtlen adatokat tartalmaz. E sokféle feladatnak még egy summája van: a legjobb elkép­zelések sem valósulnak meg tökéletesen a dolgozók aktivitása nélkül. Ezért szükséges rendszeresen Is­mertetni a szövetkezet tag­ságával a soron következő konkrét szervezési felada­tokat, s a szocialista mun­kaversenyben, brigádmoz­galomban rejlő tartaléko­kat a szervezési célok szol­gálatába állítani. Igaz, hogy minden szö­vetkezetnél mások az adottságok, de a közös fel­adatot a tapasztalatcserék kiválóan szolgálják, mint például a legutóbbi a Bu­dai Járási Építőipari Szö­vetkezetnél. A jó módsze­rek elterjesztésére hivatott a szövetségnek az az elha­tározása is, hogy a megyé­ben szervezési mintaüze­meket jelöl ki, mert a szö­vetkezeteknél is elodázha­tatlan az állandó ésszesűsí- tés. F. P. / T ermészetes, hogy más­képpen kell szervezni a munkát, a technoló­giát a százhalombattai Du­nai Kőolajipari Vállalat­nál, mint mondjuk az érdi Vegyesipari Szövetkezet­ben. Az első helyen már csak a számítógép pontos­ságában lehet bízni, míg a szövetkezetben a legegysze­rűbb ésszerűsítés, munka­folyamat, összevonás, át­gondoltabb készletezés szép eredményeket hozhat. Az aszódi Vegyesipari Szövet­kezetben az is szervezés, ha az ősszel-télen. kam­pánymunkát végző oiaj- kályha-szerelőket tavasz- szal-nyáron a termelőmun­kában, a lakatosműhelyben foglalkoztatják. A gödöllői Háziipari Szövetkezetben az is szervezés, ha okosan állapítják meg a bedolgo­zók arányát, fejlesztik a hálózatot. A lényeg az, hogy bár a nagy iparvál­lalatok szervezési modell­jeit, újításait a szövetkeze­tek nem használhatják, mégis elodázhatatlan náluk az állandó ésszerűsítés. H ogyan állnak a Pest megyei ipari szövet­kezetek a szervező- munkában? A Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövet­ségének iparfejlesztési és koordinációs osztályának szakemberei állapították meg: a tervkészítési munka lassan és vontatottan in­dult, a felhívások és irány­elvek ellenére nem tudták kellőképpen összeállítani a komplett szervezési progra­mokat. Tervek bár készül­tek, mégis mindig akadtak hiányosságok, amelyeket ki kellett küszöbölni. A leg­több esetben a problémát az jelentette, hogy nem je­löltek ki olyan felelőst, aki az egész szervezőmunkát összefogta volna. Tizenegy megyei szövetkezetnél ha­táridő-eltolódás is volt: a konkrét tervanyagot időre nem készítették el, beruhá­zási és ezzel kapcsolatos szervezési gondokra hivat­kozva. E lsőként az előbb leír­takból egy fogalmat ragadjunk ki: a konk­rét felelősséget. Hégi köz­hely, de igaz: minden terv annyit ér, amennyit végre­hajtanák belőle. Csakhogy alapvető vezetői, szervezési elv — hogyne lenne igaz hát a szervezésre! —, hogy a feladatokat pontosan kell meghatározni, kijelölni a felelős vérehajtót, s időről időre ellenőrizni a munka állását. Konkrét teendő, ki­jelölt felelős nélkül cseve­géssé válik, elsikkad a munkák tömegében, lehe­tetlen az ellenőrzés, a be­számoltatás, a felelősségre- vonás. Vagyis nem, vagy csak nagy késéssel valósul meg a jó program. Ezt a hibát tükrözi a példa: a szervezési program végre­hajtásáért a szövetkezet vezetőségét tették felelőssé, s ráadásul általános felada­tok — „megszervezzük a tömeggyártást, fel kell tár­ni a selejt okait, foglalko­zunk új profil bevezetésé­vel” — megoldását határoz­ták el. Ez a mód nem kö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents