Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-17 / 269. szám
4 “KJCiriap 1973. NOVEMBER 17., SZOMBAT A közös fenntartásról 4 ceglédi járás közművelődési tapasztalatcseréje Békés megyében A Pest megyei Tanács ceglédi járási hivatalának művelődésügyi osztálya, a járási pártbizottsággal együtt, tapasztalatcserét szervezett Békés megye Medgyesházn és Kamut községeiben o közművelődési intézmények közös * fenntartásának tanulmányozására. A közös fenntartás — a megjelent művelődésügyi minisztériumi utasítás és módszertani kiadványok alapján — rendeletileg, utasítások formájában nem egyértelműen megoldható feladat. Ismerve ezért az eddigi országos, megyei tapasztalatokat, össze hasonlítást kívántunk tenni hasonló adottságú, hasonló településszerkezetű, hasonló gazdasági feltételekkel rendelkező községek közművelődési intézményeivel. Mennyiben előrelépés ? Arra kerestünk feleletet, hogy a Békés megyei értékelés alapján mennyiben jelentettek náluk előrelépést a közös fenntartással kapcsolatos kísérletek a megyei, a járási, a községi szakigazgatási szervek, a szakmódszertani intézmények, a volt járási művelődési házak helyett létesült bázisközpontok, s a tsz területi szövetség, MÉSZÖV, ÁFÉSZ segítsége hogyan érvényesül a három közös fenntartási típusban működő intézmények munkájában. összehasonlítást kívántunk tenni, hogy a hagyományos hálózati struktúra mellett'k.ö- zép- és hosszú távú tervezésben a művelődési otthon jellegű intézmény mennyiben felel meg a szolgáltatási funkciók ellátásának, illetve milyen összefüggések tapasztalhatók a szolgáltatás és közös fenntartás között. Tavaly ősszel osztályunk felmérte, hogy a közművelődési intézmények költségvetési terve ,alapján viszonylag milyen átfogó kép kapható a művelődési tevékenység gazdaságossági mutatóiról, s a művelődési intézmények éves statisztikájában szereplő mutatók milyen mértékben tükrözik a valós helyzetképet. Kerestük a feleletet arra is, hogy a közös fenntartással kapcsolatos együttműködési megállapodások, szerződések hogyan jutnak érvényre az adott községben, hogyan mérhetők a közös fenntartás előnyei az intézmény munkájában. Békés megyei tapasztalat- cserénk alkalmával megtekintettük Kamut község termelőszövetkezeti fenntartásban működő művelődési otthonát, beszámolót hallottunk Sarkad nagyközség tanácsi fenntartású intézményének támogatásáról, és végül tanulmányoztuk a több szerv közös fenntartásában működő művelődési otthon tevékenységét Medgyesházán. A támogatás arányai Egy-egy utasítás, állásfoglalás érési folyamatának figyelemmel kísérése az élet minden területén fontosabb, miint az érési folyamat bekövetkeztének utólagos regisztrálása. Ennek az érési folyamatnak voltunk tanúi. Ez eredményeivel és természetszerűleg hiányosságaival igazolja, hogy az alsófokú központokban (3— 5000 lakosú, illetve 10—15 000 lakosú községekben) a művelődési otthonok támogatásának legalább felét állami költségekből kall biztosítani. Tapasztalataink szerint * a Békés megyeiek előbbre léptek több területen. így például Medgyesháza nagyközség (kb. 4700 lakos) művelődési háza tö)>b lépcsős megoldással épült az ÁFÉSZ-szel közösen. Az intézmény földszintjén korszerű áruház található, az emeleti helyiségekben pedig a közművelődési övezetek. Az intézmény összeköltségvetése 1912-ben 278 ezer forint volt, ebből a támogatás összege 169 ezer forint, tehát 61 százalék a működési bevételhez viszonyítva. Az egy lakosra jutó támogatás összege 36 forint, a működési bevételből jutó forintösszeg egy lakosra 24. Hasonló nagyságrendű községünkben, Ceglédbercelen a 250 ezer forintot meghaladó költségvetésből 54,4 a támogatás, amelyből csupán 3,5 százalék a tsz és egyéb szervek támogatása; Törteién a művelődési háznak 62,1 százalékot kell működési bevételként ;az összköltségvetésből teljesítenie. Minél magasabb nagyságrendű települést hasonlítunk a medgyesházihoz, annál nagyobb mértékben csökken a tsz és egyéb szervek támogatása. (Pl. Albertirsán az össztámogatás 91,5 százalékát a nagyközségi tanács biztosítja; Abony nagyközségben 90,4 százalékát.) Alkotó jellegű költségvetés Rövid, közép- és hosszú távú tervezéseinkhez hasznos tapasztalatokat nyertünk. Ezek megerősítették eddigi tervezési elképzeléseinket is, hogy a közművelődés fejlesztése, a tudatformálás szemlélet kérdése. Az adott községi tanácsnak a közművelődési intézmény vezetőjével alkotó jellegű költségvetést kell készítenie, s ebben a kommunális fejlesztések között kell megtalálj^ a megfelelő helyet a közművelődési fejlesztések arányára. Viszont a művelődési otthon tervében az előirányzott támogatásokért nyújtott munkát, tudatformálási tevékenységet hitelt érdemlően kell dokumentálni. Medgyesházán közel négyéves folyamat eredményéként jött létre a közös fenntartás. Ebben az említett tanácsi támogatás mellett részt vesz a helyi Bőr- és Textilruházati Szövetkezet. a Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Medgyes- háza és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ, valamint a Haladás Termelőszövetkezet. A művelődési ház igazgatója az időszak folyamán produktumaival és kezdeményezéseitől hívta fel a figyelmet a közös fenntartás szükségességére, nem pedig siránkozásaival. Egyik nagyközségi gazdasági vezető hozzászólásából idézünk: „Elemzőbben, reálisabban kell a közművelődési intézményeink lehetséges vonzáskörzeteit meghatározni, ne csak az utasítások, érvényben levő rendelkezések, különleges kívánságok teljesítésével rakjuk a terhet egy vagy két közművelődési dolgozó nyakába, hanem ezt közösen — mindenki megfelelő részt vállalva — tegyük.” A három variációból A közeljövőben nagy gondot jelent számunkra, hogy a még be nem sorolt intézményekkel rendelkező községeinkben (Csemő, Dánszer.t- miklós, Kocsér, Nyársapát) mennyit és hogyan oldjunk meg a közös fenntartás lehetséges három variációjából. Erre választ az 1974. éves közművelődési tervünk ad, melynek valóra váltását és sikerét elsősorban nem a művelődési osztály és a községi tanácsok, hanem a küldöttségünkben részt vevők igyekeznek biztosítani. Márky Péter népművelési felügyelő Pályaválasztási hetek Kiállítás Szigethalmon Országszerte és így Pest megyében is most tartják a pályaválasztási heteket. Ebbő] az alkalomból november közepétől december derekáig sorra rendeznek városainkban és járásainkban egy-két hétig nyitva tartó pályaválasztási kiállítást. Ezeknek a kiállításoknak a célja, hogy szemléltetően mutassák be a pályaválasztás előtt állóknak, elsősorban lakhelyükön vagy ahhoz közel levő üzemekben folyó munkát. A kiállításokat a járások valamennyi általános iskolájának nemcsak a végzős növendékei tekintik meg, hanem a hetedikesek- is, hogy legyen idejük egy év múlva dönteni a jövőjükről. A kiállítások idején egyes szakmák munkáját ismertető filmeket is bemutatnak, 'és üzemlátogatásokon is részt vesznek a fiatalok. A megyei tanács Pályaválasztási Tanácsadó Intézete járásonként és városonként szintén rendez ankétokat az iskolák pályaválasztási felelősei és az üzemek pályaválasztási megbízottai részére. Egyhetes nyitva tartás után éppen ma zárja kapuit az egyik legnagyobb és leggazdagabb anyagú pályaválasztási kiállítás, a szigethalmi szakmunkásképző intézetben. A változatos anyagú kiállítást — amely színesen, a szakmunkás- tanulók kulturális és sportéletét is szemléltetve mutatja be elsősorban azokat a szakmákat, amelyek az általános iskolát végzett fiatalok körében napjainkban nem a legnépszerűbbek —, a 208-as ipari szakmunkásképző intézet és a halásztelki mezőgazdasági szakmunkásképző iskola a Pestvidéki Gépgyárral és a Csepel Autógyárral együtt rendezte. A bemutatón működő modellek — a szakmunkástanulók mestermunkái — szemléltetik a gépeket, azzal a céllal, hogy a tanulókkal megismertessék: mennyire megváltoztatta a technika a hagyományos szakmákat. Az érdekes kiállítás bemutatja az oktatás modem szemléltetőeszközeit is. Megnyílt a Melódia könyv- és hanglemezbolt Kiállítás a szovjet kultúra házában Emlékkiállításra vár Kocsis László hagyatéka Több mint ezer szovjet könyvújdonság, politikai és ismeretterjesztő művek, fotóalbumok, útikönyvek, szépirodalmi, ifjúsági könyvek, képzőművészeti kiadványok, nyelvkönyvek, szótárak és hanglemezek láthatók a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Budapesten megnyitott reprezentatív kiállításon. A keszthelyi Balatoni Múzeumban összegezték a fenékpusztai római erőd idei ásatásainak eredményeit, s befejezték a leletanyag restaurálását. Fenékpusztán az idén újabb két épület került elő. Az egyik, 40x20 méteres átmérőjű, mint megállapították, fűthető lakóház volt és tűzvész pusztította eL Az Itt lakók, a leletanyag tanúsága szerint, fa- és kőmegmunkálással foglalkoztak. A másik. 12x7 méteres, épület — dr. Sági Károly múzeumigazgató megállapítása szerint — 374Megnyílt a Melódia szovjet könyv- és hanglemezbolt is, amelyben az oroszul tudó könyvszerető és zeneértő közönség megvásárolhatja a kiállításon is bemutatott kiadványokat. A boltban jelenleg több mint ezerféle mű — politikai, ismeretterjesztő, ifjúsági, képzőművészeti, szépirodalmi és nyelvészeti kiadvány — található a polcokon. ben pusztult el, amikor akvá- dok és szarmaták együttes támadást indítottak a társcsászárok pannóniai tartománya ellen. A támadás, a leletek elhelyezkedéséből ítélve. készületlenül érte a fenékpusztai erőd lakóit. Ezt bizonyítja, hogy az itt lakóknak csupán a legértékesebb ékszereket és tárgyakat volt idejük elrejteni az épület fűtőcsatomájába. Az ékszerládika töredékein kívül itt került elő egy arany ezüst dísztű is, amelv egyik legszebb darabja a fenékpusztai gazdag leletanyagnak. Vonzóan tiszta, felemelő műgonddal szemészted életművet hagyott hátra a tavaly 46 éves korában elhunyt Kocsis László festőművész. Kifinomult ízlés, nagy műveltség és ' pallérozó tiság jellemezte, egész életében a remekműre koncentrált. Olyan szigorú volt önismerete, hogy szinte béklyózta lehetőségeit, pedig a legnagyobb művészi feladatok megvalósításának képességével rendelkezett. Nagy felelősséggel válogatott a valóság ajánlataiból, s amit felismert a dombok, fák ritmusának lélekjelzései- böl, azt a rajz magabiztos sal- langtalansággal felépítette. Színérzéke nem tűrt egyetlen hamis tónust sem, hónapokig küzdött, hogy a tökéletes árnyal-tot megtalálja. A Képzőművészeti Főiskolát 1955-ben fejezte be Kmet- ty János és Barcsay Jenő tanítványaként, innen került Szigetszentmiklósra, ahol rajztanárként működött. Pest megye tájai művészetének forrásává növekedtek. Kertésze és horgászai a Kis- Dunához kötődnek, a taksonyi dombok több festményének alkotó elemeit képezik A fák egyéni anatómiájának festői vizsgálatát a szigetsaentmik- lósi buckában végezte, a Gyár-tó változatos dombrin- gása, völgyhajlata többször megihlette. Itt kutatta föl a Madarak búvóhely-ét, a színek csöndes fészekringását, itt bukkant heverő lovakra, kuporgó emberekre, erdőhöz húzódó házakra, egymáshoz torlódó fákra, melyek az élmények és fölismerések nyomán művekké születtek. Ä művészi szerkesztésre Szentendre tanította. Ott döbbent rá a házak, utcasorok, sikátorok költészetére, arra a 'meghittségre, e vonalhálózattá alakított intellektuális hangulatokra, melyet firenzei rajzaiban is megörökített. Az emberi arc szépsége Vácott ragadta meg igazán egy nyári művésztelepi tartózkodása alkalmával. Portréi ma- gatartáshordozó erejűek, a tekintet front alifása eszményeket sugároz, fiatalságot, bájt, elszántságot. Soha nem volt elégedett önmagával, mindig többre vágyott a festői előmenetelben. Ez a belső igény eredményezte, hogy a műfaj európai eredményeinek minden jelentős állomását ismerte. Alkotni akart minden idegszálával. A táj számára művészi nyersanyag volt, nem képlet. A zebegényi folyamkanyar egyéni ritmusa ugyanúgy érdekelte, mint a Kis-Duna bensősége és a Balaton-part tagozott eleganciája. E lát- ványjegyékben mindig gondolati fölismeréseit is rögzítette. Teljes koncentrációval arra törekedett, hogy munkássága hozzájárulás legyen a megúiftott festői nyelv megvalósításához. Ezért fogadta el a Képzőművészeti Főiskola meghívását, ahol több évig nevelte az új generációt. Ez időszakban sem távolodott el Pest mesvétől. Szinte minden megyei kiállításon — többTámadtak a kvádok és a szarmaták Újabb értékes leletek Fenékpusstán KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT A felvilágosodás nagy költője 1773. november 17-én született Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Ha közvéleménykutatást végeznénk, kiderülne, hogy azon túl, hogy költő volt, bizony kevesen tudnak róla valamit. A költők költője volt mindig. Vagyis csak társai ismerték fel nagyságát. Kevesen ismerték, és ezért újra meg újra fel kellett fedezni. De igazán sohasem sikerült ez. S másfél évszázad mulasztásait- nehéz néhány évtized alatt bepótolni. Pedig Csokonai művészete élő ma is, az idő pora nem tudta hefedni. S hadd legyen ez egyszer egészen pontos a költő jóslata: a huszadik századot képzelte eszméi megvalósítójának, fogadjuk hát végre be mi, huszadik századiak. Csokonai Ügy mondják, azt a papír- tekercset, amelyre Vitéz Mihály utolsó verseit írta, a költő üvegesedő bokája alá tették a koporsó lezárása előtt: útravalóul. „Miska nagyon szerette őket, vigye magával”, adja az anyja szájába a mondatot a legenda. Micsoda sors még a halál után is! Micsoda tékozlás. S amit „magával vitt”, azt megette a debreceni homok, akárcsak a törékeny testet, mohón, gyorsan és kérlelhetetlenül. Harminckét éves volt, amikor meghalt és harminckét éves korára mindent tudó, elérhetetlen grácia, költő, amilyen a földön csak kevés lehet. Ahogy közeledett a halál felé, egyre finomabb, egyre kecsesebb, egyre mélyebb lett a verse, végül már olyan tiszta a hangja, hogy aki hallja, fölzokog. Ügy énekelt, mint a mesebeli madár: a tövjs egyre mélyebben a bögyébe fúródik, de ő énekel csudálatosán. Élete: csupa nyomorúság és megaláztatás. Diák, majd tanár a debreceni főiskolán, aztán kicsapják az iskolából, aztán csavargás az országban, éhség, szegénység. Komáromban Lilla, a soha-be-ncrti-tel- jesült szerelem, a somogyi idők, a fáradt csurgói tanárkodás, aztán vissza a sivár és komor Debrecenbe, állástalan- ság, végül a tüdőbaj. Költészete: csupa derű, csupa fegyelem, csupa ellenszegülés, alighanem a legtöbb, amit költő megtehet. Csokonai sohasem adta meg magát! Talán ő vívta meg a legnagyobb csatát az egész országra ülepedő debreceni porral, a közönnyel, a gúnnyal, a meg- nem-értéssel és a kortárs-ki- csinyességgel, egyszóval a halállal. S a halál, s a többiek alulmaradtak! Emberen túli erőfeszítés ez! Vidámnak lenni az országos nyomorúságban, énekelni a máglyán, verssel kivédeni a csontvázlovas dárdaütését! Csokonai életében és költészetében is a nagy forduló: Komárom, Lilla. Beleszeret a gazdag kereskedőlányba, s a lány csillaggá nemesül a költő szavaiban: de a csillag más útra tér, és Csokonai végleg egyedül marad. Ebben a szerelemben érik gazdag, nagy költővé, aki előrefut egy századot, s tud lenni Ady vagy József Attila tanítómestere. A Lilla-ciklus a legszebb és legfinomabb szerelmi regény, a legmegrázóbb tragédia, a / legférfiasabb lemondás, az átoktalan fájdalom-elviselés. És a legmerészebb költő-ívelés! A költő-kortárs, Kölcsey, aki pedig a vállalkozásban is társa lehetett volna, csak ím- mel-ámmal, fanyalogva ismerte el költőnek. Bugrisnak nézte. Az utókor pedig még nem szerette meg eléggé. Pedig az ő vaskalapossága maga az élet, az Ő naturalizmusa a fölismert és legyőzött pusztulás, az ő szerelme évszázadok viharosodé szerelmi époszának kimondása, az ő finomsága törvény és erő. Az ő egész költészete győzelem az Apokalipszis erői fölött. Az ő költészete a mi emberi szívünk fölszabadítása. Juhász Ferenc Kocsis László: Halászok. Kocsis László: Fák a szigctszentmlklósi buckában. ször díjazottként- is — részt vett, egy ideig tagja volt a Nagy István csoportnak, önálló kiállítása volt 1957-ben Szigetszentmiklóson és 1969- ben Ráckevén. Legjobb művei a Nemzeti Galériában, a Miskolci Képtárban, a ráckevei Árpád Múzeumban találhatók. Nem időszerűtlen arra gonA K I A taksonyi dombok, zebegényi partok festője dőlnünk, hogy létrehozzuk a Kocsis Lászíó-emlékszobát, s talán utcát is nevezzünk el róla Szigetszentmiklóson, ahol élt, küzdött, nevelt, alkotott, tiszta és gazdag életművet hagyva hátra az utókornak Addig is első teendőnknek kell lennie emlékkiállításának megrendezése. Losonci Miklós
