Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
1973. NOVEMBER 16., PÉNTEK rt s» «ec iti Negyedszázados évfordulóra A marxizmus—leninizmus szilárd védelmezője Tanácskozás a Párttörléneti Intézetben A munkásmozgalom-történetírás eredményeiről és időszerű feladatairól tanácskozás kezdődött a Pártitörténeti Intézetben. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora nyitotta meg csütörtökön a Párttörténeti Intézetben a munkásmozgalom-történetírás eredményeiről és időszerű feladatairól rendezett tudományos ülésszakot. A hazai történettudományi intézetek, a főiskolák és egyetemek történelmi tanszékeinek tudományos munkatársai részvételével megtartott tudományos ülésszakon egyúttal a Párttörténeti Intézet megalakulásának 25. évfordulójáról is megemlékeztek. Nemes Dezső elnöki megnyitójában hangsúlyozta: az intézet fejlődését természetesen befolyásolták az ország és az egész szocialista világ, a nemzetközi munkás- mozgalom fejlődésének eredményei, eseményei. Mint a szocializmus ügyének rendületlen képviselője nézett szembe a gyakran nehéz eszmei-elvi problémákkal. Szívósan munkálkodva, megoldva nehéz kérdéseket is, számos értékes munkát tett le a párt asztalára. Mint a marxizmus—leninizmus szilárd védelmezője folytatta munkáját, veszi ki részét országunk politikai és kulturális fejlődéséből, a maga területén segíti pártunk tevékenységét, az ország szocialista fejlődését. Ezt követően Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója „munkásmozgalom-történet és a szocialista tudatformálás” címmel tartotta vitaindító előadását. Az előadás után a kor- referátumok következtek. Ülést tart az Országos Béketanács December 7-re összehívták az Országos Béketanács ülését és ezen — az Országházban sorra kerülő — eseményen beszámolnak a békeerők világ- kongresszusának munkájáról, a moszkvai találkozón részt vett magyar küldöttség tevékenységéről.. A világkongresz- szus ajánlásai alapján kidolgozandó jövő évi munkatervébe a magyar békemozgalom beiktat tudományos békekonferenciákat is. Többek között ezt határozta el az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége, Darvasi István alelnök vezetésével tartott csütörtöki tanácskozásán. A békeerők nagyszabású moszkvai eseményéről Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára adott tájékoztatást; majd — vita után — az ügyvezető elnökség ismét megerősítette azt az állásfoglalást, hogy a magyar közvélemény cselekvőén támogatja az indokínai béke tényleges megvalósítását, szolidáris a chilei nép szabadságküzdelmével és az agresz- szió felszámolásáért küzdő arab népekkel. A főbbért többet kell tenni KERMI-ellenőrzés Pest megyében A vásárlók érdekeit vigyázzák A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet ellenőrzi mindazon cikkek minőségét, amelyeket a kereskedelem forgalomba hoz. November második felében Pest megyében általános, minden árucsoportra kiterjedő vizsgálatot tartanak. Puer Gézával, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának főelőadójával Kova- esics István KERMI-főelőadó- hoz és Cseppentő Eszter technikushoz csatlakoztunk. Vác és' Szentendre két legnagyobb textilüzletében vagyunk. Ha kimossák, deformálódik A váci modern, másfél éve nyílt áruházban rossz munkakörülményekről szó sincs. Külön áruátvevő, nagy pinceraktár és kisebb kéziraiktárak állnak rendelkezésre. — A raktárkezelés, az áru védelme példás — diktálja a jegyzőkönyvbe Kovacsics István. Mégis vannak olyan termékek, amelyeket laboratóriumi vizsgálatra el kell hozni. Az utóbbi időben sokan reklamálják a Dáma harisnyanadrágok minőségét, a felületes gyári csomagolást. Szikora Gusztáv, a darabáruosztály vezetője csíkos férfiinget terít elénk. Jugoszláv importáru, megközelítőleg háromszáz forint az ára. Ha kimossák, a gallér formátlanná válik. A kevés hibás termék között megyei is szerepel. A Váci Kötöttárugyár exportból visszamaradt ugyancsak drága férfi tréningruhája és a gyermek kertésznadrág nem színtartó, fog. Minőségi kifogást emeltek az átvizsgáláskor a PEV Dl egyébként nagyon szép jersey anyaga ellen is. Annál dicséretesebb a KIS- TEXT flanellja, a 144 méter hosszú vég kifogástalan. A konfekcióosztályon elsősorban a Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatot érte elmarasztalás. Nem mellékelnek használati utasítást a drága műszőrme bundákhoz. Minőségi fejlődés A minőségi ellenőrök szerint az utóbbi két-három évben a textilipari termékeknél, minőségénél ugrásszerű a fejlődés. A nagy gyárak vidékre települt műhelyei egyre szebb, igényesebb készítményt küldenek. Megkockáztatom a kérdést: miért a kereskedőkön kérik számon, hogy mit árusítanak, miért nem a gyártó ipari üzemeket ellenőrzik? A válasz szerint régebben a forgalomba hozatal előtt valamennyi cikket be kellett mutatni a KER- Ml-nek. Ez a módszer az új gazdaságirányítás rugalmasabb követelményeinek nem felel meg. Jelenleg az előírt szab- ványok-normák betartásáért a készítő felel. Az eladók mégis igénylik a termékek felülvizsgálatát, hiszen minőségi reklamáció esetén erre a szak- véleményre hivatkoznak. Szentendrén a Marx téri textilboltban jómagam is hiába szemléltem figyelmesen a Magyar Gyapjúfonó Hárs nevű kártolt kabátszövetét, az egészen durva eltéréseken kívül nem vettem észre mindazt, amit végül Cseppentő Eszter e cikknél a jegyzőkönyvbe foglalt. A Szentesi Járási Vegyes Ktsz-ben gyors munkát végeztek, az otthonkát gomblyuk nélkül varrták. Azt, hogy a Főnix Háziipari Szövetkezet vatelinja gyenge minőségű, azonnal látnivaló. Ganz Sándor boltvezető előttünk nyitotta meg a véget. Az árut a KERMI munkatársai osztályon kívülinek minősítették. Harminc férfiinget félretetettek, az anyaga nem felelt meg a besorolásnak. Az így ért veszteség a boltot terheli. Saját ellenőrök Itt ismét meg kell állni egy percre. Csak az egészen nagy vállalatok tartanak minőségi ellenőrt. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központjában az ellenőr szerződéskötés előtt a nagykereskedelemben szúrópróbaszerűen vizsgálja a rendelt tételeket. A váci áruház négy fiatalt most küldött a kereskedelmi és módszertani iskola minőségi ellenőri tagozatára. A kisebb üzletekben mindez a boltvezető feladata lenne. De aki belép például a szentendrei üzletbe, azonnal látja, hogy minőségi átvételről itt aligha eshet szó. — Ellentmondás ez, kérem — sorolja a boltvezető. — Leszállítja a Szombathelyi Szőnyeggyár a központunk és az általam közösen rendelt darabokat. Rendeléskor a minőségi ellenőrünk megnézi a terméket, de azt már nem látja, hogy én itt mit kapok. És én 'sem, mert egész egyszerűen nem tudom a nagyméretű darabokat hoil szétbontani. Kovacsics István megkérdi, a pulóver, a törülköző, az alsónadrág mellett miért tart lakástextilt is. — Elsősorban a forgalom miatt, másodsorban Szentendre Város, és ez az egyetlen ilyen jellegű üzlete. A vevők mindent itt akarnak megvásárolni, és ez jogos kívánság. Megnyugtató tapasztalatok Szentendrén nemsokára megoldódik a gond, amikor átadják a HÉV-végáilomás melletti szupermarketet. Puer Géza megyei főelőadó elmondja, hogy az utóbbi években épült üzleteken kívül a megyei boltokban hasonló a helyzet, és még évek telnek, mire kiépül a korszerű üzlet- hálózat. A reggel nyolctól este hétig tartó vizsgálat ugyancsak tanulságos volt. Megnyugtató, hogy alapos szakmai felkészültséggel a vevő számára észrevehetetlen minőségi hibákat is megtalálják a szakemberek. Ugyanakkor az általános ipari fejlődést bizonyítja, hogy a sok-sok átvizsgált cikkcsoportból viszonylag kevés az olyan darab, amely nem felel meg a követelményeknek. Komáromi Magda Várospolitikai feladatok Vácott Szerdán ülést tartott az MSZMP Vác városi bizottsága. Megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta azt az intézkedési tervet, amely a várospolitikai munka korszerűsítését, hatékonyságának növelését szolgálja. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Dobi Ferenc, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára. Több, mint 33 ezer lakos, gépipari, textilipari, építőanyagipari, vegyipari üzemek, különböző szakiskolák — ez Vác. Pontosabban ez is, hiszen a város üzemei és intézményei 20 400 embernek adnak kenyeret. A jövő évben városként való fennállásának 900-ik évfordulóját ünneplő település dinamikusan fejlődő ipari központ, ennek minden örömével és gondjával Haladása folyamatos, de nem képes megelőzni az igények növekedését, éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy az adott keretek között minél hatékonyabbnak bizonyuljon a már gazdag hagyományokra támaszkodó várospolitika, Sajátos szerepkör A város vonzáskörzete nagy — üzemeiben még a szomszédos Nógrád megye községeiből is szép számmal találni dolgozókat —, szerepköre, kisugárzása sajátos. Hiszen lakóinak többsége munkás, ugyanakkor tekintélyes réteg az értelmiségé, s napról napra bejárók népes seregét fogadja. Itt a munkáspolitikának — s erre többekkel együtt nyomatékosan felhívta a figyelmet dr. Dobi Ferenc is — nagyonis gyakorlatias utat kell járnia, mert a város mindennapi életének gondjai egyes esetekben politikai kérdéssé nőnek. Ilyesfajta probléma például a városon belüli közlekedés — különösen a Magyar Hajó- és Darugyár telepének, illetve a Taurus gyáregységének dolgozói panaszkodnak joggal a műszakváltáskor sűrűn ismétlődő tumultusok miatt —, a zöldségfélékkel, gyümölccsel kapcsolatos ellátási zavarok, a lakáshelyzet Szoros összefüggések Hiba lenne a várospolitikát csupán azon mérni, hány új lakás épült fel — tavaly egyébként 550 —, bővült-e a gyermekintézmények hálózata, nyitott-e új egységet — éppen e napokban került átadásra egy modern áruház — a kereskedelem. A város létezése, növekedése nem korlátozható pusztán dologi javak gyarapodására, bár ezek jelentősek. Ami a városon belül történik, ahogyan történik, az akarva vagy akaratlanul, de kihat a várospolitika egészére. Az üzemek légköre, termelési helyzete, a munkahelyi demokrácia szorosan összefügg azzal, hogy a város lakói — akik többségükben ezeknek az üzemeknek, illetve az intézményeknek a dolgozói — részt Alapok - jövőre f J i... .. V" . v; . •' „ pfeJt “'W jfv’ kémek-e a közös feladatokból; aki nem érzi magáénak az üzem, a munkahely gondjait, az nem vállalja a lakóhelyhez kötődést sem. Csupán él a városban, de nem alkotója, formálója annak. Nagyobb következetesség Tapasztalható ugyanis, hogy az üzemek, az intézmények nem sokat törődnek azzal, mi történik dolgozóikkal a kapun kívül, munkába jövet, munka után, s ez elsősorban a munkásifjúság helyzetére, szabad idejének hasznos eltöltésére hat ki kedvezőtlenül. Az üzemi pártbizottságoknak, párt- alapszervezeteknek, az intézmények kommunista közösségeinek nagyobb következetességet kell tanúsítaniuk a várospolitika modern értelmezésének elfogadtatásában, s erre módjuk is van, mertia városban háromezer kommunista tevékenykedik, ez pedig tekintélyes erő. Szükség van ugyanakkor a nagyobb következetességre a városi pártbizottság, a városi tanács munkálkodásánál is, főként a számonkéréskor, a kommunista gazdasági vezetők felelősségének érvényesítésekor, mert sajnos, nem ritkaság, hogy ugyanazok a kérdések újra meg újra gondként fogalmazódnak meg, mivel az intézkedések mindössze átmeneti javulást hoztak, ideiglenes eredményeket. Ez a város közvéleményét okkal háborítja fel, mert úgy érzi, szavának súlya csökkent, gondjai igazi figyelmet nem élveznek. Erősíteni a demokratizmust Jó várospolitikát csakis akkor lehet folytatni, ha nem papírvdrágként, hanem élő növényként él, lélegzik, erősödik a demokratizmus mind a munkahelyeken, mind a város életében. Igaz, kezdeményezések eddig is voltak a lakossági fórumok hathatós fel- ha ználására, de — s ez sok mindenen érezteti hatását — például a Hazafias Népfront városi bizottsága, elnöksége nem tudott élni a kínálkozó lehetőségekkel. Elgondolkoztató tapasztalatokat az üzemekben sem nehéz szerezni. Az egyik textilipari gyáriban például gyűlést hívtak össze aiz üzemi, a munkahelyi demokrácia kérdéseinek megvitatására, s a munkásak ott is voltak azon, ám hiányoztak a középvezetők, akik leginkább érintettek ebben a kérdésben. Érthetetlen körülményeskedés, nehézkesség kíséri több gazdasági egységnél a m-unkáslakás- építésd akciót, nem jut elegendő figyelem a munkások javaslataira, észrevételeire, s például a nagycsaládosok gondjainak enyhítésére sem. Vácott az ipari üzemekben a műszakiak, az iskolákban a pedagógusok, az egészségügyben az orvosok és középkáde- rek külön-külön is népes tábort alkotnak, s együttesen a város támaszai lehetnének. Sokféle oka van annak, hogy ma még ez nincs így, s a következő időszak várospolitikai tevékenységének egyik fontos mozzanata lesz az értelmiségi rétegek bevonása, s mind náluk, mind a lakosság más csoportjainál a közvetlenebb kapcsolatok megteremtése, erősítése. Nem elegendő ugyanis megrendezni a gyűléseket, a testületi üléseket. A város légköréről, a lakosság politikai hangulatáról, az egyes kérdésekről, alkotott véleményéről teljes képet csakis akkor lehet kapni — s ezt hangsúlyozta az intézkedési tervhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Papp József, a városi pártbizottság első titkára is — ha nem hiányoznak a kötetlen, meghitt hangulatú eszmecserék, ha lakosság és tisztségviselők rendszeresen találkoznak. A cselekvés becsülete Vác dinamikusan fejlődő iparváros, azaz eredményei tiszteletet érdemelnek, de a további út csak akkor lehet töretlen, ha a cselekvés becsülete növekszik, ha sok mindenben a szavaJi helyét a tettek veszik át. Általában ugyanis mindenki könnyen és gyorsan egyetért a várospolitika korszerűsítésének szükségességével, de nem szorgalmazza a maga feladatainak megjelölését, nem a megoldást kutatja, hanem az akadályokat, hogy azokra hivatkozva pusztán magyarázatokkal „segítse” a várost. Szép szavak helyett sok apró, hasznos tett, a hétköznapok ritmusának korszerűbbre formálása: valahol itt rejlik a kívánt többlet, a várost minden tekintetben előbbre Vivő várospolitika forrása. S e forrósnak Vácott 33 ezer ember jelenét, holnapját kell táplálni. | Mészáros Ottó A mozgalom egyik feladata A zöldség- és gyümölcstermesztés segítése Megalakult a kertbarátok Pest megyei szövetsége V>-«ft Az Alagi Állami Gazdaság 200 holdas sző lőjében a hét elején megkezdték a kálisó kiszórását. Koppány György felvétele Az utóbbi két-három esztendőben Pest megye kertbarátai húsz klubot alakítottak a helyi népfrontbizottságok keretében. Több önálló és az ÁFÉSZ-ek által szervezett kertészeti, s kerthasznosítási csoport is működik, A kiskert- tulajdonosok — túlnyomórészt amatőr kertészek — közösségei között országos hírű is akad, mint például a pomázi Porpáczy Aladár Kertbarátok Klubja. Eredményesen tevékenykednek a gödi, a pilisvö- rösvári, a dunakeszi kertbarát klubok, s a budaörsi Ganz- MÁVAG, valamint a dunake- szi-alagligeti gyümölcstermesztő szakszövetkezetek tagjai. A kertbarátmozgalom törekvéseinek összefogására, fejlődésének ösztönzésére hozta létre a Hazafias Népfront a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségét, amelynek Pest megyei tagszövetségét szerdán alapították. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának székházában megtartott alakuló ülésen részt vettek a megyében működő kertbarát klubok, szakkörök, kerttársulások és szakcsoportok vezetői, valamint a megyei társadalmi szervek, s a kérdésben illetékes intézmények, vállalatok képviselői. A jelenlevőket dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanár, a népfront központi kertbarát klubjának elnöke köszöntötte, majd a pilisvörösvári, illetve a dunakeszi kertbarátok tevékenységéről adott tájékoztatást dr. Kovács László és Szabó Imre, a klubok elnöke. A részvevők megvitatták az újonnan alakult szervezet felépítését, terveit, majd sor került a héttagú vezetőség megválasztására. A Pest megyei szövetség elnöke dr. Kovács László lett, titkára pedig Kővári Ferenc, a Hazafias Népfront falu- és szövetkezeti munkabizottságának keretében működő kertbarát albizottság tagja. A vezetőség tagjai ezenkívül Antal György, Csikai Pál és Komáromi István, a gödöllői, a nagykőrösi, illetve a du- navarsányi klub elnöke, továbbá Orbán Kálmán nyugdíjas növényvédelmi szaktanács- adó és a népfront képviseletében Varjú Ákos. A tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy a kertbarátmozgalomnak Pest megyében — különös tekintettel a főváros közelségére, s az üdülőtelkek nagy számára — jelentős szerepet kell betöltenie a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Ezt kell elősegítenie a most megalakult szövetségnek is. 1 I
