Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

PBS T MECMBt KJCivlap 1973. DECEMBFR 15., SZOMBAT Mi újság a Pest megyei kómsmozgalomban ? Sokdalos dalosok — Változatos repertoár és — színvonal Mint ahogy arról lapunkban beszámoltunk, a napokban tartotta a Kórusok Országos Tanácsa szokásos, kétévenként megrendezésre kerülő közgyű­lését. A kórusmozgalom eddigi eredményeiről és a még meg­oldásra váró problémákról esett szó ezen a tanácskozá­son, melyen a KÓTA megyei elnökségének tagjai is jelen voltak. A legfiatalabbak Évszázados hagyományokkal rendelkezik hazánkban a kó­ruséneklés, melynek további hatékony fejlesztése és a tö­megek zenei művelődésének növelése céljából alakult meg 1970 júniusában a KÖTA, a megyei szervezet pedig hama­rosan ezután, országosan az elsők között. Kezdjük a legfiatalabb da­losokkal, a kisdobos- és úttö­rőkórusokkal. Csaknem min­den iskolában fellelhetők. A helyi rendezvényeken kívül bemutatkozhatnak a járási szemléken is. Különösen je­lentősek az úttörőkórusok évenkénti megyei szemléi és az általános iskolai nagy kó­rusok kétévenként rendezett járási-városi versenyei. ’ Az országos fesztiválon legutóbb a váci központi úttörőkórus képviselte — sajnos, elég gyengén — a megyét. Sokkal szebb eredménnyel dicseked­hetnek a középiskolás kóru­sok. Az egri országos diákna­pok művészeti versenyein mindhárom megyei kórus, a váci közgazdasági szakközép- iskola kamarakórusa, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium vegyeskara és az aszódi Petőfi Gimnázium ye- gyeskara aranyoklevél-fok'ozá- tot nyert. A rádió Éneklő If­júság adássorozatában Buda­pest után Pest megye szere­pelt a legtöbb, összesen 31 énekkarral. Fesztiválfokozatok, aranykoszorú A mintegy 30 megyei fel­nőttkórusból 20 vesz részt rendszeresen országos minősí­téseken, melyeken a legjobb eredményt, az úgynevezett diplomás fesztiválfokozatot a váci Vox Humana, a feszti­válfokozatot a váci városi KISZ-kórus érte el; diplomás aranykoszorús a szentendrei városi kamarakórus és a Cse­pel Autógyár férfikara. Sok alkalom nyílik a közvetlen he­lyi és minősítő hangversenye­ken kívül is a szereplésre: ilyenek például a Dunaka- nyar-dalostalálkozó, ünnepi hangversenyek a Bartók-, a Kodály-, a Petőfi, és Dózsa- év rendezvénysorozatában szá­mos helyen és az együttesek jubileumi koncertjein. Sző. vetkezeti kórusaink részt vet­tek a Vándor Sándor mun­kásdalfesztiválon és a szolno- noki országos szövetkezeti énekkari szemlén is. Megsza­porodtak a megyei dalostalál­kozók, de a megye-, sőt az országhatárokon túl is ismer­tek a Pest megyei énekesek. Népdalkörök a községekben Külön kell szólni a Röpülj, páva-tévéadások ’ nyomán ke­letkezett új mozgalomról: gomba módra szaporodtak a falusi népdalkörök. A megyé­ben jelenleg 18 ilyen együttes működik. Pest megye szervez­te egyébként a pávakörök el­ső országos találkozóját. Ba­ján a Duna menti folklórfesz­tiválon az érdi bukovinai Szé­kely pávakör a második he­lyet, a Galga menti egyesített pávakör pedig a harmadik he­lyet szerezte meg. Az érdi és a tápiószecsői együttes szépen szerepelt a nemzetközi nép­zenei fesztivál országos dön­tőjében is. Mindezek a sikerek a rész­vevőkön kívül a megyei KÖ- TA-t is dicsérik. Valóban: a vezetőség testületileg és egyé­nenként is igen jól dolgozik. Az is előnyös, hogy a kórus- szervezet elnöke Hargitay Ká­roly, a megyei tanács műve­lődési osztályvezetője, aki sze­mélyes agitációra is szívesen vállalkozik, ha egyes községek vezetőit kórusaik támogatásá­ról kell meggyőzni. A titkár, Kovács Lajos karnagy pedig kitűnő szakember. Megoldás-e a kötelező karének ? Nem hallgathatjuk el azon­ban a problémákat sem. Az iskolai kórusoknál kevés a jó karvezető énektanár. Amikor egyfelől fokozódik a kórusok szereplése iránt a társadalmi igény, ugyanakkor másfelől az egyik legújabb miniszteri ren­delkezés fakultatívvá tette az iskolai énekkarok működését. De vajon az-e a megoldás, hogy kötelező a karének? Nemcsak megyei, országos probléma mindez, akárcsak az, hogy szinte alig van szak­munkásképző intézeti és szak­középiskolai kórus. Bár a mi­nősített felnőttkórusok száma országos viszonylatban ki­emelkedően jelentős, mégis kevés a felnőttkórus. Nincs Százhalombattán (!), Érden, Dunakeszin, Foton, Aszódon, Budakeszin — hogy csak a nagyobb településeket említ­sük. Kevés az igazán jól kép­zett, az ügyért lelkesedő kar­vezető (ennek anyagi háttere is van: a tiszteletdíj nevetsé­gesen kevés, 6—12 forint egy órára!). A pávaköröknél is megmutatkozik a megfelelő, művészeti vezetés hiánya. Országos feladat a kották beszerzésének könnyítése. Ez — egyebek között — tovább szélesítené a műsort, a bemu­tatott művek választékát, mely már most is igen válto­zatos :'v a középkori madrigá­loktól a legmodernebb műve­kig, illetve a régitől'az új nép-i dalig, feldolgozásig terjed. Je­lentős helyet kapnak a felnőtt­kórusok repertoárjában a munkásmozgalmidal-hagyo- mányaink jegyében született régi és új művek és a köz­vetlen politikai tartalmú moz­galmi dalok Hiány, vezetőben Közismert: a zenei művelt­ség legfőbb alapját a megyé­ben jelenleg változatlanul az énekes zene alkotja. A megye nagyon sok táján a karének­lés, az egy- vagy több szóla- mú vokális zene művelése szinte az egyedül számításba vehető zenei tényezője a kör­nyéknek. Vagyis az éneklés a résztvevők számára minden­képp hasznos. Ám a jó veze­tő .hiányát nemcsali a szín­vonal sínyli meg; a kórusok népművelő funkciójukat sem tudják kellően ellátni. S ta­lán ez utóbbi hiánya még fá­jóbb. Hadd mondjak megyei példát. Az év elején Vá­cott egy olyan kísérletet haj­tottak végre, melyre eddig még sehol sem volt példa. Két kórus adott hangversenyt úgy, hogy együtt énekeltek (közrefogva .egymást), noha a darabokat csak külön próbál­ták. Kitűnő hangversenynek tapsolhattunk! Nem véletlen: az egyik kórus a váci Vox Humana volt, a vezető pedig Makiári József Liszt-díjas kar­nagy. Az. eseménnyel kapcso­latban előzetes propagandáról nemigen beszélhetünk, nem verték nagydobra, pedig meg­érdemelte volna. Megnyerni a közönséget „Mindenik embernek a lel­kében dal van, És a saját lel­két hallja minden dalban, És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a másik éne­két is szépnek” — írja Babits Mihály. A közönség már eddig is nemcsak ezért hallotta szép­nek a megyei kórusok énekét. Bízunk abban, hogy a jövő­ben ez egyre inkább így lesz! Dalos Gábor Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lakatos Gabriellának, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magántáncosá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művészének, mű­vészi munkássága elismerése­ként a Munká Érdemrend aranyfokozata kitüntetést ado­mányozta. Együttm űködés Új magyar fümek Pezseg az élet a magyar filmgyártás műhelyeiben. A Hunnia játékfilmstúdióban készíti első filmjét Maár Gyula rendező. A „Végül” cí­mű lélektani-társadalmi tör­ténetének hőse egyike az el­ső ötszáz munkásigazgató­nak. Kása Ferenc irányításával Sára Sándor fényképezi a Hószakadást, melynek cselek­ménye 1944 őszén játszódik, valahol a Kárpátokban. Ma­gyar József készülő filmjé­nek „Illatos út a semmibe” a címe. Szálkái Sándor rendező első filmje, a Ki van a to­jásban? utómunkálatait vég­zi. j A stúdióban elkészült fil­mek közül bemutatásra vár Szász Péter alkotása, az Egy kis hely a nap alatt-, Zsurzs Éva munkája: A törökfejes kopja, Mihályfi Imre: Pók­háló, Szörényi Rezső: Idegen arcok és Makk Károly: Macs­kajáték című műve. ^ A Budapest játékfilmstú­dióban Bacsó Péter rendezi meg a maga és Zimre Péter forgatókönyvéből a Szikrázó lányok című produkciót, amelynek műfaját a rendező .,prole tmusical” kísérletként határozza meg. A sátoraljaúj­helyi mártírok emlékének tisztelgő „A szarvassá vált fiúk”-at Gyöngyössy Imre rendezi, operatőre Kende János. Sokak kedvelt olvas­mányélményét, Szerb Antal Pendragon legendáját viszi filmre Révész György. Ba­lázs Béla regénymotívumai alapján írta és rendezi Rózsa János Az álmodozó ifjúságot. A stúdióban befejezett filmek közül bemutatásra vár A sze­relem határai, a Hét tonna dollár és a Locsolókocsi. Könyvtár és szocialista brigád Egy hónappal ezelőtt szo­cialista szerződést kötött a ráckevei járási könyvtár a he­lyi Aranykalász Termelőszö­vetkezet vasipari szolgáltató mechanikai üzemének Már­cius 21. brigádjával — közöl­te a minap szerkesztőségünk­be küldött levelében Papp Jó- zsefné, a könyvtár vezetője. Azt, hogy mit takar ez a szer­ződés, már a helyszínen, Rác­kevén tudtuk meg a könyv­tár dolgozóitól. az Segítség első lépésekben A szerződés gondolata Tár­nái Jenő üzemvezetőben vető­dött fel, akihez a brigád tar­tozik: Öt kereste fel Kiss Gyu­la, a brigád vezetője. „Az esz­tergályos brigád vállalta a szocialista cím elnyerését. A munlcánkat becsülettel vé­gezzük, nem itt a gond. In­kább ott, hogy a szocialista cím elnyeréséhez a közös kül- turálódás is hozzá tartozik. Hogyan kezdjünk hozzá? Eb­ben kéri a brigád a segítsé­gét.” És Tamai Jenő, akinek ked­venc időtöltése az olvasás, szívesen segített. Felkereste Papp Józsefnét, a járási könyvtár vezetőjét s elmond­ta neki a brigádvezetővel foly­tatott beszélgetést. S a válasz: „a könyvtár dolgozói szívesen segítenek a brigádnak a közös kulturálódás lehetőségének megteremtésében”. Mindez egy hónapja történt. Azóta a brigád öt tagja már beiratkozott olvasója a könyv­tárnak. Részt vettek a Csokonai évforduló tiszteletére rendezett „Ha jó kedvem csucsorodik" című emlékesten. Most állítják össze azoknak a fémforgácso­lással foglalkozó műszaki könyveknek a jegyzékét, ame­lyekre feltétlenül szükségük van szakmai elöbbrelépésük szempontjából. A könyveket a könyvtár megvásárolja s egy kis letéti könyvtárat ren­dez be belőlük az üzemben. A brigád tagjai hálásak az önzetlen segítségért, s nem akarnak adósak maradni ők sem. Eljöttek, körülnéztek, mit is tehetnének? ... és a viszonzás Nem volt nehéz észrevenni, hogy a járási könyvtár helyi­ségei kicsik, korszerűtlenek. A tizenhatezer kötetnyi könyv szinte minden talpalatnyi he­lyet elfoglal. Már némcsak a falak mellett sorakoznak a könyvespolcok', hanem a he­lyiségek közepén is. Helyre pedig igencsak szükség lenne: a könyvtár gyakori, irodalmi rendezvényeinek hatvan­nyolcvan hallgatója van. A falak azonbaii nem tolhatok el a helyükről. Annál inkább a könyvállványok, ha kerekeket szerelünk alájuk — villant át az ötlet Kiss Gyulán. Az öt­letből azóta valóság lett: a felnőtt kölcsönzőrészleg ter­meiben kerekeket kaptak a köztes könyvállványok s így már a helyiségek könnyűszer­rel és percek alatt átalaku­lt atók előadóteremmé a ren­dezvények idején. És rövide­sen kerekeken gurulnak majd a gyermekkönyvtár zsúfolt könyvespolcai is. A könyvtár a közelmúltban új televíziót kapott. Ki sze­relje fel az antennákat? A vá­lasz nem volt nehéz: a Már­cius 21 brigád az első szóra szívesen segített. S ha már el­jöttek, gyorsan megjavították a csengőt is. Közelebb a célhoz Még nem tudni, hogy el­nyeri-e a szocialista címet a Március 21 brigád; egy azon­ban bizonyós: a könyvtárral kötött szerződés kapcsán kö­zelebb jutottak a maguk elé tűzött célhoz. P. P. Mozgalom, pártépítés Új politikai Az idén is megrendezték a politi­kai könyvnapokat, amelyekre a Kos­suth Könyvkiadó több mozgalmi jel­legű könyvet megjelentetett. Ezzel az egyre jobban jelentkező igényt elégítette ki, hiszen ma már nagy az érdeklődés a politikai könyvek iránt. Ezek közül ismertetünk néhányat. A Magyar Tanácsköztársaság Mi még apáink szájából hallot­tunk igazi, nagyszerű tetteket a di­csőséges 133 napról, az 1919-es ma­gyar proletárdiktatúráról. A fiatal nemzedék számára ez már történe­lem. Erről írt Liptai Ervin egy igen érdekes könyvet, amelyet most a kiadó harmadik, javított kiadásban jelentetett meg. A könyv a Ta­nácsköztársaságot, népünk történe­tének egyik legszebb korszakát öleli fel. ■ / Egy kimerítően hosszú, nagy em­beri és anyagi veszteséggel járó há­ború után volt az ország, a katonák lerongyolódva, éhesen, kimerültén özönlöttek haza a frontokról. Otthon a szegénységet, a nyomort találták. A nép forradalmasodott. S volt példa is: Oroszországban már győ­zött a szocialista forradalom. Mi lenne, ha a magyarok is követnék az orosz proletárokat? Az eseménye­ket siettette, hogy az orosz fogság­ból hazatértek közül sokan megis­merkedtek a kommunista eszmék­kel. A széthulló monarchiát „ősziró­zsás forradalom”, majd a proletár- diktatúra követte. A nemzetközi reakció nem nyugodott bele és kez­detét vette a Tanácsköztársaság el­leni intervenció, amely nagyban hozzájárult a proletárdiktatúra bu­kásához Nehéz a sok-sok eseményt egy köhvvben elmondani. Liptainak si­került. A népszerű, lebilincselő, tu- dománvos igénnvel megírt könyvé­ben hűen festi meg az akkori idő­ket. Történelmi realitással ír arról, hogyan vette át a proletariátus a ha­talmat, miként szervezték meg a szocialista államot, hogyan helyez­ték szocialista alapokra az ország gazdaságát, s végül miként szolgál­ták az egész nép javát azok a mű­velődési, szociális és egészségügyi intézkedések, amelyeket a. kommu­nista vezetők dolgoztak ki. A Tanácsköztársaság vezetőinek magatartását, politikai helytállásu­kat, a nép részvételét a proletár- diktatúrában, a frontokon kialakult helyzetet és a vöröskatonák hősies harcait is nyomon követhetjük a könyvben. Sok eredeti felvétel, kép teszi szí­nesebbé, elevenebbé a dokumen­tumszerű írást. I Egységbe ifjúság! A magyar ifjúsági mozgalom tör­ténetének egy igen fontos szaka­száról — 1944. október—1948. már­cius — ad hiteles képet az Egységbe ifjúság! című kötet, amelyet Gál Lajos szerkesztett és ő írta a beve­zető tanulmányt is. Az egybegyűj- tött dokumentumok olvasásával nyo­mon követhetjük azt a harcot, amely az egységes ifjúsági szervezet meg­teremtéséért folyt a felszabadulást követő években. A könyvben túl­nyomórészt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre, a Szakszerve­zeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozga- lomra, az MKP KV Ifjúsági Titkár­ságára. zenkívül a MIOT-ra, az Országos 48-as- Ifjúsági Bizottságra vonatkozó alapvető forrásanyagok találhatók. A szociáldemokrata, a kisgazda- és parasztpárti ifjúsági szervezetek, az egyházi ifjúsági egyesületek tevé­kenységének bemutatása nem volt cél. de az iratok közvetve, fő voná­sokban tükrözik politikai, nevelési céljaikat, a szervezeteikben folyó harcot a haladó és a reakciós ifjúsá­gi erők között. Tehát végül is teljes képet kapunk erről a korszak ifjú­sági munkájáról, arról, hogyan le­hetett végül is megteremteni a ma­gyar ifjúság egységét. A válogatás célja az volt, hogy a közölt iratok mutassák be a Magyar Kommunista Párt ifjúsági politiká­ját a párthoz közelálló, a párt be­folyását tükröző ifjúsági szervezetek és szervek tevékenységében. A kö­tet ennek a célnak megfelel. Igen hasznosan lehet forgatniuk, akik a magyar ifjúsági mozgalom történe­tével, a mai fiatalok nevelésével foglalkoznak. A pártélet és a pártmunka - időszerű kérdései E cím alatt lényegében egy cikk- gyűjtemény jelent meg. S mindjárt megjegyezzük, hogy a kiadó igen jól tette, hogy az utóbbi két évben főleg a Pártélet ben megjelent cik­keket összegyűjtötte, mert nagyon hiányzott egy ilyen jellegű könyv az alapszervezetek könyvtárából. A pártszervezetek vezetői nemegyszer hangot adtak, hogy kevés az olyan gyakorlati tapasztalatok alapján megjelent mű, amely a pártélet. a pártépítés időszerű kérdéseivel fog­lalkozik. E kötet betekintést enged a X. pártkongresszust követő két év pártmunkájába, a pártépítés, a párt­élet elvi, gyakorlati kérdéseibe. A kötet tekintélyes része pártdoku­mentumok. vezető pártszervek hatá­rozatai, irányelvei, útmutatói, vagy az ezek alapján kidolgozott legfon­tosabb tartalmi és módszertani kér­désekről szóló írások. Különösen Biszku Béla írására hívnánk fel a figyelmet, amely A Központi Bizott­ság határozatának szellemében cím­mel a KB 1972. novemberi határo­zatával, illetve annak végrehajtásá­val foglalkozik, hangsúlyozza: a ha­tározat egészében és részleteiben is politikai jellegű, társadalompoliti­kai jelentőségű, a munkásosztály ér­deke áll a középpontjában, s híven kifejezi a párt szövetségi politikáját, biztosítja tömegkapcsolatának erő­sítését. A KB ilyen elvek alapján vizsgálta meg a kongresszusi hatá­rozatok végrehajtását és ezeken az elveken áll — hangoztatta Biszku Béla. Akár elvi kérdésekre, akár gya­korlati pártépítő munkára keresik az olvasók a választ, a könyvből meg­kapják. Az alapszervezeti pártmun­ka, a propaganda-, az agitációs és a kulturális munka kérdései is helyet kaptak a kötetben. Hogyan lehet az új viszonyok között az alapszerve­zeti munkát fejleszteni? Erre is fe­lel több írás. Még mindig az a baj. hogy az alapszervezetek vezetői ne­hezen találják meg a működési te­rületük sajátosságaiból adódó fel­adataikat. Egyrészt nehezen tudják adaptálni a központ, vagy az őket közvetlenül irányító pártszervek határozatait, másrészt nehezen is­merik fel azokat a sajátos elvi prob­lémákat. amelyek politikai termé­szetűek, ezek igénylik a pártszerve­zet állásfoglalását, konkrét cselek­vését. A pártmunkások, a pártvezetőségi tagok, de mások is nagy haszonnal forgathatják A pártélet és a párt­munka időszerű kérdései című kö­tetet. Pártépítési kisszótár Milyen kifejezéseket használunk leggyakrabban a pártmunkában, a politikai beszélgetésekben? Ismer­jük-e valamennyinek a lényegét? Valószínű, hogy nem. A Pártépítési kisszótár ebben akar az olvasók se­gítségére lenni. A legfontosabb cím­szavakat tartalmazza. Az első szó a kötetben, amit meg­magyaráz az „adminisztratív esz­közök”, amely a szótár szerint nem más, mint: „a törvények, rendeletek, szabályok megalkotása, és azok be­tartásának törvényes eszközökkel való biztosítása. Az államhatalmi szervek egyúttal adminisztratív szervek is, amelyek sajátos ,admi­nisztratív eszközökkel’ látják el fel­adataikat”. A szótár utolsó szava a Vörös Új­ság, amely — mint tudjuk — a Ta­nácsköztársaság alatt a párt sajtója volt. Érdemes forgatná a kis kötetet, mert minden tudomány és ismeret­szak fogalmai, kifejezései szükség­képpen változnak: újak születnek, régiek elhalnak, vagy új tartalom­mal telítődnek. így van ez a párt­építésben is. Gáli Sándor 4 á 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents