Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
1973. NOVEMBER 13., KEDD rt-al HEGYEI Legnagyobb piac Anglia Cipők — külföldre Sikeresen szerepelt ezekben a hetekben a Tánnimpex Külkereskedelmi Vállalat több nemzetközi cipőkiállításon. Az őszi cipőkáállítások közül a legjelentősebb az angliai bemutató volt. Londonban a Tánnimpex vegyes vállalata, a Richmond közreműködésével szervezték meg a nagyszabású eipőbemutatót. Az angliai vevők a magyar vállalattól 100 ezer pár bakancsot és 12 ezer pár divatos férficipőt rendeltek a kiállítás alkalmából. A magyar külkerfeskedel- mi vállalat egyébként az idén már csaknem 15 millió devizaforintért szállított cipőt az egyik legnagyobb piacra, Angliába — majdnem kétszer annyit, mint 1972-ben. Tőkés piacra az idén már több mint 100 millió devizaforintért szállítottak, s ez 10—12 százalékos emelkedést jelent a tavalyi exporthoz képest. NAGYKATAI TSZ-JOVO Az új adó A Közúti Gépellátó Vállalat szerelőcsarnokaiban készítik az új, 159 méter magas, Széchenyi-hegyi tv-adó vasszerkezetét. Vásárlók és eladók Javuló ellátás beruházás nélkül Van-e Pest megyének olyan települése, amelyről elmondható: annyi az üzlet, hogy többre már nincs is szükség? Aligha. Még is, a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottsága által rendezett, a lakosság kereskedelmi ellátását elemző ankéton a/bolthálózatról gyakorlatilag egy szó sem esett. Eleve és nagyon helyesen szűkítették ezt az egyébként parttalan témakört egy kérdésre: vajon a meglevő, nem lebecsülendő bolthálózat nyújtotta lehetőségekkel a kereskedelmi vállalatok (ide értve természetesen az ÁFÉSZ-etoet is) hogyan élnek? Kirekesztettéit teihát a vitából a gyakran hangoztatott momentumot, a pénzkérdést. Lehet-e nagyobb összegek felhasználása nélkül javítani a lakosság ellátásán? Lehet-e? Van vagy nincs? A sütőipari vállalat az elmúlt évek során a ráckevei járás több községében nyitott mintaboltot. Az áruk gazdag körét kínálják vásárlóiknak, a sótól a szemeskávéig, hovatovább éppen a kenyérnek nem marad hely. Jó-e ez így? A kenyérről lévén szó: még mindig gond a szállítása, tárolása; esetenként ezek megoldatlansága miatt romlik a minősége. Továbbá: miért nem lehet barna kenyeret kapni?! Aztán: valahogy nagyon helytelen irányba csúszott el a vásárlók ízlése, igénye, mert nem kevesek számára csak az friss kenyér, ami még gőzölög. A reggeli sütés délben már nem friss kenyér. Mindenütt árusítanak tejet. A legkisebb, legfélreesőbb bolt is rendelkezik hűtőberendezéssel, hogy általánosan kedvelt- té vált a polipack csomagolású. De: hogyan kerül másnapi csomagolású a friss közé? Miért fogy el mégis egyik-másik boltban délben a tej? Miért tűnt el a kannatej néhány boltból? Van sajt vagy nincs sajt? Az egyik ráckevei boltban a vásárló trapista sajtot keresett. Nincs — mondta az eladó, s a vásárló eltávozva ekképpen mórgott, „már sajtot sem lehet kapni!” Ugyanakkor vagy tízfajta más, hasonló értékű sajtot ajánlhatott volna az eladó neki, de nem ajánlott! Miért nem? Ha már az ajánlásnál tartunk: maguk az eladók sem ismerik a különböző konzervek tartalmát. Amelyek esetenként tökéletesen helyettesítenék a néha hiányzó töltelékárut és | emellett fejlődne étkezéskultúránk is. Van burgonya, vagy nincs burgonya? A zöldségesnél valamelyik nap nem volt, a mellette levő ÁBC hűtőpultjának viszont kinyomta az oldalát a nylonba csomagolt hámozott burgonya. Nem tudták a vásárlók, nem vették észre, elmentek mellette. Az eladók nem szóltak, nem kínálták. Miért nem? Közvéíeménykutatás — társadalmi alapon Az ankéton a fentiekhez hasonló, vagy talán még azoknál is izgalmasabb kérdés kétszer- háromszor ennyi elhangzott. Ellen lehetne vetni: a problémák jó része nem új, miért hát akkor most a „felhajtás”? Nem új kifejezés ez sem: hitelesség. Vagy hogy egy másik hasonlattal éljünk, közismert igazság, hogy mindenki — senki. A ráckevei járás tizenkilenc községi népfrontbizottsága két és fél hónapon keresztül vizsgálta községe kereskedelmi, vendéglátó ellátottságát, s az összegező beszámoló nem úgy általában, hanem konkréten, községre, boltra vonatkozóan jelezte, hol mit kellene tenni az ellátás javításáért, millió forintok befektetése nélkül! Ez az egyik ok, amiért oda kell a jelzésekre figyelni. Tegyük mindjárt hozzá: a járási népfrontbizottság a járás ellátásában érdekelt mintegy harminc kereskedelmi, vendéglátó vállalatnak küldte el az ankétra szóló meghívót és kivétel nélkül mindegyik képviseltette magát. Volt, ahonnan maga az igazgató jött el. A másik ok, amiért a ráckevei jelzésekre figyelni kel, az az, hogy áz elmúlt évek bebizonyították, a beszéd, a vita, az ankét néhány nap, vagy hét | múlva friss kannatejjé, friss zöldséggé, tűvé, cérnává, netán még téliszalámivá is válik a — boltban. Immáron ötödik éve, hogy a népfront ankétot hív össze ebben a témakörben. Korábban csak az ÁFÉSZ-ekkel tanácskoztak, tavaly hangzott el a javaslat, az állami kereskedelmi, vendéglátó vállalatok is legyenek jelen. Nagyon jogos volt a javaslat, mert igaz, hogy a tizenkilenc községből tizenkettő az ÁFÉSZ-ek ellátó körzetébe tartozik, de a fennmaradó hét fokával ragasztott ruha Hazánkban egyedülálló szövetragasztó gép kezdte meg a munkát a Styl ruházati vállalatnál. Az amerikai licenc alapján Olaszországban gyártott berendezés infravörös sugárzás segítségével egyesíti a kabátok, zakók szövetét a vászonnal Műszakonként e^er kabát elejét ragasztja meg. Bármilyen laza szerkezetű kelménél — még a műszőrménél is — alkalmazható. Munkába állításától a minőség lényeges javulása várható, mivel a berendezés nyomás nélkül, csupán az infravörös sugárzással ragaszt. A kabátok, öltönyök szövete így nem, károsodik, karaktere változatlan marad. községben él a lakosság többsége, a 95 ezerből mintegy 60 ezer ember. És azért nem csupán a vásárlóknak fontos, hogy mi kapható az üzletben, hogy az üzlet milyen forgalmat bonyolít le, hanem fontos ez a vállalatoknak is. A jó kereskedő tehát odafigyel arra, amit a vásárlók mondanak, s az ankét azt jelezte, hogy Pest megye, vagy legalábbis a ráckevei járás ellátásában érintett kereskedők túlnyomó többsége jó kereskedő. Hogyan tovább? Természetesen minden probléma az ankét nyomán nem oldható meg egyik napról a másikra. Számos olyan ok nehezíti a jobb ellátást — csak egyet említsünk: a szakember- utánpótlást, ami viszont összefügg a szakma megbecsülésével —, amely a kereskedelem vezetőinek is gond. Az is igaz, s ezt az ankéton az érintettek elmondták, hogy több hiányosságot jobb odafigyeléssel, akár egy tollvonással meg lehet szüntetni. Mindenesetre; ismerni kell a gondokat, problémákat. És ebben a népfrontfelmérés rendkívül sokat segített. D. G. E egy szűkebb férfi társaság- ban, ahol elgyötört arcú férjek panaszolták el egymásnak házasságaik nehéz és embert- próbáló pillanatait, mesélte el Rovázsai az alábbi történetet, amelynek csattanója szó szerint Is egy — pofon volt. — Az úgy történt — dőlt hátra a széken Povázsai és tűnődő arccal gyújtott rá egy cigarettára —, az úgy történt, hogy házasságunk tizenötödik évfordulójára a bomlás szélére jutott már a házasságunk Mancival... A rögeszméje egyre kifaír- hatatlanabbá vált... — Rögeszmés volt? Te jó isten, még az is — sajnálkozott Krampács és titokban hálát adojt az ő nem éppen kis feleségének, aki ugyan kibírhatatlan egy hárpia, de lagalább nem rögeszmés. Kö-, vérnek kövér ugyan, de nem rögeszmés! — Igen. Még rögeszmés Is volt —• nézett körül az arcokon Povázsai, hogy felmérje szavai hatását és történetének atmoszféráját. — Az volt a rögeszméje, hogy fél tőlem. Nem csalc a mezsgye a látóitaiái* SZAKOSODÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, EGYESÜLÉS Az új gazdasági mechanizmus óta, jelentős politikai és gazdasági eredmények születtek a szövetkezeti mozgalomban is. Ma a termelőszövetkezetek a fejlődésnek olyan szakaszához érkeztek, hogy a továbblépés a fokozottabb együttműködésben, a szakosodásban, az erők jobb koncentrációjában rejlik. 1972: 658 millió A termelőszövetkezetek vezetői közül azonban még kevesen látják indokoltnak ezt az utat — szögezi le az a vizsgálat, melyet a nagykátai járás pártbizottságának munkatársai végeztek. A bizonyta- j lanság különösen azokra a vezetőkre jellemző, akik a termelés részfolyamatait végzik, ahelyett, hogy idejüket átfogó elemzésekkel, koncepciók kialakításával töltenék. Annyi bizonyos: a termelőszövetkezetek megszilárdultak. Számokban is kifejezhető a fejlődés — 1967-hez viszonyítva tavaly a járás termelőszövetkezeteiben 77 százalékkal volt magasabb a termelési érték —, elérte a 658 millió forintot. A tagság jövedelme szépen emelkedett — évente 3,5 százalékkal -—, viszont kevés jutott a fejlesztésre, s a tartós forgóeszközállomány is csökkent. A tsz-ek tiszta vagyona 1972-ben már 524 millió forint volt, 1967-ben ez még csak 407 millióra rúgott. Két Kossuth — dotált A legdinamikusabb fejlődés a növénytermesztést jellemzi, az állattenyésztés a bevételek alig harminc százalékát adja. A növénytermesztésen belül különösen a búza, a kukorica, a lucerna és a zöldségfélék területe nőtt — elfoglalja a szántóterület 91 százalékát a nagykátai járásban. Akadnak törekvések a szakosodásra is, s ebben az ágazatban alakult meg a legtöbb társulás. Természetesen tovább tart a növénytermesztés „rekonstrukciója”, amely a termesztés egyszerűsítését, a gépi művelést jelenti. Fejlődött %z állattenyésztés is — csak lassúbb ütemben. Szaporodott a vágóbaromfiak száma, azonos szinten maradt viszont a szarvas- marha-, a sertés- és a juhtartás. A korábbi ösztönzés nem volt eléggé hatékony, hiszen ezeknek a haszonállatoknak tenyésztése igen beruházás-igényes, s a költségeik csak hosszabb távon térülnek meg. A mai árak mellett azonban már sem a szarvasmarha, sem a sertés tartása nem ráfizetéses, így számolni kell azzal, hogy például a mai 2700 tehénnel szemben 1975-re 3500 áll majd a szövetkezeti istállókban. Alig van már a járásban olyan szövetkezet, ahol minden állatfajjal foglalkoznak — ezen a területen is megkezdődött a szakosodás. Bővült az alaptevékenységen kívül végzett munka is: a 67-es 6,4 százalékról 1972-re 24 százalékra emelkedett, ez ösz- szesen 118 millió forintot jelent. Jelenleg a járásban csupán két tsz tartozik a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek kategóriájába, e kettő évente 1—1,5 millió forint dotációt kap a többletköltség fedezésére — a nagykátai Kossuth jobban, a tápiósági Kossuth Termelőszövetkezet kevésbé tudott megszilárdulni. A két szanált tsz közül a szelei Tápiómente már lábra állt, míg a szecsői Egyetértés idei gazdálkodása is 1,5 milliós alaphiányt mutat. A gyengébb termelőszövetkezeteken kívül több jól gazdálkodó tsz fáradozik bizonyos ágazati együttműködésen, társulásokon, kooperációk létesítésén: hiszen a mai fejlettségi fokon többi között ez a további fejlődés záloga. Merész tervek Nagylcáta központtal 12 egységes takarmányfeldolgözó üzem társulásos formában való megépítését tervezik. Hosszabb távon kialakítják a jövő bázisközpontjait, ahol az első lépcsőben félezer, majd ezer férőhelyes tehenészetek lesznek, előreláthatólag Farmoson, Tápióbicskén, Tápiógyörgyén és Özentmártonkátán. A társulásos forma ott is előnyt jelent, ahol eddig még nemigen tudták kialakítani a szarvasmarhatartás előfeltételeit. Ezzel a programmal összefüggésben segítik a nagykátai szövetkezetek a cegleai tejfeldolgozó és értékesítő társulást, melyben a járás hét tsz-e vesz részt. A növénytermesztés jövője: a zárt rendszerek kialakítása. Átmenetileg lassítja az előrelépést a termelőszövetkezetek elöregedett gépparkja^ ugyanis a zárt technológiákra való áttérés igen költséges vállalkozás. Azonban a termesztés feltételei jobban megoldottak, korszerűbbak, könnyebb a munka, s kevesebb ember kell hozzá. *A járásban szélesíteni főleg a dohány, a burgonya, a kukorica, a paradicsom, a cukorrépa zártrendszerben való termelését érdemes — ágazati együttműködés keretében is. A tsz-ek között jó kooperációs lehetőség kínálkozik az erdőművelésben és fafeldolgozásban, a lucematermesztésben, a közös gépkocsipark, s alkatrészellátás megszervezésében, az egyéb szolgáltatások bővítésében. Víztárolót Tápióságon A járás — természeti adottságainál fogva — vízszegény. Több vizet a Tápió folyó és a farmosi duzzasztómű biztosít — ezért kezdeményezik a tápiósági Kossuth tsz területén a száz hektáros víztároló, mint állami vízmű megépítését. Ebben a munkában három termelőszövetkezet is érdekelt. A termelőszövetkezetek fejlődnek tehát, — csak nem mindegy, hogyan és milyen ütemben. Ezért kell és érdemes a járás szövetkezeteinek mindennapi munkájába beépíteniük a jövőt, a távlatokat, hogy ne csak a mezsgye legyen a látóhatár. Tamás Ervin UJ TESZTAGYAR Korong és rizs akku újdonságok Üj tésztagyár kezdte meg a termelést a Kalocsavidéki Fű- szerpaprika- és KanziervipaEgy pofon története — Tőled? — eso- 1 álkozott Letenye, mert Povázsairól messze járnak a hírek, hogy nála csak egy alvó bálna lehetne béketűrőbb. — Tőlem. Ha iszom, akkor ő fél tőlem, mondta és valahányszor így hazakeveredtem egy-két korsó sör után, mindig bejelentette, hogy - fél tőlem, mert egyszer majd így megverem. Mondtam neki, ne bolondulj meg Manci. Ha rászeg lennék se tudnálak megütni, nemhogy két korsó sör után, de nem és nem, ő félt tőlem. Ezt mondta. Kezdetben csak kicsit félt, aztán, ahogyan ő mondta, mindig és egyre jobban. Az volt a rögeszméje, hogy egyszer majd része-1 gén megverem. Kibírhatatlan volt, higgyétek el, kibírhatatlan volt. Már magamtól is kezdtem félni. Már a tükörbe nézegettem magam, hogy mi a fészkes fenétől vagyok én olyan ijesztő, hogy Manóinak két korsó sör után félni kelljen tőlem. De nem I tudtam rájönni. Csak egyre: ő a rögeszmés, és nem én vagyok az ijesztő... — És végül elváltatok? — Várd ki a végét a történetnek — intette bölcs mérsékletre Povázsai Krampácsot. Most jön ugyanis a csattanó. Tizenöt év után már az volt a helyzet, hogy válunk. Nem bírom tovább. Meg 6 se bírja tovább. S ekkor egy este megittam három korsó sört és még rá egy konyakot is, aztán hazamentem és adtam Mancinak egy kegyetlen nagy pofont. Tizenöt év után először. De benne volt a tizenöt esztendő minden mérge... — És ekkor váltatok el — jegyezte meg Letenyei megnyugodva, hogy lám a történetnek ilyen csattanós a vége ... — Miért váltunk volna? — csodálkozott Povázsai. — Azóta már a tizennyolcadikon is túl vagyunk. Most leszünk tizenkilenc éves házasok. S nagyon jól megvagyunk Mancival... — És a rögeszméje? — 1)4 ilyen rögeszméje? — kérdezte megütközve vissza Povázsai. — Hát az, hogy fél tőled? — Á, akkor te semmit sem értesz fiacskám. A lényeg az, hogy már nyugodt. Nincs már rögeszme. Tizenöt évig az mondta mindig, hogy fél tőlem, ha iszom... Na, megkapta végre 'azt a pofont, amitől félt, megnyugodott és én is. Beigazolódott előtte, hogy ő nem egy beteg, nem egy rögeszmés nő, hanem tényleg félni kell tőlem, ha iszom. S azóta persze nem is fél. Békében élünk és harmóniában. — Csodálatos — suttogta magában Krampács és gondolatban az ő Juliskája tornyosult a szeme elé, akinek ő éppen pofont ad. Ö a Julikénak! És kiverte a veríték. Gyurkó Géza rí Vállalat részlegeként. Az ünnepélyes gyáravatót pénteken tartották, ahol dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át a hazai tésztaei'átást szolgáló üzemet. A teljesen automat1 zált, új üzemrészleg — a gyár KISZ- fiataljainak védnökségével — mindössze hét hónap alatt készült el. Szervesen kapcsolódik a központi gyártelep egyéb üzemrészeihez, s nagyságrendben a legnagyobb területet foglalja el: 900 négyzetméter alapterületű a csarnok. amelynek gépsorait a milánói Braibanti cég szállította és szerelte fel. A higiéniai követelményeknek megfelelően minden munkafolyamatot gép végez. Az új gyár termelésével a választék is bővül: kilencféle leves- és körettésztát kap innen a fogyasztó. Újdonság lesz a korong és a rizs-alakú tészta. A kettő- és néaytoiásos tésztafélékből évente 480 vagonnal gyártanak. Tranzisztorosok Nyolc-tíz százalékkal több tranzisztoros rádiót vásárolunk jövőre a szovjet ipartól, mint az idén. Az Elektro- impex és szovjet partnere, a Mashpriborintorg a napokban írta alá az erről szóló szerződést. Ezért 1974-ben mintegy 3 millió rubelért több mint 220 ezer darabot importálunk a már jól bevált, a fogyasztók körében népszerű szovjet tranzisztoros rádiókból: a Sokol. Orbita, Signal és Vei típusokból. I
