Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

Összeült az országgyűlés Megkezdődött az 1074. éri költségvetés vitája PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Ara ao fillér 1973. DEC 20., CSÜTÖRTÖK Szerda délelőtt 11 árakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Fe­hér bajos, Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Pullai Ár­pád, a Központi Bizottság tit­kára, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyok­ban helyet foglalt a budapes­ti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Kegyele- tes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta el­huny Darvas József kétszeres Kossuth-díjas íróról, az Elnö­ki Tanács tagjáról, országgyű­lési képviselőről. Az ország­gyűlés néma felállással adó­zott Darvas József emlékének. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az orszá­gos választási elnökség be­nyújtotta az időközi választá­sokról szóló jelentését. A je­lentést az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága tudomásul vette, s a válaszási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Korpái Jánosné, Tóth József és Pethö István országgyűlési képvise­lők megbízólevelét. Megálla­pították, hogy az okmányok a törvényben előírt feltételek­nek mindenben megfelelnek, ezért javasolták a képviselők igazolását. Szavazás követke­zett; az országgyűlés a vá­lasztási elnökség jelentését tudomásul vette, s a három új képviselőt igazoltnak jelen­tette ki. Az. elnök ezután bejelentet­te, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes indítvány érkezett, az országgyűléshez a megürese­dett alelnöki tisztség betölté­sére. Az átirat — amelyet dr. Pesta László ismertetett — Péter Jánost javasolta alel- nöknek. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s Péter János képviselőt egyhangúlag megválasztotta az országgyűlés alelnökéül. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa javaslatot ter­jesztett elő egyes bizottsági tagok — időközben kapott új beosztásuk miatti — felmenté­sére, valamint a bizottságok­ban felmentések és elhalálo­zás folytán megüresedett tag­sági helyek betöltésére. Az országgyűlés a javaslatnak megfelelően Karakas László képviselőt miniszterré válasz­tása miatt külügyi bizottsági tagságából, dr. tíeckl Sándor és Gácsi Miklós képviselőt pedig — államtitkári kineve­zésük miatt — külügyi, ille­tőleg ipari bizottsági tagsá­gukból egyhangúlag felmen­tette. Eredményes bizottsági tevékenységükért az ország- gyűlés nevében Apró Antal mondott köszönetét. Az Or­szággyűlés a benyújtott ja­vaslat szerint áz ipari bizott­ság tagjává Fáik Miklós és Gorjanc Ignác képviselőt, a külügyi bizottság tagjává pe­dig Bencsik István, Ispáno- vits Márton és dr. Káldy Zol­tán képviselőt választotta meg. Apró Antal ezt követően be­jelentette, hogy az Elnöki Ta­nács az alkotmány rendelke­zéseinek megfelelően bemu­tatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletről szóló jelentést, amelyet az országgyűlés tudomásul vett. Közölte Apró Antal azt is, hogy több képviselő interpel­lációt nyújtott be. Az inter­pellációkat dr. Pesta László ismertette. Interpellálnak Bas- kay-Tóth Bertalan (2. vk., Aszód) és Tarjányi Béláné (17. vk„ Dunaharaszti) Pest me­gyei képviselők is. Faluvégi Lajos expozéját mondja. Mellette Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. A miniszteri sort követő második sortól, szektor bal oldalán a Pest megyei képviselők Az országgyűlés ezután el­fogadta az ülésszak tárgyso­rozatát : O A Magyar Népköztársa­ság 1974. évi költségve­téséről szóló törvényjavas­lat; m Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Falu végi Lajos pénzügyminiszter emel­kedett szólásra. A pénzügyminiszter expozé­ja után Kurucz Márton (Csongrád megye 11. vk.), a költségvetési törvényjavas­lat előadója szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a költség- vetési törvényjavaslat a for­rások gondos számbavételével biztosítja a népgazdasági ter­vek valóra váltását, e tervek megvalósulása pedig a költ­ségvetési célok teljesíthetősé­gét. Ebben a kölcsönhatásban érhetők el azok a gazdaság- politikai, társadalompolitikai célkitűzések, amelyeknek elvi alapjait a párt X. kongresz- szusa határozta meg. Alá­húzta a továbbiakban, hogy az 1974. évi terv és költségve­tés elképzeléseit meggyőződé­se szerint kedvezően fogja se­gíteni az az egyre növekvő társadalmi aktivitás, amely a munkahelyi kollektívák te­vékenységében a mind széle­sebb területen kibontakozó szocialista módon végzett munkában ölt testet. Végeze­tül a terv- és költségvetési bizottság nevében a törvény­javaslatot — a beterjesztett módosítással együtt — elfoga­dásra javasolta. Ezután megkezdődött a költségvetési törvényjavaslat vitája, melyben felszólalt dr. Havasi Béla (Győr-Sopron megye, 4. vk.), a miskolci vá­rosi pártbizottság első titká­ra, dr. Kaposvári Júlia (Bu­dapest, 23. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ta­nársegédje, Hevér Lajos (He­ves megye, 7. vk.), a Mező- gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat gyáregységé­nek igazgatója, majd ebéd­szünet következett. Szünet után az elnöklő Ap­ró Antal bejelentette, hogy a szünetben az országgyűlés ipari bizottsága ülést tartott: Tagjai közül a bizottság el­nökévé választotta Csépányi Sándort/ az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatóját, Bor­sod megye 13. sz. választóke­rületének képviselőjét. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, majd Tóth Géza (Szabolcs­Szatmár megye, 14. vk.), a záhonyi vasúti csomópont pártbizottságának titkára, Ke­lemén Sándor (Bács-Kiskun megye 20. vk.), a kiskőrösi szakszövetkezet elnöke, Pályi Sándorné (Veszprém megye, 3. vk.), a Peremartomi Vegy­ipari Vállalat üzemvezető mérnöke, Kálli Ferenc (Fe­jér megye, 13. vk.) középisko­lai tanár, Lukács János (Za­la megye., 2. vk,). körzeti-, ál­latorvos, Oláh János (Szolnok, 10. vk.), a Szolnok megyei népfrontbizottság titkára, Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron megye, 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igazga­tója, Kapiller Imre (Vas megye 9. vk.), a körmendi Vö­rös Csillag Tsz elnöke, Bálint Istvánná (Békés megye 12. vk.) telepvezető, Sümegi János (Nógrád megye 5. vk.) nyug­díjas, Riss Jenő (Budapest 51. vk.), az Autóipari Kombiná­ciós Iroda igazgatóhelyettese szólalt fel. Ezzel az ország­gyűlés szerdai tanácskozása befejeződött. Csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a jövő évi költség­vetés feletti vitával folytatja munkáját az ülésszak. (A továbbiakban ismertet­jük Faluvégi Lajos expozéját és Gáspár Sándor felszólalá­sát.) Faluvégi Lajos expozéja — Tisztelt országgyűlés! — Az 1974. évi állami költ­ségvetés kidolgozásakor átte­kintettük a IV. ötéves terv­időszak eltelt három évének gazdasági folyamatait és a következő két év várható vál­tozásait. A közelmúltnak és a jövőnek ez az elemzése, a szocialista építés helyzetké­pe arról győz meg, hogy ha­ladásunk a világos, egyér­telmű társadalmi és gazda­sági céloknak, a 1 középtávú tervekben testet öltött gaz­daságpolitikának és az elő­nyeit egyre jobban megmu­tató irányítási rendszernek köszönhető. Széles körű egyetértés — Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén megvizsgálta a tavaly no­vemberi határozat megvaló­sítását az 1974. évi népgaz­dasági ‘terv és költségvetés irányelveit. Kiemelte, hogy meggyorsult és újabb len­dületet kapott a X. kongresz- szus határozatainak végre­hajtása, s — e folyamat ré­szeként megállapította —, hogy a gazdasági építőmun­kában az 1973. évi és a IV. ötéves terv eredményes vég­rehajtása folyik. Társadal­munkban széles körű egyetér­tésre találtak az életszínvo­nal-politikai intézkedések. Ami mindannyiunknak na­gyon fontos, a munkásosztály, különösen a nagyüzemi mun­kásság megelégedéssel fo­gadta gazdasági helyzetének javítását, és abban munkájá­nak fokozott megbecsülését látja. Faluvégi Lajos ezután rá­mutatott: az ipar nemzeti jö­vedelemhez való hozzájáru­lásának háromévi tényleges és jövő évre tervezett ^^szá­zalékos fejlődése a IV. öt­éves tervben meghatározott szint 2—3 százalékos túltel­jesítésére utal. A legszembe­tűnőbb szerepe ebben az egyre nagyobb tért hódító vegyiparnak van. Biztonsá­got nyújt a villamosenergia­ipar átlagosnál erőteljesebb bővülése. A textilipari re­konstrukció eredményeit pe­dig az üzletek és áruházak napról napra gazdagodó áru- választékában tapasztalhat­juk. A mezőgazdaság nemzeti jövedelemtermelésének átla­gosan 6,5 százalékos növeke­dése az ütemet tekintve már eddig is több, mint kétszere­sen meghaladja a IV. ötéves tervben számítottakat, s a jövő évre tervezett 4,4 száza­lék újabb hozzájárulás a túl­teljesítéshez. (Folytatás a 2. oldalon) Állattenyésztési programjainkat szolgálja Felavatták Gödöllőn az Állategészségügyi Állomást Ünnepélyesen, nagy számú érdeklődő jelenlétében adták át rendeltetésének tegnap dél­után Gödöllőn a Pest megyei Állategészségügyi Állomást. Az avatáson megjelent dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, Lakatos Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Arany István, a megyei tanács vb- titikára, s a MÉM és a me­gyei tanács más vezető kép­viselői, a gödöllői járás és a város párt-, állami vezetőd, tu­dományos intézetek termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok, élelmiszeripari vállala­tok vezetői. Lakatos Tibor avatóbeszé­dében elmondotta, hogy a 19 és fél millió forint ráfordí­tásból épített, és korszerűen felszerelt állategészségügyi komplexum ezután még in­kább lehetővé teszi, hogy Gö­döllő az agrárfelsőoktatás és az agrárkutatás fellegváraként még hatékonyabban szolgál­ja megyénk állattenyésztésé­nek az ügyét. Ily módon ugyanis az állatorvosok, az ál­lategészségügyi szolgálat is jobban hozzá tud járulni a különböző kormányintézke­dések: a szarvasmarha-, a sertés- és a juhprogram sike­res végrehajtáséihoz. Pest me­gyében már 50 szakosított te­henészeti telep és 16 szakosí­tott sertéstelep működik. Az állategészségügyi állomás dol­gozói kedvezőbb körülmé­nyek, jobb feltételek között végezhetik munkájukat. A komplexumhoz tartozik a jól felszerelt laboratórium és az állatkórhóz. Dr. Soós Gábor államtitkár tartott ezután előadást, az élel­miszer-gazdaság helyzetéről, eredményeiről, a még meglévő gondokról, és a további célki­tűzésekről. Részletesén kitért az állategészségügy méltatá­sára is. Mint elmondotta: ma már hazánkban 15 korszerűen berendezett' állategészségügyi állomás működik azzal a cél­kitűzéssel, hogy hatékonyab­ban irányíthassa egy-egy me­gye állategészségügyi szolgá­latát. Az államtitkár végezetül átnyújtotta a Pest megyed Ál­lategészségügyi Állomás jel­képes kulcsát. Az intézmény igazgatójának, dr. Kéri Mik­lósnak. — Ma, amikor az állategész­ségügyi szolgálat egy további pillérét vehetjük át — mon­dotta —, nem tekintjük ezt természetesnek, vagy megszo­kottnak. Sőt, ellenkezőleg, az intézmény és a megye állat­egészségügyi szolgálata nagy jelentőséget tulajdonit e komplexumnak. Intézmé­nyünkben megvannak a jó munka tárgyi feltételei. Kelle­mes környezetben, nyugodtan és higiénikus viszonyok kö­zött dolgozhatunk. Műszaki berendezéseink a korszerű igényeket kielégítik. Állomás- központunk a szolgáltatás és az állatorvosi ellátásnak nem­csak térbeli központja, hanem szakmai, szellemi és társadal­mi centruma is kell, hogy le­gyen. A megnyitó ünnepség után a vendégek megtekintették a külső formájában is mutatós és modern állategészségügyi központot. Dr. Tóth Péter igazgatóhe­lyettes lapunk munkatársá­nak elmondotta, hogy a teg­napi ünnepélyes avatás egy­ben a komplexum kifogásta­lan működését is jelzi. Az ál­latkórház és a laboratórium ugyanis már ez év elején meg­kezdte a gyógyító munkát. Az állategészségügy megyei irá­nyító apparátusa pedig 1973. május elsején költözött ki Gö­döllőre. A tapasztalatok ked­vezőek, máris szoros kapcso­lat alakult ki az intézmény és a megye állattenyésztő nagy­üzemei között. S. P. Szigetbecse új iskolát kap Végrehajfóbizottsági ülés a társközségben Ráckeve nagyközségi taná­csa végrehajtó bizottságának ülését megválasztása óta most másodszor hívák össze a társ­községbe, Szigetbecsére. Még­pedig a községi művelődési központ klubszobájába, mint­hogy az egykori községi ta­nácsház, amióta Szigetbecse önálló tanácsa megszűnt — is­kola. — Egyébként ez a klub­szoba szintén az — magya­rázza a vb-ülés megkezdése előtt Gulyás Ferenc, a hely­beli általános iskola igazga­tója, aki egyben a nagyköz­ségi tanács társadalmi elnök- helyettes is. — Itt tanul egy osztály. Nyolc osztály három épü­letben öt tanterembe jár iskolába. Tóth Gábor, a nagyközségi tanács elnöke az ülésen fel­sorolja, hol épült út, járda, mennyivel bővült a villany- meg a vízvezeték-hálózat, la­kott területről hol vezették el a belvizet, aztán, hogy elké­szült a szennyvízcsatorna ter­ve, és így jövő év elején meg­alakulhat a csatornatársulás. Jól halad a száz gyermeket befogadó óvoda és az ezerada­gos napközi konyha építése Ráckevén, s miután a megyei tanács ötmillió forintot bizto­sított hozzá, jövőre megkezdődhet Szi­getbecsén a nyolc tanter­mes iskola építése. Gulyás Ferenc elnökhelyet­tes úgy is, mint iskolaigaz­gató örömét fejezi ki, hogy végre igazi otthona lesz az iskolának, és elmondja, hogy a helybeli Űj Élet Tsz 2400 négyszögöles területet adott át iskolaépítésre. Vállalta továb­bá 35 ezer forint értékű tár­sadalmi munka és a szüksé­ges fuvarozás elvégzését. Ter­mészetesen a község lakói is vállalnak társadalmi munkát. Az elnökhelyettes panaszko­dik is. Három artéri kútja van Szigetbecsének, és csak egy ad vizet A megyei Vízmű- és Csatornázási Vállalat a szükséges munkálatokat a megrendelés ellenére sem vég­zi el. Ehhez a panaszhoz csat-' lakozik Bohák Imre, a vb- tag: mint mondja, a vízműnél a nagyközség területén gyakori az üzem­zavar. mert szerinte a vállalat nem végez megfelelő karbantar­tást. Sz. E. i 4 4 i 4,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents