Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-15 / 293. szám
1973. DECEMBER 15., SZOMBAT "‘%/6Vfop A munkások legyenek részesei a vállalatok vezetésének A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Főcze Lajos, a KISZ központi bizottságának titkára is. Első napirendi pontként Drecin József, az. Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta a tanácsülést az 1974, évi népgazdasági tervről, majd a tervvel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat Herczég Károly, a SZOT titkára elemezte. Csak közös munkával Mint mondotta, a szakszervezetek légion tusaim leiaaaía, hogy segusek a termelés hatékonyságának növelését, a dolgozok elet- és mankaKörülmé- nyeinek javítását. Énhez a vállalatok és a szakszervezetek szoros kapcsolatára, együttműködésére van szükség. Közös munkával lehet csak javítani a munka szervezettségét, a versenymozgalomban rejlő tartalékok feltárását, a jó munkához, a jó légkörhöz elengedhetetlenül szükséges üzemi demokrácia kiteljesedését. Nagy segítséget jelent, hogy a Minisztertanács megszabta az állami és gazdasági vezetők feladatait, kötelességeit az üzemi demokratizmus továbbfejlesztésére. Bár jelentős késéssel, de várhatóan a jövő év elején a minisztériumok is kellő eligazítást adnak vállalataik igazgatóinak a kormányhatározatból adódó feladataik végrehajtására. Ez annál is inkább szükséges, mert az üzemi demokrácia fejlődése elmaradt a szocialista demokrácia általános kibontakozása mögött. Az eddiginél is többet kell tehát tenni azért, hogy a munkások részeseivé váljanak a vállalatok vezetésének, jobban bekapcsolódjanak a gazdálkodás ellenőrzésébe. Gyorsuló jövedelemnövekedés A népesedéspolitikai kérdéseiket logtatkozva az etóadó kiemelte, nogy a szakszervezetek jogosnak tartják azt az igényt, hogy a szabályozók kiigazítása során,az eddigieknél jobban vegyék\ figyelembe az ágazati, iparági sajátosságokat. Ezzel a közgazdasági szabályozórendszer stabilitása is jobban biztosítható. Elmondotta a továbbiakban, hogy folyamatban van a munkaidő-csökkentés előkészítése azokon a területeken is, ahol arra eddig még nem került sor. Ezután utalt arra, hogy á jövő évi népgazdasági terv megkülönböztetett figyelmet fordít a fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilitására. Mint mondotta, e törekvést a szakszervezetek jelentősen segíthetik azzal, ha fokozottan bekapcsolódnak az áreilenőr- ző munkába, szorosabb kapcsolatokat építenek ki az állami árellenőrző szervekkel. A kereskedelmi, a .textil-, a ruházati és a bőripari szakszervezet a vállalatokkal együttműködve sokat tett például azért, hogy gyermekruházati cikkekből zavartalan legyen az ellátás, és az árak is viszonylag stabilak maradjanak. Hasonló kezdeményezéseket javasolt a SZOT elnöksége más szakszervezeteknek is. Végül a különböző érdekek összeütközésének problémakörét érintette. Mint mondotta, a szakszervezeteknek az egyéni és a csoportérdekeket úgy kell védeniük, hogy a társadalmi érdek elsődlegességét a legcsekélyebb mértékben se sértsék meg. Együttműködve a KISZ-szervezeSekkel A beszámolót széles körű vita követte. Második napirendi pontként Gál László, a SZOT titkára a dolgozó ifjúság körében végzett szakszervezeti munkáról terjesztett elő jelentést. Elmondotta, különösen az MSZMP Központi Bizottságának 1972 novemberi határozata nyomán javult a munkásfiatalok bérezése, jobb lehetőségeik nyíltak arra, hogy lakáshoz jussanak, s a népesedéspolitikai intézkedések is kedvezően éreztették hatásukat. A szakszervezetek is fokozott figyelmet fordítanak a fiatalok helyzetére. E munkában tovább kell fejleszteni az együttműködést a KlSZ-szer- vezetelckel. Igen fontos, hogy a fiatalokat fokozottan bevonják a vezetésbe. Ami a szakszervezeteket illeti, a választott testületekben a fiatalok számának növelését tervezik. Arra kell törekedni, hogy a fiatalok közéleti emberekké váljanak, s ezt csupán helyes és tartós nevelőmunkával lehet elérni. Az alapvető feladatok közé tartozik a dolgozó fiatalok politikai és szakmai műveltségi színvonalának ' emelése. A munkásifjúság általános szakmai műveltségének, szocialista elkötelezettségének erősítése egyik' alapja annak is, hogy a munkásfiatalok köréből tervszerűen mind többen váljanak alkalmassá vezető funkcióra. A tanácsülés mindkét beszámolót elfogadta, majd jóváhagyta a SZOT elnökségének 1974. évi munkatervét is. Elfogadásra javasolták Ülést tartott az országgyűlés terv- éi költségvetési bizottsága Az elmúlt évek gazdasági fejlődése azzal bíztat, hogy a negyedik ötéves terv céljainak teljesítéséhez kedvezőek a feltételek. A jövő évi költségvetés tervezete ezekre alapoz, és eredményes végrehajtása jelentős hozzájárulás lehet a szocializmus építéséhez — így összegezhetők azok a képviselői vélemények, amelyek pénteken hangzottak el az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülésén. A dr. Bognár József elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke is. Tausz János (Pest megye, 22. budakeszi választókörzet), a külügyi bizottság, dr. Pesta László a szociális és egészség- ügyi bizottság, Ínokai János az építési és közlekedési bizottság, dr. Varga Pálné az ipari bizottság, Gyurkó László a kulturális bizottság, dr. Molnár Béla a mezőgazdasági bizottság, míg dr. Novák Pálné a kereskedelmi bizottság nevében szólalt fel, ismertetve képviselőtársaiknak véleményét. Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, a jövő évi állami költségvetés főbb összefüggéseit ismertette, majd a terv- és költségvetési bizottság tagjai fűztek véleményt az elhangzottakhoz. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot elfogadta, s azt az országgyűlés jövő heti ülésszakán is elfogadásra javasolja. A vitában felszólalt Novák Béla (Pest megye, 23. pilisvö- rösvári választókörzet), Csör- gits József, Sas Kálmán, Pályi Sándorné, Pécsi János, dr. Szabó Kálmán, és Ollári István országgyűlési képviselő. tek messzemenően egyetértenek az ezzel kapcsolatos kor- jnányintézkedéseakel. Kérte a tanácsülést, bízza meg a SZOT elnökségét azzal, hogy dolgozza ki a népesedéspolitikával kapcsolatos szakszervezeti tennivalók irányelveit. A szakszervezetek támogatják a párt Központi Bizottságának állásfoglalását, amelyben kimondja, hogy az ötéves terv hátralevő időszakában, s így már 1974-ben is, gyorsuljon a lakosság jövedelmének növekedése. Hasonlóképpen támogatják a szakszervezetek annak az elvnek az érvényesülését, hogy tovább enyhüljenek a bérfeszültségek. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi munkások bérezésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Az előadó utalt arra, hogy várhatóan 1975-ben vezetik be a szakmai bérek országos táblázatát. Ennek előkészületei folyamatban vannak. A szakmai bértáblázatot a jövő év első felében tárgyalja a Minisztertanács. A jóváhagyás után a bértáblázat nyilvánosságra kerül, ezt tehát a vállalatok jóval a bevezetés előtt tanulmányozhatják. Figyelemmel az ágazati sajátosságokra A közgazdasági szabályozó- rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a SZOT titkára elmondotta, hogy a SZOT elnöksége is kidolgozta álláspontját, javaslatait. E javaslatok elsősorban a tervszerűség fokozását, a reálisabb ártervezést, a korszerű technikát alkalmazó nagyvállalatok jövedelmezőségét, a nyereség és a bér eddig túlzottan szoros kapcsolatának további feloldását, a vállalati jóléti alapok dinamikus szinten tartását segítik. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a szabályozók még jobban szolgálják a nemzeti jövedelem létrehozásában legdöntőbb feladatokat ellátó nagyvállalatok, a nagyüzemi munkásság érdekeit, keresetük további dinamikus növekedését. A szakszervezeA beszámoló taggyűlések után Őszinte légkörben - fokozott aktivitással A X. pártkongresszus határozatának megfelelően ez idén is megtartották párt- alapszervezeteink a beszámoló taggyűléseket. A taggyűlések politikai, szervezeti előkészítése és lebonyolítása jó volt, pártszervezeteink felhasználták a korábbi évek tapasztalatait, a járási, a közbeeső pártszervek és alapszervezetek vezetőségei fő feladatként kezelték a taggyűlések előkészítését, szervezeti lebonyolítását. Ennek következményeként a taggyűlések a tavalyinál magasabb színvonalúak voltak. A megyei, járási választott testületek tagjai, az apparátus dolgozói és az aktívák révén minden taggyűlésen képviseltette magát magasabb pártszerv. A megyei pártapparátus tagjai mintegy 160 alapszervezeti taggyűlésen vettek részt, s ezeken közvetlen tapasztalatokat gyűjtöttek. Megközelítőleg 1300 alapszervezet tartott Pest megyében beszámoló taggyűlést. Ezeken megjelent a párttagság 84 százaléka, ami az előző évhez képest mintegy 9 százalékos növekedést jelent. A megjelenés aránya legjobb volt a budai, ceglédi, dabasi, ráckevei, szentendrei járások, valamint Szentendre és Vác városok, a Csepel Autógyár pártszervezeteinél. Valamennyi taggyűlés megvitatta a vezetőség beszámolóját, ezen túl 160 alapszervezetben 244 új párttagfelvételt tárgyaltak meg, illetve hagytak jóvá. Az alapszervezetek egynémelyikében új titkárt, vagy új vezetőségi tagot választottak. Az alapszervezetek többségében aktívákat jutalmaztak meg, illetve köszöntötték a tagságuk 25. évéhez elérkezett párttagokat. A taggyűléseket nyugodt politikai légkör, a pártszerűség, a párttagság felelősségérzete, őszinte véleménynyilvánítása jellemezte. A jó beszámoló, a megfelelő légkör és hangulat biztosította, hogy a beszámolót követő vitában a felszólalók bátran, őszintén és nyíltan, a segíteni akarás szándékával mondták el véleményüket a munkáról, javaslataikat a hiányosságok felszámolására, a munka megjavítására, A beszámolók előkészítését a pártszervezetek túlnyomó többségében a taggyűlések megszervezése során pártcsoport-értekezletek előzték meg. Ezeken értékelték a párttagok személyenkénti munkáját, a pártmegbízatások teljesítését, s véleményt mondtak a vezetőség, illetve az egész alapszervezet munkájáról. A pártvezetőségek tagjai részt vettek ezeken az értekezleteken és a véleményeket, javaslatokat felhasználták a beszámolók összeállításánál. Tartalmukban is szinte valamennyi helyen felülmúlták a beszámoló taggyűlések tavalyi színvonalát. Különösen tartalmas és jó taggyűlések voltak az ikladi Műszergyárban, a Mechanikai Műveknél,- a Pestvidéki Gépgyárban, a szentendrei Papírgyárban, a dunabogdányi ÁFÉSZ- nál, a Csepel Autógyárban, a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben. A beszámolók többsége kollektív munkával, a vezetőségi tagok közreműködésével készült, s zömükben tartalmasak, értékelők, elemzők voltak. Az alapszervezet jellegének megfelelően sajátos fel- ádatokat is tárgyaltak. Valamennyi beszámoló foglalkozott a párt belső életének értékelésével, ezen belül az alapszervezeti pártmunka eredményeivel, hiányosságaival, feladataival, valamint a párthatározatok végrehajtásának tapasztalataival, politikai, ideológiai kérdésekkel, a pártfegyelmi helyzettel, a tagfelvételi munkával, a pártcsoportok, a reszortvezetők tevékenységének értékelésével. A beszámoló alapjául a párt Központi Bizottságának tavaly novemberi és a Politikai Bizottság ugyancsak tavaly novemberi és a KB-titkárság tavaly decemberi határozata, illetve állásfoglalása szolgált. A termelő jellegű alapszervezeteknél a pártélet kérdései mellett értékelték a gazdaság- politikai célkitűzéseket, elsősorban a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának végrehajtását s a munka- és üzemszervezés, a munkafegyelem, a bérintézkedések végrehajtásának tapasztalatait, a pártvezetőség és a gazdasági vezetés kapcsolatait. A tömegszervezetek pártirányításának kérdéseivel, a tömeg- szervezetekben dolgozó kommunisták munkájának értékelésével is foglalkoztak. Mindamellett meghatározták a beszámolók a jövő évi feladatokat is. összesen 500 Pest megyéi alapszervezetben dolgoztak ki és fogadtak el határozati javaslatot, a többi helyen a beszámolóban megfogalmazott feladatokat emelték határozattá. A taggyűlések vitáiban a megjelentek 32 százaléka vett részt. Az aktivitás tehát jónak mondható. Tovább nőtt a párttagság érdeklődése, aktivitása, hiszen 3,3 százalékkal többen szólaltak fel, mint tavaly. A felszólalásokat az őszinte, nyílt véleménynyilvánítás, a pártszerű bírálat és a segíteni akarás jellemezte. Csaknem minden felszólaló kifejezésre juttatta, hogy a beszámolók reálisan tükrözték az alapszervezeti munka eredményeit, hiányosságait -egyPúja Fri hazánk új külügy A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttes javaslatára, Péter Jánost — érdemei elismerése mellett, más fontos közéleti megbízatása miatt — felmentette külügyminiszteri tisztségéből. Púja Frigyest felmentette a külügyminiszteriumi államtitkári tisztségéből és megválasztotta külügyminiszternek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józsefet külügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. Púja Frigyes külügyminiszter Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esiküt. Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Péter János. ★ ★ ★ Púja Frigyes 1921-ben született kisparaszti családban. Eredeti foglalkozása betűszedő. 1934—45 között nyomdában dolgozott. 1944-ben lépett a pártba. 1966-ban a IX. kongresszus a Magyar Szocialista Murikáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. 1945—46-ban a Magyar Kommunista Párt battonyai járási szervezetének titkára volt. 1946-ban az MKP Csa- nád megyei Bizottságának tagjává választották. Itt dolgozott 1949-ig, amikor a kinevezési és alkalmazási bizottság osztályvezető-helyettesévé nevezték ki. 1949—53 között a Magyar Dolgozók Pártja KözpontiVe- zetőségének alosztályvezetője volt, közben kétéves, pártfőiskolát végzett. 1953-ban megbízták a Magyar Népköztársaság stotíkhólmi, majd 1955-ben bécsi követségének vezetéséuránt, és jól határozták meg a további feladatokat. Különösen jó hatást váltott ki, ahol a vezetőség beszámolója kommunista önvizsgálatot, értékelést is tartalmazott, vagy viszonthallották a pártcsoport- értekezleteken elhangzott értékelést, a pártcsoportok véleményét és javaslatait. A felszólalók közül sokan szorgalmazták a párthatározatok végrehajtásának körültekintőbb szervezését, a határozat végrehajtásának következetesebb ellenőrzését. Leginkább kiemelték a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának végrehajtása mellett a titkárság állásfoglalásának teljesítését, amely az alapszervezetek munkájáról szól. Számos helyen hangoztatták azt a véleményt, hogy a pártvezetőségek továbbra is következetes szigorral járjanak el a pártmunkát elhanya- golókkal szemben. Ezért is tulajdonítottak nagy fontosságot a pártfegyelem, a párt cselekvési egységének erősítésére, a pártdemokrácia és az üzemi demokrácia fejlesztésének szorgalmazására. A felszólalásokban nagy hangsúlyt kapott a politikai, ideológiai munka, ezen belül a pártoktatás színvonalának emelése is. A budai járásban több helyen javasolták, hogy a felsőbb szervek vizsgálják a pártoktatás anyagát, tematikáját, mert a jelenlegit nem tartják időszerűnek. A felvetett kérdé. sek között szerepelt a Politikai Bizottság november 21-i határozatának végrehajtása is a fizikai munkások párttaggá nevelése érdekében. E munkában nagyobb szerepet kell kapniuk a pártcsoportoknak. A termelési morál, a munka- fegyelem további javítása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a szocialista munkaverseny fejlesztése ugyancsak sokat említett téma volt. Az észrevételek mellett néhány' helyen azért bírálták a pártvezetőséget, mert* nem foglalkoznak kellően a párt_ tagság informálásával, a pártcsoportok tevékenységével, a pártmegbízatások értékelésével. 1959-ben külügyminiszterhelyettessé nevezték ki, 1963- ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője lett. 1968-tban a külügyminiszter első helyettesévé, majd 1973-ban külügyminisztériumi államtitkárrá nevezték kivel, a pártrendezvények előkészítésével. Egyes helyeken bírálták a csúcsvezetőségeket, mert nem foglalkoznak megfelelően, nem segítik eléggé az alapszervezeti munka színvonalának emelését, a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. Bíráltak egyes gazdasági vezetőket is azért, mert még ma is döntenek igen fontos kérdésekben anélkül, hogy ismernék a pártszervezet véleményét, állásfoglalását. így például a monori, a budai járás néhány helyén nem veszik figyelembe az alapszervezet véleményezési jogát, következésképpen nem engedik érvényre juttatni. V alamennyi alapszervezet tevékenységéről az irányító pártszervek írásban készítették el értékelésüket, véleményüket, s ezt az irányító párt- szervezet képviselői a taggyűlésen szóban mondották el. Ezek az értékelések tartalmazták az alapszervezetekben egy év alatt elért változásokat,^ az alapszervezeti munka fejlődését, a tavalyi problémák megoldásának hatásfokát,' valamint az alapszervezettel szemben támasztott jövő évi követelményt. A párttagság — a vezetőségek is — egyetértettek a felsőbb‘szervek értékelésével, iránymutatónak tartották azokat. Összességében tehát a beszámoló taggyűlések politikai, szervezeti előlcészítése jó volt, a taggyűlések tartalmasán zajlottak le, a tagság megfelelő arányú megjelenésével, jó aktivitásával, nyílt, őszinte, pártszerű légkörben. Mindez arra mutat, hogy a pártvezetőségek és a tagság döntő többsége megértette a beszámoló taggyűlések jelentőségét, felismerte, hogy a beszámoló taggyűlések elősegítik az alapszervezeti munka színvonalának emelését, a hatékonyabb pártélet kialakítását. Azt, ami felé továbbhaladtunk most, a beszámoló taggyűlések tapasztalataival is megerősödve. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője
