Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
.1 centenárium alkalmából • • Ünnepi ülést tartott a fővárosi tanács Felszólalt Kádár János, aa 3MSX3MP Központi Bizottságának első titkára Elegendő hús kerül az asztalra A Pest megyei állatforgalmi vállalat kielégíti az igényeket Kilencmillió sertés — ennyi volt az országban szeptember végén, a KSH jelentése szerint. Nyolc százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakiban, s 0,8 százalékkal több, mint eddig bármikor. Jut hát elegendő hús asztalunkra. Az országos helyzetképbe pontosan belliének a hústermelés és -ellátás Pest megyei eredményei is, amint ezt Tatár Sándor, a Pest—Nógrád megyei ÁUatforgalmi és HúsGHANA A hivatalos baráti látogatáson a Ghánái Köztársaságban tartózkodó Losonczi Pál szombati programjában vidéki látogatás szerepelt Az Elnöki Tanács elnöke Ignatius Kuti Acheampomg ezredes államelnök, a Nemzeti Újjászületés Tanácsának elnöke kíséretében Kumasi- ba, Ghana második mezővárosába repült, ahol a kumasi terület katonai biztosa fogadta. Kumasiból délután Losonczi Pál visszarepült Accrába, ahol este Ignatius Kuti Acheam- porig ezredes államelnök tiszteletére adott fogadást. (Tudósítónk jelentése a 2. oldalon.) Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott tegnap a Vígszínházban Budapest Főváros Tanácsa. A széksorokban ezúttal nem csupán a testület tagjai foglaltak helyet — meghívót kaptak mindazok, akik munkájukkal, alkotó tevékenységükkel kiemelkedően járultak hozzá a főváros gazdagodásához, gyarapodásához. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focfc Jenő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet számos képviselője. Részt vett az ünnepi tanácsülésen B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, továbbá Makarov ezredes, akik szintén az elnökségben foglaltak helyet. Felcsendült a himnusz, majd Keres Emil, Kossuth-díjas színművész mondta el Mesterházi Lajos: A Duna két partján című esszéjének két részletét és elszavalta József Attila: Dunánál című versét. Kelemen Lajos, a fővárosi tanács általános elnökhelyettese — az ünnepi tanácsülés elnöke — köszöntötte ezután a megjelenteket, majd Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet Nagy taps fogadta az elnöki bejelentést: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kíván szólni a tanácsülés részvevőihez. A hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéd után Kelen Jolán, a munkásmozgalom régi harcosa, az 1919-es Ötszázak tanácsának egykori tagja emlékezett a nagy napokra. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Komárom megyei pártbizottság első titkára az ország tizenkilenc megyéjének üdvözletét tolmácsolta. A tanács egyik legifjabb tagja, Asztalos Lajos, a Ph'ylaxia Vállalat technikusa az új nemzedék nevében köszöntötte az ünnepi ülést. Az elnöklő Kelemen Lajos, a továbbiakban azokat a fővárosiakat köszöntötte, akiknek munkáját, kiemelkedő tevékenységét az Elnöki Tanács magas kitüntetéssel ismerte el. A fővárosi tanács ünnepi ülése — a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságával együttesen — állásfoglalást fogadott el ezután, amelyben köszönetét mondanak mindazoknak, akik termelő munkával, serkentő gondolattal, meggyőzéssel segítették, lehetővé tették, hogy megszülessenek a centenáriumi év kis és nagy alkotásai. Az állásfoglalás köszönetét mond a megyék lakosságának, hogy a fővárossal együtt ünnepük a centenáriumot. A fővárosi tanács ünnepi ülése az Intem acionálé hangjaival ért véget. . (Kádár János felszólalását a ■ 3. oldalon ismertetjük.) Ismeretes, hogy a hazai energetikaiigép-gyártás egyik központja az angyalföldi Láng Gépgyár. Múltjában több mint száz esztendőre lapozhat visz- sza, s körülbelül nyolcvan esztendeje foglalkoznak itt különböző turbinák előállításával. Valamikor alig 10—20 megawattos berendezéseket készítettek, ma pedig a legnagyobb teljesítményű meghaladja a kétszáz megawattot. Ezek az óriás turbinák'kerülnek az ország legnagyobb erőművébe, a százhalombattai Dunai Hőerőműbe is. Még 1965-ben mérte föl a Gazdasági Bizottság hazánk energiahelyzetét, s adta ki azt az irányelvet, hogy az új erőműveinkbe a leggazdaságosabb, legolcsóbb berendezéseket kell beépíteni. így kapott megbízást a Láng Gépgyár, hogy a fenti gépekre licencszerződést kössön." A gyöngyösi és a százhalombattai gépekre a vállalat rögzített áron kötötte meg a szerződést — ez az ár azonban ma már nem fedezi a termelési költségeket. A gyár jelenlegi gondját az állandóan emelkedő anyagárak okozzák. A turbinagyártás gazdaságossága pedig nagyban meghatározója az egész vállalat eredményességének, hiszen termelési értékében jócskán szerepel a turbinakészítés pénzösszege. Több ipari Vállalat — közismertebb nevén: PENOMAH — igazgatóhelyettese is megerősíti : — A kiegyensúlyozott ellátás és a tenyésztői kedv fokozása érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium úgynevezett vem- heskcca-akoió meghirdetését rendelte el. Az állatforgalmi vállalatok, köztük a PENOMAH, kedvező hitelfeltételekkel juttattak jó tenyérzértékű hónapos, közgazdaságilag megalapozott számítások után most állapítják majd meg a kétszáz megawattos gőzturbinák új árát, belekalkulálva a százha- lombattaiaknak szállított berendezések pontos költségeit. Ma már a gyár szakemberei tudják, hogy az 1975-ben Százhalombattára kerüld hatodik turbina mennyibe kerül majd. A Solymári Vegyesipari Szövetkezet a Templom téren — mintegy kétmillió forintos költséggel — kétszintes szolgáltatóház építését tervezi úgy, hogy jövő áprilisban már át is adják rendeltetésének. A földszinten női és férfifodrászat és cipészműhely lesz, ‘ valamint a híradástechnikai cikkek és háztartási gépek javítása. Az emeleten a szövetkezet hivatalai kapnak helyet. y A bőrdíszmű egyébként a szövetkezet egyik legjobban, leggazdaságosabban dolgozó üzemegysége. Idei tervük mintegy 9 millió forint, de ez az érték jövőre a 13 millió kocasüldőket a háztáji gazdaságoknak. Pest megyében 2000 darabot. A vágósertésnek csaknem a felét az említett kisgazdaságok adiják, támogatásuk ■ tehát igen fontos volt. — Az akció sikerét máris jelzi, hogy a járvány miatt lecsóikként szaporulat lassan pótlódik. Az idén 173 ezer hízót veszünk meg, csupán ötezerrel kevesebbet, mint tavaly, de ez a lakosság ellátásában nem okoz zökkenőt. — Nem okoz ez gondot az ünnepi ellátásban? — Semmiképpen sem, mert még így is több hízót dolgozunk fel, mint a korábbi években. A PENOMAH igazgatóhelyettese még elmondta, hogy marhahúsból is elegendő került és kerül a boltokba. örvendetes, hogy a szarvasmarha-tenyésztést ösztönző kormányrendelet, az árrendezés hatására az idén sem adtak el több üszőt és tehenet a gazdaságok, mint tavaly, pedig megszűnt a vágási korlátozás. A. Z. forintot is meghaladja. A hazai megrendelők részére itt készülnek az utazó- és sporttáskák, hangszertokok és fényképalbumok. Ezenkívül a külföldi megrendelők igényeit is kielégítik: Hollandiának például évek óta bérmunkában dolgoznak. A gumiüzem éves terve mintegy 2,5 millió forint. Jelenleg a legmostohább körülmények között dolgozik, ezért korszerűsítése szerepel a távlati tervben. Ha az új műhelyt birtokukba veszik, gondolnak majd az autótulajdonosokra is: gépkocsihoz való gumi alkatrészek előállításával foglalkoznak. Á. É. KOZ E LET Nyers Rezső, az MSZMP Politikád Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta azt a román pártmunkás-küldöttséget, amely az MSZMP KB meghívására Stefan Mocatunak, a KB póttagjának, a Kolozs megyei párt- bizottság első titkárának vezetésével látogatást tett hazánkban. A vendégek tegnap utaztak haza Romániába. Péter János, külügyminiszter és Swaran Singh indiai külügyminiszter kölcsönösen táviratban üdvözölitek egymást a magyar—indiai diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulóján. Dr. Orbán László művelődésügyi államtitkár vezetésével november 12. és 17. között felsőoktatási küldöttség tartózkodott Venezuelában. A delegációt fogadta dr. Perez OUvarez oktatásügyi miniszter. A küldöttség hazaindult Caracasból. Dr. Betlej Sándor, kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével tegnap hazaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely részt vett a magyar—szovjet építő, útépítőé« kommunális gépgyártási munkacsoport ötödik ülésón. Irány fényt vet egyetlen adat: a gyártásból kivont, azaz elöregedett, nem keresett s ezért tovább nem termelt áruk aránya a legutóbbi években a teljes termékválasztékának csupán két-há- rom százalékára rúgott, s korábban még kisebb volt. Azaz — mint a szakemberek mondják — az új termékek többsége csak nyújtja a gyártmányskálát, de nem szorítja ki az elavult cikkeket. A fejlesztési kiadások rohamosan növekednek, ám elgondolkoztató, hogy az állóeszközök kihasználtságának hatékonysága ugyanakkor csökken. Az állóeszközök egységnyi értékére jutó termelés több iparcsoportban csupán négyötöde, háromnegyede volt tavaly az 1965-ben elért szintnek — s az ipar egésze is csak az 1965-ös- nek megfelelő értéket érte el —, s ebbe a helyzetbe nem nyugodhatunk bele. Figyelemre méltó, amit e kérdés egészéről mond. S. Kuznets Nobel-díjas közgazdász, a fejlesztési problémák világhírű szaktekintélye. Megállapítja: „A gazdasági növekedés szempontjából nem annyira a beruházási ráta a mérvadó, hanem sokkal inkább a beruházások hatékonysága. És e hatékonyság egy sor gazdasági és társadalmi feltételtől függ, amelyek néha magas növekedési rátát eredményeznek alacsony beruházási hányad mellett, más esetben azonban a növekedési ráta mérsékelt lehet magas beruházási érték mellett is”. E z a gazdaság egészére vonatkozó megáliapí. tás bátran kiterjeszthető a vállalati viszonyokra is. Nevezetesen arra, hogy önmagában a nagy, költséges beruházások még nem biztosítékai a hatékonyság növekedésének, a gazdasági eredmény bővülésének, köznapibban szólva a tisztességes haszon gyarapodásának. Már az irányok megválasztásakor eldőlhet, vajon siker vagy kudarc kíséri-e a vállalkozást, s további sorsának alakulásába beleszólnak a vállalati belső viszonyok, a szervezettség, az új technika fogadására való képesség stb. Sajnos, a vállalatok tekintélyes csoportja figyelmen kívül hagyja e nagyon lényeges jellemzőket, különösebb elemzés nélkül dönt, s már a fejlesztés végrehajtása közben próbál módosítani, változtatni, kiutat keresni, de az sem kivételt erősítő eset, hogy a fejlesztés befejezésekor riadtan kutatják, kire hogyan lehet rásózni az árut.,. Sétálni elindulhat ügy az ember, hogy nincs különösebb célja, útiránya. A termelés azonban nem -sétamenet; céljának, irányának kell lennie. Céljának, mely összhangban áll az össztársadalmi érdekekkel, irányának, mely egyezik az iparág, az iparcsoport haladásával. Mert nem az a jó vállalat, ahol sokat költenek fejlesztésre, hanem az, ahol ráfordítások és a ráfordítás hozta eredmények arányban állnak egymással. Mészáros Ottó Szerelvények — gyártelepen A Dunai Cement- és Mészmű húsz kilométer hosszú iparvágányán három vasutasbrigád teljesít szolgálatot. Ök irányítják a gyárba beérkező és kimenő cementszállító tartálykocsikat. A tolatómozdony naponta 60 kilométer utat tesz meg a gyár területén. Gárdos Katalin felvétele GAZDASÁGOSAN A TURBINÁT A Lángtól Százhalombattáig Albumtól a gépkocsialkatrészig Solymári utazótáskák Hollandiának í R itka esetben hozhat kockázat nélküli döntést egy-egy vállalat valamilyen termék gyártásának megkezdéséről. A gyártmányfejlesztés irányának, s |ávolabbi jövőben járt útjának megjelölése még inkább kockázatos, de: elkerülhetetlen. A kockázatot a fejlesztésre fordított kiadások, az esetleges beruházások, a szerszámok, anyagok fejében kiadott forintok alkotják, a másik oldalon viszont ott áll a remélhető haszon, a piaci siker, a termék keltette hír, elimerés, ami a termelőnek forintokban is kamatozik. Kockázatot rejtő döntés volt annak idején a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál az írószergyártás megszervezése. Nem álltak rendelkezésre különösebb termelési tapasztalatok, a hazai piac viszonylag kicsiny, az export bizonytalan. S most, különösebb magyarázat nélkül írjuk le: a vállalati nyereség felét ma az írószergyártás adja. Túl bátor vállalkozásnak tűnt egy nagyon kényes anyag, a poli- tetrafluorelilén bevonása a termelésbe, s akadtak is szép számmal, akik úgy vélték, ebbe egy tanácsi üzem csak belebukhat. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat bebizonyította az ellenkezőjét, a Pemüflon elnevezésű áru ismertté, keresetté vált, a vegyszereknek ellenálló, tökéletes elektromos szigetelést nyújtó félkésztermékekből évente már 25 tonnával készítenek. Tamáskodók követték árgus szemmel a Forte Fotokémiai Ipar Vállalat rekonstrukcióját, a termelés bővítését, a választék növelését szolgáló beruházásokat, mondván, egy kis magyar gyár a nagy világcégek mellett aügha rúghat labdába ... Igaz, a fejlesztés több mint 340 millió forintot emésztett fel, de az is igaz, hogy idén a gyár 8,5 millió négyzet- méter fotópapírt és 800 ezer négyzetméter filmet készít, s ennek kétharmada más országok piacán talál vevőre. H árom példát említettünk, azt kívánva bizonyítani, hogy a fejlesztés irányának meghatározása döntő mértékben alakíthatja a vállalat holnapját, s még inkább hol- naputánját. Kedvezően és kedvezőtlenül, attól függően, mennyire volt alapos — megelőző elemzésekkel alátámasztott, többféle lehetőséget mérlegelő — a döntés, reális vagy irreális volt-e a kockázatvállalás. Természetesnek tarthatnánk, hogy éppen az irányok fontossága miatt, a j vállalatok megkülönböztetett figyelmet szentelnek a gyártmányszerkezet változtatásának, korszerűsítésének, a termékek ésszerűen gyors cseréjének, az ezzel összefüggő beruházásoknak, szakképzési követelményeknek. Az ipari üzemek egy meghatározott csoportjánál valóban ilyen, céltudatos, megkülönböztetett figyelmet élvező a gyártmányfejlesztési tevékenység. Az élcsoportot azonban a mezőny követi, s az ott uralkodó helyzetre k.
