Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

1973. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK 3 fűi utc > J fii fap A Minisztertanács határozata után A megyei tanács-vb napirendjén Elkészült a ráckevei JÖVŐRE: MELEGVIZŰ STRAND Pest megye 1974. évi költségvetése Január 11 -re összehívják a tanácsülést December elején a Minisz­tertanács jóváhagyta a rácke­vei Duna és üdülőkörzete re­gionális rendezési és vízgaz­dálkodás-fejlesztési tervét. A határozat kimondja: ebben a körzetben a jelenlegi 50—55 ezer helyett 140—150 ezer em­ber számára kell lehetővé ten­ni az üdülést. A terület fő elosztó és ellátó központja: Ráckeve. Erről beszélgettünk Tóth Gáborral, Ráckeve tanácsának elnökével. — A Minisztertanács hatá­rozata ösztönzést ad mun­kánkhoz. A tavasszal próba­fúrásokat végeztettünk a köz­ség északi részén. A kutató­munkát siker koronázta: a nyár elejére 900—1100 méter mélységben 43 fokos termál­vizet találtunk. Először csak a kútfúrók fürödtek benne, majd a közvetlen környék la­kossága, a nyár végére azon­ban olyannyira híre ment, hogy a község legtávolabbi ré­széből is ide jártak fürödni az emberek. Akkor határoztuk el, hogy itt — egy percnyire a HÉV-állomástól — üdülőterü­letet létesítünk. A tervek már elkészültek — s a szekrényből vaskos iratköteget húzott elő, Munkástudat — munkásérzés Felismerték a cél korszerűségét Szocialista brigádok a dunakeszi járműjavítóban A megyei tanács vb amel­lett foglalt állást, hogy to­vábbra is csak olyan nagy be­ruházásokhoz kezd hozzá, amelyekhez elegendő pénz­alappal rendelkezik. Az 1974. évi tervnek továbbra is az á célja, hogy a párt- és kor­mányhatározatokba foglalt po­litikai, gazdaságpolitikai elvek érvényesüljenek a fejlődés so­rán. A tanácsok költségveté­sének bevételi szerkezetében jövőre nem lesz változás. Ugyanazok a szabályozóik ér­vényesek, amelyek 1973-ban meghatározták a bevételi for­rásokat. A lakosság érdekében Kórház, szakorvosi rendelő­hálózat bővítése, napközik, is­kolák, csecsemőotthonok, gaz­dasági feladatok, Város- és községrendezés, népművelési tennivalók segítése — mind szerepel a költségvetésben. Különös figyelmet fordítottak a tervezésnél a lakossági el­látási színvonalnak emelésére. Külön foglalkoznak az állami lakásépítéssel. A számítások szerint 1205 lakás befejezését tudják biztosítani. Az 1973— 74. években a lakásépítéseik­nél foglalkoztatott építőipari szervezetek építési üteme ál­talában kielégítő, de a koráb­bi két esztendő lemaradásait Eredményes két esztendő Gödöllőn A gödöllői járási tanács munkáját négy esztendővel ez­előtt vizsgálta meg a megyei végrehajtó bizottság. Az ak­kori tapasztalatokat és a já­rási hivatal mai tevékenységét értékelve a vb megállapítot­ta, hogy elismerésre méltó fejlődés a jellemző. Mind a káderfejlesztésben, mind a községek irányításában, a közügyekért való tenni aka­rásban szembetűnő a változás. Példaként említették a többi között, hogy a hivatali appa­rátus szakmai képzettsége jobb a megyei átlagnál. A hivatal belső egységeinek vezetése va­lamennyi ágazatban hosszabb távra megoldott. Eredménnyel segíti a helyi tanácsok önál­lóságának érvényesülését. Az elmúlt két esztendő alatt kialakultak a hivatal hatósági és felügyeleti feladataiból adódó újszerű munkamódsze­rek. Jó a hivatal dolgozói kö­zött a munkaszellem, jól szol­gálják a járás ügyét. Az osz­tályok az ügyrendnek megfe­lelően tevékenykednek. Jó a hivatal, valamint a tanácsok kapcsolata a lakossággal. 1971- ben 130 forint, 1972-ben 219 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A jelölőgyűlések idején mintegy 3317 javaslatot tettek a helyi tanácsok számára a lakosok. Jelentős részüket megvalósí­tották, és még ma is napiren­den tartják a megoldható ja­vaslatokat. A járási hivatal rendszere­sen foglalkozik a helyi taná­csokkal. Túl a személyes kap­csolaton, időről időre ellenőr­zik a munkájukat, s célvizs­gálataik eredménnyel járnak. A hivatal megalakulása óta tizenegy általános vizsgálatot tartottak. Eredményes volt a közös tanácsok és a nagyköz­ségek kialakítása. A hivatal életében fontos helyet foglal el a szövetkeze­tek felügyelete, hiszen a járás területén húsz mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet, négy ÁFÉSZ, öt ipari, két lakás- szövetkezet működik. Eddig Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége már nem tudják pótolni, s így, sajnos, az ötödik ötéves terv időszakára is átnyúlik majd a tervezett lakások egy részének megépítése. Nagy helyet szentelnek a vízgazdálkodásnak és a csa­tornahálózat bővítésének. Már 1974-ben elkezdik az ötödik ötéves terv során építendő több szintes lakótelepek elő- közművesítését: Cegléden, Gö­döllőn, Nagykőrösön, Százha­lombattán, Szentendrén, Bu­daörsön, Dunakeszin, Sziget- szentmiklóson. Folytatják a vízhálózat építését a Galga mentén, továbbá Fóton, Mo­gyoródon, Csömörön, a kistar- csai regionális vízmű területén és így tovább. Folyamatban van a csatornahálózat építése Dunakeszin, Vecsésen, Nagy- kátán, Aszódon. Előrelátható­lag Pomázon, Budaörsön, Ráckevén megkezdődik a csa­tornahálózat lefektetése. A vaskos tervezet a megye életének minden területére ki­terjed. Járásonként, sőt köz­ségenként, városonként mérle­gelték a tennivalókat. Január­ban a tanács jóváhagyása után ismét megkezdődik az új harc: a meglevő forintok­ból minden előre tervezett be­ruházás megvalósuljon, s mint ahogy már szokássá vált, ter­ven felül teljesedjen. tizenegy általános törvényes­ségi felügyeleti vizsgálatot és tixen'külgái célvizsgálatot vé- geztel«^™agy gondot fordítot­tak az árhatósági munka színvonalának javítására. Évente mintegy 150 esetben (a községek általában 60—80 eset­ben) ellenőrzik a kereskedel­mi hálózatot. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az ügy­intézés színvonala és gyorsa­sága javuló tendenciát mu­tat. Csökkent a fellebbezéseik száma, és a 30 napon túl in­tézett ügyek száma nem éri el az egy százalékot. A vb külön kiemelte a hi­vatal általános iskolai fej­lesztési programját, misze­rint két évvel ezelőtt még 80 szükségtanteremben taní­tottak, mára ez felére csökkent A harmadik öltéves terv so­rán mindössze 15 községben vollt vezetékes ivóvíz, mára a lakosság 60 százaléka része­sül vezetékes ivóvízben. Határozatba foglalták azon­ban, hogy a sok eredmény mellett fordítsanak nagyobb gondot az apparátus politikai nevelésére, emeljék a politi­kai képzettség színvonalát. Felhívták a figyelmeit arra, hogy az építéshatósági ügyek intézését gyorsabbá és haté­konyabbá kell tenni. A többi között kimondották, hoey a szövetkezetek törvényességi felügyeleténél a megelőző munkára is ügyelni kell. Szor­galmazták a járási hivatal és a városi tanács még szoro­sabb együttműködését, azt, hogy keressék meg azokat a lehetőségeket, amelyek közös munkájukat még eredménye­sebbé teheti. A végrehajtó bizottság meg­vitatta az Észak-Pest megyei Tsz Szövetség munkáját is. Eddigi tevékenységéért elis­merését fejezte ki. Beváltotta azokat a reményeket, ame­lyeket munkájához fűztek: a szövetség 37 tsz-ében és 4 szakszövetkezetében jól látja el érdekképviseleti feladatát. A szocialista brigádmozga­lom nagyszerű közösségi célok foglalata, szinte felsorolni sem lehet, hogy mennyi eredmény származik a hármas jelszót el­fogadó és fokozatosan megva­lósító kollektíváktól. Csak pél­dálózó felvillantására vállal­kozhatunk a mozgalom rejtett és egyre kevésbé rejtett lehe­tőségeinek: a szocialista bri­gádban a közösségi érzés és tudat erősödhet, az egységes gondolkozás és cselekvés vál­hat meghatározóvá, a munkás tulajdonosi viszony kézzelfog­ható' gyakorlat lehet, e formá­ban könnyebb a munkássá vá­lás, gyorsabban felismerhető a munkásság érdeke — vagyis az egységes, korszerű munkásosz­tály alakulhat ki e mozgalom­ban. A sokféle adottság és le­hetőség közül ebben az írás­ban csak kettőt elemzőnk: mi­lyen szerepet játszik a mozga­lomban a munkástudat, a munkásérzés? Példáinkat a MÁV dunakeszi Járműjavító­jában gyűjtöttük. Több tízezer őrá — társadalmi munkában * Elöljáróban ismerkedjünk meg a járműjavító brigádmoz­galmának számszerű eredmé­nyeivel: a gyárban 89 kollektí­va, 1224 dolgozó vesz részt a mozgalomban. Közülük tavaly két brigád érdemelte ki az aranykoszorús jelvényt, há­rom az ezüstöt, 29 pedig a bronzfokozatot. A legjobbakat a gyár összesen 175 ezer fo­rinttal jutalmazta. Ök azok, akik tízezer órákat dolgoztak nemes célért társadalmi mun­kában, akik a versenyeket kezdeményezték, akik agyukat és szívüket állították csatasor­ba, ha felismerték a cél nagy­szerűségét. Az. agy, a munkástudat na­gyon fontos záloga a sikerek­nek. A munkáskezdeményezé-' sek megvalósítása nélkül szin­te lehetetlen jó gyári ered­ményt produkálni. Nos a bri­gádok ötleteiket, javaslataikat,' gondolataikat is az üzem ren­delkezésére bocsátották, szel­lemi termékekkel gazdagítva a mozgalmat. íme, néhány kira­gadott példa a munkástudat megnyilvánulásai közül: a IV- es gyárrész Nagy Gábor ve­zette Petőfi Sándor szocialista brigádja a forgóváz forgatóbe­rendezésének elkészítését vál­lalta. A Vinete Dániel vezet­te November 7 brigád saját munkájának megkönnyítésére ütközőforgató hegesztőkészü­léket készített. A Tompa Sán­dor vezette Zrínyi Miklós kol­lektíva a homloklemezek le­nyomószerszámának megmun­kálását nagy leleményességgel végezte, ami kocsinként húsz óra megtakarítást eredménye­zett. A példák önmagukért be­szélnek: a munkástudat ötletei állandóan korszerűsítik a ter­melés folyamatát, egyszerűbbé, biztonságosabbá teszik a rész­munkákat, könnyebbé a fizikai erőfeszítést, s mint az utolsó példa — a húszórás megtaka­rítás — igazolja a javaslatok jelentős gazdasági hasznot is hoznak. Még inkább fokozni kell tehát a munkások aktivi­tását, mert ötleteik, újításaik jól egészítik ki a műszakiak kezdeményezéseit, végső soron a javaslatok a gyári belső tar­talékok feltárásához vezetnek. Ez pedig az egyik, ha nem a legfontosabb feltétele a szerve­zett, hatékony, gazdaságos, nyereséges termelésnek. Segítőkészség, együttérzés Térjünk át másik fogalmunk a szív, a munkásérzés elemzé­séhez. Ez a gondolatikör nem­csak tettekben megnyilvánuló segítőkészséget, együttérzést ölel föl, hanem e cselekvések hatására kialakuló belső ne­mességet, közösségi érzést is, amely nem kevésbé értékes, mint maga a tett. E témában beszéljenek a példák: az I-es gyáregység Asztalos János bri­gádja a budapesti Bolyai gyer­meknevelő intézet patronálója, a Karikás Frigyes szocialista brigáddal együtt. A Dömény Károly vezette Béke és barát­ság szocialista kollektíva egy nyolcvan éven felüli magányos asszony ház körüli munkáit, kertgondozását végzi. A Jusz­tin László vezette Bláthy Ottó brigádja egy négycsaládos munkatársuk gyermekeinek üdülési költségeit viselte. A III-as gyárrészleg Tóth Gyula vezette Bánki Donát szocialis­ta brigádja a Fóti Gyermek- városból egy árva kislány pat- ronálását vállalta. A Poniczki Károlyné vezette Dobó Kata­lin brigád öt iskolás tanulót látott két napon át vendégül. A munkásérzés sok minden­re képes, pótol ma még meg­oldatlan szociálpolitikai fel­adatokat, hátrányos helyzetű gyerekeket, magányos, maga­tehetetlen öregeket ajándékoz meg a gondoskodás boldog tu­datával — s ez társadalmi eredmény, erről sem ma, sem a jövőben nem mondhatunk le. De ezzel teljesen egyenér­tékű a munkások jellemének tisztulása, az érzelem gazda­gítása, az együttérzésből, a cselekvő segítőkészségből ere­dő személyiségi nemesedés. Er­ről sem mondhatunk le, hiszen a vezető osztály tagjai válnak tulajdonságaikban is követen­dőkké. Kötődnek az üzemükhöz Leírtuk, hogy a szocialista brigádokban a közösségi érzés és tudat erősödhet, az egysé­ges gondolkozás és cselekvés válhat meghatározóvá. És hogy ez milyen eredményekhez ve­zet?? Beláthatatlan sikerek­hez! Sikerekhez a termelésben, a gazdálkodásban, a munkafe­gyelemben, a szervezésben, a munkakörülményekben, az üzemi demokráciában, az ér­dekvédelemben, a vezetésben, a tulajdonosi tudat erősödésé­ben, az igazságosságban, a gyárhoz való ragaszkodásban, a fluktuáció csökkenésében, az optimális munkahelyi légkör­ben. A felsorolás két fogalmát fénnyel is alátámasztjuk: von­zóbbá vált a dunakeszi MÁV Járműjavító, javult a munka­helyi légkör, hiszen az elmúlt időszakban öt hónap alatt száz dolgozóval nőtt az üzem lét­száma. F, P. amelyből sokatmondó térkép- vázlatokat emelt ki.' — Elsőként egy tízszer ti­zenhét méteres, olasz típusú Castiglione medence, amelyet a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat útján már megren­deltünk. A medencét az anya­gok megérkezése után tizenöt nap alatt építi meg az olasz cég. Terveink szerint 1974. áp­rilis 30-ra a szükséges 960 ezer forint — saját erőforrá­sunkból — a rendelkezésünk­re áll O Jövő nyáron tehát a für- dőzők már használatba vehe­tik? — Nemcsak ezt, hanem a mellette építendő hagyomá­nyos medencét is, amelynek elkészülési határideje május 31. S ugyancsak erre az idő­re tető alatt lesz az öltöző is. Ugyanis 1974-re két és fél mil­lió forint üdülőhelyi támoga­tást 'kapunk a megyed tanács­tól. • További tervek? — Lehetőséget nyújtunk ki­lenc, egyenként kétszáz sze­mélyes üdülő építésére, köz­vetlenül a strand szomszédsá­gában. Máris több vállalat ke­resett meg bennünket ebben az ügyben. Ugyanakkor a strand másik oldalán két kempingtábort szeretnénk lé­tesíteni. És felépülne termé­szetesen egy szolgáltató kom­binát és egy sporttelep is ezen a területen, amely a tel­jes befejezés után egyszerre több mint kétezer ember szá­mára biztosíthatja a pihenést és felüdülést. P. P. A 25 éves MTESZ jubileumi közgyűlése Szerdán tartotta jubileumi közgyűlését a megalakulásán nak 25. évfordulóját ünneplő Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége az Építők Szakszervezetének Dó­zsa György úti székházában. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Kisházi Ödön, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, az MTESZ el­nöke, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Erdey- Gruz Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke és Osztrovszki György, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese. Dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára számolt be a szövet­ség negyedszázados tevékeny­ségéről és feladatairól. Tegnap délelőtt a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága megvitatta a megye jövő esztendei központi költ­ségvetési és fejlesztési alap­tervét, a helyi tanácsok költ­ségvetési és fejlesztési alap­szabályozóit. A gondosan, kö­rültekintően elkészített jelen­tést a végrehajtó bizottság a januári tanácsülés elé terjesz­ti jóváhagyásra. I A realitások alapján A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az előterjesz­tett terv reális, a bevételi le­hetőségeket figyelembe véve válogatták ki a feladatokat. A járási hivatalok, a helyi ta­nácsok sok, jogos igényt tá­masztottak a megyei tanács­csal szemben, a kívánt beru­házások szükségességéhez nem férhet kétség. Ugyanakkor azonban értékük meghaladná a tanács lehetőségeit, vala­mennyi igény kielégítését a bevételi források nem fedez­nék. így a többi között pél­dául indokolt lenne tervbe venni az üllői 16 tantermes iskola felépítését, a monori, a gyáli szakorvosi rendelő, az albertirsai, 40 gyermeket be­fogadó bölcsőde, a szigetszent- miklósi lakásépítés megkezdé­sét. Ezeket s még sok hasonló építkezés, beruházás megvaló­sítását későbbi évekre kellett hagyni. Alaposan, teljes felelősség­gel kellett mérlegelni a ha­lasztást nem tűrő legsürgő­sebb feladatok közül, melyek azok, amiknek elvégzésére megvan a biztos anyagi fe­dezet. A megyei tanács eddigi tevékenységét is a realitás jellemezte, az, hogy igyekezett egyensúlyban tartani kiadásait a bevétellel. Az elmúlt esz­tendőkben a tervezettnél di­namikusabban fejlődött a költségvetés, az országos át­lagnál kedvezőbben, s így mindig mód volt pótelő­irányzatok megvalósítására is. Nélkülözhetetlen helyi erőforrások Külön emlékezett meg a végrehajtó bizottság a helyi erőforrások nagy értékéről. Az ipari és a mezőgazdasági üze­mek, a hivatalok pénzügyi hozzájárulásai, segítségei, a lakosság önkéntes felajánlásai, társadalmi megmozdulásai nélkülözhetetlen eredői voltak a terven felüli beruházások­nak. Ha csak az óvodák épí­tését, az iskolák fejlesztését, az egészséges ivóvízhálózat bő­vítését tekintjük, önmagukban is jelzik, milyen jelentős té­nyezőként szerepeltek -a me­gye életében akkor is, ha ezek többségénél megyei hozzájáru­lásra is bizonyos mértékig szükség volt. Szerdán a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége. Az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Övári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Nagy Má­ria, az MSZBT főtitkára, Ve­ress József, a társaság alelnö- ke, Regös Gábor titkár, Du- schek Lajosné és Hegyes Fe­renc, az MSZBT ügyvezető el­nökségének tagjai. Apró Antal elnöklésével kezdődött a tanácskozás, ame­lyen Regős Gábor szóbeli re­ferátummal egészítette ki • az MSZBT 1973-ban végzett mun­kájáról készült írásos jelen­tési A vitában felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP KB titká­ra, aki tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét. Elisme­réssel szólt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ez évi mun­kájáról és jövő évi tervedről. Félmillió gyermekcipő A ceglédi Cipőipari Vállalat ebben az évben félmillió pár gyermekcipőt készít. Kizárólag a kormány ártámogatást biz­tosító termékeket állítanak elő, ezzel vállalva az alacsonyabb jövedelmezőséget.

Next

/
Thumbnails
Contents