Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

CSAK GUMICSIZMÁBAN.* Tanítónő a tanyán SZÍVESEN DOLGOZIK Vasárnap, az MSZMP járási bizottságán tartották meg a KISZ járási küldöttértekezle­tét, amelyen részt vett Guba Pál, a párt járási bizottságá­nak első titkára, Árpási Zol­tán, a KISZ Pest megyei bi­zottságának első titkára, Ne­mes Péter, a KISZ KB osz­tályvezetője és dr. Bencsik Mi­hály, a járási hivatal elnöke is. Halász Pál levezető elnök üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Varga Je­nőnek,, a KISZ járási bizott­sága politikai munkatársának, aki beszámolt a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, az előző vá­lasztás óta végzett munkáról. Elmondotta, hogy jelenleg a két kongresszus közötti félidőben vagyunk, s ez az időpont megszabja azokat a feladatokat, ame­lyek az alapszervezetekre hárulnak. Az eltelt két év során jelen­tősen emelkedett az alapszer­vezeti munka színvonala. A KISZ járási bizottsága is több, az alapszervezeti munkát se­gítő intézkedést tett. Jelenleg egy községi KISZ-bizottság, öt községi, egy üzemi és két isko­lai csúcsvezetőség működik a járásban. A járási KISZ-bizottság fi­gyelemmel kísérte az ifjúsági törvény végrehajtását. A párt-, állami és gazdasági szervek segítségével, jelentősen javul­tak az alapszervezetek műkö­dési feltételei, például a járás állami és gazdasági szervei több mint félmillió forintot fordítottak az alapszervezetek, klubok felszerelésére. Tovább javultak a sze­mélyi feltételek is, ami el­sősorban az átgondolt, tervszerű vezetőképzésnek köszönhető. Az elmúlt időszakban hárman öthónapos, tizenhatan négy­hetes KISZ-iskolán vettek részt. Nőtt az alapszervezetekben a megbízatások száma, követ­kezésképp az aktív tagok szá­ma is. A tagdíjfizetés 89-ről 99,6 százalékra emelkedett. Persze, gondok, problémák is jelentkeztek. Az aiapszerve- zeti vezetőségi ülések, taggyű­lések több helyen formálisak, nem töltik be azt a rendelte­tésüket, amelyet a szervezeti szabályzat megfogalmaz. Evenként megrendezésre ke­rül a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. Az idén valamennyi KISZ-szervezet számára kiemelkedő politikai feladat volt a X. VIT-re való felkészülés. Több száz fiatal vett részt a KISZ oktatási kö­rökben, ifjúsági klubokban, a taggyűléseken, s megismerke­dett az eddigi VIT-ek törté­netével, a szocialista német állammal. Szép példája volt a szoli­daritás kifejezésének, hogy több mint ezren vettek részt a VIT-műszakokon, s több mint 100 ezer forint értékű munkát végeztek. Tavasszal zajlottak le a ta­nácstagi választások, s a je­lölőgyűlések vitájában öt- hatszáz fiatal hallatta szavát. Varga Jenő ezután a KISZ- oktatás tapasztalatait ismer­tette. Évről évre mind többen kapcsolódnak be a különböző oktatásokba. Jelentős azoknak a KISZ-tagoknak a száma, akik pártoktatásban is része­sülnek. Egyre nagyobb az igény a nyílt, bátor politizálás iránt, igen sok alaoszervezet közös­sége igyekszik a közömbös, passzív fiatalok magatartását megváltoztatni. Az alapszervezetek pártépítc tevékenysége tudatosabb lett. minőségileg javult. Az eltelt két év során több mint száz fiatalt vettek fel a pártba, zömüket KISZ-ajánlással. Azokon a helyeken, ahol a politikai tevékenység általá­ban alacsony színvonalon áll (Káva, Bénye, Nyáregyháza), a KISZ-okfcatás színvonala, az alapszervezet politikai tevé­kenysége sem kielégítő. A KISZ tömegbefolyásá­nak növekedéséhez jelen­tősen hozzájárult az is, hogy az alapszervezetek nagyobb részt vállaltak a közös társadalmi feladatok végzéséből. Több mint 2 millió forint értékű mun­kát végeztek a községfej­lesztésben. Jelentős kezdeményezés volt, hogy a monori KlSZ-szerveze- tek hatvan fiatal házaspárnak nyújtottak segítséget lakás­gondjaik megoldásában. Prob­lémát jelent viszont, hogy néhány üzemben (Ecser, Mag­lód, Monor, Kossuth Tsz) a fiatalok viszonylagosan magas száma ellenére sincs KISZ- szervezet, ami elsősorban a KISZ járási bizottságának a hibája. , A párt ifjúságpolitikai hatá­rozata, illetve az ifjúsági tör­vény végrehajtása során ked­vezően alakultak a tárgyi fel­tételek is. A járás dinamiku­san fejlődő rétege a munkás­ifjúság. Az ipari alapszerveze­tekben különösen az érdekvé­delmi munka lett hatéko­nyabb. Több helyen létrehoz­ták az ifjúsági alapokat, s a vállalatoknál jobban megbe­csülik a közéleti tevékenysé­get is. A munkásfiatalok 85 szá­zaléka szocialista vagy szocialista címért küzdő brigád tagja, valameny- nyien szeretik választott szakmájukat, ragaszkod­nak hozzá. A kommunista műszakokban elsősorban a vecsási VlZÉP, a Monori Kefegyár és a MEZŐ­GÉP fiataljai tettek ki magu­kért. Ezután az úttörőszervezet tevékenységéről szólt részlete­sen Varga Jenő, végezetül pe­dig azt hangsúlyozta, hogy a KISZ VIII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtása eredményesen folyik a járás­ban. A jövőben az alapszervezeti munka javítása érdekében az alapszervezeti vezetők jobb felkészítésével, a já­rási KISZ-bizottság aktí­váinak rendszeres segíté­sével emelni kell a tag­gyűlések és vezetőségi ülések színvonalát, váljék rendszeressé az alapszer­vezetekben a megbízatá­sok teljesítésének segíté­se, ellenőrzése és értékelé­se, a járási KlSZ-bizott- ság dolgozza ki a KISZ- szervek irányítási mód­szereit, tovább kell foly­tatni a helyi vezetőkép­zést. A hozzászólások során Var­ga Ferenc vecsési küldött a KISZ-oktatás javításáról be­szélt, Fogarasi László arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes vállalati vezetők nem jól értelmezik az ifjúsági tör­vény végrehajtását, Sipos Má­ria, a monori gimnázium KISZ-titkára röviden ismer­tette az iskolában fo'vó KISZ- munikát, a szabad idő haszno­sabb eltöltésére adott tanácso­kat Radnics Erzsébet. — A közművelődésben je­lentős szerepük van a fiata­loknak — mondta hozzászólá­sában Furuglyás Géza. Nemes Péter kérte a jelen­levőket, a fiatalok legyenek még aktívabbak, kezdeménye­zőbbek munkahelyükön és a közéletben egyaránt. Guba Pál arról beszélt, hogy a KISZ-fiatalok műnké -'áva.l elégedett a járási pártbizott­ság. A fiatalok cse'ekvő része­sei társadalmunknak, s a jö­vőben is azoknak kell lenniük. dalműnk ügye. Ezután a küldöttértekezlet meg­választotta a harmincöt tagú új KISZ-bizottságot, s az megtartotta első ülését, melyen megválasztották a KISZ járási bizottságának új titkárát, Varga Jenő személyében. Megválasztották a kilencta­gú végrehajtó bizottságot is, amelynek Pintér Erzsébet, Radnics Erzsébet, Kispál Ág­nes, Kispál László, Sirnó Já­nos, Halász Pál, Fodor Sán­dor és Gér József lett a tagja. A pénzügyi ellenőrző bizott­ság elnöke ismét Kalotay Gá­bor. G. J. MŰSOR MOZIK Gyömrő: A tengeri farkas, I—II. Maglód: Napraforgó. Mende: Lányarcok, tükör­ben. Monor: Egy bolond Pá­rizsban. Pilis: Kakuk Marci. Üllő: Fedőneve: Jégmadár. Vecsés: Modern idők. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 17 órakor: nép- frontelnökségi ülés. Monoron, 18 órakor: a Vendég a klub­ban sorozat III. része: VIT élménybeszámolót tart Berlin- ger János, 17 órakor: a „Mi a teendő” című chilei film megtekintése a filmszínház­ban, 17.30-kor: Hogyan to­vább? (Kiscsoportvezetők ta­nácskozása.) Üllőn, 19 órakor: „Hol van az a nyár?” címmel, a Fővárosi Operettszínház mű­vészeinek vendégjátéka, köz­reműködik: Németh Marika, Latabár Kálmán, Gyulai Er­zsi, Marik Péter, Kovács Jó­zsef, Till Attila, Biró Attila és Csabai János. Félautomata és kézi vezér­lésű lámpák villannak. Min­den fény egyformán fontos. Értőjük az az egy ember, aki a forgalomirányítás minden tennivalóját maga végzi: ti­zenkét órás szolgálat, .feszült figyelem. Hárman váltják egymást, Pintér István, Szabadkai Pál és Ellenpacher Lajos, aki ott- jártunkkor a szolgálattevő volt. Fontos munkaköre egy pillanat megállást sem hagy neki: ő kezeli az automatát. A dominóbiztósító önműködő, tökéletesen irányítja a beren­dezést, mégis az ember az, aki a biztos biztosítóért is fele­lős. A szemaforok, jelzők, vál­tók, sorompók sokféle gondja így kizárólag a berendezés ügyeléséből áll. De akad dolga más is. Pél­dául a hangszórón beszél, to­vábbít, utasít, figyelmeztet. — Személyvonat érkezik a Nyugati pályaudvarról, a ne­gyedik vágányon tessék vi­gyázni! ... Vonat halad át, kérjük az utasokat, a harma­dik vágány mellett vigyázza­nak! ... A .. . mozdony kísé­rőjét kérjük a forgalmi irodá­ba! Ahány vonat jön, megy, annyiszor megigazítja zubbo­nyát, piros tányérsapkáját, s mire a szerelvény befut, fe­szes tisztelgő állásban fogadja, majd engedi tovább. —Hajnali három óra 27 perckor indítjuk az elsőt Bu­dapest felé. utána 7—8—10 percenként a többit. Felsőfarkasdon kereken egy éve gyulladtak ki a villa­nyok. Az évforduló alkalmá­ból ellátogattunk a kis kül­területi településre, mely két völgy között húzódik meg, mintegy 45—50 lakóházával s a házakban százötven-kétszáz családdal. A település Gomba közös tanácsához tartozik, Gombától négy kilométer távolságra fekszik. A községtől az álla­mi gazdaságig széles beton­út vezet, de onnan tovább csupán csúszós, sáros, két ki­lométeres földút, ezért esős időben Felsőfarkasdon csak gumicsizmában ajánlatos lá­togatást termi, mert a cipő könnyen a sárban marad. Út kellene Ottjártunkkor Sipos Gyulá­val találkoztunk először. Örömmel újságolta, hogy már alig akad ház, amelyikbe a villanyt ne vezették volna be. — Most már csak jó út kellene az állami gazdaságtól a településig, ugye? — kér­deztem. — Kellene, kellene. Hallat­szik — felelte —, hogy Gom­ba és Mende között új kö- vesutat építenek, de nem a településen vezet majd keresz­tül, hanem a domb túlsó ol­dalán, akkor pedig továbbra is sártengerben járhatunk. A település lakóinak 75 szá­zaléka a fővárosba jár dol­gozni, a többiek az állami gazdaságba. A bejárók naponta 7 kilo­métert tesznek meg a mendei állomásig, nyáron kerékpárral vagy motorral, de ősszel és télen gyalog. Petrovai Ferencné boldogan mondta el,, hogy a villany be­vezetése óta mosógépet és té­vét is vásároltak. Pataki Ferencné hasonló­képpen dicsekedett, de hozzá­tette: kislánya Gombára jár iskolába, a 6. osztályba, s té­len sötétben ér haza, bokáig sárosán. Konyha a folyosón A felsőfarkasdi iskola 1958- ban épült, egy tanteremmel és szolgálati lakással. Jelenleg csak alsótagozatosok tanulnak falai közt. Nem írjindennapi kép tá­rult elénk, amikor az iskola folyosójára léptünk. Jászai — Nem álmos a forgalmis­ta hajnalban? — Az első vonattól hét óráig nincs megállás — feleli, és vissza sem ül az automatához, máris indul fo­gadni az egyik szerelvényt, de jelzik a másikat is, már hall­juk éles füttyel közeledni. — A menetidő rendkívül megrövidült a villamosítással: a személyvonat 55, a gyorsí­tott 48—50 perc alatt ér Mo- norról a Nyugati pályaudvar­ra. — Mennyi utas fordul meg az állomáson naponta? — Tizennégy-tizenhat ezer Éva pedagógus fogadott, aki­vel hoszasan elbeszélgettünk. Elmondotta, hogy Alsó-Néme- diről jött ide, őszinte öröm­mel. — Tenni akarok valamit, azért, ami előbbre viszi a te­lepülés lakóinak életét, azért, hogy tanítványaim okosak, műveltek legyenek — mondta. — De az öröm, a boldogság és a tenni akarás mintha kez­dene kihalni belőlem. A kony­hám az iskola folyosóján van, függönnyel elválasztva, az ab­lakok és az ajtók. nem zárnak jól, ezért sokat fagyoskodom. Nincs fűtési lehetőség a fo­lyosón, mely egyébként na­gyon nagy is. — És a szobája? — Tessék megnézni. Enge­délyt kaptam, hogy az iskola színpadát rendezhessem be szobának. A színpadi „szobában” két rekamié, egy kisasztal, két szók és egy olajkályha, mely éjjel-nappal ég. — Már most sem sikerül 2—3 foknál melegebbet terem­tenem. — Tudomásom szerint az iskolához szolgálati lakás is tartozik —r jegyezterrí meg. — Az elődöm már három éve meghalt, az özvegye la­kik benne, egyedül. Jászai Éva elmondta még, hogy a tanács ígéretet tett, szeptemberben, a tanév meg­kezdése előtt a szolgálati la­kás felszabadul, de máig sem szabadult fel. Rozsét szednek — Ezek után is szívesen dolgozom — folytatja —, de lépten-nyomon meglepetések érnek. Amint mondottam, no­vember eleje van, fűtenünk A monori járási népi ellen­őrzési bizottság, többek beje­lentése alapján, vizsgálatot vagy talán több is, hisz a dol­gozók hatezer-ötszáz, a diákok három-háromszázötven bérle­tet váltottak. A nap 24 órá­jában 220—240 szerelvény ha­lad át Monoron, annyit kell fogadnunk, indítanunk. — Mikor van, illetve egyál­talán van-e csend az állomá­son? — Csend nincs, de csende­sebb időszak akad. Az utolsó vonat Pest felé 20.45-kor in­dul, a budapesti éjjel egy órakor érkezik Monorra, bár voltaképpen akkor már új nap kezdődik. F. G. kellene az iskolában is, de egy kilogramm fánk sincsen, még begyújtani sem tudok. — A tanteremben mégis meleg van. — A gyerekekkel az erdő­be járunk fáért és begyújtani való rozséért, de már nem. járhatunk sokáig. Tessék meg­nézni, a kályha mellett még akad egy kis rőzse a holna­pi begyújtáshoz, de, hogy hol­napután mi lesz, nem tudóm. Jászai Éva még azt is el­mondta, hogy a járásban ta­lán ez az egyetlen olyan is­kola, amelyiket a nyári szün­időben nem tataroztak, illetve nem meszeltek ki. — Mindezek, bizony, elke­serítenek, sőt boldogtalanná tesznek. Mert mit tartok én boldogságnak? Először is a szívem szerint való, kedvvel végzett munkát, az adja az embernek az elégedettség ér­zését. Van azonban magán­élet is, de az otthon béké­jéről addig nem beszélhetek, amíg a lakásügyem nem ren­deződik. Tanszer és ivóvíz Üjra másra terelte a szót: — Még az sem olyan nagy baj, hogy friss kenyér csak minden másnap érkezik a te­lepülés egyetlen kis üzleté­be, de az már igen, hogy ha a tanulók tanszerei elfogynak, Monorra kell mennem füze­tekért, ceruzákért vagy egy 40 filléres radírért. Nagyon jó lenne, ha a kis üzletben író­szereket is tartanának. — És az ivóvíz! Kút ugyan van az iskola udvarán, de használhatatlan, így az ivó­vizet is a szomszédból kell hordanom. folytatott a vasadi tejbegyűj­tőben a tejtermelőkkel szem­ben tanúsított megengedhetet­len emberi magatartás, vala­mint a helyiség felszerelési, higiéniai fogyatékosságai miatt, s megállapította, hogy a tejtermelők panasza jogos volt. A tejbegyűjtő helyiség fel­szerelését hiányosnak, de a szükségesként előírt higiéniát is kifogásolhatónak találta, a termelőket nem a tej zsírtar­talmának megfelelően fizet­ték, gondatlanul vezette a tejkezelő a tejszállítási köny­veket is. A vizsgálat észleletei alapján a Ceglédi Tejipari Vállalat üzemvezetője intéz­kedéseket tett a hibák kijaví­tására, a hiányzó felszerelé­sek pótlására, a helyiség azon­nali kimeszeltetésére, a tejke­zelőt pedig, kifogásolható em­beri magatartása és hanyag munkája miatt, szigorú meg­rovásban részesítette. (kovács) Területi kbdarúgó-mérkőzés Gyömrő—Tápióság 6:0 (2:0) Gyömrő, száz néző, vezette: Szűcs (kielégítően). Megtört a jég: a gyomrai csapat végre tudásához mér­ten, jól játszott. Végig a ha­zai csapat irányította a já­tékot, s Kele (2), Tóth J. (2), valamint Kiss A. (2) góljaival biztosan nyert. A győzelem aránya még na­gyobb is lehetett volna. Az egész csapat dicséretet érdemel lelkes, csupaszív já­tékáért. MOHOS -711m XV. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1973. NOVEMBER 13., KEDD * Uj lendület, fokozott aktivitás Évről évre többen tanulnak JÁRÁSI KISZ-KÜLDÖTTÉRTEKEZLET MONORON Az ifjúság ügye egész társa­FESZLLT FIGYELEMMEL Tizenkét órás szolgálat TISZTELEGVE FOGADJA A SZERELVÉNYT Jönnek-mennek az utasokkal zsúfolt szerelvények Előtérben a törpe tolatójelző. Ifj. Fekete József felvétele Vitéz Imre IGAZUK VOLT A BEJELENTŐKNEK Hanyag munkáért - szigorú megrovás INTÉZKEDÉSEK A HIÁNYOK PÓTLÁSÁRA l »

Next

/
Thumbnails
Contents