Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

##EC1 v/Cíírfíip 1973. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Az 1974. évi költségvetés országgyűlési vitája (Folytatás az 1. oldalról) Részletesen szólott a nem­zeti jövedelem felhasználásá­ról, majd megállapította: ami a lakossági fogyasztást, az életszínvonalat illeti, 1973- ban, főként központi intéz­kedések hatására, gyorsult az égy főre jutó reáljövedelem növekedése: 4—í,5 százalékos. Jövőre 5—-5,5 százalékot aka­runk elérni. Javuló egyensúly — Az ország pénzügyi hely­zete és egyensúlya — 1972- höz képest — jobbá vált az idén. Egész sor tényező arra enged következtetni: külke­reskedelmi és fizetési mér­legünk többlete; a némileg mérséklődő költségvetési hi­ány; a fizetésképtelen válla­latok számának csökkenése; a lakossági jövedelmek és kiskereskedelmi készletek tar­tós összhangja; az immár 60 milliárd forintos lakossági betétállomány. — Az 1974-es esztendő pénz­ügyi előirányzatait, főleg ezek változásait vizsgálva, két kö­rülményt kell nyomatéko­san érzékeltetni. Az egyik az, hogy népgazdasági tervünk szerint fokozni akarjuk a íei-r halmozás és a fogyasztás üte­mét. A másik: a rendkívüli külső tényezőik, amelyek nem teszik könnyebbé helyzetün­ket. A világpiaci infláció fennmarad, sőt folytatódik. Ebből következően, a költség- vetésben a szokásosnál több a bizonytalanság, egyenlege a nagyobb hitelfelvétel ellené­re is alig lesz jobb az 1973. évinél. A pénzügyminiszter ezt kö­vetően elemezte a költségve­tés bevételeinek alakulását, az áruforgalom jellemzőit, s egyebek között ezeket mon­dotta: — Külgazdasági kapcsola­tainkban elsőrendű felada­tunk, hogy a szocialista or­szágokkal, a KGST-partne­reinkkel szemben vállalt kö­telezettségeinket maradékta­lanul, tervszerűen teljesítsük. Ez 1974-ben a kivitel 3—5 százalékos bővülésével jár. Er­ről szólva azonban fontos hangsúlyozni, hogy a nem kor­szerű és nem gazdaságos ex­port visszaszorítása minden relációban megfellebezhetet- len követelmény. Ezzel egy­szersmind a költségvetés túl­zott támogatási terhei is csök­kenthetők. Nem árt tehát ar­ra felkészülni, hogy néhány vállalatnál az export támoga­tását ilyen okokból mérsékel­jük. — Fontos célunk jövőre az, hogy a szocialista országok­ból származó import az idei­nél jobban bővüljön és még inkább igazodjék népgazda­sági szükségleteinkhez. Hasz­nos yolna azért, ha a vállala­tok és a minisztériumok együtt vizsgálnák, hol lehetséges a korszerűtlen gépparkot szo­cialista importból származó gépekkel kicserélni, mert eb­ben találkoznak gazdaságfej­lesztési és külkereskedelmi ér­dekeink. Nagy tartalékok — A beruházások 1974. évi terve íolyóáron 117—118,5 mil­liárd forint, 10 százalékkal magasabb az idei várható tel­jesítésnél. Az 1973-ban folya­matban lévő 61 egyedi nagy- beruházásból 28-nak kellene e hó végéig befejeződnie. Kö­zülük 24 elkészül. A szónok ezután rávilágí­tott azokra a lehetőségekre, amelyek a beruházási munkát javíthatják, s szólt az ipar ter­melési szerkezetének átalakí­tásáról. — A vállalatoknál még sok helyen meglévő munkaerő- . tartalék feltárásának már évek óta nagy lehetőségeit kí­nálja a munka- és üzemszer­vezés. Ma már nagyon ked- ve-'ő né’dákat is ismerünk. Fokozott termelői érdekeltség — A gazdaságos termék- szerkezet, az olcsó és korsze­rű beruházás, az ésszerű mun­kaerő-gazdálkodás és kapaci­táskihasználás. nemcsak az iparban követelmény. A me­zőgazdasági támogatásoknak, beleértve a fejlesztéseket is, fontos szerepük van a fogyasz­tód és feldolgozóipari szük­ségletekhez igazodó mezőgaz­dasági termelési szerkezet ki­alakításában. Különösen a cu­korrépa-, a zöldség- és a bur­gonyatermelés, valamint a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés az, ahol a kormány. a támogat ás okolt és hiteleken túl felvásárlási áremeléssel is foltozta a termelők érdekelt­ségét. Arra is gondoltunk a hitelkedvezmények megálla­pításánál, hogy jövőre az oly­annyira gazdaságos üzemen belüli feldolgozás is lendüle­tesen bővüljön. Gyorsul az életszínvonal növekedése — Tisztelt képviselő elvtár­sak! — A gazdálkodási kilátá­sok, amelyeket csupán körvo­nalaztam, minden állampolgá­runkat azzal a bizonyossággal töltenek el, hogy biztosítottak a jobb életkörülmények anya­gi feltételei. 1974-ben — mint azt már említettem — 5—5,5 százalékra tervezzük a reál- jövedelmek növekedésének ütemét. — Mit sűrít magába az élet- színvonalnak ez az összetett mutatója? Elsősorban 3,7 szá­zalékos reálbéremelést, vagyis a népgazdasági átlagos kere­seti színvonal több mint 5 százalékos nagyobbodását, 2 százalékot meg nem haladó fogyasztói árnövekedés mel­lett; másodsorban a társadal­mi közös fogyasztás majdnem 10 százalékos bővülését. — 1974-ben folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy meg­szüntetünk néhány, a népgaz­daságban kialakult bérarány­talanságot. A második ne­gyedévtől a kormány 8, il­letve 6 százalékkal emeli az állami szektor iparon és épí­tőiparon kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékeny­séget folytató munkások bé­rét, 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizi­kai munkát végző kisegítő dolgozóiét. — Természetesen a vállala­toknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrásaikból a bérek növelésére. 10—15 százalékos béremelés jut a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szerveknek: ide tartoznak többek között a tanácsi költ­ségvetési üzemek, az állat­egészségügyi intézmények és a növényvédő állomások dolgo­zói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és vállalati kutatóintézetek ku­tatóinak, 10 százalékkal az egyéb munkakörben dolgozók- ii/nc a bére. Számottevő lesz a bérnövekedés a színházak­nál és a színház jellegű intéz­ményeknél. Az államigazgatás új bér- és címrendszerének bevezetésére is sor kerül jú­lius 1-én, a tavaszi ország­gyűlésen szóvá tett kérdés megoldásával, a tanácsi dol­gozók bérének átlagos 15 szá­zalékos rendezésével együtt. A béremelés mértéke 5—15 százalék a többi helyi állam­igazgatási szervnél: mint pél­dául a népi ellenőrzési, a sta­tisztikai apparátusban és az igazságügyben az adminiszt­ratív dolgozóknál. — A központi és a vállalati béremelések, a mezőgazdasági áruértékesítésből származó jö­vedelem, valamint a pénzbeli juttatások 14 százalékos bő­vülése alapján a lakosság pénzbevételed 9 százalékkal emelkednek. Ebben szerepe van annak is, hogy a törlesz­tési tervnél korábban, az év végéig folyamatosan visszafi­zetjük a békekölcsönöket. A két legnagyobb szociálpolitikai program — A IV. ötéves terv két leg­nagyobb szociálpolitikai prog­ramja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondos­kodás. Ez utóbbi tekintetében az idén is növeltük a szociá­lis otthonok, az öregek napkö­zi otthonainak számát és a társadalombiztosítási kiadáso­kat. De a régi nyugdíjrend­szerből eredő problémák át­fogó rendezését csak 1975-re ígérhetjük. • — A jövőben a kormány ál­tal meghirdetettek végrehajtá­saként 550 millió forintot fo­lyósítunk a költségvetésből a családi pótlék, 460 millió fo­rintot a gyermekgondozási se­gély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben le­het igénybe venni. A gyermek- intézményi hálózatot is olyan mértékben kell bővíteni, hogy a népesedéspolitikai intézke­dések ne növeljék az amúgy is meglevő feszültségeket. A miniszteri expozé ezután kitért a közoktatás, az egész­ségügy sokrétű jövő évi fejlő­désére, majd a lakásépítésre vonatkozóan hangsúlyozta: — A most záruló esztendő­ben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pe­dig 85—86 ezer lakás készül el. Ez erősíti várakozásunkat, hogy minden bizonnyal fel­építjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A többszintes lakásépítkezések­hez nyújtott kedvezményes hi­telek, az új pénzügyi feltéte­lek, az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépíté­sének támogatása egyaránt hozzájárult ehhez az ered­ményhez. Ez utóbbi támogatá­si forma már az első évben 1750 munkáscsaládot juttatott lakáshoz. Lakásépítési célokra a tanácsoknak az ötéves terv­ben előirányzottnál 1,6 mil­liárd forinttal nagyobb összeg, 13,4 milliárd forint áll rendel­kezésükre 1974-ben. A legfőbb társadalmi érdek — Ahhoz, hogy fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb legyen, az szükséges, hogy a jövő évi terv és költségvetés végrehajtásának legfőbb ten­nivalóit a gazdasági vezetés és végrehajtás minden poszt­ján jól ismerjék és érvényesít­sék. Faluvégi Lajos expozéja vé­gén hangsúlyozta: legfonto­sabb feladatunk a befekteté­sek hatékonyságának az eddi­ginél nagyobb növelése, a cé­lok társadalmi, gazdasági fon­tosságuk szerinti rangsorolá­sa. Befejezésül ezeket mondot­ta: — A gazdálkodásban na­gyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyáso­ló tevékenységnek, a költség- csökkentésnek, az ésszerű ka­pacitáskihasználásnak, a vá­sárlási és értékesítési árak előnyös alakításának. — A gazdaságosabb — min­den piacon versenyképes — ter­melési szerkezet kialakításá­ban az eddiginél nagyobb sze­repet kell szánni a nemzetkö­zi termelési kooperációnak mindenekelőtt a szocialista integráció keretében, de más viszonylatban is. — A jövő évi terv és költ­ségvetés néhány tekintetben az eddiginél is összetettebb feladat elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok és költség­vetési intézmények gondosan mérjék fel a gazdálkodásukra ható tényezőket, előrelátó és jól megalapozott végrehajtási programot dolgozzanak ki ter­veik megvalósításához. — Az 1974. évi népgazdasá­gi terv és az állami költség- vetés ennek a programját tar­talmazza és új sikereket ígér, ezért kérem a tisztelt ország- gyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. Cseter&i Lajos, a Népköztársaság: Elnöki Tanácsának titkára és a Pest megyei képviselők egy csoportja az ülésteremben. Faluvégi Lajos beszéde to­vábbi részében az _ állatte­nyésztés és a növénytermesz­tés feladataival foglalkozott, majd így folytatta: — Az állami vállalatok és szövetkezetek előtt álló fel­adatok nem kevesek, ha ele­get akarnak tenni az előttük álló követelményeknek. Kilá­tásaink egészében véve jók, hiszen élénkül a hazai vásár­lóerő, a termelők előrelátóan, a már ismert szabályozórend­szer hatásainak alapos felmé­réséivel tervezhetnek. Gáspár Sándor: Csak azt tehetjük, amit a munkásosztály ügye igényel A SZOT főtitkára beszéde elején kifejtette, hogy az el­hangzott számok és tények azt bizonyítják: hazánkban, a szocializmus társadalmi, gaz­dasági alapjai gyarapodnak, erősödnek. Gazdaságunk, min­den gond és nehézség ellenére töretlenül fejlődik. Népünk jóléte növekszik. Termelési és életszínvonal-emelési elképze­léseink, terveink megalapo­zottak, a IV. ötéves terv idő­arányos követelményeinek megfelelően alakulnak. A jö- ■vő évi terv- és költségvetési javaslatnak is egyik legfon­tosabb jellemzője, hogy a rea­litáson alapszik. Pártunk min­dig ügyelt és ügyel arra, hogy olyan program kerüljön az or­szággyűlés elé, amely a való­ban elérhető célok és tényle­ges lehetőségek legteljesebb összhangjára épül. Ezért az előterjesztett javaslatot meg­alapozottnak, végrehajtható- nak tartjuk. Reális célok — Jövőre — amint ez a ter­vezetből kitűnik — a nemzeti jövedelmet 5 százalékkal, az ipari bruttó termelést 5—5,5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelését 2—2,5 százalékkal kívánjuk növelni. Ezek azok a célok — mondot­ta — amelyekért a szocializ­mus minden hívének — min­den állampolgárának, akitől a termelés függ és minden ve­zetőnek, aki irányít — még fegyelmezettebben, még na­gyobb odaadással kell dolgoz­ni. — Ha e tervünket megvaló­sítjuk, akkor lehetővé válik, hogy az életszínvonal növelé­se érdekében ismét egy sor konkrét intézkedést tegyünk, s az egy főre jutó reáljövede­lem növekedése meghaladja az 5 százalékot, a lakosság fo­gyasztása pedig 5,5—6 száza­lékkal emelkedjék. — Meggyőződésünk; a dol­gozók egyetértéssel fogadják, hogy a jövő évben — terveink szerint — lassul a fogyasztói árak emelkedésének üteme. — Célunk az életszínvonal olyan emelése, amelyben a párt politikája szerint min­denkor a dolgozó emberek ér­dekében alakulnak és érvé­nyesülnek a helyes jövedelmi és szociálpolitikai arányok. A vezetők felelőssége A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy a költ­ségvetés végrehajtásában kü­lönleges szerepe van a kor­mánynak, a gazdasági és a tár­sadalmi szervezeteknek, s ezért ezzel összefüggésben kü­lön szólt a vezetők felelőssé­géről és fegyelméről. — Mindannyian tudjuk, hogy eddigi eredményeinkben — munkásosztályunk, dolgozó népünk áldozatos erőfeszítései mellett — milyen érdemei vannak a társadalmi gazdasá­gi élet különböző területein lolgozó vezetőknek. — Nem könnyű dolog a mai rohanó életben, a tudomány és technika valóban forradal- mi fejlődésének, változásainak közepette helytállni, ütemével lépést tartani.. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk nagy ereje az irányítás jelenlegi gyakorlatában rejlik, amely módot ad az államapparátus­nak, a gazdasági és társadal­mi szervezeteknek, hogy fele­lősen és önállóan, a helyi vi­szonyokat és feltételeket fi­gyelembe véve dolgozzanak. — De amiben erőnk rejlik — hogy tudniillik a vezetői munkát nagy önállósággal vé­gezzük —, sok esetben abban van a gyengénk is. Az irányí­tásnak ez a módja ugyanis feltételezi és megköveteli, hogy mindenütt olyan vezetők legyenek, akik képesek és tudnak is élni a lehetőségek­Parlamenti jegyzet Mit hoz az új esztendő? Mire számítha­tunk 1974-ben? Nemcsak Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja adott választ ezekre a kérdésekre az országgyűlés téli ülésszakának költségve­tési vitájában, hanem maguk a képviselők is, felszólalásaikban csakúgy, mint a szünetekben folytatott, szokott folyosói beszélgetések so­rán. Persze kd-ki a maga területének tervei­ről, közvetlen holnapjának alakulásáról be­szélt. KALMAR JANOS, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Válla­lat főmérnöke, a megye 26. választókerületé­nek képviselője a maga munkaterületéről in­dította a beszélgetést. . — A pénzügyminiszteri expozé arról is szólt, hogy jövőre tovább nő az oktatás fej­lesztésére fordítható összeg. Mintha csak a magunk gondjait hallottam volna viszont! Jövő szeptemberre elkészül százötven gyer­mek részére az óvoda. Ugyancsak a jövő év tervei között szerepel a négyszáz személyes iparitanuló-kollégium és a kétszáz szemé­lyes munkásszállás. A járműprogram mind több jó szakembert igényel, ezért iparitanuló­intézetünkbe az ország legkülönbözőbb tá­jairól érkeznek a fiatalok, akik eddig igen drága albérletekben laktak községünkben. Még ilyen körülmények között is az itt ta­nuló fiatalok hetven százaléka megmaradt vállalatunknál. A felépítendő kollégium és a munkásszálló egyaránt enyhít gondjaikon, és a vállalatén is, mert bízunk benne: ezután még többen maradnak meg nálunk a vég­zett fiatalok közül. MATTJL.A PÁL, _______________ a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységének üzemvezetője, a megye 6. választókerületének képviselője csatlakozik ehhez. — Az idén kezdődött gyáregységünkben az a háromszázmilliós beruházás, amelynek be­fejezésére 1975-ben kerül sor. Ennek jelen­tőségét, úgy gondolom, két számadat bizo­nyítja a leginkább: jelenleg évi négyezer tonna terméket állítunk elő, 1975-re viszont huszonhatezer tonna lesz a gyáregység évi terve. Addigra már nem csupán kohászati vasszerkezeteket gyártunk majd, hanem épületek vasszerkezetét is, a tervezett hu­szonhatezer tonna termékből húszezer tonna ez utóbbiból készül majd. S ismét Kalmár János: — Jövőre megkezdjük a részleges üzemel­tetését a most épülő, tizennégyezer négyzet- méter alapterületű, új, daruzott csarnoknak. A dolog érdekessége az, hogy nálunk megfor­dultak a dolgok: előbb készült el a kilenc* száz személyes mosdó-öltöző épület és az ezerötszáz adagos konyha, mint maga a sze­relőcsarnok ... KOVÁCS SÁNDOR, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, a me­gye 10. választókerülete képviselőjének is van miről beszélnie. — Az idén százhúszmillióval teljesítettük túl termelési tervünket, így mintegy egymil- liárd-százmilliós forgalmat bonyolítunk le. Csak a tőkés exportunk négymillió dollár volt. Elsősorban ez tette lehetővé, hogy a A I

Next

/
Thumbnails
Contents