Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-23 / 300. szám
PES1 #1£G> kJ £ ívlap 1973. DECEMBER 23., VASARNAP P eä mecjifi t ei oaran 98. 9° ídáoL SZIGETEK CSEPELEN II. Mult héten bebarangolt Csepel-szigeti Szipetünkiől: Szigethalomtól továbbhaladva délnek, sorra érjük el a többi szigetközséget: Sziget- csépet, Szigetúj falut, Szigetszentmártomt és az alsó csücsökben a közigazgatásilag' Ráckevéhoz tartozó Szigetbecsét. Erdei Ferencet idézem, mikor idejagyzem: — ... nem dicsekedhet valami nagy szerencsénél ez a sziget... A ■főváros közelsége fejlesztő hatású is, nehezítő nyomás és vonzás is. — Annál szívderítőbb — ha ünnepélyesek akarnánk lenni, azt mondanék: annál felemelőbb tapasztalat, hogy ezek a két Duna közé szorított, Budapest fényében és árnyékában élő községek milyen szívós gyö- kérzettel táplálják fejlődésük törzsét. Mennyire törnek felfelé, mennyire igyekeznek lombosodni. mennyi erőt tudnak gyűjteni nehézségeik leküzdésére és milyen — néha meglepő — eredményeket érnek el. Előtörténetük részben a rézkorig kitapintható iSziget- csép, Szigetujíalu és a Korábban cikkeim egyikébe foglalt Szigetszenumiklós). Hazai történelmünk okleveleiben Szigetcsép 1283-ban tűnik fel Csépietek néven, majd a törökdúláskor a hódoltsági adólajstromok az egy adóköteles házzá nyortiorodott települést Csépány néven emlegetik. Szigetszentmártont — sanctum Martinam — először egy 1303. évi határjárás irományába róják fel, utána is jó egynéhányszor, de történetéről alig tudunk valamit. Szigetújfalu a szentmártoni határjárással együtt kerül pennavégre 1303-ban, Szigetbecsét pedig már a XII. században, mint Becse—Gergely nemzetség birtokát tartják számon. Árpád egykori fejedelmi birtoka, majd a nemzetségéből származott királyi ház nagyurainak kedvelt mulató helye, a történelem malomkövei és a sújtó természet csapásai közepette mállik-őr- lődik. A csepeli szigetközségek históriája: feudális urak, főpapok, apácák, jutalmaztatá- sa és hatalmi viadala, török dú- latás, az elmenekültek helyére déli és nyugati betelepülések, faluköltözés az árvizes partról a biztonságosabb szigetbelső felé. s közben nehéz robot, zsellér- és cselédsors, napszámoskodás és a kalmármesterségben járatos szerencsésebbek némi megtol! aso- dása. A községek fejlődése — az általános megyei, sőt, országos képhez hasonlóan — gyors is meg lassú is. Évszázados szakaszt tekintve, félelmetesen — évtizedes periódusban számolva, meglepően gyors — a szükséglethez, az igényekhez vagy divatos szóval: az „elvárásokhoz” képest keservesein lassú. Csakhogy a szükségletek teljesítését, az igények kielégítését, az „elvárások” megvalósulását a reális lehetőségek szabják meg. így válik a „gyors” és a „lasfogja, s kultúrpolitikai, társadalompolitikai tartalommal tölti meg. A környékbeli téeszek az elmúlt két évben biztosították és a jövőben is biztosítani kívánják az új „hagyomány” kialakítását. A szociográfiai kép as2om_ szédos Szigetszentmártcnon is hasonló. A község dolgozóinak Petőfi Művelődési Otthon — Szigetújfalu. sú” időfogalma történelmi és társadalmi kategóriává, s amit ma lassúnak éreznek vagy érzünk, az a tespedö múlthoz képest forradalmi viharsébesség. Kurta tükörfelvillantások, mini-adatsorok valamennyire talán érzékeltethetik a szigeti változások eredményeit. Itt van például a ki- és beköltözők lélekszám-módosításával mintegy harmadfélezer lakosú Szigetcsép bátorítóan friss utcaképe. A Szigetszentmárton- nal közös Lenin Mgtsz növény- és virágtermelését, szőlőtermelését, baromfinevelését, tehenészetét, s gumi, illetve vasáru készítő melléküzemágait, a Budapesti Kertészeti Egyetem Tangazdaságának 1. Kerületét és Kísérleti Gyümölcs- és Szőlőtelepét még akkor is a község nagyjelentőségű agrármagvának tekinthetjük, ha ismert ellentmondásban: a helybeliek többsége a Csepel Autógyárba, a budapesti és Pest vidéki üzemekbe jár munkába, a mezőgazdasági munkák egy részét pedig távolról, még Szabolcsból is ide- vándorló dolgozók végzik el. De a végső eredmény: korszerű otthonok, jómódú lakosság — egy elgondolkoztató ará- nyítás: a községben több a tévé, mint a rádió. Ha már hallunk a világból valamit — lássuk is! A szigetcsépiek egyébként elavult művelődési házuk szűkössége ellenére ma is működtetik 20 éve alakult népi tánccsoportjukat, tavaly és az idén, Szigetszentmártonnal, Szigetújfaluval, Tököllel összefogva, sok ágból összefont, ismeretterjesztő, önművelő és szórakoztató jellegű, Csepel- szigeti szüreti napok meggyökereztetésével próbálkoztak. A cél: olyan szüreti hagyomány újraélesztése, amely a környék magyar, sváb, szerb elemekkel is tarkított folklore-ját egybeMinden könyvbarátnak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánnak a Művelt Nép Könyv terjesztő Vállalat dolgozói 60%-a ugyanoda ingázik, ahová a szigetjsépiek. Szigetszent- márton nagy gondja és nagy öröme a hatodfél kilométer hosszú, 900 kész és készülő vi- kendházzal, vállalati üdülővel, 2 KISZ-táborral, 1 vízi úttörőtáborral beépített, Duna-parti üdülőtelep. Egy nyári hétvégen 5000 üdülő lepi el a szentmártoni partot, vagyis a Ráckevei Duna-ág idénylátogatóinak 10%-a az 1600 lakosú községben csapódik le. Ez a megnégyszereződő forgalom óhatatlanul feszültséget okoz, hiszen éppen mostanában megnyílik ugyan a község 'központjában egy gazdag ABC- áruház, nyáron a Duna-parton 2 kisvendéglő, 1 büfé, 1 élelmiszerbolt „üzemel” — az ellátási gondok: élelmiszer, víz, üdítőital, gyümölcs és minden egyéb, rendkívüli mértékben megnövekednek. Lélekszám szerint a két előző község közt áll 2000-en felüli lakosával Szigetújfalu. Dolgozóinak 80%-a ipari, 10%-a agrár tevékenységet folytat A 100 holdas Béke Mgtsz jellemzője a takarmányabrak termesztés és a jelentős tehén- és hízómarha-tenyésztés. 25 holdas kertészetének gyümölcsét, zöldségét 2—2 helyi, illetve fővárosi elárusítóhelyen hozza forgalomba, évi 30 millió forintos bevétellel. Bár jelentős ipari melléküzemeket tart fenn, ezeknek termékei is jórészt agrár-fel- használásúak, így a téesz mezőgazdasági jellegét nem érintik. Ebben a kis községben láttám Pest megye egyik legszebb, legjobban kihasznált, legváltozatosabb forgalmú művelődési házát. Tágas színház- és moziterem, klubhelyiségek, büfé, a zenekörök, TIT- előadások, tánccsoportok (most készülnek külföldi turnéra), ünnepségek számára pompásan tagolt épület — így mondták: a téesz hathatós segítsége nélkül nem épült volna fel. Most arra készül a község, hogy gyönyörű, romantikus Duna-partján 3000 személyre kirándulóhelyet, szabadstrandot létesítsen. S terveiben biztonsággal számít a MÉSZÖV, az ÁFÉSZ, a téesz és a lakosság közös erőfeszítésére. Békés István Gyors- és gépíró adminisztrátort FELVESZÜNK Monor Járási Szolgáltató Szövetkezet Gyötnrő, Steinmetz u. 12. 10 ezren mennek táborozni Gyermeknapkor zárul az úttörőév Hájra Júliával, a Pest megyei Üttörőelnökség munkatársával az elmúlt és az idei út- törőévrőd, az elvezett munkáról és a megvalósítandó feladatokról beszélgetünk. • Az elmúlt időszakban sokat fejlődött a demokratizmus az úttörőmozgalomban. Mi ennek a hatása? — Az 1972—73-as tanévben nagy érdeklődést váltott ki a pedagógusok körében az úttörővezető konferenciák és az úttörőparlamentek megrendezése. Volt már ilyen korábban is de a tavalyi volt az első, ahol az úttörőcsapatok vezetőit választották. Pest megye úttörőcsapatainak vezetőségei ebben a j tanítási évben ültek össze, hogy megválasszák a csapatvezetőiket. A váiasztásos rendszerre való áttérés első lépcsője sikeres volt. Tapasztalatunk, hogy a járási és városi pártbizottságok nagyon sokat segítettek abban, hogy az MSZMP irányelvei az iskolai pártalapszervezetek, pártcsoportok irányításával valósuljanak meg. Az idén egyre több pedagógus ismerte fel, hogy az úttörőmozgalomnak szüksége van a segítségére és kérte, hogy a Magyar Úttörőszövetség tagja lehessen. Júniusi adataink szerint 4804 felnőtt vezetőnk van, közülük körülbelül kétezren KISZ-tag ifivezetők. Ezek a számok igazán kedvezőek, ha tudjuk, hogy megyénkben 260 úttörőcsapat van. • Melyek a megyei elnökség fontosabb feladatai az Idei tanévre? — Legfontosabb számunkra az expedíciós mozgalom sikere. Ennek végrehajtásához a lehető legtöbb segítséget igyekszünk adni a csapatoknak. Elhatároztuk továbbá, hogy emeljük az úttörőfoglal- kozások tartalmi színvonalát, amelyet a demokratizmus ki- szélesítésével is igyekszünk elérni. A jogok és a kötelességek összhangjára építve, vonzó játékos akciókkal tesszük színessé a programot. .Pontosan ezt a célt segíti megvalósítani az expedíciós gyűjtőmunka, amelynek során hazánk nagy létesítményeit, eredményeit és szűikebb környezetüket ismerik meg a gyerekek. Az úttörőcsapatok a gyűjtésben teljes önállóságot kapták. • Milyen megyei rendezvényekre kerül sor a közeljövőkén? — Már lezajlottak a különböző teremsportok megyei versenyed, most az Egerben január 2—6 között sorra kerülő versenyekre készülnek az úttörők. Január 31-ig a csapatok megrendezik a tanulmányi vetélkedőkéit, majd februárban a járási és városi, márciusban pedig a megyei döntők következnek. Tervezzük, hogy az úttörők megyei KRESZ-, vöröskeresztes, technikus és mezőgazdász vetélkedőt is szervezünk. Természetesen a legfontosabb nagy megyei játékunk az expedíció, ennek döntőjére a városi és járási vetélkedőkön első helyezést elért őrsök juthatnak majd el. Megrendezését a gyermeknapra tervezzük, ezzel zárnánk az úttörőév munkáját. Azután következhetnek a táborok... • Hol táboroznak az úttörők a nyáron? — Az őrsvezetőképző és ifjú vezetőképző táborok a tervek szerint Zamárdiban lesznek. A különböző szaktáborok Alsógödön, a pedagógus úttörővezetők pedig Mátrafüredre mennek. A vezetőképző táborozásokon körülbelül 1400-an vesznek részt. Az üdülőtáborok, amelyekbe megyénkből 10 ezer úttörő jut majd el, az ország minden részében lesznek, legtöbb' persze a Balaton partján. Üjra megrendezik természetesen a nagyon népszerű vándortáborokat is. Végül eljutnak úttörőink Zánkára és Csillebércre is, a magyar úttörők két birodalmába. Fehér Béla TV-FIGYELŐ Az árnyak délben tűnnek el. Másfél hónap után befejeződött a hét részből álló sorozat. A szereplők élete nagyjából úgy rendeződött el, ahogyan azt a tv-nézők várták, vagy még inkább úgy, ahogyan annak egy sorozatfilmben lennie kell. Bár a történet több részlete volt érdekes és vonzó, a film egészéBefejeződtek a pályaválasztási hetek \ Huszonötezer fiatal kiállítás- és üzemlátogatása November 10-én, Cegléden nyílt meg elsőnek pályaválasztási kiállítás és ezzel megkezdődtek Pest megyében a pályaválasztási hetek. December 22-én, tegnap Nagykátán pedig befejeződtek, miután bezárt a pályaválasztási kiállítás. A két időpont között hosszabb-rövidebb ideig valamennyi járásban és városban rendeztek kiállítást és mindenütt bemutatták a területen működő üzemek és gazdaságok termékeit. A szakmunkásképző iskolák is megfelelő szemléltetőanyaggal szerepeltek ezeken a kiállításokon és egyik sem szorítkozott csupán az általa oktatott szakmák bemutatására, ahogyan általában a szakközépiskolák sem. Egy-egy városban és járási székhelyen a kiállítást a környék valamennyi általános iskolájának végzős növendékein kívül, a hetedikesek, sőt, nagyon sok helyen az egész/ felső tagozat megtekintette. Ugyanígy vettek részt a tanulók az üzemlátogatásokon is. és sok iskola nemcsak • a lakóhelyükhöz közel lévő üzemeket kereste fel. Elvitték a kis diákokat a közeli szakmunkásképző intézetekbe, iskolákba is. Sőt, a váci járás Ipoly mént! községeiből egy autóbusszal Halásztelekre, az ottani mezőgazdasági szakmunkásképzőbe vitték a kertészet iránt érdeklődő vagy egyelőre tanácstalan, de erre a pályára alkalmas gyerekeket. Gödöllőn, a szakmunkás iskolák közbenjárására az ü: emek küldtek buszt a járás általános iskoláiból hozzájuk látogatóba jövő növendékekért. Ugyanígy iárt el a tápió- szelei Kohászati Gyárépltő Vállalat és a szigethalmi Csepel Autó. Hány tanuló látogatta meg a kiállításokat és az üzemeket? — kérdeztük a Pest megyei °álvaválasztási Tanácsadó Intézetben. — Hogy hánvan. arról nem készült ste’isztiVa — válaszolt Dobróczi János, az intézet munkatársa —, de miután a megyében egy-egy felső tagozatos osztályba mintegy tízezer tanuló jár és a nyolc meg hetedik osztályon kívül a két alsó évfolyam növendékei Is sokan felkeresték a kiállításokat, s vettek részt üzemlátogatáson, legalább huszonötezer, ha nem több gyerek biztosan. Jól szervezték meg a pályaválasztási heteket, valamennyi járásban és városban. Az iskolák pályaválasztási felelősei és a nyolcadikosok osztályfőnökei úgyszólván kivétel nélkül a pályaismeret bővítésében jelentős segítségnek tartják a kiállításokon és az üzemekben tapasztaltakat. A kis diákok is nagy érdeklődéssel vettek részt a látogatásokon. A pályaválasztási heteik tehát befejeződtek, de a pályaválasztás most kezdődik. A következő hetekben kell dönteniük a szülőknek és a gyerekeknek. ben nem érte el a legtöbb hasonló szovjet film színvonalát. A gyáva. Már a bemutató alkalmával szóvá tettük, így most csak ismételni tudjuk: nem értjük a televízió műsorszerkesztését. Nem értjük, hogy Sarkadi Imre remek drámáját, A gyávát — Mihályfi Imre kitűnő rendezésében, Tordai Teri, Kállai Ferenc és Huszti Péter avatott tolmácsolásában — ' miért csak a második adón mutatják be, hiszen magyar szerző ma is érvényes mondandói ú művéről van szó. Elveszett Paradicsom. S hogy a kérdés mennyire jogos, azt a pénteki adásnap is jól bizonyítja. Egy dokumentumfilm és egy jégkorongmérkőzés szerepelt a főadón, míg a kísérleti műsorban Milton Elveszett Paradicsom című drámai költeményét sugározták a Körszínház nagy sikerű előadásában, ki- v tűnő művészek egész sorának — Kozák András, Venczel Vera, Bitskey Tibor, Balázs Samu, Kohut Magda és mások — remek tolmácsolásában. Kuba*— közelebbről. Bizonyára sokan emlékeznek még a Kuba — közelről című dokumentumfilmre, amelyet egy esztendővel ezelőtt láthattunk erről a távoli, hozzánk mégis közel álló országból. Jó ötlet volt —s megvalósítása egyaránt dicséri Hor- vát János riportert, Janovics Sándor operatőrt és Eck T. Imre rendezőt — újra visszavezetni a tv-nézőket Kubába, pontosabban annak égjük — s egyúttal legnevezetesebb — tartományába, Oriente-be. P- P. Vizsgák az egyetemeken Differenciált módszerekkel December 20-án kezdődött és február 10-ig tart a vizs- gaidőszak az egyetemeken, főiskolákon. Ezen a terminuson belül az egyes intézmények saját vizsgaszabályzata határozza meg, hogy a hallgatók mikor kötelesek eleget tenni vizsgáiknak. Több helyütt arra is mód van, hogy a jelöltek úgynevezett elővizsgára jelentkezzenek. Az ország felsőoktatási intézményeiben a nappali tagozaton 61 534, az esti tagozaton 8196, a levelező tagozaton pedig 28 392 hallgató készül a vizsgákra. Közülük a nappali tagozaton 17 513, az estin 2634, a levelezőn 13 261 hallgató az elsőéves. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, az 1973—74-es tanévben a három évvel ezelőtt bevezetett és tavaly tovább finomított vizsgaszabályzat érvényes. A hallgatók általában megfelelő körülmények között készülnek vizsgáikra, bár a jegyzet- és tankönyv- ellátás nem minden intézményben, illetve nem minden karon egyenletes. A különböző egyetemeknek, főiskoláknak — az általános szabályzattal összhangban — külön vizsgaszabályzatuk van. Ezeknek megfelelően a vizsgáztatás módszerei is rendkívül differenciáltak. «
