Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

FEST literei '^Mfriap 1973. NOVEMBER 16., PÉNTEK Eredményesen fejlődik a szovjet-jugoszláv együttműködés t KOZEt -KELET Csütörtökön Moszkvában szovjet—jugoszláv közös köz­leményt adtak ki. Joszip Broz Tito Kijevben folytatott meg­beszélést Leonyid Brezsnyev- vel. A megbeszélések a ba­rátság légkörében, a kölcsönös megértés és a bizalom szelle­mében folytak. Brezsnyev és Tito tájékoz­tatta egymást a szocialista, il­letve a kommunista építés menetéről, véleményt cserélt az SZKP és a JKSZ, valamint a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti együttműködés fej­lesztéséről, a szovjet—jugo­szláv kapcsolatok szilárdításá­nak perspektíváiról, megvitat­ta az időszerű nemzetközi kér­déseket, továbbá a nemzetkö­zi kommunista és munkás­mozgalom kérdéseit. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy eredmé­nyesen fejlődik a szovjet—ju­goszláv együttműködés politi­kai, gazdasági, tudományos és műszaki területen. Hangsú­lyozták, hogy a párt- és az állami kapcsolatok tökéletesí­tése, valamint a szovjet—ju­goszláv együttműködés bővü­lése megfelel a szocializmus és a kommunizmus építése érde­keinek. Síkraszálltak a politi­kai, a gazdasági, a kulturális, a művelődési és a tudomá­nyos együttműködés, vala­mint a tájékoztatás és az ide­genforgalom bővítése mellett. Megállapították, hogy Jugo­szlávia részvétele a KGST- ben tovább szilárdítja a szov­jet—jugoszláv gazdasági együttműködést. A nemzetközi kérdések vi­tájánál Brezsnyev és Tito a fő figyelmet az enyhülés szi­lárdításával és az azzal össze­függő kérdéseknek szentelte, hogy aktívan szembehelyez­kedjenek a reakciós és az ag- ressziós erők minden olyan kísérletével, amely a politikai légkör javulásának akadályo­zására irányul. A Szovjetunió és Jugoszlá­via egyik legfontosabb fel­adatnak tekinti azt, hogy el­fojtsák a háború lángját a Közel-Keleten, felszámolják az izraeli agresszió következmé­nyeit. A tárgyaló felek hatá­rozottan elítélték az arab or- •zágok elleni izraeli agresz- sziót, a tűzszünetről és a had­műveletek beszüntetéséről, va­lamint az október 22-i állá­sokba történő csapatvisszavo­násokról szóló biztonsági taná­rai határozat durva megsér­tését, rámutattak Izrael ka­landor akcióinak veszedelmes következményeire. Hangsú­lyozták, hogy az izraeli csa­patokat valamennyi megszállt arab területről ki kell vonni. Az arab népek jogait teljes mértékben szavatolni kell. Pa­lesztina arab népének törvé­nyes nemzeti jogait szintén valóra kell váltani. A Szov­jetunió és Jugoszlávia úgy véli, hogy csakis ezen az ala­pon, valamennyi közel-keleti állam függetlensége, szuvere­nitása és területi épsége tisz­teletben tartásának alapján érhető el az igazságos és tar­tós politikai rendezés ebben a konfliktusban. Leonvid Brezsnyev és Jo- sziip Broz Tito hangsúlyozta a hős vietnami nép győzelmé­nek történelmi jelentőségét. A tárgyaló felelt határozot­tan elítélték a chilei reakció éá imperialista pártfogóik cse­lekményeit, amelyek a Népi Egység törvényes kormányá­nak megdöntéséhez, katonai diktatúrához, valamint az or­szág hazafias és haladó erői­vel szembeni tömeges meg­torlásokhoz vezettek. A felek véleményt cserél­tek az európai helyzetről. Készségüket fejezték ki arra vonatkozólag, hogy építőleg hozzájáruljanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésé­hez. A felek sürgették, hogy tegyenek gyakorlati lépéseket az európai haderőcsökkenté* területén, és hangsúlyozták, hosy a politikai enyhülést ki­egészítő katonai enyhülésnek nasv jelentőséget tulajdoníta­nak. A tárgyaló felek kijelentet­ték. hogy államaik következe­tesen törekednek az enyhülés világméretű kiteriesztésére A S-rpvietonió és Jugoszlávia abból indul ki. hogv a nem­zetközi helyzet alapvető ja­vulása v,renrtkí vül fontos lenne a fegyverke­Megkezdődött a hadífQgoiycsere Sebesült egyiptomi hadifoglyok útban egy Tel Aviv-i kórházból repülőtérre, ahonnan Kairóba szállították őket. Háromnapos huzavona és újabb feszültség után csütörtö­kön végre megkezdődött a kö­zel-keleti tűzszünetet megerő­sítő egyiptomi—izraeli megál­lapodás végrehajtása. A nem­zetközi Vöröskereszt bérelt re­pülőgépein összesen 250 sebe­sült egyiptomi és 26 sebesült izraeli hadifogoly térhetett vissza hazájába. Ezzel egyide­jűleg — mint az ENSZ szóvi­vője Kairóban bejelentette — az izraeli csapatok átadták a Kairót Szuezzel összekötő or­szágút két ellenőrző pontjá- I mák felügyeletét az ENSZ bé­kefenntartó haderőinek. Rövi­desen áthaladt az első segély- szállítmány, amely Szuez váro­sába vitt élelmiszert, gyógy­szert, vizet és más fontos után­pótlást. A nap folyamán újabb konvojok is végighaladtak az úton, az izraeliek azonban to­vábbra is csak az ENSZ felség­jelével ellátott gépkocsikat és az ENSZ alkalmazottait bo­csátják be Szuez városába. A délelőtt folyamán a 101-es kilométerkőnél újabb tanács­kozást tartott a hatpontos megállapodás végrehajtásának további teendőiről Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tá­bornok. Az ENSZ-katonák sát­rában lezajlott megbeszélésen jelen volt Siilasvuo finn tá­bornok, az ENSZ békefenntar­tó erők parancsnoka. A ta­nácskozásról távozóban Gama­zi tábornok közölte újságírók­kal, hogy pénteken megkezdik sebesült katonai és polgári sze­mélyek Kairóba szállítását a túlzsúfolt szuezi kórházból. A Sínai-félszigeten álló egyipto­mi 3. hadsereg sebesültjeit is Kairóba szállítják péntektől fogva a Vöröskereszt járművei. Magas szintű egyiptomi—iz­raeli katonai találkozóra leg­közelebb a jövő héten kerül sor. I A hétezer főre tervezétt kö- i zel-keleti békefenntartó erő [ személyi állománya csütörtö- 1 kön 1789 főből állt; a létszám- . nak több, mint a felét svéd és ; finn ENSZ-katonák teszik ki. I Waldheim ENSZ-főtitkár New i Yorkban a kontingens feltölté- j séről tárgyalt az érdekelt el | nem kötelezett országok — i Jugoszlávia, India, Indonézia, ! Guinea, Kenya, Panama, Peru 1 és Szudán — képviselőivel. A j békefenntartó erő költségveté- i sének hatvan százalékát — el- i vileg — a Biztonsági Tanács j állandó tagjainak kell fedez- j niük. Figyelmet keltett, hogy a ! Kínai Népköztársaság máris I bejelentette: nem fizet. A szíriai hadsereg szóvivő- I jének közlése szerint az ellen- ! ség egy műszaki alegysége | megpróbált előrenyomulni a I szíriai csapatok állásai felé. Miután az előretörési kísérle­tet a szíriai erők meghiúsítot­Kormányzati az USA-b Nixon elnök „két-félidős” találkozón fo­gadta a képviselőház és a szenátus legfon- tosabb köztársaságpárü személyiségeit. A ta-* Iái kozó célja féreérthetetlenül az volt, hogy az elnök megszerezze saját pártja törvény­hozóinak támogatását és ily módon megerő­sítse egyre ingatagabb belső helyzetét. November első fele a belpolitikai ka­tasztrófák egész sorát hozta Nixon számára. Ezek kiindulópontja még mindig az emléke­zetes Watergate-ügy, tehát az a betörés, ame­lyet az adminisztráció egyes vezető tisztség- viselőinek áldásával a demokrata párt válasz­tási főhadiszállása ellen követtek el a leg­utóbbi elnökválasztási kampány során. Köztudott azonban, hogy azóta ez az ügy messze túlnőtt a betörésen. A vizsgálat során egész csomó súlyos pénzügyi és politikai kor­rupció bukkant fel a homályból. S ami ezek­nél is jelentősebb: napirendre került Nixon és körének egész államvezetési módszere. Az, hogy vajon az Egyesült Államok áttér-e a titkos politikai módszereket alkalmazó, a vég­rehajtó hatalom abszolút felsőbbrendűségén alapuló kormányzatra — vagy fenntartja az amerikai típusú burzsoá demokrácia eddigi kormányzati módszereit. Ez 3 vihar már eddig is rengeteg áldoza­tot követelt Voltaképpen ez sodorta el és kényszerítette lemondásra a korrupció miatt börtön küszöbére került Agnew alelnököt. Ezért van vád alatt két volt kabinetminisz­ter, s ebbe bukott bele a Fehér Háznak az a gárdája, amely Nixon oldalán eredetileg az országot ténylegesen kormányozta. A valóságban tehát sokkal többről van szó, mint a Watergate-ügyről. S minden részlet, minden epizód, ami ebben az ügyben nyilvá­nosságra került, nyomban Nixon személyes jövőjét és az amerikai kormányzati módsze­rek lényegét érinti. November első felét ép­pen az tette politikai katasztrófává, hogy olyan .epizódok bukkantak fel, amelyek az elnök helyzetét erősen súlyosbították. Lé­nyegében az történt, hogy Nixon október vége felé menesztette Cox különleges ügyészt, aki a Watergate-ügy kivizsgálásával volt megbíz­va. Cox nem akart beleegyezni abba, hogy Nixon a Fehér Házban lefolyt beszélgetése­ket rögzítő, s így az ügyben perdöntő mag­netofonszalagok helyett azok „átiratát” bo­csássa a szövetségi bíróság rendelkezésére. Cox menesztése az igazságügymimiszter és helyettesének lemondásához vezetett, akik nem voltak hajlandók aláírni a különleges üsvész felmondólevelét. Ez 3Z Ügy Nixont szembeállította az egész kongresszussal: azokkal a republikánus párti honatyákkal is, akik eddig védelmezték az elnököt. Ennek következtében az elnök kénytelen volt visszavonulót fújni és beleegyezni ab­ba, hogy a kilenc legfontosabb magnetofon­szalagot átadja a szövetségi bírónak. Ekkor derült ki, hogy a kilenc magnetofon- szalag közül kettő hiányzik. Mégpedig cso­dálatos módon éppen az a kettő, amely Nixonra terhelő bizonyítékokat szolgáltatha­tott volna. Az egymásnak ellentmondó, kapkodó ma­gyarázatok lehetetlen helyzetbe hozták Nixon elnököt. S miután — mint említettük — a Watergate-ügy csak jelképe az ameri­kai kormányzati rendszer egészét megingató válságnak, soha nem hallott erővel hang­zott fel a követelés: az elnök mondjon le. Ezt a követelést különösen az tette a Fe­hér Ház számára veszélyessé, hogy a kormá­nyon levő republikánus párt a legutóbbi részleges választásokon komolyan vissza­esett és ezt a Fehér Ház körüli botrányok­nak tudják be. 1974-ben időközi válasz­tások lesznek, amelyeken az egész képviselő­házat és a szenátus egyharmadát újraválaszt­ják. A köztársasági törvényhozók attól resz­ketnek, hogy elveszítik mandátumukat, ha a belpolitikai válság árnyékában kell vá­lasztási harcba bocsátkozniuk. Végül: 1976- ban elnökválasztás lesz, s az elnökválasztási küzdelemben a hivatalban lévő elnök min­dig nagy szerepet játszik. Az Utóbbi napokban ezért egyre jobban elterjedt az a kombináció, hogy a lemondott Agnew alelinök helyébe kinevezett, ugyancsak köztársaságpárti Gerald Ford kinevezésé­nek jóváhagyása után megindul majd az ál­talános politikai támadás Nixon lemondá­sának kikényszerítésére. Ez ugyanis bizto­sítja még három évig a republikánus ad­minisztráció hivatalban maradását. Egyben azt a reményt nyújtja, hogy három év alatt a republikánusok sebei behegednek, a bot­rány árnyékától megszabadulva indulhat­nak az 1976-os elnökválasztási küzde­lembe. A külvilág, a világpolitika Szempontjából nem kockázatmentes mindaz, ami az Egye­sült Államok bélpolitikai életében történik. Tagadhatatlan, hogy Nixon időszakában érlelődött meg az az amerikai politika, amely az erőviszonyok józanabb tudomá­sulvételén alapult és ezzel javította a nem­zetközi enyhülés lehetőségeit. Ez természe­tesen nem Nixon személyes műve, hanem a nemzetközi életben bekövetkezett erővi­szony-változások következménye. Mindamel­lett Nixon esetleges távozása jelt adhat az enyhülési politika amerikai ellenfeled szá­mára az aknamunka fokozására s ezért las­síthatja, ideiglenesen visszavetheti a nem­zetközi enyhülés folyamatát. A tényleges helyzet azonban az, hogy a külvilág — az amerikai kormányzati rend­szer, az amerikai életforma e nagyszabású válságának csak szemlélője. Nixon jövendő sorsa ma egyértelműen amerikai belpoli­tikai ügy és csakis az Egyesült Államok bel­politikai dzsungelében folytatott közelharc so­rán dől majd el. ták, izraeli páncélosok tüzet nyitottak. A szíriai tüzérség viszonozta a tüzet és elhall­gattatta az izraeli ágyúkat. Az arab államok csúcskon­ferenciája november 26-án kezdődik Algírban —, jelentet­ték be csütörtökön hivatalosan az algériai fővárosban. Az arab külügyminiszterek értekezlete november 24-én kezdődik, szintén Algírban. BECS Plenáris ülés Csütörtökön tartották meg Bécsben a haderócsökkentési tárgyalások soron következő plenáris ülését. Az elnöki tisztet Wolfgang Behrends nagykövet, a Német Szövet­ségi Köztársaság küldöttségé­nek vezetője töltötte be. A zárt ajtók mögött meg­rendezett tanácskozáson a küldöttségek hivatalos tag­jain kívül csak a szakértők vettek részt. Az ülés ötne­gyedóra hosszat tartott, és amikor a delegátusok elhagy­ták a termet, közölték a sajtó képviselőivel: a legközelebbi munkaülést kedden tartják meg. A tárgyalásokhoz közelálló körök szerint a légkör ezúttal is konstruktív volt. Négy fel­szólalás hangzott el: Kanada, Belgium, Csehszlovákia és Románia delegációjának ve-, zetője egészítette ki korábban tett általános politikai nyi­latkozatát, és fejtette ki ál­láspontját a napirend körül kialakult vitában. Csütörtökön este O. N. Hlesztov nagykövet, a Szov­jetunió küldöttségének veze­tője fogadást adott a tárgya­lásokon részt vevő delegációk tiszteletére. CSAK RÖVIDEN... LANSANA BEAVOGUI miniszterelnök, a Guineái De­mokrata Párt Politikai Bi­zottságának tagja vezetésével crütörtöfcän hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érke­zett a Guineái Köztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge. TEGNAP VARSÓBAN, a kultúra és tudomány palotá­jának kongresszusi termében lengyel—bolgár barátsági nagygyűlést rendeztek, ame­lyen Edward Gierek és Tó­dor Zsivkov mondott beszé­det. HENRY KISSINGER, az Egyesült Államok külügymi­nisztere csütörtökön befe­jezte kétnapos hivatalos tár­gyalásait a japán vezetőkkel és ma — közép-európai idő szerint hajnali 0.30 órakor — Szöul úttoaejtésével hazauta­zik az Egyesült Államokba. ENSZ Vita a koreai kérdésről Az ENSZ-közgyűlés Politi­kai Bizottsága szerdán meg­kezdte a vitát a koreai kér­désről. A vitán képviselteti magát a KNDK és Dél-Korea is. 26 év óta először van jelen ENSZ-fórumon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság de­legációja. A küldöttséget Li Csőn Mok külügyminiszter­helyettes vezeti. Az egyes számú (politikai) főbizottság előtt határozatter­vezet fekszik, amelyet 33 tag­állam dolgozott ki. Valamennyi szocialista ország a tervezet társszerzője. A határozati javas­lat követeli a Korea egyesíté­sére és újjáépítésére alakult ENSZ-bizottság feloszlatását, követeli továbbá, fosszák meg a Dél-Koreában állomásozó külföldi csapatokat attól a jog­tól, hogy a világszervezet zász­laja alatt működjenek. A ter­vezet követeli még a dél-koreai úgynevezett ENSZ-kommandó megszüntetését, valamint a t összes külföldi csaoatok Dél- Koreából való kivonását. A vitában felszólalt Li Csőn Mok, a KNDK külügyminisz­ter-helyettese. Követelte, hogy a koreai kérdést adják át a koreai nép kezébe. A minisz­ter végül kifejtette a KNDK- nak a koreai kérdés megoldá­sát célzó ötpontos programját. GENF Újból a koordinációs bizottság tanácskozott Genfben szerdán újabb ülést tartott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet koordinációs bizottsága. Az ér­tekezlet második szakaszának munkáját irányító szerv hét témával foglalkozott. A 33 európai ország, az Egye­sült Államok és Kanada kép­viselője tárgyszerű légkörben értékelte az eddig végzett munkát és terminus-, valamint költségvetési kérdéseket tár­gyalt. A konferencia köreiből szár­mazó értesülések szerint a ta­nácskozások második szakaszá­ban érezhető, hogy valamennyi résztvevő kedvező eredmények elérésére törekszik. A Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok képviselői ugyanakkor fel­hívták a figyelmet arra a tény­re, hogy a munkamódszer vo­natkozásában még korántsem használtak ki minden lehető­séget. Á résztvevők szerdán elfo­gadták a konferencia egyes szerveinek a november 19-től december 14-ig tartó időszakra vonatkozó munkatervét. A koordinációs bizottság követ­kező ülését november 29-én tartja. Azonnali felvételre keresünk hurkoló-, fonó- és szövöüzemünkbe női szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint — rövid betanítási idővel — 8 általánost végzett, 16 éven felüli lányokat gépes munkahelyekre. KELENFÖLDI TEXTILGYAR 1502 Budapest XI., Budafoki út 111-113., Munkaerő-gazdálkodás. Tel.: 450-160, 177-es mellékállomás. X * zési hajsza megszüntetése, az olyan általános és teljes le­szerelés, amely felölelné mind a nukleáris, mind pedig a ha­gyományos fegyverfajtáikat és szigorú, hatékony felügyelet alatt menne végbe. Síkra- szálltak amellett, hogy meg­gyorsítsák a leszerelési világ­konferencia összehívásának előkészületeit. Mindkét or­szág támogatta az el nem kö­telezett országok negyedik al­gériai konferenciájának azt a követelését, hogy fokozato­san csökkentsék a katonai költségvetéseket, ami lehető­vé tenné, hogy a megtakarí­tott összegek egy részét a fej­lődő országok gazdasági fel­lendítésére fordítsák. Jugo­szlávia támogatta azt a javas­latot, amelyet az az ENSZ elé terjesztett szovjet indítvány tartalmaz, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagállamai 10 százalékkal csökkentsék kato­nai költségvetésüket. Brezsnyev és Tito megálla­pította: a nemzetközi életben bekövetkezett kedvező válto­zások lehetővé teszik minden országnak, függetlenül terüle­te nagyságától és lakossága számától, hogy egyenrangú félként vegyen részt korunk alapvető problémáinak megol­dásában. A tárgyaló felek hangoztat­ták: fontos, hogy a jelenlegi helyzetben az állami vonalon kifejtett aktív lépésekkel pár­huzamosan biztosítsák a nem­zetközi társadalom széles kö­reinek összefogását azzal a céllal, hogy rögzíthessék a nemzetközi kapcsolatokban beállt pozitív tendenciákat és visszavonhatatlanná tegvék a feszültség enyhülését. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a JKS'Z elnöke baráti látogatásra hív­ta meg Jugoszláviába Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP | KB főtitkárát, aki a meghívást elfogadta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents