Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

1973. DECEMBER 23., VASÄRNAP FEST JfEGTEI stMirlap Az 1974. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági tervet, ame­lyet a negyedik ötéves tervben meghatározott gazdaságpoliti­kai célok és az 1973. évi gaz­dasági eredmények alapján dolgoztak ki. A terv figyelem­be veszi az MSZMP Központi Bizottságai és a Miniszterta­nács érvényben léve társada­lom- és gazdaságpolitikai ha­tározatait, biztosítja ezek fo­lyamatos végrehajtását. A Minisztertanács megálla­pította, hogy 1973-ban a kitű­zött feladatok túlnyomó része sikerrel megvalósult, és a nép­gazdaság a tervben kijelölt irányban fejlődött. Növekedett a munka társadalmi hatékony­ságé, tovább javult a gazdasá­gi egyensúly. A nemzeti jöve­delem a tervezettnél gyorsab­ban, 6—7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi fel- használása ennél mérsékelteb­ben, 4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem érte el a tervezettet, míg a fo­gyasztás a tavalyihoz hason­lóan, az előirányzott ütemben, mintegy 4,5 százalékkal növe­kedett. A termelőágazatok a negye­dik ötéves tervben meghatáro­zott irányban, többségükben az előirányzottnál gyorsabb ütem­ben fejlődtek. Az ipari termelés 6,5—7 szá­zalékkal, a tervezettnél gyor­sabban emelkedett. A negye­dik ötéves terv céljaival össz­hangban az átlagosnál erőtel­jesebb volt a vegyipar, a köny- nyűipar és a villamosenergia­ipar termelésének növekedése. A tervezett ütemben folyik a központi fejlesztési programok, valamint az előirányzott re­konstrukciók végrehajtása. Folytatódott a termelés szerke­zetének átalakítása. Javult a munka- és üzemszervezés, a termelés gazdaságossága. Az iparban' foglalkoztatottak száma a tavalyi csökkenés után mérsékelten, 1 százalék­kal emelkedett. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés a vártnál gyorsabban nőtt. Az előző évinél nagyobb mérték­ben csökkentek a fajlagos anyagráfordítások. Az építőipari termelés mint­egy 3 százalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szö­vetkezetek termelése a terve­zettnél gyorsabban, mintegy 6 százalékkal emelkedett. A ter­melés növekedését teljes egé­szében a termelékenység növe­kedése biztosította. A korábbi­nál kiegyensúlyozottabb az építési kereslet és a kínálat összhangja. Eredményes évet zár a me­zőgazdaság. Eredményei ked­vezőbbek a számítottnál. Ter­melése 5—6 százalékkal meg­haladta az 1972. évi magas szintet is. A növénytermelés — elsősorban a kedvező gabona- és szőlőtermés eredményeként — 7—8 százalékkal növekedett. A gabonatermés elegendő a la­kosság ellátásához, a növekvő állatállomány takarmányszük­ségletének kielégítéséhez és ex­portra is lehetőséget ad. A gyümölcs- és zöldségtermelés a tavalyi szinten alakult, a bur­gonyatermés azonban kisebb volt az elmúlt évinél. Az ál­lattenyésztés eredményei — a vágósertések számának első félé/i átmeneti csökkenése kö­vetkeztében — elmaradtak a tervezettől, de 2—3 százalékkal meghaladják az előző évi szin­tet. A sertésállomány jelentő­sen növekedett, a szarvasmar­ha-állomány ebben az évben hosszú idő óta első ízben nőtt. Javult a személy- és áru- szállítás. A fővárosi közleke­désben a járműállomány bő­rülésének és a metró üzembe­lépésének hatására csökkent a zsúfoltság. Befejeződött az M 7-es autópálya újabb szaka­szának építése. Pécsett új televízió-, Jász­berényben új rádióadó épült. A lakosság jövedelmei — jórészt az év közben hozott bér- és szociálpolitikai intéz­kedések hatására — a koráb­binál gyorsabban emelkedtek. A lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 4,4 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal magasabb az 1972. évinél. Ezen belül az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére közel 6 százalékkal, a tervezett ütemben nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 8—9 százalékkal emelkedett. A lákosság áruellátása számos termékből tovább javult, az áruellátás színvonala néhány áru kivételével — sertéshús, zöldség, burgonya — mindvégig kielégítő volt. A fogyasztói ár­színvonal növelcedése nem ér­te el a tervben megengedett felső határt. 1973-ban a tervezettnél 4 ezerrel több, mintegy 85 ezer lakás készül dL Ezen belül ál­lami erőből 33 ezer lakás épül fel, 3 ezerrel több, mint 1972- ben. A beruházások mérsékelt növekedése mellett javult a beruházási egyensúly és a beruházások szervezettsége. Az egyedi nagyberuházásokra a tervezetthez közel azonos ösz- szeget fordítottak. A kivitel ez évben is gyor­san növekedett, összességében 17—18 százalékkal múlta felül az 1972. évit. A külkereskedel­mi forgalom egyenlege aktív. Az idei esztendővel túlju­tottunk az ötéves tervidőszak felén. A népgazdaság 1971— 73 közötti fejlődésének tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a negyedik ötéves terv gazda­ságpolitikai céljai reálisak és megvalósíthatóak. Az elért eredmények jó alapot terem­tenek a népgazdaság további tervszerű fejlődéséhez. A Minisztertanács határoza­ta szerint — a negyedik öt­éves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az ab­ban foglalt célok teljesítése érdekében — a fő feladat 1974- ben is a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Fenn kell tartani és részletei­ben is erősíteni kell a népgaz­dasági egyensúlyt. A vállala­tok — különösen a feldolgozó iparban — törekedjenek erő­teljesebben a termelés szerke­zetének javítására és a gaz­daságosság növekedésére, hogy így biztosítani lehessen a belföldi kereslet még jobb kielégítését és az exportképes áruk arányának növelését. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növelik a munka termelékenységét, en­nek érdekében gyorsítsák meg az elavult állóeszközök kicse­rélését, javítsák tovább a munka- és az üzemszervezést, segítsék elő a munkaerő éssze­rű átcsoportosítását, töreked­jenek a termelési eszközök jobb hasznosítására, a társa­dalmi tiszta jövedelem gyor­sabb növelésére. A kormány megállapította: a népgazdaság kedvező belső és külső egyensúlyi helyzete lehetővé teszi, hogy 1974-ben a fogyasztás és a felhalmozás növekedése kismértékben meghaladja a nemzeti jövede­lem emelkedését. Az. ötéves terv életszínvonalpoliitikai cél­jainak teljesítése érdekében ezért központi intézkedésekkel az elmúlt három év átlagánál nagyobb mértékben kell nö­velni a lakosság reáljövedel­mét, elsősorban a munkások és alkalmazottak reálbérét. Szükséges, hogy a folyamatos és egyenletes fejlődés érdeké­ben gyorsabb ütemben növe­kedjenek a szocialista szektor beruházásai, javuljanak a terv­szerű megvalósítás feltételei. A vállalatok elsősorban a ha­tékonyság növekedését segítő fejlesztésekre fordítsanak gon­dot. Fenn kell tartani tőkés viszonylatban az áruforgalom egyensúlyát, szocialista vi­szonylatban a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növelésé­vel törekedni keli a forgalopa egyensúlyára. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai gazdaságos és kívánatos irá­nyú növelésére fordítható. A lakosság összes fogyasztása 5,2—5,6 százalékkal haladja meg az 1973. évit, míg a fel­halmozás az előző évek igen lassú növekedése után 7—8 zalékkal emelkedjen. Az 1974. évi terv a tern és a felhasználás főbb tei teln a következő fejlőd számol: Ipar, építőipar Az ipari termelés 1974-ben 5,5—6 százalékkal — az öt­éves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emel­kedik. Az ipar átlagánál gyor­sabban nő a villamosenergia­ipar, a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése. A gépipari termelés emelkedé­se némileg mérséklődik. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 1974-ben is csak mérsékelten bővíthető, ezért a munka termelékenységét leg­alább 5—5,5 százalékkal szük­séges növelni. Ennek érdeké­ben tovább kell javítani a munka- és üzemszervezést, fo­kozni az üzemen belüli mun­kaerő-tartalékok feltárását és hasznosítását. A belföldi kereslet jobb ki­elégítése és az export növelése megnöveli a termelés szerke­zetének, gyártmányösszetételé­nek gyorsabb változtatását. Ezt elősegítik a folyamatban levő központi fejlesztési prog­ramok és rekonstrukciók, a korszerű termelési módszerek bevezetése és elterjesztése. Versenyképességünk fokozása mindenekelőtt a feldolgozó ipar, ezen belül is elsősorban a gépipar termékeinek minő­ségével, műszaki színvonalá­val szemben támaszt nagyobb követelményeket. Az építési-szeirelési teljesít­mények az ez évinél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 4 százalékkal emelkednek. Ezen belül az építőipari vál­lalatok ét szövetkezetek ter­melése 5 százalékkal nő. A terv célul tűzi ki, hogy a kivi­telező kapacitásokat a folya­matban levő beruházások be­fejezésére összpontosítsák. Az állami vállalatok teljesítőké­pességének növekedése bizto­sítja a folyamatban levő, közel 40 egyedi nagyberuházás ter­vezett ütemű, határidőre tör­ténő megvalósítását. Mezőgazdaság A terv az 1973. évi jó ered­mények után a mezőgazdasági termelés kisebb mértékű, 2— 2,5 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Ennek megalapo­zására tovább bővül a mező- gazdaság anyagi-műszaki bá­zisa. Az egy hektár mező- gazdasági területre jutó mű­trágya mennyisége — ható­anyagban számolva 171 kg-ról 192 kg-ra növekszik. Jelentő­sen fokozódik a mezőgazdaság gépellátása. Folytatódik a ter- mőképesebb vetőmagvak és növényfajták, a komplex ter­melési rendszerek alkalmazá­sának elterjesztése. A növénytermelés az 1973. évihez hasonló magas színvo­nalon alakul. Gabonából a terv az ez évi termáseredimény megközelítését tűzi ki célul. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei 3—4 százalék­kal növekedtek. Jelentősen bővül a vasúti mozdony-, a tehervagon-, valamint a te­hergépkocsi-állomány. Befe­jeződik a Szájai—Lökösháza közötti vasútvonal villamo­sítása. A légiközlekedés első­sorban az 1973-ban beszer­zett TU—154-es repülőgépek üzembe állításával fejlődik. Folytatódik az M-3-as és M—7-es autópályák építése. A A lakosság életkörülményei 1974-ben központi feladat a negyedik ötéves terv társada­lompolitikai célkitűzéseinek és az ezekhez kapcsolódó párt­ós állami határozatoknak a végrehajtása. Ennek érdeké­ben számos, az életszínvona­lat növelő intézkedés törté­nik. Ezek közé tartozik a gyermekgondozással és gyer­mekneveléssel kapcsolatos jut­tatások növelése, az automa­tikus nyugdíjnövekedés alsó határának 30 forintban törté­nő megállapítása, az iparon és építőiparon kívüli ágaza­tokban dolgozó munkások, valamint az ipari és építő­ipari kisegítő állománycso­portba tartozók, továbbá egyes költségvetési szervek dolgozóinak béremelése, a minimális bérek 1000 Ft-ban történő megállapítása, a sor­katonák ellátmányának és családi pótlékának növelése. A kereskedelemben és hírköz­lésben megkezdődik a 44 órás munkahétre való áttérés. Az intézkedések együttesen közel 3,5 milliárd forinttal emelik a lakosság nominál jövedelmeit. A lakosság pénz­napi 650 szakorvosi óra szer­vezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás mintegy 2400 új férőhellyel gyarapo­dik. Az új bölcsődék legna­gyobb része a lakótelepeken létesül. A szociális otthonok hálózata közel ezer férőhely- lyel bővül. Tovább javul 1974-ben a kulturális ellátás. Az óvo­dai férőhelyek száma 20 ezer­rel növekszik. így 1974 vé­gén az óvodáskorúak 68—70 százaléka helyezhető el óvo­dában. Az általános iskolád tantermek száma közel 200- zal emelkedik, az általános is­kolások 86—87 százaléka ta­nul tovább. A gimnázium­ban megközelítőleg 25 ezer, a szakközépiskolákban 28—29 ezer, a szakmunkásképző is­kolákban 62 ezer elsőéves tanuló felvételére kerülhet sor. A felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatára 15 ezer 300 elsőéves hallgatót vesznek fel. Felhalmozás A terv az 1974. évi beruhá­zások értékét mintegy 117— 118 milliárd forintban hatá­rozza meg. Ez — a további fejlődés megalapozása érde­kében — az 1972—73. évinél gyorsabb, lehetőségeinkkel összhangban álló növeke­dést jelent. A terv a beru­házási folyamat tervszerű szabályozásával mindenekelőtt a megvalósítás gyorsítását, a gépi állóalapok korszerűsíté­sének fokozását, a hatékony­ság növelését szolgáló ■ fej­lesztéseket segíti elő. Bizto­sítja a beruházási kereslet és a rendelkezésre álló anyagi eszközök javuló összhangját. 1974-ben a terv szerint 8 egyedi nagyberuházás befeje­ződik, 9 új megkezdődik, amennyiben előkészítésük a követelményeknek megfele­lően, rendiben megtörténik. A vállalati beruházások színvonala az ideinél előre­láthatólag 6—7 százalékkal magasabb lesz. A vállalatok saját forrásaikat és a hitele­ket növekvő mértékben fel­használják gépek cseréjére, a termelőberendezések korsze­rűsítésére. Külkereskedelmi helyzetünk lehetővé teszi a szocialista országokból tör­ténő gépimport jelentős nö­velését. A készletek az 1973. évinél valamivel gyorsabban nő­nek, mivel sor kerül egyes termékekből a készletek fel­töltésére. Külkereskedelem Növekszik a legfontosabb ipa­ri növények, valamint a zöld­ségféléje vetésterülete, megkez­dődik a szója nagyobb arányú termesztése, és e növényeknél is a termelés komplex gépesí­tése. Az állattenyésztés termelése az ez évinél gyorsabb ütemben, mintegy 6—7 százalékkal emelkedik. A szarvasmarha tenyésztésben várhatóan foly­tatódik az ez évben megindult fejlődés. A vágósertés termelés közel 20 százalékkal növek­szik. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés 1974-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellá­tást biztosít. A húsellátás 5—6 százalékkal emelkedik és meg­haladja az ötéves terv végére előirányzott szintet. Biztosított lesz a lakosság friss zöldség­gel és gyümölccsel való ellátá­sa. Tovább emelkedik a feldol­gozott, csomagolt élelmiszerek aránya. Az 1974. i évi terv a külke­reskedelmi forgalom tovább­ra is dinamikus növekedését irányozza elő. Szocialista vi­szonylatban a terv a behoza­talnak a kivitelnél gyorsabb növekedésével, elsősorban gépipari termékek, valamint fogyasztási cikkek importjá­val számol. A kivitel tervezett emelkedése módot nyújt hosszú lejáratú kötelezettsé­geink teljesítésére. Tőkés vi­szonylatban a kivitel és a behozatal közel azonos ütem­ben nő. A kivitel előirányzott növekedése megköveteli a ter­mékek exportképességének, a kereskedelmi munkának erő­teljes javítását. A forgalom megfelelő alakulása mellett nemzetközi pénzügyi helyze­tünk tovább erősödik. ★ Az 1974. évi népgazdasági terv előirányzatai reálisak, egyenletes fejlődést biztosíta­nak és kiegyensúlyozott gaz­dasági helyzetet eredményez­nek. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a válla­latok, az intézmények és szö­vetkezesek vezetőit, vala­mennyi dolgozóját, a társa­dalmi szerveket, hazánk min­den polgárát, hogy munká­jukkal segítsék elő az 1974. évi népgazdasági terv sike­res teljesítését. távolsági tömegközlekedésben tovább növekszik az autóbu­szok közlekedési részaránya. Az autóbuszállomány növeke­désével, a villamosvágányok korszerűsítésével, a főváros­ban a millenniumi földalatti vasút ez év végi forgalomba- lépésével javul a helyi köz­lekedés. A távbeszélő főköz­pontok kapacitása az év fo­lyamán mintegy 20 ezerrel nő. Megkezdődik az új, 2000 kw-os Kossuth adó építése. bevételei 1974-ben mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv 1974-ben a fogyasz­tói árszínvonal ez évinél ki­sebb, 2 százalékos növeke­dését engedi meg. Figyelem­be véve a jövedelem növe­kedését és az árszínvonal vál­tozását, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5—5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 3,7 száza­lékkal emelkedik. A kiskereskedelmi árufor­galom folyóáron 7—8 száza­lékkal nő. A szolgáltatások további kedvező fejlődését szervezeti és pénzügyi intéz­kedésekkel is elősegítik. 1974-ben összesen mintegy 86 ezer, állami erőből 35—36 ezer lakás épül fel. A terv a lakásépítésre és az ehhez kap­csolódó közműfejlesztésekre a negyedik ötéves tervben elő­irányzottnál jóval nafjyobb összeget biztosít. Az egészségügyi ellátás fej­lesztése keretében a gyógy­intézeti ágyak száma mintegy 1600-zal emelkedik. A lakos­ság járóbeteg-ellátása 50 új általános orvosi körzet és Köszönet a kereskedőknek Azoknak, akik egész év- ben naponta számta­lanszor mondanak udvarias köszönetét a vásárlóknak — ezúttal mi, a kedves ve­vők mondjunk „köszön- jük”-et! A kereskedők — eladók és üzletvezetők, pénztároT sok és raktárosok, tanulók és nyugdíjasok — ország­szerte derekasan állták és erejüket, szívüket belead­va bírták a rohamot. Ne szépítsük, aligha van rá jobb szó: a rohamot. Mert lehet, hogy kinőttük az üzlethálózatot, a bolto­kat éppúgy, mint az „or­szág legnagyobb áruházát”, lehet, hogy annyiféle-fajta áru volt, mint még soha, s lehet, hogy pénzünk is megfiadzott a tavalyihoz képest... Szóval sok min­den lehet, de hogy mi ro­hamszerűen vásárolunk, az tagadhatatlan. Sokszor szó- vátesszük az üzletekben ért bosszúságokat, a gondokat, a problémákat, de legalább ilyenkor, egy évben egy­szer, ismerjük el, hogy mi sem vagyunk angyalok. Valami sajátos módon, va­lami rituális kényszernek engedve, rohamtempóban vásároltunk. Sietünk, tü­lekszünk, türelmetlenke­dünk, idegeskedünk. S ők, a kereskedők — legalábbis legtöbbjük — ezen az idei karácsony előtti csúcsforgalmi hajrá­ban — fáradhatatlanul nyúltak hátra a pultokhoz, futottak áruért a raktárba, ágaskodtak a létrákon, kí­náltak újabb után még újabbat, válaszoltak a te­mérdek kérdésre, s ha ere­jükből maradt, még moso­lyogtak is, ajánlottak vala­mi mást, ha éppen nem volt az, amit kerestünk. Az országgyűlés minapi ** tanácskozásán arról is szó esett, hogjf milyen- nagy jelentőségű a belkereske­delmi ágazat csaknem 400 ezer dolgozójának életében az a párthatározat, illetve a nyomában megszületett kormányhatározat, hogy a következő évben a belke­reskedelem területén is csökkentik a munkaidőt. A kereskedelmi dolgozók érezhetik az intézkedés­ből, hogy a társadalom be­csüli és elismeri munkáju­kat, hogy a párt- és kor­mány megérti helyzetüket és lehetőség szerint javít rajta. Valóban így van, mint ahogy az is vitathatatlan: sokszorosan rászolgáltak minderre a kereskedelem dolgozói. Hosszú évek ered­ményes munkájával, a fo­gyasztók ellátásának mind színvonalasabbá tételével. Ám most, túl az eszten­dő legnagyobb csúcsforgal­mán, túl a vásárlók .roha­main, úgy véljük, meg kell fogalmaznunk a vevők kö­szönetét. lyi ondhatnám, hogy az ■LTJ" ünnepen, az ajándék­bontáskor gondoljunk egy szempillantásnyi ideig a ke­reskedőkre — de ez pateti- kusnak, erőltetettnek tűn­hetne. Alighanem az is. Sokkal inkább így fogal­mazunk tehát: amikor ke­reskedőink az ünnepeken kipihenik az elmúlt napok — mit napok, hetek! — fá­radalmait, bizonyára eszük­be villan, hány meg hány ember jó érzéséhez, örömé­hez járultak hozzá. Ezt is köszönjük. t A terv 1974-ben — a gazda­ságpolitikai célokkal és a ter­melési lehetőségekkel össz­hangban — a nemzeti jövede­lem 5 százalékos emelkedését irányozza elő. Ez a növekedés nagyobb le­het. ha a termelés hatékony­sága az előirányzottnál gyor­sabban javul és a többletter­melés a belföldi kereslet jobb kielégítése mellett a kivitel

Next

/
Thumbnails
Contents