Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

1973. NOVEMBER 17., SZOMBAT í UüClEi 5 Gyarapszik a Galgatej Egyelőre még zsákokba rakják a svájci tejcsomagolő gép által kibocsátott lezárt tasakokat. Javult a terhes anyák gondozása A védőnők munkájáról — három községben A gödöllői SZTK rendelő­1970 második felében alakult a Galgatej önálló tejfeldolgozó vállalkozás. A kezdeményező a vácszentlászlói Aranykalász Termelőszövetkezet volt,- a tár­sak pedig a dányi, valkói és a zsámboki termelőiszövetkeze­tek. Magát a tejfeldolgozó üze­met Vácszentlászló község ha­tárában építették fel. A vál­lalkozás egyre sikeresebbnek bizonyult, annak idején na­ponta 6—7 ezer liter tejet dol­goztak fel, ma már ez a meny- nyiség 14 ezer liter körül van. Újvári Ferenc, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak gazdasági felügyelője, az Imre utcai általános iskola ta­nára örömmel újságolta, hogy csaknem elkészültek az el­ső iskolai tornaudvarral... Elöljáróban tudni kell, hogy Gödöllőn nagyon nagy gondot okoz a harmadik testnevelési óra bevezetése, hiszen a város 2200 általános iskolásának mindössze két tornaterme van. — Minden erőnkkel próbá­lunk ezen segíteni. Az Imre utcai általános iskolához tar­tozó sportpályán a tanács kor­szerű öltözőt építtet, és magát a pályát is felújítja, új vörös- salak-burkolattal látja el, mpgjavíttatja a kerítést. Az öntözést úgy oldják meg, hogy a terület egy részén télen kor­csolyapályát lehessen létesíte­ni. Már az idén is élvezhetik ezt a fiatalok. Az már isme­retes, hogy a Munkácsy úti ál­talános iskola udvarán is el­készült az új sportpálya, a vállalatok társadalmi segítségével. Ez azonban még mindig ke­vés a harmadik testnevelési óra bevezetéséhez... — Ezért határoztuk el, hogy a Szabadság téri iskolában építünk egy sportudvart. A szülők társadalmi munkával kiirtották a gazt, elegyengették a talajt, aztán a tanács és a vállalatok segítségével egy 20- szór 10 méteres homokaszfal­tos labdapályát készítettünk. Építettünk egy díszkertet is (szökőkúttal), ahol szabadtéri tanórákat lehet tartani. A vá­rosi vállalatok segítségével rúd- és kölélálivány is került a sportudvarra, s az annyira nélkülözhetetlen ugrógödröt maguk a tanulók ásták ki. Már a diszkért szó elhang­zásakor gyanút fogtam, hogy itt nem csupán sportudvarról van szó, hanem inkább egy univerzális udvarról. Később aztán erről már bizonyosságot is szereztem. — Felállítottunk egy szabad­téri színpadot is, amelynek nagy hasznát látjuk majd. Volt ezen az udvaron egy üvegház, ámely régebben gya­korlókerti minőségében gyara­pította a gyerekek biológiai tudását. Az üvegházat mese­házzá alakítottuk át, az erdő- gazdaság farönk bútorokkal rendezte be. Itt kisdobos-fog­lalkozásokat, mesedélutánokat lehet tartani. És hogy a biológia, illetve a kömyezetisrhereti tanításon se essen csorba, száz négyszögölnyi terüle­Igaz, időközben csatlakozott a társuláshoz a túrái termelő- szövetkezet is. Mostanában egyre több gondjuk akad a Galgatej veze­tőinek. A legtöbb baj á kapa­citással van, hiszen az üzemei eredetileg napi 10 ezer liter tej feldolgozására építették, ám az idén nyáron például a csúcs­időben naponta 18 ezer (!) liter feldolgozandó alapanyag futott be. A gondok tovább szaporod­tak: elégtelen volt a hűtőrend­szer teljesítménye, a gépek el­öregedtek. Mindössze csak egy tét elkerítettek, amelyen a negyedikesek tudnak ker­tészkedni. — Mindezeket az eredmé­nyeken és ötleteken felbuz­dulva hasonló sportudvar megépítését kezdtük meg a szülők és a tanulók segítségé­vel a máriabesnyői királytele- . pi általános iskola udvarán. I Sokszor adtunk már hírt a gödöllői Mezőgazdasági Gépikí- sórieti Intézet egy-egy új ku­tatási eredményéről. Ezúttál is egy olyan jelentős kísérletről szólunk, amely máris biztató eredményeket ígér, és további reményekre jogosítja az inté­zet két kutatómérnökét, Kul­csár Pétert és Kovács Pétert. Kiválasztott: a zöldborsó Az intézet két számítógépet vásárolt, először egy franciát, aztán egy magyart. Azután a két mérnök újra végiggondolta a termelő gazdaságok és a fel­dolgozó konzervgyárak régi „betegségét”, az összhang hiá­nyát. Kulcsár Péter kezdi: — Az MGI feladata a gép­rendszerek kialakítása, a be­rendezések minőségének vizs­gálata. Eddig arról sohasem volt szó, hogy milyen a termé­kek további útja, mik a szer­vezés nehézségei, amíg a ter­mény a konzervdobozba kerül, így született meg az ötlet a szervezési rendszer kidolgozá­sára. Kovács Péter folytatja: — A zöldborsót választottuk ki az első próbálkozáshoz, azért, mert az az egyik legjob­ban gépesített növény. A konzerviparban jelentős meny- nyiséget dolgoznak fel belőle és nagyon érzékeny a termes«- tési, valamint a betakarítási körülményekre. Számításaikat a Hatvani Konzervgyár idei szerződési adatai alapján végezték, figye­lembe véve a gyár termelési adatait Is. Bevonták az adat­gyűjtésbe a gödöllői járás‘leg­jelentősebb zöldborsó-termelő gazdaságait, a turgi, a zsám- j böki, a vácszentlászlói, a val- I kői közös gazdaságokat és az tejcsomagoló gépük van — Igaz, egy kitűnő svájci töltő­gép —, s ez nem elegendő ah­hoz, hogy az igényekkel lépést tudjanak tartani. Gondolni kell hát a jövőre. A társulás azt tervezi, hogy 2,6 millió forintért vásárolnak egy másik tejtöltő berendezést és egy tejföltöltő gépet, építenek egy új hűtőtárolót és egy rak­tárt, s korszerűsitik az egész hűtőláncot. Tervezik továbbá, hogy vásárolnák két szállító gépkocsit. így remélhetőleg jövő nyáron már sikerül meg­oldani a déli tejkiszállítást is, ahogy azt az igények már most is megkövetelnék. Lesz más újdonság is, jövő év ele­jétől megszűnik a zsákban szállítás, ládákba fogják cso­magolni a polipaek tejszáliít- mányokat. A jelenlegi hatféle termék mellett új gyártására nem gondolnak. A polipaek tejen kívül továbbra is forgalmaz­nak kannás tejet, tejfelt, túrót és habtejszírit, amellyel a já­rás nagy részét, Gödöllőt, to­vábbá a fővárosban Zuglót és a Józsefvárost látják el. Agrártudományi Egyetem tan­gazdaságát.. . Az „úttörő" számítógép Kulcsár Péter visszavéve a szót: — A felmérés után az egész rendszert leírtuk a matematika nyelvén, s ebben minden benne foglaltatik, a vetéstől a feldol­gozásig. Sok mindent megtud­tunk ... Kiderült, hogy a ve­tés ideje mennyire befolyásolja a betakarítási időpontokat, ezért ezeket úgy kell megvá­lasztani, hogy a konzervgyárat ne érje egy napon a termékek valóságos rohama, máskor meg alig van munkája a gépeknek. Nem mindegy, hogyan osztják be a szállító jármüveket... Nem folytatjuk, ez a szak­emberekre tartozik. Ami a lé­nyeg, mindezt számítógépbe táplálták. Mellesleg a számító­gép ez esetben úttörő szerepet játszott, hiszen kísérletükben nagyon sok a korlátozó felté­tel, ezért a berendezés folya­matirányító szerepet is betöl­tött, azon tül, hogy ilyen fel­adatokra való alkalmasságát is bizonyítania kellett. A kapott — tegyük hozzá, a kutatók szá­mára is meglepő — eredmé­nyek nemcsak a Hatvani Kom zervgyárra és az oda szállító gazdaságokra vonatkozik. Az új tapasztalatok általánosak! Mennyi a megtakarítás? Kovács Péter meglepő ada­tokat tár fel: — Ahhoz, hogy az általunk kidolgozott rendszert sikerrel alkalmazzák valahol, minde­nek előtt ki kell építeni egy UHR-telefonrendszert az infor­mációs kapcsolat fenntartásá­hoz. Ennek várható költsége 300 ezer forint. A jelenlegi gépkocsiparkot tapasztalataink szerint körülbelül negyven százalékosan használják ki. számítógépes szervezéssel ez az intézet átadásával, a mentő- állomás megnyitásával, a gyermek körzeti orvosi háló­zat bővítésével, a terhesren­delés megjavításával Gödöl­lőn lényegesen jobb lett a ter­hes anyák és a kisgyermekes' anyák egészségügyi ellátása is. Még ebben az ötéves terv­ben sor kerül a kórház rekonstrukciójára, amely a szülő anyák ellátását, gondozását segíti majd. A gyermeket váró s a kis­gyermekes anyák helyzetén is igyekszenek javítani a járás­ban, bár több helyen koránt­sem a legjobb a helyzet. Bak­ii Tiborné domonyi védőnő például arról számolt be, hogy a községben jelenleg 46 cse­csemő van, közülük tízen tar­toznak az úgynevezett ve­szélyeztetett kategóriába. A csecsemőket havonta egyszer látogatja a védőnő, s ugyan­csak havonta egysfeer vizsgál­ja őket a községbe kiszálló szakorvos. Jelenleg 24 terhes kismamát tartanak számon a községben. Látogatásuk azon­ban nehézkes. Dolgoznak, ezért főként késő délután vagy a szabad szombaton le­het felkeresni őket. Domonyban bölcsőde nincs, óvodába 55 gyerek jár, a vé­dőnő véleménye szerint a gye­rekek tiszták, rendesek, meg­felelő gondozást kapnak. A nagyközségi közös tanács meg­alakulásával régi gondja ol­dódott meg a községnek: állandó helyiséget kapott az egészségügyi kör, amelyben rövidesen meg is kezdődhet a munka. Tolnai Ferencné ikladi vé­dőnő minden kedden a kör­zeti orvössal együtt kétórás ta­nácsadást tart, s akkor oltják a csecsemőkét és a kisgyer­mekeket, s vizsgálják a ter­hes anyákat. Örvendetes, hogy Ikladon az arány a gépkocsik csökkentése mellett is 70 százalékra növel­hető. Ez mintegy 700 ezer fo­rintos költségmegtakarítást je­lent. Kidolgoztuk a módszert a borsócséplő állomások jobb ki­használtságára is. Ez jóval több, mint 1 millió forintos megtakarítást jelent. Hason­lóan elkészítettük az eljárást a konzervgyárak feldolgozó-vo­nalai kihasználásának növelé­sére, s az várhatóan' 3,4 millió forint körüli árbevétel növelést eredményez. Hosszan folytathatnánk. Hi­szen a változás következtében a második osztályú termékek 15 százalékát első osztályú ter­mékként értékesíthetnénk, ez is csaknem kétmillió forint többletet hozna... előző esztendőhöz képest nőtt a születések száma: 1971-ben 23, tavaly 40 s az idén eddig 31 gyermek született, s jelen­leg 13 terhes mamát tartanak számon. Aszódon viszont csökkent a születések száma, tavaly pél­dául' csak 74 gyermek látta meg a napvilágot. A három körzetben most 90 csecsemőt és 522 hat éven aluli gyerme­ket látogatnak rendszeresen a védőnők. Hetenként a körzeti orvosok felváltva 1 tartanak ta­nácsadást — tavaly például 43 alkalommal került erre sor, ezeken átlagosan 18—20 kis­mama jelenik meg, jóval több, mint az előző években. Végezetül szólni kell azok­ról — bár számuk ma már kevés —, akik megnehezítik a védőnők és az orvosok mun­káját. Akadt olyan terhes anya, aki a végsőkig titkolta állapotát, így gondozásban, segítségben nem részesült, ho­lott nagyon is rászorult vol­na. Halva szülte meg ikreit. Többen vannak, akik nem látják be a védőoltások fon­tosságát. 103 liter vér A gödöllői Agrártudományi Egyetem kollégiumának orvo­si rendelőjében önkéntes vér­adásra került sor. Összesen 319 hallgató, 29 egyetemi ok­tató és dolgozó 103 liter vért adott. A véradást a Vöröske­reszt szervezte. Az egyik kis asztalkán egy autóbusz puszta váza látható, mellette, a másik már készen, rajta az ajtó, az ablak, benne az ülések, szépen festett a ka- r'»'széria. Odébb kis fodrász­búra mellett egy műanyag-fej, rajta paróka, a terem felső vé­gién, működő gépeket tanulmá­nyozhat az érdeklődő. Félig készült épület mutatja, hogyan kell helyesen kiképezni a gömbhéj boltozatot... Folytat­hatnánk a gödöllői 202-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben rendezett pályaválasztási kiál­lításon látott darabok leírását. Egyik sem nagyobb, mint egy kézbevehető játékszer. . Együtt a felelősök Dr. Mundruczó János, az in­tézet igazgatóhelyettese: — Most, 13-án, kedden ta­nácskozás volt intézetünkben, a járási hivatal, a városi ta­nács és a mi szervezésünkben itt gyűltek össze a járás álta­lános iskoláinak pályaválasz­tási felelősei. Sok szó esett a köztük és az osztályfőnökök Kiették a kísérleti magvakat A Gödöllő környéki, mező- gazdasági művelés alatt álló földeket a legtöbb helyen er­dők övezik. A szarvasok, vad­disznók akadálytalanul jár- nak-kelnek és pusztítanak egész esztendőn át a Fenyves, a Peres, a Boncsok, a Csanak és a Babati dűlőben, valamint az An tathegyi és a Damjanich utca felső részén levő szántó­kon és kertekben. Így aztán a tavaszi vetéstől az őszi betakarításig izgulhat­nak a földművelők, hiszen a fagyon, a jégverésen és a szá­razságon túl még a vadak pusztításának; is ki van téve munkájuk. Ám, ha az előbbie­ket ritkán sikerül is megúsz­niuk, az utóbbi mindig bekö­vetkezik. A termelőszövetkezet és az állami gazdaság kártérí­tési átalányt kap. A magáno­sok a városi tanács termelési és ellátási felügyelőségén je­lenthetik be, ha kár érte őket, s nyolc napon belül szakértőt küldenek a helyszínre. Ebben az évben például a gö­döllői Erdő- és Vadgazdaság részére 25 esetben kellett iga­zolniuk a kártételt, amelynek értéke csaknem 48 ezer forint volt. Huszonhétszer állapítot­ták meg a rongálást a Termé- szetfilmezők Vadásztársaságá­nál. A kisvadak is sok gondot okoznak: az Agrártudományi Egyetem parcelláiból hosszú munka gyümölcsét, ti kísérleti magvakat is kiették a fácánok, A kutatás kezdődhet elölről... A vadak megfékezése mind­addig lehetetlen, amíg Mária- besnyőtől Szárítóig az erdőt be nem kerítik, mint ahogy ezt tették Bagón, Isaszegen és Vácszentlászlón. Csiba József közötti kapcsolatról, s az ugyancsak jelen levő közép­fokú tanintézetek, igazgatói tá­jékoztatást adtak a beiskolá­zási lehetőségekről. * Ez után nyitották meg a ki­állítást, amelynek tárgyait az intézet tanulói készítették. — A bemutató mindazokat a szakmákat képviseli, amelye­ket oktatunk. Előre megszer­veztük az iskolák látogatásait, s ami újdonság: nem csak a járás nyolcadik osztályait, ha­nem a hetedikeseket is meg­hívtuk. Naponta több iskola tanulói jönnek el csoportosan. Vetélkedő Csokonairól Már ezekből is kitűnik, hogy az intézetben nincs hiány kez­deményezésekben. Egyre szer­vezettebbé válik például a kul­turális és a sportélet is. — Lehetőségeink bővülését jelzi az is, hogy a kiállításnak az új KISZ-klub ad otthont. Van már függetlenített könyv­tárossal dolgozó könyvtárunk, Sokan látogatják, a tanu­lók szívesen olvasnak. Ma, 17-én délután rendezzük meg Csokonai-emlékünnepségün- ket, ennek keretében házive­télkedő is lesz, nyolc csapat méri össze az erejét, vizsgázik a költő életéből és munkássá­gából. Jelenleg sportpálya épül az intézet területén, a tanulók társadalmi munkája segítségé­vel. Az idén kezdődik el a lő­tér, majd a tornaterem épí­tése is. Kollégium: több szakmunkás — Ismeretes, hogy nyáron, az Agrártudományi Egyetem nemzetközi építőtábora végez­te el jövendőbeli 200 szemé­lyes kollégiumunk alapozását. Az építést a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat foly­tatja. Ha elkészül, várhatóan sokkal több szakmunkást tu­dunk kiképezni, hiszen azok a fiatalok is jelentkezhetnek, akik most a rossz közlekedés miatt nem tudnak bejárni. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Koppány György Meseház és labdapálya SPORTUDVAROK GÖDÖLLŐN Kutatások az MGI ben Két mérnök új „borsórendszere” Kollégium, lőtér, tornaterem A gödöllői járás minden iskoláját várják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents