Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

MEGY K^Círlap 1973. DECEMBER 16., VASÄRNAP A BÉKESZERETŐ ERŐK MOSZKVAI VILÁGKONGRESSZUSÁNAK NYILATKOZATA (Folytatás a 3. oldalról) sadalmi, a polgári, a kulturá- rának egyenlően kell része- jogokból, amelyeket tör- sülnie a társadalmi haladás vényben kell biztosítani és áldásaiból, a gazdasági, a tár- megfelelően kell garantálni. Együttműködés a kormányközi és a nem kormányközi szervezetek között Termelésfejlesztés a mezőgazdaságban \ Különösen fontos, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket kormányszinten tettek annak érdekében, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok a békés egymás mellett élés elvét megvalósítsák a nemzet­közi kapcsolatokban, és a nem kormányszinten tett erőfeszí­tések annak érdekében, hogy megszilárdítsák az enyhülést, elmélyítsék a különböző béke­erők együttműködését, folyta­tódjanak. egyrészt a világmé­retű kormányközi szervezetek, mint az ENSZ, a regionális szervezetek, mint az Afrikai Egységszervezet, az Arab Liga, másrészt a nemzetközi nem kormányszervezetek együtt­működésének aktivizálódásá­ban is. A nemzetközi szervezetek e két csoportja között az együtt­működés egyik konkrét módja a közvélemény részvétele a világ ügyeiben, s ez különösen fontos a különböző mozgal­makban és szervezetekben egyesült békeszerető erők ob­jektiven növekvő szerepének fényében, A nem kormányszervezetek hozzájárulhatnak a kormány­közi szervezetek erőfeszítései­hez a legfontosabb nemzetkö­zi politikai problémák, így a nemzetközi konfliktusok meg­oldásában, a biztonsági rend­szer kialakításában, a leszere­lés támogatásában, a gyarma­tosítás és rasszizmus elleni harcban, a gazdasági és . a tár­sadalmi fejlődés problémáinak megoldásában, a környezetvé­delemben. Hogy ezeket a feladatokat teljesíthessék, mind a nemze­ti, mind a nemzetközi nem kormányszervezeteknek kö­zösen tanulmányozniuk kell, és meg kell határozniuk a közös érdekeltségi szférákat és a közös akciókat — különösen az ENSZ-t és annak speciali­zált intézményeit illetően. Chile A fasiszta puccs Chilében ismételten megmutatta, hogy az imperialisták és a reakciós erők politikája nagy veszélyt jelent azon népekre, amelyek a szabadság, a politikai füg­getlenség és a társadalmi ha­ladás útját választották. A chilei tapasztalat ismét megmutatta, hogy a demokra­tikus eszmékért, az alapvető emberi jogokért a törvényes­ség és a rend megszilárdítá­sáért folyó harc, amely a né­pek akaratán nyugszik, szoro­san kapcsolódik az aktív bé­kepolitikához és a nemzetközi küzdőtéren való egyenlő jogú együttműködéshez. A chilei tragédia ismét bizonyítja, hogy az enyhülés és a nemzetközi biztonság megerősítése ellen fellépő erők azonosak azokkal az erőkkel, amelyek megkí­sérlik fékezni a népek nem­zeti függetlenségéért és a tár­sadalmi haladásért folyó küz­delmét. A chilei néppel való növek­vő szolidaritás, a junta ter­rorja és az erőszakos cseleke­detei elleni harc, a küzdelem valamennyi demokrata és ha­zafi kiszabadításáért,' Chile valódi újjászületéséért, részévé válik az igazságért, a demok­ráciáért és a békéért folyó egyetemes mozgalomnak. Ez a harc valóban világméreteket öltött. így közelítjük meg közösen a legfontosabb kérdéseket, amelyek — a kongresszus részvevőinek egybehangzó vé­leménye alapján — ma elő­térbe kerülnek. Meggyőződé­sünk, hogy ez a megközelítés jó és cselekvő alapul szolgál­hat rí kell is hogy szolgáljon minden ember gyümölcsöző és egyeztetett akciójához, aki nemcsak kívánja a békét, ha­nem a béke érdekében gya­korlati tettekre is készen áll. Az idő nem vár. Az olyan nemzetközi kapcsolatok rend­szerének megteremtéséhez, amelyben a háború lehetetlen­nek bizonyul, és amelyben minden nép, minden állam maradéktalanul élvezheti a béke javait, a modem civili­záció és a tudományos-tech­nikai forradalom áldásait — nem elegendő .csupán a kor­mányok törekvése. Ez a föl­dön élő valamennyi ember ügye. Az idő nem vár. Hisszük, hogy a kongresszus jó alapot teremt, s erőteljes ösztönzője lesz valamennyi békeszerető mozgalomnak, a nemzetközi biztonság és leszerelés, a nem­zeti függetlenség, az együtt­működés és a béke érdekében kifejtett erőfeszítések egyesí­tésének. Az idő nem vár. Az élelmiszer-gazdaság fej­lődése az elmúlt években meg­gyorsult. Ezen belül a mező- gazdasági termelés dinamiku­sabban fejlődik, mint ahogyan azt a IV. ötéves terv elő­irányozta. Jelentős eredmény ez, hiszen az elmúlt 2—3 év­ben az időjárás, különösen a csapadékellátottság kedvezőt­lenül alakult. Az eredményeket lehetővé tette mindenekelőtt az anya­gi-műszaki ellátottság javulá­sa, a közgazdasági környezet általános feltételeinek kedve­zőbbé válása, a szövetkezeti tagság érdekeltségének növe­kedése, a mezőgazdasági dol­gozók szakmai képzettségének javulása és a szakszerűbb, előrelátóbb irányítás. Mind­ezek hatására az élelmiszer- gazdaság eredményesen mű­ködik közre a népgazdaság fejlődésében. Az élelmiszer-termelés növekvő szerepe Közismert, hogy hazánk nyersanyagokban, ásványi kin­csekben viszonylag szegény ország, ezért alapvető érde­keink fűződnek ahhoz, hogy számba vehető természeti erő­forrásainkat, ide értve a ter­mőtalajt, tenyésztett és ter­mesztett fajtáink genetikai le­hetőségét maximálisan kihasz­náljuk. Tekintettel a világpiac tajrtós élelmiszer-keresletére, az élelmiszerek termelésnöve­lésének korlátozott lehetőségé­re, várhatóan a következő években is jelentősen növek­szik majd az élelmiszer-terme­lés szerepe. Mezőgazdasági termelé­sünk jelenlegi színvonalát ho­gyan ítélhetjük meg, hol tar­tunk ma és hol a helyünk a világban ? Mindenekelőtt cél­szerű abból kiindulni, hogy milyen mértékben elégítjük ki a fogyasztói igényeket. Közismert, hogy hazánkban az egy főre jutó átlagos élelmi­szer-fogyasztás kalóriaértéke naponként eléri a 3200-at, míg napi egy főre számított fe­hér jefogyasztás 100 gramm, amelyből az állati eredetű fehérje mintegy 42—43 gramm. Az egy főre jutó összes hús- fogyasztás évenként 65 kg. Ennek mintegy 50 százaléka sertéshús. Az egy főre eső évi átlagos tejfogyasztás 140 li­ter. Az élelmiszer-termelés és -fogyasztás tervét teljesítjük. Növelni szükséges azonban az állati fehérje — mindenek­előtt a húsfogyasztást és csök­kenteni a zsírfogyasztást. Je­lentős mértékben növelni kefl a tejtermék-, a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Lehető­ségeink a mainál kedvezőbb táplálkozási szerkezet kialakí­tását tennék lehetővé. A táp­lálkozási szerkezet kedvező irányban való alakítása a ter­melésfejlesztés egyik nagyon fontos feltétele. Az elmúlt években búzából tartósan 30 q felett termel­tünk hektáronként (1973-ban ATársadalmi Szemle decemberi száma a Központi Bizottság üléséről A párt Központi Bizottsága november 28-i ülésén megvi­tatta. és elfogadta a tavaly no­vemberi KB-határozat végre­hajtásáról szóló jelentést. Ez­zel az első napirendi ponttal foglalkozik részletesen a Tár­sadalmi Szemle vezető helyen közölt szerkesztőségi cikke, amelynek címe: „Egy év mér­lege a X. kongresszus határo­zatainak valóra váltásában”. Kádár Jánosnak a 25. év­fordulóját ünneplő Párttörté­neti Intézethez irt köszöntő le­velét közli a folyóirat, s egy­ben ismerteti az intézetben rendezett tudományos ülésszak tanácskozását, amely a mun­kásmozgalom-történetírás helyzetét tárgyalta meg. A békeszerető erők moszk­vai világkongresszusáról dr. Berecz János számol be a fo­lyóirat hasábjain, Timmer Jó­zsef pedig a várnai szakszer­vezeti világkongresszus lénye­ges új vonatkozásaira mutat rá. Dr. Hidas Gábor hosszabb tanulmánya a kínai vezetők nagyhatalmi, hegemonista tö­rekvéseinek okait s e politika ideológiai „megalapozásának” fő összetevőit elemzi. A közel- keleti fejlemények hátterét rajzolja meg Rudnyánszky Ist­ván a folyóirat nemzetközi rovatában. A tanácsok pártirányításá­val foglalkozik Varga Péter cikke, Kőszegi Frigyes pedig Nógrád megyei párt vezetőkkel készített interjút a párttagság eszmei-politikai neveléséről és cselekvési egységéről. Idősze­rű ideológiai kérdést tárgyal Szabó Imre cikke, amely a szükségletek és a forradalom viszonyának kérdéséhez szól hozzá. A szemle rovatban üzemi­vállalati tapasztalatokról ol­vashatunk két érdekes írást Bartók Nagy András „Foltoz- gatás” helyett komplex szer­vezést! címmel a Telefongyár üzemszervezési tapasztalatai­ról ír, Czinzek Miklós pedig azt vizsgálja a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat példáján, miért Idegenkednek a dolgozók az újtól. Füleid József a most meg- idult „Közművelődés” című ovatban részletes összefogla­lót ad a Népművelés hasáb­jain lefolyt több mint egy- esztendős. vitáról. Megalakult az Országos Ügyvédi Tanács A hároméves mandátummal működő ügyvédi kamarák új- jáválasztását 'követően szom­baton tartotta alakuló teljes ülését az Országos Ügyvédi Tanács. Megjelent és felszó­lalt az ülésen dr. Borics Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottsága közigazgatási és ad­minisztratív osztályának al­osztályvezetője és dr. Szilbe- reky Jenő igazságügyminisz- ter-helyettes. Az alakuló ülé­sen megválasztották az Or­szágos Ügyvédi Tanács el­nökségét és tisztségviselőit. El­nökké dr. Kárpáti László bu­dapesti ügyvédet, elnökhe­lyettesekké dr. Bolgár György, dr. Rőder Edit budapesti és dr. Takács Ádám zalaegersze­gi ügyvédet, titkárrá dr. Ud- vardi Miklós budapesti ügy­védet választották. 34,7 q-át), amely kétszerese a 10 évvel korábbi termésát­lagoknak. Kukoricából — szin­tén tartósan — hektáronként 40 q felett termelünk, amely már nem véletlen, hanem tar­tós eredmény. Mindenekelőtt ez tette lehetővé, hogy amíg az elmúlt években több száz­ezer tonna gabonaimportra szorultunk, addig ez évben már jelentős gabonaexportot bonyolíthatunk. Ezzel az utóbbi évek egyik legnagyobb termelési sikerét értük el. A mérce: a legfejlettebbek Eredményeinket akkor ér­tékelhetjük reálisan, ha szám­ba vesszük az élenjárók ered­ményeit is. így pl. búzából 1971- bqn Anglia 47,4 mázsát, az NDK 39,3 mázsát, míg ku­koricából az USA 54,5 má­zsát, Franciaország 53,5 má­zsát termelt hektáronként. Ha­zánkban a kertészeti ágazatok terméshozama mintegy 50 százaléka a fejlett mezőgazda­sággal rendelkező országoké­nak. Amíg Magyarországon az egy tehénre eső tejtermelés 2400 kg, addig Hollandiában 4200, az USA-ban 4075 kg. i Ez az összehasonlítás is, de az élenjáró magyar mezőgazda- sági üzemek eredményei is világosan rámutatnak teen­dőinkre. Az elmúlt években igen nagy mértékben növekedett a műtrágya-felhasználás, és 1972- ben hatóanyagokban szá­mítva elérte a 155 kg-ot hek­táronként. A felhasználás nö­vekedésének üteme gyorsabb, mint a nemzetközi átlag, noha a lemaradás még jelentős. Ezt bizonyítja az Is, hogy a fel­használt műtrágya mennyisége hektáronként Hollandiában 749 kg, az NDK-ban 319 kg vagy Csehszlovákiában 242 kg. Terméseredményeinket és eszközellátottságunkat figye­lembe véve, Európa 17 mező- gazdasággal foglalkozó országa között jó közepes helyet fog­lalunk el. Ez igen nagy ered­ménynek számít, ha figyelem­be vesszük, hogy 10 évvel ez­előtt az utolsók között vol­tunk. . Legfontosabb a hatékonyság növelése A termelés helyzetének elemzése világosan rámutat fejlesztési feladatainkra is, amelynek csak néhány ösz- szefüggéséről teszek említést. A tudományos technikai for­radalom korszakát éljük. Eredményeink tartósítása és továbbfejlesztése nem könnyű feladat, mert mezőgazdasági termelésünk bővítésének ex- tenzív lehetőségei kimerülitek. Mind kevesebb lesz a rendel­kezésre álló munkaerő, továb­bá a racionális földhasználat­tal összefüggésben a földterü­let további jelentősebb csök- i kenésével kell számolni. Ép­pen ezért egyik legfontosabb célkitűzésünk a hatékonyság növelése. Ennek eszközei: a biológiai alapok további kor­szerűsítése, a kemizálás haté­konyságának növelése, az anyagi, ipari háttér fejleszté­se és a vertikális integráció ki- szélesítése. Mindezekre jó pél­da a termelési rendszerek ki­alakulása. Az iparszerű terme­lési rendszer egy magasfokú integráció keretében az ágazat egész vertikumát átfogja. A rendszerek keretében nő a ter­melés, a technológiai fegye­lem, megváltozik az anyagi és ipari háttér iránti igény, nő a munkatermelékenység. Fel­gyorsul a szakosodás és a ter­melés koncentrációja. Mód nyílik az élenjáró, nemzetközi tapasztalatok széles körű el­terjesztésére és alkalmazására. 1974-ben előreláthatóan a ku- koricatermő-terület mintegy 50 százalékán, a cukorrépáé­nak mintegy 25 százalékán al­kalmaznak valamilyen terme­lési rendszert. Fontos érde­keink fűződnek ahhoz, hogy a termelési rendszer a kertészet legfontosabb ágazataiban is megvalósításra kerüljön és azt az állattenyésztésben kiter­jesszük a szarvasmarha-te­nyésztés, illetve -tartás fej­lesztésére is. A mezőgazdasági termelés­fejlesztés szempontjából fontos érdekeink fűződnek a hazai fehérjetermelés bővítéséhez. Nemcsak hazánkban, hanem a világ valamennyi országában központi kérdéssé vált a mind­inkább fokozódó fehérjeigény kielégítése. Minden adottság­gal rendelkezünk ahhoz, hogy a növényi eredetű fehérje­igényt hazai források felhasz­nálásával maradéktalanul ki­elégítsük. A fehérjekérdés tar­tós rendezése azonban nem le­het csak mezőgazdasági fel­adat, mert az igények kielégí­tésében az iparilag előállítha­tó fehérjéknek igen nagy je­lentőségük lesz. Éppen ezért a következő évek egyik legna­gyobb, összehangolt, kiemelt programjáról van szó, amely az V. ötéves tervnek is egyik lényeges feladatát kell képez­nie. Jelentős fejlesztési feladatot jelent a kormány által 1972- ben meghirdetett szarvasmar­ha-program végrehajtása. A MÉM végrehajtási koncepciója kialakult és a szakközvéle­mény azt széles körben isme­ri. Fontos feladatunk, hogy a szarvasmarhatartás területi elhelyezésével együtt a szako­sodás olyan mértékben meg­gyorsuljon, hogy az V. ötéves terv végéig lerakjuk az alap­jait egy korszerű, racionális, az igényeket minden tekintet­ben kielégítő, hasznosítási irá­nyonként elkülönített szarvas- marhatartásnak. Ez azért is fontos, mert a szarvasmarha- tenyésztés kívánt irányú fej­lesztése nagy hatással kell hogy legyen a szántóföldi nö­vénytermesztés szerkezetére, mindenekelőtt pedig a takar­mánytermesztés és gazdálko­dás korszerűsítésére, továbbá a meliorációs feladatok és a racionális földhasználatnak az eddigieknél komplexebb össze­hangolására. Az ipari hátiér Célkitűzéseink vaióraváltá- sáhóz nélkülözhetetlen, hogy a termelésfejlesztés igényeihez megfelelőképpen igazodjék az ipari háttér is. Az egységes mezőgépipar jó alapul szolgál­hat a fokozódó igények kielé­gítésére. A hazai mezőgépipar fejlesztésével él kívánjuk ér­ni, hogy a mezőgazdasági gép igény mintegy 50 százalékát rövid időn belül hazai gyár­tással fedezzük. A további gyorsütemű elő­rehaladás egyik fontos feltéte­le olyan összehangolt ágazati fejlesztési programok kialakí­tása, amely megfelelően kap­csolódik a területfejlesztési el­gondolásokhoz és lehetőségek­hez. Fejlesztési programjaink kialakítása során mindezekre az eddigieknél nagyobb gon­dot kell fordítani. DR. KOVÁCS IMRE MÉM főosztályvezető Két év munkáját értékelte az MHSZ Pest megyei vezetősége 2099-en tanullak meg autót vezetni A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Pest megyei vezetősé­gének tegnap délelőtti érte­kezletén értékelték az 1971 szeptemberétől 1973 augusz­tusáig tartó kétéves kiképzé­si időszakban végzett mun­kát. Az értekezleten részt vett Kurucz Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársa, vala­mint az MHSZ járási és váro­si vezetői, a függetlenített 1 klubtitkárok, valamint az MHSZ Pest megyei vezetősé­gének tagjai. A két esztendő munkáját Szászi Béla, az MHSZ Pest megyei titkára elemezte. Be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy a szö vetség járási és vá­rosi vezetőségei az elmúlt idő­szakban jói dolgoztak. Hon­védelmi nevelőmunkajuk ja­vult, s ehhez a honvédelmi alakulatok is sok segítséget adtak. Hasznosnak ítélte a klubok­nak a társadalmi szervezetek­kel közösén rendezett vetél­kedősorozatait is. Kiemelte a ráckevei és váci járás, vala­mint a megyei szakmunkáso­kat összefogó nagykőrösi ver­senyt. Részletesen szólt ezt követően a lövészeti, a köny- nyűbúvár- és a modellező- kiképzésről. Az MHSZ a lakosság igé­nyeit is igyekszik kielégíteni a gépjármű-vezetői tanfolya­mok szervezésével. Az érté­kelt két esztendő alatt a szövetség tanfolyamain 2039 Pest megyei tanult meg gépkocsit vezetni. Az utóbbi időben erre a célra töb autót is beszereztek, to­vábbá Budán, Gödöllőn, Da- bason és Monoron teremtet­ték meg a gépjármű-vezetői tanfolyamok feltételeit. Pest megye területén az általános iskolákban összesen 31, a kö­zépiskolákban pedig három gépjárműszakkör segíti a sor­köteles korba lépő fiatalok megfelelő képzését. A repülősök kiképzéséről szólva megállapította, hogy fejlődésnek indult Pest megyében a vitorlázóre­pülő-sport. A rádiótávirász-képzés terén Vác, Cegléd és Szentendre ki­emelkedő eredményeket ér el. összegezve: A Pest megyei MHSZ a megelőző időszakhoz képest magasabb szinten tel­jesítette a kiképzési feladato­kat. A fejlődést mutatja, hogy az elmúlt két esztendőben megépült a gödöllői, a daba_ si, a ráckevei, a monori és a budai járási kiképzési bázis. A beszámolót vita követte, több járási, városi MHSZ-ve- zető, valamint klubtitkár is­mertette a helyi eredménye­ket és a gondokat. F. B. Abonyi szőnyegek Abonyban már több évtizede foglalkoznak a lányok és az asszonyok szőnyegszövéssel. A laza csomózásé divatos sző­nyegeket az NSZK-ba is exportálják. i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents