Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

2 “‘%fCírÍap 1973. NOVEMBER 28., SZERDA KUS2 A hatodik csúcs ALGÍRBAN kedd délelőtt folytatta munkáját az arab államfők és uralkodók hato­dik csúcsértekezlete, amelyen Irak és Líbia kivételével va­lamennyi . arab ország képvi- selteti magát. A konferencia részvevői beható vitát foly­tatnak a külügyminiszteri ta­nács jelentéséről, amely az arab országok fő feladatát, az 1967-es izraeli agresszió során megszállt arab területek tel­jes felszabadításában és a Palesztinái nép nemzeti jo­gainak helyreállításában je­lölte meg. Á külügyminiszteri állásfoglalás leszögezi. hogy a Palesztinái Felszabadí-tási Szervezet a Palesztinái nép egyedüli törvényes képviselő­je. (Jordánia ebben a kérdésben el­térő álláspontra helyezkedik: megismételte azt a korábbi állás- foglalását, hogy ha Algírban a palesztin ellenállási mozgalmat a palesztin nép egyedüli képvisele­tének jogával ruházzák fel, a ki­rályság nem vesz részt a decem­ber 18-án Genfben kezdődő nem­zetközi békeértekezleten.) KÜLÖNÖSEN' nagy súlyt helyez a jelentés az arab—af­rikai együttműködés erősíté­sére. Javasolja, hogy egyfe­lől teljes arab olajbojkottot alkalmazzanak Dél-Afrikával, Rhodesiával és Portugáliával szemben, másfelől biztosítsák a többi afrikai ország zavar­talan kőolajellátását. További javaslat, hogy hozzanak létre közös arab pénzügyi alapot az afrikai fejlesztési tervek támogatására. Az Arab Liga az Afrikai Egységszervezettel érintkezésbe lépve, rendszeres arab—afrikai konzultációkat kezdeményez az afrikai _ fel- szabadítási mozgalmak támo­gatása céljából. AZ ARAB ORSZÁGOK erő­feszítéseket fejtenek ki an­nak érdekében, hogy az isz­lám országok és az ázsiai ál­lamok szakítsanak meg min­den !kapcsolatot Izraellel. A nyugat-európai országokat il- ' letően’ azt a célt tűzi ki a je­lentés, hogy ezek függesszék fel az Izraelnek nyújtott ka­tonai és gazdasági támogatást, s ugyanakkor szüntessék meg az arab államokkal szemben életbe léptetett fegyverszállí- tásd embargót. A külügyminiszterek aján­lása nagy fontosságot tulajdo­nít annak, hogy az arab né­pek minden területen erősít­sék az együttműködést _ a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal. (Feltűnést keltő javaslat: az arab országok tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Románia szakítsa meg kapcsolatait Izrael­lel.) x A jelentés végül állást fog­lal az arab—kínai kapcsola­tok ápolása mellett, majd kö­zös akciót javasol avégett, hogy az Egyesült Államokat rávegyék az Izrael mellett el­kötelezett, egyoldalúan elfo­gult politika módosítására. A CSÜCSÉRTEKEZLET el­ső két napja arról tanúsko­dik, hogy az Algírban össze­ült arab államfők a közös cé­lokra, az egyetértés és együtt­működés erősítésére összpon­tosítják figyelmüket, s igye­keznek elejét venni annak, hogy a fennálló nézeteltéré­sek veszélyeztessék az októ­beri háborúban kialakult ak­cióegység fenntartását és meg­szilárdítását. Az alapjában véve konstruktív légkör nagy­részt annak köszönhető, hogy a szélsőséges felfogásáról is­mert Kadhafi líbiai elnök nem vesz részt a csúcstalál­kozón. Ugyanakkor azonban az is kétségtelen, hogy Líbia és Irak távolmaradása sokat levon az itteni megfigyelők szerint várható egységde­monstráció gyakorlati értéké­ből. (Bár a bejrúti A1 Bajrak szerint Irak nem ellenzi az arabok közös frontját; legalábbis az algíri csúcs- értekezlet bojkottálása nem érten­dő így. A libanoni lap úgy tudja, hogy A1 Bakr iraki elnök biztosí­totta országa szolidaritásáról Bu- medien algériai elnököt, amikor az utóbbi — telefonon — „utolsó kísérletet tett, hogy megnyerje Irakot a csúcsértekezlet ügyé­nek”. Az A1 Bajrak a továbbiak­ban cáfolja azokat a híreket, hogy Bagdad a tűzszünet ellenzői­ből tábort próbál alakítani. „Irak soha 'nem törekedett arra, hogy ellenzéke: alakítson ki az arab csúcsértekezlettel szemben . . . Irak soha nem engedi meg, hogy az arab esvség. melyért mindig is erőfeszítéseket tett, megrendül­jön.’' Leonyid Brezsnyev beszéde az új-delhi nagygyűlésen Kedden az indiai főváros­ban barátsági nagygyűlést rendezték Leonyid Brezsnyev látogatásának tiszteletére. A nagygyűlésen több százezer ember vett részt. Az esemény színhelyéül a Vörös Erőd melletti teret választották, ahol 1947-ben a független Indiai Köztársaság kikiáltásakor felvonták a há­romszínű indiai lobogót. A nagygyűlésen felszólalt Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, beszédében arra szólította fel a világ országait és kormányait, hogy tartsák tiszteletben minden egyes ál­lam függetlenségét és szuve­renitását, ne lépjenek fel egy­más ellen semmiféle katonai akcióval, és ne fenyegessék egymást erőszak alkalmazásá­val. Ne csak békésen éljenek egymás mellett, hanem bővít­sék is a sokoldalú együttmű­ködést. A továbbiakban így folytat­ta: — A szocialista államok és a felszabadult független or­szágok határozott békeszeretó politikájának hatására nem­zetközi síkon fordulat megy végbe az enyhülés felé, és ezt a fordulatot melegen üdvözli valamennyi békeszerető nép. Ez az emihülés még nem kü­szöbölte ki végérvényesen, de mindenesetre csökkentette a nukleáris világháború veszé­lyét. Ezt az egész emberiség hatalmas vívmányának tart­juk. — Hazánk síkraszáll amel­lett, hogy kibővítsék az eny­hülés zónáit, és az enyhülés kiterjedjen az egész világra. Leonyid Brezsnyev beszédé­ben kiemelte, hogy az SZKP és a szovjet állam minden idő­ben a nemzeti szabadság és önállóság híveinek oldalán állt. Mint mondotta, ezt a po­litikát diktálja számunkra vi­lágnézetünk, amely elutasítja mind az embernek ember ál­tali kizsákmányolását, mind pedig az egyik nemzetnek a másik által történő elnyomá­sát. Ez a politikai irányvonal a szocialista társadalom ter­mészetében gyökeredzik. — Az élet azt bizonyítja, hogy az igazi nemzeti megúj­hodás lehetetlen társadalmi megújhodás nélkül, hogy a nemzeti felszabadító forradal­mak fejlődése mértékének megfelelően fejlődik e forra­dalmak antiimperialista, de­mokratikus irányzata. A főtitkár kijelentette: — Mindig az volt a vélemé­nyünk, hogy a társadalmi fej­lődés módjának megválasztá­sa minden egyes nép belügye. Ha pedig ma Indiában a szo­cialista irányzatú fejlődésről beszélnek, akkor úgy gondol­juk, hogy ezt a Szovjetunió történelmi tapasztalata tette lehetővé. A nemzetközi kapi­talizmus a gyarmati elnyomás láncaival „ajándékozta meg” Indiát, ne csodálkozzék senki azon, hogy az indiai nép nem kívánja jövőjét az effaita. tár­sadalmi rendszerhez kötni. BOLIVIA Két hónapon kelni a második kormányválság Megalakult és letette a hi­vatali esküt az új. bolíviai kormány. A két hónapon be­lül második kormányválság­ból kikecmergő Bianzer öt új személyt vont be kabinetjébe, amelynek tizenhét tágja kö­zül tíz polgári személy, hat katonatiszt, s a gazdlaságügyi miniszter posztja egyelőre be­töltetlen. CHILE Egy uruguayi asszony... letartóztatták a TANJUS tudósítóját „A santiagói svéd nagykö­vetség utasítást kapott Stock­holmból, hogy kérje fel a chi­lei kormányt, hogy haladékta­lanul szállítsák a nagykövet­ségre Consuelo Alonso Freira asszonyt” — jelentette be az ENSZ-közgyűlés szociális, hu­manitárius és kulturális bizott­ságának hétfői ülésén Olof Rydbeck svéd megbízott. Az uruguayi Freira asszonyt a santiagói hatóságok vasárnap az egyik kórházból ismeretlen helyre hurcolták, holott a svéd nagykövet az ő engedélyükkel vitte az érdekképviseleti ha­táskörébe tartozó kubai nagy- követségről az asszonyt, élet­mentő operáció elvégzése cél­jából, a kórházba. Santiago képviselője a bi­zottságban azt állította, hogy Freira asszonyt „egy. másik kórházi intézménybe” vitték és rövidesen engedélyt kap arra, hogy elhagyja Chilét. Rydbeck felszólalásában rá­mutatott: megdöbbentő és fel­háborító a santiagói hatóságok eljárása, az, hogy egy frissen operált beteget, aki a svéd nagykövetség védelme alatt áll, egyszerűen elhurcolnak a kórházból, holptt előzőleg menlevelet adtak neki. Erélyes szavakkal ítélte el Rydbeck a santiagói svéd nagykövet ellen alkalmazott erőszakot is. ★ A chilei kormány kedden hi­vatalos nyilatkozatban „az or­szág belügyeibe való beavatko­zással” vádolta meg Harald Edelstam svéd nagykövetet, aki vasárnap megpróbálta megakadályozni a védelme alatt álló uruguayi asszony el­hurcolását a kórházból. Jugoszláviában nagy felhá­borodással fogadták azt a hírt, hogy Santiagóban a keddre virradó éjjel a katonai junta pribékjei letartóztatták Mom­csilo Pudart, a jugoszláv TANJUG hírügynökség tudó­sítóját. A katonai rezsim köz­lése szerint letartóztatására „Chile ellenes írásai és tudó­sításai” miatt került sor. A jugoszláv újságíró szövet­ség kedden közzétett közle­ményében éles hangon bélyeg­zi meg a hatalombitorló fa­siszták újabb gaztettét és kö­veteli az ártatlanul bebörtön­zött újságíró azonnali szaba­don bocsátását. Ugyancsak ha­tározottan tiltakozott a jogta­lan és felháborító cselekmény miatt a jugoszláv külügymi­nisztérium is. Az Indiai-óceán kérdőjelei A nagry kiterjedésű Indiai-óceán jelentősége az utóbbi évek­ben számottevően megnőtt és a világpolitika egyik fontos színterévé vált. A Szuezi-csatorna 1967 júniusában történt le­zárásával és Dél-Azsiában, elsősorban az indiai szubkonti- nensen bekövetkezett változásokkal összefüggésben a nagy­hatalmak érdeklődése növekvő mértékben Földünk harmadik legnagyobb összefüggő vízterülete felé fordult. A csaknem 74 millió négy­zetkilométer kiterjedésű In­diai-óceán több vonatkozás­ban különbözik az Atlanti- és Csendes-óceántól. Mindenek­előtt abban, hogy északon, ke­leten és nyugaton nagy kiter­jedésű szárazföld veszi körül, és ez beltenger jelleget köl­csönöz neki. Célszerű megkö­zelítése nyugatról korábban a Szuezi-csa tornán és a Vö­rös-tengeren, keletről pedig a Malaka-szoroson keresztül tör­tént A Szuezi-csatorna lezá­rásával azonban a nyugati útvonal jelentősen módosult, és Európa irányából a hajók a Jóreménység-fokának érin­tésével, az afrikai kontinens megkerülésére kényszerül­nek. Mindez jelentős anyag- és időveszteséget jelent, külö­nösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Perzsa (Arab)-öbölből származó olaj is ezen az út­vonalon jut el Nyugat-Euiró- pába. (Hasonló helyzet állna eló a ke­leti útvonalon, a Malaka-szoros lezárásával. A hajók ebben az esetben biztonságosan csak Auszt­rália megkerülésével érhetnék el az Indiai-óceán vizeit, illetve Ázsia déli partjait. Hogy ez mit jelent, annak jellemzéséhez csu­pán annyit: jelenleg havonta 1700 különféle nemzetiségű hajó halad keresztül a szoroson, köztük a Japán kőolajszükségletének mint­egy kilenctizedét szállító tankha­jók. Japán szakemberek nemrég kijelentették, hogy a Malaka-szo­ros lezárása esetén a szigetország gazdasága a Perzsa (Arab)-öböl­ből származó kőolajkiesés miatt 45 napon belül összeomlana.) __ Rendkívül fontos az indiai­óceáni hajóút a Szovjetunió számára is. A hatalmas kiter­jedésű ország európai és tá­vol-keleti részét összekötő kereskedelmi hajózás egyik főútvonala itt halad keresztül és a Szovjetunió számára Egyesült Államokkal közösen, légi- és haditengerészeti tá­maszpont építéséhez kezdtek. Jellemző, hogy az amerikai katonai szakértők a támasz­pont jelentőségét meghatá­rozták: „Diego Garcia, bár fejletlen, időjárási viszonyai is kedvezőtlenek, mégis szá­mos politikai és földrajzi előny birtokosa. Bennszülött lakos­sága gyakorlatilag nincs (ma­gán a szigetcsoporton mintegy 900 ember él), ezért a benn! szülöttekkel összefüggésben a külföldi támaszpontok léte­sítésével járó problémák nem merülnek fel. Diego Garda horgonyzóhelynek alkalmas területe csaknem 16 kilomé­ter hosszú, 11 kilométer szé­les és átlagos mélysége 24 méter. Szárazföldi területén egy felszállópályát, egy hír­közlő központot, egy - üzem­anyagrak tárt és 200—300 fő befogadására alkalmas elszál­lásolási körletet lehet létesí­teni. A Perzsa (Arab)-öbölben lévő Bahrein-szigetén, vala­mint a S'zri Lanka területén kiépített támaszponton kívül tehát egy újabb amerikai bá­zis jelent meg az Indiai-óceán közepén. Nagy-Britannia ia megvál­toztatta korábbi álláspontját. Az 1967. végén meghirdetett politikát, amely szerint visz- szavonják az angol csapato­kat a Szueztől keletre fekvő területekről, és felszámolják a térségben lévő brit támasz­pontokat — az 1970-ben hata­lomra jutott konzervatív Heath-kaibinet felülvizsgálta. Ennek nyomán megújította egyik szerződését Dél-Afri- kával, amely lehetővé teszi, hogy az angol flotta kikössön a Fokváros közelében kiépí­tett haditengerészeti támasz­ponton, majd továbbhaladjon az Indiai-óceán felé. Repülőtér a Szri Lankától (Ceylon) 650 km-re délnyuga­ton fekvő Gan korallszigeten, amely az angolok számára megállóhelyül szolgál a Távol- Kelet és Ausztrália között közlekedő gépek számára. Az első metró Indiában Az indiai városok közül Calcuttának van a legtöbb lakosa. Nem csoda hát, hogy a közlekedési problémák egyre nőnek. Csúcsforgalom idején fürtökben lógnak az emberek az autó­buszokon és villamosokon. Sokan az ütközőkön, a lépcsőkön, sőt — az ablakokba kapaszkodva utaznak. A jármű minden olyan kiszögellését kihasználják, amely képes megtartani egy ember súlyát. ... Amikor pedig bekövetkezik az esős évszak, a város utcáin megjelennek a gyalogosok, kezükben a cipőjüklcel. Az esőáztatta utcákon ugyanis ilyenkor le­áll minden géperejű közlekedés. A város vezetői sokat vitatkoztak a közlekedési probléma megoldásán. Eközben vetődött fel a metró építésének eszméje. A tervezet kidolgozásánál az alapvető műszaki kérdéseket szov­jet szakemberek oldották meg. Szovjet mérnökök tanulmá­nyozták a talajt, felmérték a közlekedés áramlásának irányait, és segítettek indiai kollegáiknak kiválasztani az útvonal 'leg­kedvezőbb variációját. I ... Néhány héttel ezelőtt a város északi peremén, azon a helyen, ahol az ország első metrójának első ál­lomását jelölték ki, megtörténtek az első kapavágások. Calcutta észak—dél irányú metróvonala 16,43 km hosszan fut majd, 17 állomása lesz. Az észak—dél Irányban utazó közönség az eddigi másfél-két órás út helyett a jövőben mint­egy harminc perc alatt érkezik úticéljához. 1979-ben, amikor az egész vonalat üzembehelyezik, a metró naponta másfél millió utast szállíthat. A metró berendezéseinek nagy részét a Szovjetuniótól vá­sárolja az indiai kormány. alapvető fontosságú ezen a ré­szen a hajózás zavartalansá­gának biztosítása. Gazdasági megfontolásokon túl azonban — a rakéták és az űrhajózás korában — az Indiai-óceán katonai jelentő­sége is megnőtt. Nagy kiterje­désű térsége, egyes pontjai­nak a kereskedelmi bajó- utaktól való távolsága kitűnő lehetőséget nyújt kilövőfoe- rendezések telepítésére, vagy rakéták indítására alkalmas hadihajók manőverezésére.. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy. a nyugati hatal­mak a hatvanas évek közepé­től igyekeztek jelenlétüket növelni és biztosítani az In­diai-óceán térségében. Az ez­zel összefüggő elképzelések valóraváltásában igen fontos szerepet kaptak az Indiai- óceánban lévő brit szigetek: Chágos Seychelles, Aldahra, Farquhar és Des Rocyes. 1965 novemberében ezeket — Brit Indiai-óceáni Terület néven — gyarmati közigazgatás alá helyezték, majd a központi fekvésű Chagoshoz tartozó Diego Garcia szigetén, az Kína is kifejezte érdeklődé­sét a térség iránt. Legalábbis erre enged következtetni a Hszinesiangtól Himaláján ke­resztül kiépített út. amely a pakisztáni Karachi kikötőjé­nél ér véget. Ezzel a kínaiak közvetlen szárazföldi össze­köttetést teremtettek az óceá­ni partvidékkel. E vázlatos képből Is kitűnik, milyen sokféle érdek ütközik az Indiai-óceán térségében. Földünknek e politikai és ka­tonai szempontból Jelentős te­rülete feltehetően még hosszú időn keresztül szerepel majd különféle törekvések központ­jában. Tolnay László ü A világ egyik legnagyobb kőolajszállító tartályhajója, a japán Nisseki-Maru, útban a Perzsa (Arab)-öböl felé.

Next

/
Thumbnails
Contents