Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

PESI MEGYEI K^CíHap Községekben, iskolákban, üzemekben 1 TV mGYELő Sikerrel sárult Pest megyében az ifjú olvasók hónapja 197?. NOVEMBER 13., KEDD ..... 11 11 » A reneszánsztól a jelenkorig Képek Vácról, Dömsödről A Száz politikai plakát kiállításról. — SO—KY (Sós László—Ke­mény Éva) 1073"-as plakátja. A Hazafias Népfront Pest megyei és a KISZ Pest megyei bizottsága, a megyei könyvtár, valamint a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa központi könyvtára rendezte meg októ-" berben az ifjú olvasók hónap­ját. A tapasztalatokat tegnap ankéten vitatták meg a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa székhazában. Elemző beszélgetések — kötetlenül A megjelentek azit összegez­ték, hogy az októberi rendez­vénysorozat rendkívül sike­res volt. A népfront és a KISZ járási vezetői, megyei és já­rási könyvtárosok, népművelé­si szakemberek, diákok, könyvterjesztők, szakszerve­zeti aktívák, összesen több mint százan fogadták el a rendezők meghívását. Olyanok, akik — Novak Imrének, a Ha­zafias Népfront megyei kultu­rális bizottsága elnökének megnyitó szavaiból idézünk — a szó legjobb értelmében hi­vatásként, hivatásszerűen fog­lalkoznak a népműveléssel. E munkán belül — miként Debreceni Imréné, a megyei könyvtár igazgatója vitaindí­tójában elmondotta — különös figyelmet érdemelnek a fiata­lok, jelen esetben a 14—25 év közötti korosztály. Az ifjúsági törvény végrehajtásában a könyvtárosokra is nagy feladat hárul. Foglalkozott a fiatalok olvasóvá nevelésével ,<z olvasó népért mozgalom júniusi, nyíregyházi tanácskozása is. Ha mindezekhez hozzátesszük, hogy ebből a korosztályból a legnagyobb az olvasók „le­morzsolódása”, hogy az ilyen korú Haltatoknak mindössze csak 17 százaléka tagja a könyvtáraknak, akkor még in­dokoltabb a fokozottabb tö­rődés velük mint olvasókkal, vagy leendő olvasókkal. \ Az ifjú olvasók hónapja ese­ménysorozatát az igények szé­les körű felmérése előzte meg, s ennek alapján Pest meave községeiben, iskoláiban, üze­meiben 63 ifjúsági fórumot, író-olvasó találkozót, ankétot, vitaestet hirdettek meg. A rendezvények túlnyomó több­ségének sikeréhez hozzájárul­tak úgyszólván mindenütt a pártbizottságok, a tanácsi ve­zetők, az iskolaigazgatók és a szülők is. Nem volt ritka az olyan est — mint például az ifjúsági fórum a külpolitiká­ról —, amelyen 1Ü0—120 fiatal vett részt. A legsikeresebbnek azonban a kötetlen hangú be­szélgetések bizonyultak. A ta­lálkozókat, a rendezők a leg­különbözőbb módon tették vonzóvá, érdekessé. Várkonyi Margit: Zárt tárgyalás című művének ankétjára például Tápiószelén és Szentendrén meghívták a járásbíróság el­nökét is. Igen sikeresek voltak a fantasztikus irodalom és a tudomány kapcsolatát elemző beszélgetések, Csernai Zoltán író kitűnő vitavezetőnek bizo­nyult. Hanzély László üllői gimnazista a könyvtárhoz kül­dött levelében így ír: „Ügy érzem, hogy az ifjú olvasók igényeinek az ilyen kötetlen, közvetlen beszélgetés jellegű találkozók felelnek meg leg­inkább .. Szülők cs pedagógusok Hosszan sorolhatók a pél­dák. Túrán, a helyi pártszer­vezet székházaba hatvan fia­tal ment el, hogy a barát­ságról beszélgessen S. Nagy Katalin pszichológussal, a Népművelési Intézet munka­társával. Közvetlen kapcsoló­dott a fiatalok olvasóvá ne­veléséhez dr. Tóth Bélának, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársának vitaestje a serdülőkor problémáiról és az ezzel összefüggő olvasmányok­ról. Ezt eleve szülőknek, pe­dagógusoknak hirdették meg. Albertirsán például több mint ötvenen voltak kíváncsiak er­re a problémakörre. Tegyük hozzá, hogy közöttük sok fia­tal szülő is megjelent. A kar­rier, pályaválasztás és kere­seti lehetőségek kérdésköréről szóló ankétok szervezéséhez példamutató segítséget nyúj­tott a Pest megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó. A tanács­adó munkatársai vállalták a vitavezetést, tájékoztatójukat mindenhol nagy érdeklődés kisérte. A Rólad van szó című té­véműsor szerkesztői, dr. Há­lák László és Pomezsánszki György mintegy Pest megyé­ben „próbálták ki” az elkö­vetkező tévéműsorok témáját és formáját. Rendhagyó irodalmi és föld­rajzi órák, ankétok a gimná­ziumokban az ifjúsági lapok szerkesztőivel, kisgrafikai és borítólap-kiállítások, pályázat a könyvtár lehetőségeit meg­mutató, a könyvek között el­igazítani segítő könyvtári játé­kokra, könyvárusítás — kö­vették egymást október folya­mán. Nem kampány volt Kezdet volt az ifjú olvasók hónapja, avagy folytatás? Az ankéton felszólalók hangsú­lyozták, hogy ilyen koncent­ráltan, ilyen szervezetten — és ilyen sikeresen — akár kezdetnek is lehet tekinteni, de mindenesetre olyan alap­Az európai költőtalálkozó, a szocialista országok irodalmi folyóiratai főszerkesztőinek ta­nácskozása után újabb nem­zetközi jelentőségű esemény házigazdája lesz a Magyar Írók Szövetsége. November 19—25 között a Magyar Tudo­mányos Akadémián mintegy. 50 külföldi és 150 hazai költő, író, műfordító és kritikus ta­nácskozik majd Petőfi, Csoko­nai és Madách műveinek, „szellemi védnöksége” alatt a magyar irodalom műfordításá­nak sajátos problémáiról. No­vember 20-án, kedden a Ma­gyar Tudományos Akadémián Dobozy Imre Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetsé­Hä Cgy SZinháZ, amelynek minden tagja inkább húsz, mint húszegynéhány esztendős, az ifjúkor helyett, amely ter­mészetéhez leginkább illenék, a férfikorról akar beszélni, an­nak nyilvánvalóan megvan a maga szükséges oka. Lehetnek érdekek, amelyek fontosabbak, mint egy színházi előadás tisz­ta harmóniája, lehet cél, amely megokolja az opportunizmus­sal semmiképp sem azonosít­ható esztétikai kompromisszu­mot. A kérdés csak az, hogy a Bartók Színház új bemuta­tója, amelyről szó van, nor- doz-e, képvisel-e, kifejez-e ilyen különleges érdekeket? A színház Férfikor címmel bemutatott egy Mesterházi La­jos műveiből színpadra írt „pol-beat színművet”. A pro­dukciónak legalább a felében kióltóan nagyok a szerepek és a szereplők közti életkorbeli különbségek. A harmincas évek elején kezdődő darab expozí­ciójában még a szerepek és a szereplők egyaránt fiatalok, de aztán telnek az évek, évtize­dek, a cselekmény a második világháborún és a felszabadu­láson át egészen 1954-ig jut el, s közben a szerepek megöre­gednek. A szereplők azonban változatlanul fiatalok, húsz­évesek. Ez az ellentmondás furcsa atmoszférát teremtett: mintha műkedvelők előadását láttuk volna. Az efféle szereposztási kompromisszumok elsősorban ott honosak, megszokottak. Nem mellékes ez, a dolog a Bartók Színház vállalkozásának alap­jait érinti. Hiteles, meggyőzd lehet-e az a húszéves fiú, aki egy negyvenéves férfi súlyos gondjaival, problémáival meg­terhelve jelenik meg? Hihe- tünk-e^ annak a fiatal lánynak aki egy nála érezhetően 10— 16 évvel idősebb nő pózaiban mutatja magát? Hiteles lehet-e mindez, pláne ha még ráadá­sul tömegesen, sőt éppen a leg­nak, amelyet az elkövetkező években ismételni kell, és ha lehet, továbbfejleszteni. Egy bizonyos — s ezt összefogla­lójában Fábián Zoltán, a Ma­gyar Írók Szövetségének tit­kára, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának al- elnöke is hangsúlyozta —nem kampány volt. Az olvasó né- I pért mozgalom kezdetitől kü- ! lönös figyelemmel foglalkozik a fiatalokkal, s a fiatalok ol­vasóvá nevelésében a Pest megyei népművelők kezdetitől fogva sokat tettek. Az októ­beri rendezvénysorozat orszá­gosan is példamutató és kö­vetésre méltó. Olyan mód­szereket mutatott, olyan gon­dolatokat, ötleteket adott, ame­lyeket a következő években még inkább lehet kamatoztat­ni. Az ankét végén Debreceni Imréné Barna Eleonórának, a nagykátai járási, valamint Kányi Andrásáénak, a ceglé­di városi-járási könyvtár ve­zetőjének jualmat nyújtott át. D. G. gének főtitkára nyitja meg a tanácskozást, majd Lator László tart előadást, a „költői műfordítás problémái” cím­mel, amelyet Balabán Péter — „Petőfi megismertetése és vá­logatási problémái” című elő­adása követ majd. Még ezen a napon a Petőfi- és Madách- életmű elterjedése külföldön címmel tart előadást. Radó György. A tanácskozás szerdai napján Lukácsy Sándor „Pe­tőfi és korának haladó európai irodalma” című előadása, „Madách és a drámafordítás problémái” címmel Hubay Miklós, majd „Csokonai és a felvilágosodás” címmel Ko­vács Kálmán ad elő. fontosabb szerepekben jelent­kezik? Msért vailaíta a ei_ lentmondást a Bartók Szín­ház? Hol és miben található a Férfikor-ban az az érdek, amely ezt a diszharmóniát in­dokolja, magyarázza? Az okot, szerencsére, nem nehéz megta­lálnunk. A dráma egy nemze­dék történetét tekinti át, azok­nak a férfiaknak és nőknek a sorsát, akik a felszabadulás előtt és után a társadalmi harc élvonalában állottak. A Férfi­kor a közelmúlt kavargó tör­ténelmét idézi, s drámai sor­sok bemutatásával, szenvedé­lyes, sokszor indulatos szavak­kal, kérdez, felel és figyel­meztet. Ez az izgalmas anyag ma- gyarázza a színház vállalkozá­sát. Az előadás a fiataloknak készült. Tehát a színháznak azt az új törekvését erősíti, hogy ne csa/k a legkisebbekhez szól­jon, hanem a már felserdült fiatalokhoz, a húszévesekhez is. A dráma súlyos, elgondolkod­tató anyaga ebből a szempont­ból azért fontos, mert feltét­lenül szemben áll azokkal a felületes hatásokkal, amelyek­kel manapság a fiatalság oly sok helyen és. oly nagy meny- nyiségben találkozik. A Bar­tók Színház — ezt már az el­múlt évad is bizonyította — nem tácdalokkal akar népsze­rűvé válni. Lényeges kérdé­sekről akar, s mint a Férfikor bizonyítja, tud is szólni. Az el­lentmondásokat, a diszharmó­niát ennek a mondanivalónak az érdekében vállalta. S jól tette, hogy vállalta: a Férfikor hibáival együtt is fontos pro­dukció. Mesterházi írásait a darab rendezője, Kazán István alkal­mazta színpadra. Jól válasz­totta ki a részletesen bemuta­tott epizódokat, ezeket az apró, intenzív drámákat, és — ren­dezőként is — szoros egységbe fűzi* őket. Az előadás a mo­Közvetítések, filmek. Ezen a hétvégén az esti főidőben ön­álló műsorral nem jelentkezett ' a televízió. Szombaton este a Moszkvai Nagycirkusz buda­pesti előadását sugározták képfelvételről; Utána pedig az Fgy férfi és egy nő című, hét esztendeje készült francia fil­met az éjszakai előadás kere­tében. Vasárnap est» viszont a neves osztrák író, Franz Grill­parzer Medea című tragédiái ját láthattuk a budapesti Ka­tona József Színház előadásá­ban, szintén felvételről. Mind­három program a maga nemé­ben sikeresnek mondható. öveges professzor. Tudom, nem illik egy kritikai írásba olyan személyes megállapítás: szeretem öveges professzort, de talán megbocsátják ezúttal az olvasók. Szeretem öveges professzort, nemcsak azért, mert egykor a tanárom volt s az ő tankönyveiből tanultam a fizikát, hanem azért is, mert ki­tűnő előadó, közvetlen hangú előadásmódjával mindenkivel meg tudja szerettetni a fizikát. Pedig nem könnyű dolog egy tudományág eredményeiről, fejlődéséről, felfedezéseiről népszerűén, mindenki számára közérthetően és mégsem tudo­mánytalanul szólni. öveges professzor előadásainak vará­zsa van, egy-egy műsora után még felnőtt fejjel sem szégyel­lj az ember, hogy maga is vég­rehajtsa a bemutatott kísérle­tet. Jó, .hogy olyan hosszú szü­net után ismét tanúi lehetünk a képernyő előtt az Öveges­féle kísérleteknek. Aranypáva. A korábbi Rö­pülj, páva-műsorok népszerű­ségét a népdalok és a népzene természetes bája mellett az amatőr művészek eredeti, hamvas előadása jelentette. Ugyanezt mondhatjuk el az Aranypáva címet viselő nem­zetközi népzenei verseny eddig látott három elődöntőjéről is. Soha szerencsésebb időpontban nem kerülhetett volna sor e műsorra, mint most, azokban a hetekben, amikor a magyaror­szági nemzetiségi szövetségek kongresszusaikat tartják. Prukner Pál zaikos szerkesztés ellenére sem hullik szét darabokra, struk­túrájában, szerkezetében, at­moszférájában egyaránt zárt. S hogy mit jelent a szokatlan mű­faji megjelölés: pol-beat szín­mű? Csak annyit, hogy a dara­bot zenei betétekkel adják elő. A három zeneszerző, Csuha La­jos, Dancsek Gyula és Miklós- ka Lajos igazán jó drámai ér­zékkel komponálta meg a da­lokat. A darab cselékménye egy szobrásznak indult nagytehet­ségű fiatalember élettörténetét követi 1931-től egészen 1954-ig. A nagy szerepet Ivánka Csaba játssza. Alakításának fő értéke, hogy szemléletes, bár néhol hézagos fejlődésrajzot adott és különösen az utolsó epizódok­ban érzelmileg is hatásos figu­rát formált. Az életkorbeli kü­lönbségeket most nem számít­va: hiszünk, hihetünk játéká­nak. Ellenlábasát, a sikeres embert és szobrászt, egyébként a főhős gyerekkori társát, cim­boráját, Horváth Péter kissé szenvtelenül, tárgyilagos hang­vétellel mutatta be. A további szereplők közül a főhős szerelmeit kell említe­nünk. Mindenekelőtt Markovits Bori pompás játékát. Az idén végzett színésznő egy Francia- országban élő magyar lány sze­repében az előadás legszíne­sebb, legelevenebb és legna­gyobb hatású nőalakját formál­ta meg. Sára Bernadztt, mint a munkásmozgalom harcosa és későbbi funkcionáriusa, hatá­rozott, kemény egyéniséget mutatott be. Kormos Anna az első szerelem lírikus és a csa­lódott, elhagyott lány keserű hangsúlyaiból építette fel sze­repét. Detre Annamária kissé vérszegénynek hatott. Szaba­dos Zsuzsa Verája élénk szín­foltja volt az előadásnak. A produkció filmszerű kom­pozíciójához Huszárik Zoltán jól illő, praktikus díszletet, pontosabban játékteret terve­zett. Ökrös László Az összefogás: teljesség, majdnem maradéktalanul. A Szépművészeti Múzeum törzs­anyagát ezúttal magángyűjte­ményekkel és az Iparművé­szeti Múzeum tárgyaival egé­szítette ki, így összességében látjuk AZ EURÓPAI RENESZÁNSZ korszakokra ható teljesítmé­nyét. A Lucretia-téma Cra­nach, Sodorna, Pietro Veglia eltérő, ezért pontosan ár­nyalt hármas elemzésében tá­rul fel, megkapó a Kadosa Pál-kollekcióból bemutatott Jan Van Hemessen Kereszt­vitel ás a kiállítás központi értékű Báthory András Ma­donnája, mely Vácról került még 1812-ben a Nemzeti Mú­zeumba. Különös értékeik sor­jáznak egymás mellett, Vero­na rajzi tisztasága, Palmezza- no Szent családjának világos szerkezete, s mindenekelőtt az ismeretlen erdélyi mester Há­romkirályai 1514-ből, József Attila azonos témájú versének egyik képzőművészeti előze­tese. A tárlat a reneszánsz sokrétűségét bizonyítja, s emellett népünk alkotó ere­jét, hiszen Pannóniái Mihály képe, A trónoló Ceres ma­gyar földről sarjadt, s került vissza Ferrarából Ipolyi Ar­nold gyűjteményébe. Ugyancsak a Szépművészeti Múzeumban látható SZÁZ POLITIKAI PLAKAT az elmúlt fél évszázadból, s főként a Tanácsköztársaság és napjaink idejét kísérik a kép mozgósító eszközeivel. A pla­kát vizuális szónoklat, fel­szólítás a kitűzött közös esz­me vállalására. A francia for­radalomban a zene, 1848-ban a költészet, 1919-ben a plakát riadóztatott Berény Róbert, Pór Bertalan, Uitz Béla, Biró Mihály kimagasló műveivel. A második hullám a felszabadu­lás utáni korszakhoz kapcso­lódik, s többrétű feladatot vál­lal. Konecsni György szerke­zetei szilárdak, Balogh István vonalvezetése nagyvonalúan alkalmazkodik a célkitűzés­hez, Würtz Ádám, Hincz Gyu­la grafikus eszményeit jól egészíti ki SO-KY korszerű szűkszavúsága. DUNA, TISZA TÁJAI * 1 Folyók versengenek, Tisza, Duna, melyik a harmoniku­sabb vidék. E vetélkedő ké­pekkel zajlik, a Csontváry te­rem és a Csók István Galéria termeiben kettős sikerrel. Hock Ferenc a Dunakanyart, Nagy B. István váci partot, 1 Patay László dömsödi mel­lékágat, Vecsési Sándor szity- tyós tarlót vizsgál, elemez az élmény odaadásával. Am a ti­szaiak, Csabai Kálmán és a hlnáros holtágakat kedvelő Vati József szintén rangos alkotásokkal jelentkezik. E vízi áhítatban Áron Nagy La­jos és Bőd László a Velencei­tó szépségeivel érvel őszinte érzékenységgel, hiteles ábrá­zolások sorozatával. A Ferencvárosi Pincetárlat kiállítója, HERNÁDI PAULA a tér belső rétegeit, örvénylő asszonyokat, hegyek síkjában elhelyezkedő szerelmeseket láttat sajátos ritmussal. Leg­jobb festménye, az Ablak, al­kotójának jövőt ígér. A novemberi tárlatokon kül­földi műhelyek is vendéges­kednek. JAPAN, BELGA MŰVÉSZET A Kulturális Kapcsolatok In­tézetében zajos sikere van a japán fotókiállításnak. A táj varázsát tökéletes technika közvetíti, szemünk élé tárul a tengerparti csónakok, pagodák, császári palotáik és mindenek­előtt, a Fuzsijáma fennikölt vi­lága. Különben is a fotómű­vészet igen népszerű hazánk­ban, melyet a látogatottság in­tenzitása is jelez. Az Ernst Múzeumban első­sorban fokozott szakmai ér- deklődés kíséri a mai belga festészet anyagát. Ami kiált: Hernádi Paula: Asszony a szemléletbeli különbség, az újdonságokra való harsány törekvés, a technikai elemek hajszolása. Ennek következté­ben sokszor a festmény pusz­ta képlet marad, még akkor is, ha „művészi happening” is készült: egy kép több festő közreműködésével. Az átlag­ból azonban komoly értékek is kiemelkednek, Gaston Bert­rand, aki Barcsay Jenő mű­vészetének rokona, Marc Men­delsohn, Jean Milo, aki Csók Istvánhoz hasonlóan a tél és tavasz küzdő színeit egyezteti felületein. Losonci Miklós Tárlat a kórházban A főváros egyesítésének 100. és azt Országos Korányi Tbc és Pülmonológiai Intézet fennál­lásának 72. évfordulója tiszte­letére az intézet emlékbizott­sága kiállítást rendezett azok­nak a festőknek — Dérkovits Gyulának, Dési-Huber Ist­vánnak, Vajda Lajosnak, Bá­lint Endrének, Kondor Bélá­nak és más kiemelkedő művé­szeknek — az alkotásaiból, akiket a kórházban kezeltek, gyógyítottak. A tárlatot — amelyet november 7-e alkal­mából nyitottak meg az intézet kulturális pavilonjában — no­vember 14-ig 9—15 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. Dr. Mándy Stefánia művészet- történész, a kiállítás rendezője november 13-án 12 órakor tár­latvezetést tart. November Hí =-2.6 Európai költőtalálkozó Fővárosi színházi esték FÉRFIKOR Bemutató a Bartók Színházban I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents