Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
1973. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK pest MEGYEI cJCírlap Az 1974. évi költségvetési országgyűlési vitája kel. A mi rendszerünkben a szó mély értelmében szocialista típusú vezetőkre van szükség, olyanokra, akik nem csupán szaktudással, kezdeményezőkészséggel, hanem politikai felkészültséggel és érzékkel is rendelkeznek, akarnak és tudnak együtt dolgozni a tömegekkel, képesek demokratikus módon vezetni. Magasabb mérce — Vannak általános irányelveink, hogy egy vezetővel szemben mik a követelmények. A kérdést mindig úgy keli feltenni, hogy valaki képes-e megfelelni a szocialista vezető iránt támasztott sokrétű követelmények összességének. A mérce magas, de engedményeket nem tehetünk. — Nagyon sok követelményt kell figyelembe venni, amikor mércét állítunk. Azt gondolom, a mi viszonyaink között elengedhetetlen követelmény: a vezető úgy végezze a munkáját, hogy a szocializmus ügyét a legjobb tudása szerint képviselje és előre vigye! Tartson fegyelmet, teremtsen olyan emberi viszonyokat és olyan légkört, hogy mindenki szívesen dolgozzék és lássa el a rábízott feladatokat. — A vezetőnek legyen véleménye, és ne mondja a fehérre, hogy fekete. Nem lehet erkölcsi tőkét kovácsolni abból, hogy egyesek meglapulnak, és nem mondanak véleményt, mert így kikerülik a zátonyokat, nem vállalják a harcot konkrét ügyekben elveinkért, mert így könnyebb az életük. Elismerjük, hogy sok esetben nem könnyű hibás álláspontoknak ellentmondani, mert az vitával és sokszor érdekek összeütközésével. tehát harccal jár. De ne féljen senki, ha megalapozott véleménye olykor nem egyezik a felsőbb szervek egyes képviselőinek hibás álláspontjával. Nálunk nem szabad, hogy annak legyen igaza, akinek nincs ugyan igaza, csak magasabb a beosztása. Az ilyen szellemet nem engedhetjük érvényesülni. — A vezetőtől minden szinten meg kell követelni, hogy merjen állást foglalni és véleményt mondani. Lefelé is, felfelé is. Merjen tehát irányítani, vezetni. reségrészesedést célnak tekintik és egyesek e cél érdekében minden módszer alkalmazását lehetségesnek tartják. Ezzel szembe kell fordulni! A nyereségre való törekvést csak addig támogathatjuk, amíg valóban a jó munka következménye, amíg szocialista elveinknek és körülményeinknek megfelelő kereteken belül marad. Ha nem ezt tesszük, akkor konfliktus keletkezik: a társadalmi és az üzemi érdek szembekerül egymással. Ilyen esetben azt kell mondanunk: ezt már nem lehet, nem szabad! — mondta egyebek között, majd így folytatta: — Régi munkásmozgalmi tapasztalat, hogy a dolgozók azt a vezetőt fogadják el, azt támogatják igazán, és azzal haladnak együtt, akiről érzik, hogy felfogásban, magatartásban olyan, mint ők, vagy amilyenek ők szeretnének lenni. Minden vezetőnek meg kell értenie, hogy nemcsak a szakmai tudás, hanem politikai érettsége, meggyőződése, emberi mivolta is naponta mérlegre van téve. Képletesen szólva: nem elég, hacsak a kocsi rúdja mutat vezérlő csillagunk, a szocializmus felé. Az egész kocsinak kell, minden utasával lendületesen a kitűzött cél felé haladnia. Fejleszteni kell a munkahelyi demokratizmust Egyet akarva, egyként cselekedve — A gazdasági vezetőtől elvárjuk, hogy üzemének munkája folyamatos legyen, a termelés hatékonysága, gazdaságossága állandóan javuljon és csakis ennek következtében legyen az üzem nyereséges. Tiszta fogalmakkal kell dolgoznunk, hegyen érthető mindenki számára, hogy a nyereség nem cél, hanem követltezmény. A tervszerű és hatékony munka köveütezmé- nye. Csak ez a valóságos érték. Ezért, ha a nyereség valóban a jobban végzett munka eredményeként keletkezik, akkor azt örömmel üdvözöljük. — E fogalom körül azonban jelenleg mutatkozik bizonyos félreértés. Helyenként a nyePest megyei képviselők a szünetben: Tarjányi Béliné pedagógus (17. sz. választókörzet, Dunaharaszti), Cserveiika Ferenené, a megyei pártbizottság első titkára (4. vk-, Gödöllő) és Vámos Géza főagTonó- mus (JLL vk., Monor). — Ügyünk megvalósításának legfontosabb hajtóereje a gördülékeny, fegyelmezett és hatékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól, hanem kedvező feltételek következetes megteremtésétől függ. Olyan közszellemet és munkahelyi légkört kell kialakítanunk, amely az embereket alkotókészségük kibontakoztatására, a közös célokért vállalt erőfeszítésekre ösztönzi. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból alapvető szerepe van a munkahelyi demokratizmusnak. Az emberek dönitő többsége elsősorban a hétköznapi gyakorlatból ítél. Saját életéből és munkájából, munkahelyéről szerzi benyomásait. Mégis: a dolgozó tömegek igényei mögött elmarad az üzemi demokrácia fejlődése. — Meg kell állapítanunk — s ezt most a SZOT főtitkáraként is mondom —, hogy az elmúlt időszakban jóval többet beszéltünk a múnkahelyi demokrácia ■ fejlesztésének szükségességéről, mint ameny- nyit a gyakorlati munka során valóban tettünk is az ügyért. A párt nem egy határozatában rögzítette álláspontját, de még mindig nem sikerült megfelelő haladást elérni. Vannak még szép számmal „bátor emberek”, akik a dolgozók igényeit, a párt álláspontját, a kormány ez irányú törekvéseit 'figyelmen kívül hagyják és megsértik a dolgozók demokratikus jogait. Beszéde folyamán hangsúlyozottan szólt arról, hogy az MSZMP már 1957-ben meghirdette : a munkásosztály hatalmi szervei nem uralkodnak, hanem szolgálnak. A munkásosztály ügyét szolgálják. Ez egyénekre is vonatkozik. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ma is, holnap is csak azt tehetjük, amit a munkásosztály ügye igényel és követéi. Csak ezt tehetjük, mert a munkásoszgyorsan növekvő belföldi kereslet mellett sem kellett emelnünk termékeink belföldi forgalmi árát. S hadd tegyem hozzá, mert erre nagyon büszkék vagyunk, hogy ezt a jelentős termelési értéknövekedést változatlan létszámmal, csupán a termelékenység fokozásával értük el. — És mi várható jövőre? — kérdezik nyomban Kovács Sándort a képviselőtársak, hiszen a zöldség-, gyümölcsellátás alakulása mindenkit érdeklő és érintő téma. — 1974-re mintegy hetvenmilliós termelésnövekedésre számítunk — hangzik a válasz. — ötmillió dolláros tőkésexportot tervezünk. Hogy mi a biztosíték rá? Eddig tizenkétezer hold zöldségre kötöttünk szerződést, de a többi szükséges termékre is biztosítékunk van. Természetesen sor kerül a géppark fejlesztésére és felújítására is. Targoncákat és egyéb munkagépeket vásárolunk Bulgáriából, a Szovjetunióból és az NDK-ból, de — éppen exporttervünk túlteljesítésének az eredményeképpen — új gépsorok érkeznek majd gyárunkba a tőkés országokból is. GYŐRÉ SÁNDOR, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke, a megye 9. választókerületének képviselője a holnapról szóló vitába a mezőgazdasági tapasztalatokat kapcsolja be. — Hetvenmilliós idei tervünket teljesítjük, s így mintegy húszmillió forint bruttó jövedelemre számítunk. Ez lehetővé teszi a tagság tervezett tizenhárommilliós jövedelmének a kifizetését s még hétmillió forintunk marad más célokra, elsősorban fejlesztésre. Erre azonban igencsak szükségünk van, mert három nagyon fontos feladatot kell végrehajtanunk a jövő esztendőben. Az idén felépített sertéstelep üzembe állítása elsősorban a jövő esztendő feladata, ehhez viszont mintegy hárommillió forintért forgóeszközt kell biztosítanunk. A telep, teljes üzemben, évi hétezer hízót nevel majd. A másik feladat: tagjai vagyunk a Kukorica és Iparinövény Termesztő Egyesületnek. Abban egy gépsorral kívánunk részt venni, amely hatszáz hektár kukorica teljes gépi termesztését teszi lehetővé, valamint a gépsor kombájnja mintegy négyszáz hektár kenyérgabona betakarítását is elvégzi majd. A gépsor, amelyet januárban vásárolunk meg, négymillió-háromszázezer forintba kerül, ebből egymillióháromszázezret a saját pénzünkből kell kifizetnünk. A harmadik nagy feladatunk pedig a jövő esztendőre: szarvasmarha-állományunk teljes és végleges negativizálása. A jelenlegi háromszázhűszból még nyolcvanhat pozitív állatunk van. A kicserélésük mintegy másfél-kétmillió forintjába kerül majd a gazdaságnak. VIGIi LÁSZLÓ, a Pestvidéki Gépgyár üzemvezető-helyettese, a megye 16. választókerületének országgyűlési képviselője megkésve érkezik a beszélgetésre: két vendégét, Kalapács Józsefet, a kiskunlacházi szakmunkásképző intézet igazgatóját és Juhász Andrást, az intézet párttitkárát kalauzolta végig a Parlament néhány termén. — Én csak annyit fűzök hozzá a jövő év terveihez — mondja —, hogy jó hírem van a Csepel-sziget községei számára.' Az 5001-es földút helyett, amely a szigeti községeket köti össze Ráckevével, betonút épül a jövő esztendőben, Szigetszentmárton és Szigetcsép érintésével egészen Szigetmajorig. Gondolom, hogy ez már része a ráckevei Duna fejlesztési tervének, amelyről alig néhány héttel ezelőtt hozott határozatot a Miniszter- tanács. Prukner Pál tály és népünk mást nem is támogat, nem is fogad el. — Az üzemi demokrácia fejlesztésének lehetőségeit vizsgálva — jelentette ki —, minden valószínűség szerint arra a következtetésre jutunk, hogy nem lehet csupán a vezetők jóindulatára bízni, melyek azok a kérdések, amelyek eldöntése előtt a párt- és a szakszervezeti szervek közreműködésével kötelesek konzultálni a dolgozókkal. Világosan kell látni, hogy a közösség, a tömegek igényed, társadalmunk szocialista jellegének, szocialista vonásainak erősítése olyan politikai döntést igényel, amely több demokráciát és kevesebb bürokráciát keli hogy eredményezzen. Becsüljük meg a szocialista emberi értékeket — Népünk közös munkájának éredményeként az egyes ember számára is mind több jut az anyagi javakból. Ez a szocialista társadalomban törvényszerű. De az már nem törvényszerű, hogy jó néhány embernél a forintban, tárgyakban és szolgáltatásokban kifejezhető gazdagodás együtt jár a szocialista emberi értékek megkérdőjelezésével, a bezárkózással, a közösségtől való elszakadással, egyszóval a kispolgári szemlélet- és életmód terjedésével. — A csak helyenként jelentkező, de mégis kárt okozó jelenségek ellen a közösség erejével, a politikai tömegmunkával, a neveléssel, a művészetekkel — tehát minden lehetséges eszközzel — fel kell lépnünk. Az ideológiai életben nem tehetünk engedményeket. Ezért a társadalmi morált úgy kell alakítanunk, hogy csak a közösség iránt elkötelezett, a saját érdekeit ennek alárendelni képes, a szocialista erkölcs követelményeit mércének tekintő embert övezze megbecsülés és ez legyen a legbiztosabb út az anyagi boldoguláshoz is. Gáspár Sándor befejezésül — elfogadva a beterjesztett javaslatot — ezeket mondotta: — A népgazdaság költség- vetésének jóváhagyása fontos politikai és gazdasági döntés. Az MSZMP Központi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy a beterjesztett 1974. évi terv és költségvetés mind tartalmát, mind arányait tekintve, megalapozott és végrehajtható, összhangban áll alapvető társadalmi céljainkkal. 120 millióért javított a KÖZGÉP ceglédi gyára KOOPERÁCIÓ SVÉD ÉS CSEHSZLOVÁK PARTNEREKKEL A Közúti Gépjavító Vállalat II. számú ceglédi gyára 1971 óta tartozik a vállalathoz, azon'ban már huszonkét éves gépgyártói múltra tekint vissza. Tevékenységük sokrétű: az útépítéshez szükséges gépele, berendezések, alkatrészek javítása, gyártása, karbantartása, és ez évtől új prototípusok készítése is. Hagyományos berendezéseik közül idén is több C—25-ös aszfaltkeverő-telepet készítettek hazai . és exportrendelésekre egyaránt. Kooperálnak több szocialista és nyugati céggel, így 5 éves szerződésük alapján munkagépeket, alkatrészeket készítenek svéd partnerüknek, ellenértékéért — kedvezményes vámtarifával — rakodót, útépítő gépeket kapnak. 1974-ben változatlanul együttműködnek a csehszlovák Toltomat céggel is: 100—150 tonnás aszfaltkeverő-telepek közös készítésére kötöttek szerződést. Ezenkívül közös műszaki fejlesztési tervet is kidolgoztak a jövő esztendőre. Idén az NDK Vogele cég is kereskedelmi partnereik sorába lépett: számukra 6,5 köbméteres betonmixerhez alkatrészeket, dobokat és asz- faltfinisher alkatrészeket gyártottak. Jelentős megrendelést kaptak 1974-re is. Üj termékeik száma is bővült: így nyugatnémet exportra függőleges tengelyű bitumenfőző üstöket, csehszlovák megrendelésre pedig korszerű útjelző készülékeket gyártottak. A hagyományos és az új gépek, alkatrészek készítése mellett jelentős feladatuknak tekintik az útépítő és -fenntartó gépek javítását is. A KÖZGÉP több egysége foglalkozik szakosított javítással, (a veszprémi, az egri, a nyíregyházi üzemegységek is). A 150—160 millió forintból, mely a javítások összege, Cegléden közel 120 millióért végeznek ilyen munkát Jövőre az átfutási idő további csökkentésére törekednek. Idén a ceglédi gyárban mintegy Iá millió forintos beruházással kísérleti üzemet létesítettek. A cél: új gyártmányok készítése a KÖZGÉP tervező és fejlesztő irodájának tervei alapján. Többi között idén a talajstabilizációs géplánc hazai viszonyokhoz formálása, a C 25-ös aszfaltkeverő telep továbbfejlesztése és a korszerű útépítéshez szükséges gépek alkatrészeinek kialakítása jelentett eredményeket. A KÖZGÉP kölcsönöz is: földmunkagépeket, talajstabi- lizácdós gépláncokat, korszerű úthengereket, aszfaltbedolgozó gépeket. Ezek karbantartásának, javításának jelentős része ugyancsak ceglédi gyárunkra hárul, hiszen itt már két évtizedes hagyománya van az építő-, rakodó-, kotró-, földmunkagépek javításának. Komoly pénzt; fordítottak ebben az esztendőben a ceglédi gyár egyes termeiőegy- sógének korszerűsítésére, megfelelő gépekkel való ellátására. Többi között gépi próba- padokat, hegesztőberendezéseket, csiszológépeket vásároltak, az anyagszállításhoz új darupályákat alakítottak ki. Ezenkívül szállítási raktárt is építettek 600 ezer forintért. Jövőre legégetőbb feladatuk az elavult fűtőberendezés kicserélése. Kazánházat és fűtőtesteket terveztetnek, a kivitelezésre pedig előreláthatóan 1975-ben kerül sor. A ceglédi gyár a KÖZGÉP idei félmilliárdos termelési értékéből közel 200 millió forintot teljesített. Jövő esztendőben 10 százalékos növekedésre számítanak. S. Zs. Hatszáz lakás Az első épületcsoportban már laknak, a többit is folyamatosan átadják a Vecsés határában épülő új, 600 lakásos telepen, mely a Pest megyei OTP beruházásában készül. Gárdos Katalin felvétele
