Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

PESl MEGYEI 1973. DECEMBER 15., SZOMBAT <ctfírBap Vasárnap délután Rádi ók öz vetítés a könyvtárból A Magyar Rádió irodalmi osztálya holnap, ^vasárnap dél­után 14 óra 30 perces kezdet­tel Üdvözlet az olvasónak címmé', irodalmi rejtvény­műsort sugároz a téli könyv­vásár könyveiből a gödöllői Juhász Gyula járási-városi könyvtárból. A műsort Rap- csányi László vezeti, s a Kos­suth adón hangzik majd el. A könyvtárban jelen lesz Simon István Kossuth-díj as költő is, s több neves szín­művész — Aaárdi Gábor. Bo­dor Tibor. Szersén Gyula és Varadi Hédi — is fellép. Gyors megoldás — 30 gyerekért Könnyűszerkezet-óvoda épül Veresegyházon A Budapesti Építőipari Szol­gáltató Vállalat legfontosabb feladata, hogy kiszolgálja a munkásszállókat. A vállalat varrodát nyitott Veresegyhá­zon, ahol a szolgáltatásokhoz szükséges ágynemű, párna- és paplanhuzatok, függönyök ja­vítását végzik az asszonyok. Az elgondolás az, hogy 1976- ban bővítenék a varrodát és egy mosoda is nyílna mellette, amely egyben a község igé­nyeit is kielégítené. így a ké­sőbbiekben azt az épületet, amelyben most a varroda ka­pott helyet, falumúzeumnak használnák fel. ISASZEGI TÉNYEK, TERVEK Irodaépületből szolgáltatóház Aki ezt a nevet hallja: Isa- szeg, annak mindjárt a sza­badságharc jut az eszébe. Az elmúlt századokban a község bevéste nevét a történelembe. Ma is történelmet „alkotnak”. Erről beszélgetünk. Bodrogi Andrással, a nagyközségi ta­nács elnökével. Bölcsőde, óvoda — társadalmi segítséggel Különösen az elmúlt két év­tizedbem fejlődött, rohamosan a település. Az ötvenkilenc ta­gú tanács tagjai nemcsak agi- tációval, hanem személyes pél­damutatással is mozgósítanak egy-egy feladat elvégzésére. — Az idén a Móricz Zsig- mond úton levő régi, és el­avult bölcsőde korszerűsítésé­re mozgósítottak — mondja a tanácselnök. — Az eddigi 20- ról 30 személyesre bővítették. A ráfordított összeg mintegy 320 ezer forint volt, a többit pótolta a társadalmi munka. Hasonló összefogás során szü­letett a Madách Imre úton le­vő bővített óvoda, amelyben 50 férőhellyel van most több. A nagyközség óvodáiban je­lenleg 164 gyerekről gondos­kodunk. A község szépítési és fejlesztési munkáihoz sok se­gítséget ad a Pécel-Isaszegi ÁFÉSZ, a dányi Magvető Ter­melőszövetkezet és az itteni Lignifer szövetkezet. Vízvezeték - 1200 lakásba. Természetes, hogy az igé­nyek egyre növekszenek. Az a község terve, hogy az állomás mögött, az új ABC áruház meLlett korszerű 100 személyes I Sejtes Vendelné, a varroda i helyettes vezetője így tájékoz- i tat. — Jelenleg 15 asszony dol- | gözik a varrodában. Egy mű­szak van, amely reggel fél l nyolctól délután négy óráig ! tart. Még csak javításokat I végzünk, mert bele kell jönni : ebbe a munkába, de rövidesen már új függönyöket, párna- és ! paplanhuzatokat is készítünk. I Hetente egyszer hoznak mun- ■ kát Budapestről. Ellátásunk ' minden tekintetben- megfelelő, j kitűnő mosdónk és öltözőnk van. Az asszonyok nagyon -t elégedettek. S hogy valami fogalmunk legyen azért a végzett munká­ról, elmondja, hogy novem­berben például 1205 paplan­huzatot. 754 párnahuzatot és 717 lepedőt javítottak meg. Pásztor Béla tanácselnök is örömmel beszél a varrodáról, amely munkalehetőséget ad az édesanyáknak. — A nagyközség gyermekeit mind fel tudtuk venni óvodá­ba. Igaz, szeptember 1-én har­minc gyerek kimaradt, gyor­san nekifogtunk és rendbehoz­tuk a volt napközi már bon­tásra ítélt épületét, megcsinál­tuk a tetőszerkezetet, a héja­zatod építettünk mellékhelyi­ségeket, és máris megvolt a harminc gyerek helye. Ez ideiglenes megoldás, de már készülünk az új óvoda felépí­tésére. Egy 100 személyes PRE-M-ISOL könnyűszerkeze­tes óvodát szeretnénk; ebben az ügyben már tárgyaltunk az Országos Szakipari Vállalattal. A szerkezetet megvásárolnánk, aztán a helyi üzemekben dol­gozó szakemberek, szocialista brigádok tagjainak segítségé­vel állítanánk össze. Segítsé­güket ők is, és, a kisiparosok is felajánlották. Reméljük, jö­vő év végére már állni fog az épület, bár titkos reményünk az 1974 szeptemberi átadás. s Falmászó állvány „...TUDÁSOMAT HIÁNYTALANUL ÁTADJAM“ Az MGIM Santa Claraba Orvosutánpótlás Az ötéves terv 1973-as fel­adatait időarányosan befejez­ték. A tanács december 20-án ül össze, megvitatják az or­vosutánpótlás lehetőségeit és a település jövő esztendei fej­lesztési terveit. Csiba József Zombori Járws, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutatóintézet traktor- és ener- getikai osztályának vezetője a TESKO megbízásából 1971 augusztusa óta Kubában tar­tózkodott. — Hol dolgozott? — A Sánta Clara város mel­letti Univaersitat central de Las Villas nevű egyetemen, amely az ország belsejében, hatalmas mezőgazdasági terü­let közepén fekszik. — Mi volt a feladata? — Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a kubai egyeteme­ket eleve úgy szervezik, hogy egyben kutatási központok is legyenek. Ennek megfelelően hármas feladatom volt. Elő­adásokat tartottam a később majd a mezőgazdasági gépe­sítést tanító oktatóknak. Ta­nácsadóként vettem részt az egyetem agrár gépészkarának megszervezésében; a beruhá­zásoktól az építkezéseken át a tananyag kidolgozásáig. Vé­gül pedig segítettem az or­szágos kutatási feladatok ki­dolgozásában. — Ottléte alatt sikerült va­lamilyen konkrét eredményt elérni? — Amit sikeresen elindítot­tunk, az a forgatás nélküli ta­laj-művelés volt: bevezettük a mélyszántást helyettesítő mély kapálást. A kubai mezőgazdá­szait sokat hallottak az ágyá- sos paradicsombermesztésről. Már mielőtt kimentem, tud­ták, hogy az MGI ezzel fog­lalkozik. Az egyetemnek van egy mintagazdasága, elkészí­tettem számára egy rendszert, amelynek segítségével mérhe­tővé vált a gazdaságosság. — Meglepetés érte? ' — Igen, egyszer. Havanná­ban jártam egy fejlesztés alatt álló gépkísérleti intézetben. Éppen a traktorrészleget csi­nálták, ez nekem alaposan szakmába vágott. Hívtak, hogy maradjak ott néhány hónap­ra. — Kinti tapasztalatait ho­gyan hasznosítja itthon? — Alapjában ott is azokkal a dolgokkal foglalkoztam, amivel itthon. Az az egy cél vezérelt, hogy tudásomat hiánytalanul átadjam a ku­baiaknak. Kétségtelen viszont, hogy akadtak olyan felada­taim is, amelyek megoldásá­hoz hozzá kellett tanulnom. Más szóval, szakmám határ- területeit szélesítettem ki. , Egyre feljebb emelkedik az alsóparki lakótelep 10 eme­letes házának oldalán a „falmászó állvány”. Jelenleg éppen a hungarocell-ragasztást végzik, amelyre majd üvegrács kerül, s a végleges színt majd a fehér kőpor adja meg. A ház belse­jében a szakipari munkákat végzik a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. VETÉLKEDŐKKEL, KIÁLLÍTÁSOKKAL Expedíciók a járásban és Gödöllőn Az Országos Úttörőelnökség az 1973—74-es úttörőév prog­ramjai keretében hirdette meg a „Nem térkép e táj..el­nevezésű expedíciós játékot, amelynek célja az, hogy a kis­dobosok és az úttörők vonzó formában ismerjék meg szű- kebb lakóhelyüket és Magyar- országot. Mélyalom vagy ketrec? Délelőtt szavalóverseny Az erdőkertesi polistúdió Kísérletek Szárítópusztán Részlet az erdőkertesi stúdiókiálli tásrói Iglói Sarolta, az erdőkertesi DONGA-színpad vezetője el­mondta, hogy ma, szombat es­te hétkor pinceszínházukban bemutatják az „Árkádiában éltem én is” című Csokonai- emlékműsorukat; — Narrátor mondja a költő életrajzát, közben elhangza­Az oldalt irta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Ekés János nak az éppen odaillő versek. Az előadásnak összesen tizen­egy szereplője van, közöttük pedagógus, gimnáziumi tanu­ló, nyomdász, szakmunkás ... Átalakult a régi gárda. Min­dent összevetve, másfél hóna­pig készültünk erre az elő­adásra. Ma délelőtt 10 órakor ugyancsak ünnepi esemény színhelye lesz Erdőkertes, ak­kor kezdődik a Csokonai Vi­téz Mihály születésének 200. évfordulójára rendezett járási emlékünnepség és szavalóver­seny. Az ünnepség keretében a klubkönyvtárban a DONGA színpad eljátssza az este be­mutatandó műsort. És ha már a 'klubkönyvtár szóba került, megemlítjük, hogy jelenleg ott tekinthető meg a Veresegyházon • lakó Schmidka Nándor fóti gimna­zista festményeiből álló kiál­lítás, amelyet az erdőkertesi polistúdió rendezett. A poli­stúdió keretében működik a DONGA színpad, a fotoszak. kör és a képzőművészeti is. A gödöllői Kisállattenyészté­si Kútatóintézet szárítópusztai baromfi telepe látszólag kihalt. Ám az utolsó épületben ugyancsak nagy munka folyik. Asszonyok nyúlnak a ketrecek­be, s lábuknál fogva, párosá­val szedik ki a riadtan verde­ső csirkéket, s nyújtják át őket egy fehér gézből készült masz­kot viselő férfinak. Az pedig sorjában mindegyiket leméri. Három „emeleten“ A Kisállattenyésztési Kuta­tóintézet egyik legújabb kísér­letét szemléljük. Eddig ugyan­is az úgynevezett mélyalmos tartással hizlalták a broyler baromfiakat, most kísérletez­nek a gazdaságosabbnak és eredményesebbnek látszó ket­reces tartással (eddig csak a tojástermelésre fogott baromfit tartották ketrecben). A hosszú épület közepén há­romemeletes, modem, tetsze­tős ketrecsor húzódik, s ren­geteg fehér csirke nyüzsög bennük. Ez a ketrecsor az an­gol SWIFT cég gyártmánya. A lehető legelőnyösebb technikai felszerelésekkel van ellátva, a ketrecek alatt például állan­dóan mozgó, hangtalan futó­szalag halad végig, ez a trá­gyakihúzó. Odébb, a sarok fe­lé fehér színű, szemlátomást másféle ketrecek állnak egy­más hegyén-hátán. de még üresen. Ezek az NSZK-ból ér­keztek, a Lauman cég készít­ményei. Rövidesen német szakember érkezik Szárító- pasztára, az ő irányításával állítják össze ezt a ketrecsort •kör I is. hogy a kísérletek újabb ál- I lomáshoz érkezzenek. Nos, a kísérletek éppen azt igyekszenek kideríteni, hogy jó-e a ketreces tartás a hízás­ra fogott broyleréknek, meg­felelő ütemben növekszenek-e, és főként, mekkorára? Érdekes összehasonlítás Az épület másik felében ugyanennyi — hatezer — csir­ke van, csakhogy a hagyomá­nyos mélyalmon. Azokat is rendszeresen mérik, emezekkel egy időben, s a kapott eredmé­nyeket összehasonlítják. Meg­tudtuk, hogy az eddigi tapasz­talatok . szerint a növekedés mindkét tartási módszernél azonos — héthetes korukban csaknem másfél kilóra növe­kednek a csirkék — csakhogy a ketrec lakosai gazdaságo­sabban bánnak a takarmány­nyal. A súlymérések élettani szempontból is érdekesek, hi­szen segítségükkel azt is nyo­mozzák, vajon befolyásol ja-e a csirkék hízását, hogy a ketrec — „lakótelep” — hányadik szintjén élnek? ■ . A szakemberek azt szeret­nék, ha a két tartási módszer közötti verseny eldőlne a ket­recek javára, hiszen a tenyész­tés így jóval egyszerűbb, ke­vesebb munkát igényel, hiszen a ketrecsorok jóformán telje­sen gépesítettek. És amíg tnélyalmon egy négyzetméte­ren 15 csirke hizlalható, addig ketrecben 41, s ahol most 6 ezer broyler fér csak el, a ket­recek háromsoros beállítása folytán háromszor annyi, 18 ezer. Természetesen azt is ke­resik, hogy melyik ketrecfajta a legmegfelelőbb. A kísérletek még jövőre is folytatódnak. Bencsik Ernő, a gödöllői vá­rosi úttörőtitkár így tájékoz­tat. — Az expedíciós játék szé­pen kibontakozott városunk­ban. A Szabadság úti iskola Bartók Béla úttörőcsapatának ötödikesei például Budapest jobb megismerését határozták el, s akciójukat egy tavasszal megrendezendő fővárosi ki­rándulással zárják. A hatodi­kosok témája: növények, álla­tok közelről. Gödöllő termé­szeti világát tárják fel, s ösz- szegyüjtik a Rákospatak part­ján fellelhető élőlényeket, s ha szépen elrendezték a gyűj­teményt, 'ki is fogják állítani. A hetedikesek Gödöllő múlt­ját, jelenét és jövőjét, a nyol­cadikosok pedig a város ne­vezetességeit, hagyományait kutatják. Egyszóval tavaszig minden úttörő el lesz foglalva — ter­mészetesen továbbra is a ta­nulás az első — az expedíciós vállalások teljesítésével. Már­ciusban aztán sor kerül majd az expedíciós őrsök vetélke­dőjére, majd májusban őrsi krónikák és csapatnaplók ván­dorkiállítására, A Gödöllői Járási Úttörőel­nökség a járási hivatal műve­lődésügyi osztályával közösen pályázatot írt ki az úttörők­nek a kevésbé ismert népmű­vészek és a községek életében jelentős szerepet játszó sze­mélyek felkutatására. A másik közösen rendezendő pályázat a nyelvművelő-vetélkedő, amely ugyancsak sokat segít az ex­pedíciós vállalások teljesítésé­hez. Ez a vetélkedő két sza­kaszra oszlik, írásbeli elődön­tőre és szóbeli vetélkedőre. Ennek az a célja, hogy a gye­rekek összegyűjtsék a helyi népi szavakat, kifejezéseket, a sajátos földrajzi elnevezéseket, tárgymegjelöléseket. A legjobb anyagot összeállítók aztán majd 1974 február végén szó­ban is. összemérik erejüket, is­mereteiket. A járás úttörői egyéb érde­kes expedíciós vállalásokat is tettek. Vannak, akik a ma­gyarországi várak történetét kutatják, mások, például a túrái úttörők a nagyközség és a környező települések megis­merésére törekszenek. I óvodát építenek. A munkála­tok még a mostani tervidő­szakban megkezdődnek. Ám nézzük, még hogyan fejlődik tovább a nagyközség? — Az idén kezdtük el a bel­vízrendezési munkálatokat. A Pest megyei Tanács kétmillió forintos támogatást adott. Jö­vőre a szolgáltatás fejlesztése érdekében a Lignifer szövet­kezet jelenlegi székházét és üzemi épületeit korszerű szol­gáltatóházzá alakítjuk át. A szövetkezet új telepe ugyanis hamarosan elkészül. A Pest megyei Tanács ezt is pénzzel támogatja. Községünkben az egészségügyi ellátás kielégítő. Jó az ivóvízellátás Is, a veze­ték az egész községet behálóz­za, jótékony hatását 1200 la­kásban élvezik már. Megoldat­lan viszont a szennyvízelveze­tés. E sürgető feladat megol­dásán jelenleg is fáradozik a tanács, s arra a véleményre jutottunk, hogy a lakossághoz fordulunk, megkérdezzük vé­leményüket, mert anyagi hoz­zájárulásuk nélkül semmire sem juthatunk. Sok gondot okoz a közvilá­gítás. A II. világháború ide­jén erősen megrongálódott ve­zetékeket akkor összekötözték, felújításuk nem történt meg, így a legkisebb vihar során is sötétbe borul a község.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents