Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
ft. VI utc 1973. NOVEMBER 28., SZERDA kJÍÍvIop SZOT-SZÖVOSZtanácsbzás A munkások fogyasztói érdekeinek védelme, szolgáltatási igényeik jobb kielégítése, valamint lakáskörülményeik javítása érdekében két évvel ezelőtt kötött megállapodás eddigi végrehajtását tekintették át és az együttműködés további feladatait határozták meg Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának és dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖ- VOSZ elnökének vezetésével kedden, a SZÖVOSZ székházában tartott tanácskozáson. Emlékezés Fürst Sándorra Kegyeletes emlékezés színhelye volt kedden a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonja: születésének 70. évfordulója alkalmából megkoszorúzták Fürst Sándornak, az illegális kommunista mozgalom egyik vezetőjének, a munkásmozgalom mártírjának síremlékét. A hamvait tartalmazó urnánál az MSZMP Központi Bizottsága nevében Párdi Imre és dr.,Deák Lívia, a KB tagjai; a budapesti pártbizottság részéről Szabó Piroska, a budapesti pártbizottság tagja és Petrák Ferenc, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára; hozzátartozói nevében testvére, Fürst Zoltán és’ családja; valamint a XVII. kerületi Fürst Sándor középiskola nevében az igazgató, a párttitkár és a KISZ-titkár helyezett el koszorút. ÜNNEPSÉG SZENTENDRÉN Mindkét nem együttes munkájával... Huszonöt éves a női egyenjogúsági törvény Pattogó indulók hangjaira Vonultak be tegnap a pomázi úttörők a szentendrei járási hivatal tanácskozó termébe, ahol az MSZMP szentendrei járási bizottsága rendezett ünnepséget a női egyenjogúsági törvény elfogadásának 25. évfordulójára. Az úttörők irodalmi műsorral köszöntötték a résztvevőket; a szentendrei járási párt-, valamint szakszervezeti alapszervezeteinek nőfelelőseit és a Hazafias Népfront városi és községi nőbizottságainak elnökeit. A nagy tetszéssel fogadott bevezető után a rendező szerv nevében Pápai Lajos, a járási pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük Turgonyi Júliát, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének tudományok munkatársát, Nagy J. Tibomét, a megyei pártbizottság nőreferensét, Bartha Miklóst, a járási hivatal elnökét, Jávor Lászlónál, a KISZ járási bizottságának titkárát, Jenei- Tibort, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkárát és Boross Ist- vánnét, a járási pártbizottság nőfelelősét. A nagy lépés Turgonyi Júlia ezt követően történelmi visszapillan- ' fásában hangsúlyozta, hogy a törvény előkészítésekor, 25 évvel ezelőtt, lelkesítőleg hatott mindaz, amit a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság a nők egyenjogúságáért tett. A törvény létrejöttét, a nagy előrelépést, előkészítette az MKP, majd az MDP politikai munkája. Ma hazánkban a mintegy kétmillió munkavállaló több mint 40 százaléka nő. Tíz év múlva pedig — az előzetes becslések szerint — számuk 47—48 százalékra emelkedhet. Különösen fontos iskoláztatásuk, bár e tekintetben még nagyon sok maradi nézettel találkozhatunk. A szülők nagy része a nyolc általános iskolával befejezettnek látja leánya képzését. A megkérdezett édesanyák többsége nagy reményét fejezte ki fia jövendő foglalkozását illetően, a lányos mamák viszont csak tétován válaszolgattak, semmilyen elképzelésük nem volt. Ezt a helyzetet tükrözi a statisztika jS. Száz általános iskolás leányból csak 67 százalék megy középiskolába vagy más továbbképzésre, száz általános iskolás fiúból viszont 95. Ez egyébként nemcsak a gazdaságra előnytelen, hanem a családokra is,, hiszen a gyerekekkel többségében ma is a nő foglalkozik Műveltsége meghatározója gyereke műveltségének. . Családtervezés A családtervezésen sokan mindössze annak az eldöntését értik, hogy egy-két gyereket vagy hármat akarnak-e. Ez a nézet ma már nem korszerű. Nem elég cíak a gyerekek számát tervezni, hanem a családi élet egészét, az életmódot is látni kell. Az ideális családban a két fél vállalja az egyenjogúságot és azt, hogy ilyen szellemben neveli fel az új generációt is. Az emberek két dologra alkalmasak; az egyik, hogy tudatosán dolgozzanak, a másik. hogy tudatosan hozzanak viliágra és neveljenek gyerekeket. Vannak, akik az elsőben még ma is a férfi, a másikban a nő szerepét hangsúlyozzák, pedig mindkét felet a két szerep tudatos vállalására kell nevelni. Természetesen nem szabad számításon kívül hagyni a nő fiziológiai körülményeit. Megyei előny A kormány legújabb intézkedései tartalmazzák a továbbfejlődés jó néhány feltételét. A végrehajtás során azonban vigyázni kell, nehogy kizárólag a pénzügyi részek kapjanak túlzott hangsúlyt. A munkahelyi légkört kell megváltoztatni a nők, a leendő anyák érdekében. Pest megyében — hangsúlyozta az előadó — jó néhány szám kedvező képet mutat. Jó a nők foglalkoztatási aránya, a megyei országgyűlési képviselők például 40 százaléka nő — országosan 23,2 százalék —, á tanácstagokból 31 százalék —, az országos 23 százalékkal szemben. Részletesebb elemzésnél természetesen meg kell állapítani, hogy sok teendő van még Pest megyében is, például a nők képzésénél. A fejlődés üteme attól is függ. hogy a tömegek hogyan tevékenykednek jogaik kiteljesedéséért — mondotta befejezésül Turgonyi Júlia. Az emlékezés után Pápai Lajos, á járási pártbizottság nevében tárgyjutalmakat adott át a szentendrei járási nő- mozgalom hat kiemelkedő munkát végző aktivistájának. P. V. A ÍClSZ-!:ü!döttértekez!eiek u!án Személyes felelősséggel — egyéni kezdeményezéssel BEFEJEZŐDTEK a KISZküldöttértekezletek. Ezzel pont került a KISZ-szervezetekben hónapok óta tartó választás- sorozat végére. Az adatok tanúsága szerint Pest megyében 920 alapszervezeti vezetőséget, 73 csúcsvezetőséget és 24 bizottságot választottak meg, s 4812 fiatal kapott két esztendőre szóló igen fontos megbízatást. A megválasztott testületekben nőtt a fizikai dolgozók, a 20—23 év közötti fiatalok, a lányok és fiatal- asszonyok aránya. Az összegezésből — a számszerű adatokon túl — is kitűnik, hogy KISZ-szervezeteink megfeleltek a legfontosabb politikai követelményeknek. Minden tanácskozáson értékelték: mit tettek a X. párt- kongresszus, a KISZ VIII. kongresszusa és az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatának végrehajtásáért, mit végeztek az előző választások óta. Néhány fontos következtetés máris levonható. Az elmúlt két esztendő során javult a KISZ politikai nevelőmunkája — elsősorban a munkásfiatalok között —, hatékonyabb lett az egyes ifjúsági rétegek körében végzett munka, szélesedett a lakóterületi tevékenység, erősödtek az alapszervezeti közösségek, és végezetül, tudatosabb, alaposabb lett — éppen a választások időszakában — a káder-előkészítő munka. Kedvezőek tehát tapasztalataink a választások egész menetét figyelembe véve. IGAZI MUNKAÉRTEKEZ- LETEK voltak a taggyűlések, a küldöttgyűlések és különösen a küldöttértekezletek. Csökkentek a formális elemek, ugyanakkor tartalmasak, érzelmileg is gazdagabbak voltak a tanácskozások. Ténylegesen a KISZ-munka értékelésének és a további feladatok meghatározásának fórumai voltak. A DÉLSZLÁV KONGRESSZUS SZÜNETÉBŐL Az anyanyelvi hagyományok ápolásával A magyarországi délszlávok kongresszusának részvevői kis csoportokba verődve cserélik ki tapasztalataikat a tanácskozás szünetében is az elmúlt négy év munkájáról, s a tanácskozáson hallottakról. A Pest megyei küldöttek egyik csoportjában Szusics Péter, Tököl nagyközség tanácselnöke (az első tanácskozási nap egyik Pest megyei felszólalója) viszi a szót, ezúttal magyarul. Elmondja, hogy Tököl hatezer lakójának több mint fele délszláv nemzetiségű, ennek megfelelően a tanácstagok több mint ötven százaléka szerb-horvát. A végrehajtó bizottság kilenc tagja körül hat ugyancsak délszláv. A nagyközségben két termelőszövetkezet működik. Az egyiknek az elnöke délszláv és a helyettese magyar, a másiknak fordítva: még részletkérdésekben sincs súrlódás, vagy a nemzetiség érzékenységét sértő félreértés. Az anyanyelv oktatása Tökölön sikeres. A község négy óvodájában naponta félórás (a legújabb százszemélyes óvodában egyórás) kötelező horvát nyelvű foglalkozást tartanak. Az iskolákban a gyerekek 27 százaléka tanul horvátul. Az iskolai oktatás azonban mind nagyobb gondot jelent. A huszonkét gyermek- csoport mellett három felnőtt, esti tanuló- csoport tíz tanterembe kényszerül, ami azt jelenti, hogy idestova háromműszakossá válik az oktatás. A tervek szerint nyolc-tíz tantermes új iskola épül. A délszláv népi hagyományokat a felnőttek is ápolják. A negyvenhat tagú kultúrcsoport- ban énekkar, tánckar és zenekar működik, s az iskola gondoskodik az utánpótlásról. A kultúrcsoport magyar és német táncokat, énekkari számokat is műsorára tűz. ezért kiadásaihoz a tanács is szívesen hozzájárul. E gy másik csoportból Jónás Zoltánt, az MSZMP ráckevei bizottságának első titkárát invitáljak rövid beszélgetésre. — Járásunkban igen sok községben élnek délszlávok. Lórév lakossága csaknem teljes egészében horvát, Szigetbecsén, Ráckevén és Tökölön is szép számmal élnek. A megyében Lóréven olyan iskola is van (igaz, csak alsó tagozat), ahol horvát anyanyelven tanítják a gyermekeket minden tantárgyra. — A tanácskozás közvetlen hangulatán tük- I röződik nártunk e^vcéges , nemzetiségi noliti- ' kája. A hozzászólók is egyértelműen meg- I állapították, hogy a gondokat, mármint a V nemzetiségi gondokat nem önmagukban, hanem a magyar gazdaságpolitika, kultúrpolitika és szociálpolitika szerves részeként kell meghatározni és megoldani. égé a szünetnek. Az előtér elcsendesedik, s folytatódik a munka a kongresz- szusi teremben. Szimics Milost, a Pestvidéki Gépgyár elektroműszerészét, pomázi küldöttét már a teremből hívjuk ki. — A szentendrei járásban négy településen élnek délszlávok: Szentendrén, Pomázon, Csobánkán és Budakalászon. A lakosok számához viszonyítva Pomázon a legnagyobb a délszláv nemzetiség. Itt találjuk a járás szerb klubját, amely nemcsak a környék szerb nyelvű lakosságát vonzza, megmozdulásaikra a megye minden részéből jönnek érdeklődők. A gyerekek anyanyelvi oktatása nem eléggé megoldott. Egyesek elég gyengén beszélik, s az iskolában próbálják megtanulni a szerb nyelvet, amihez bizony heti 2—3 óra nem elegendő. Az óvodákban pedig egyáltalán nincsenek szerb foglalkozások. Pomázon tehát elsősorban a felnőtt lakosság ápolja a nemzetiségi hagyományokat. A pest) délszláv gimnázium 2—3 havonta tart irodalmi és más műsorokat a nagyközségben. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnökét, Belós Péter csobánkai iskolaigazgatót fhár a kongresszus' utáni feladatok foglalkoztatják. Közülük a leghalaszthatatlanabb, a legdöntőbb, amtől az egész nemzetiség fejlődése függ: az anyanyelv oktatása. Teljessé kell tenni ebből a szempontból is az iskolai hálózatot. Bár Pest megyében a tárgyi, személyi feltételek adottak, országosan még nem ilyen kedvezők a feltételek. Az a kívánatos, hogy mindkét nyelvet egyformán jól beszéljék, gyarapodjak a felnőttek szókincse. Ezért fontosak a nemzetiségi klubok, ahol gyakorolhatják anyanyelvűket. — Vonzóbbá kell tenni a klubokat, a nemzetiség nyelvén is tartsanak ismeretterjesztő előadásokat a tudomány számos ágából. Legyen minél több lehetőség az anyanyelv gyakorlására, s használják az élet minden területén. Ezeknek a feladatoknak a megoldását segíti a jövőben például a Pest megyei tanácson belül létrehozandó nemzetiségi bizottság. Munka tehát lesz bőven ... Ács—Czibor Növekedett a taggyűlések iránti érdeklődés is. A KISZ- választások — az előző választásokhoz viszonyítva — jobban közüggyé váltak a fiatalokhoz közelálló szűkebb vagy tágabb közösségekben, a falvakban, községekben, a munkahelyi kollektívákban. Ez KISZ-szervezeteink jobb előkészítő munkáját, a jobb tájékoztatást és a pártszervezetek hatékonyabb segítségét dicséri. Tartalmasabbak voltak a beszámolok is. Jóllehet sok volt még a felsoroló, az eredményeket szinte regisztráló, bátortalanul vagy egyáltalán nem bíráló, beszámoló, mégis növekedett az elemző, a hiányosságok okait kutató, az elismerést, dicséretet osztogató és elmarasztalást is megfogalmazó beszámolók száma. (Figyelmeztető, hogy a gazdasági vezetésről, a társadalmi szervek munkájáról gyakrabban szóltak, mint saját közösségeik bírálatáról.) Végül is azok voltak a sikeresebb, a gyakoribb beszámolók, amelyek a KlSZ-munlca helyileg is fontosabb területeit fogták át. (Szervezettség, politikai nevelőmunka, érdekvédelem stb.) Gondolkodásra, széles körű vitára is többnyire ezek késztették a tagságot. KEDVEZŐ JELENSÉG, hogy — bár a vitában általában az előző években tapasztalt arányban vettek részt a fiatalok, mégis — a hozzászólások is tartalmasabbak, kevésbé formálisak voltak. A szólásra jelentkezők többnyire a KISZ-munka apró, helyi sajátosságaiból táplálkozó kérdéseire kerestek — s javaslatot téve gyakran adtak is —■ választ. A legtöbb hozzászólás egyébként a KISZ politikai nevelőmunkájániak erősítésével, az alapszervezeti élet javításával, a KISZ-oktatással, a KISZ érdekvédelmi tevékenységével, az ifjúságpolitikai állásfoglalással, az ifjúsági törvény hatásával foglalkozott. Ezt számszerűen a termelést segítő tevékenységgel, és a KISZ szabad idős tevékenységével, a lakóterületen folyó ifjúsági munkával foglalkozó hozzászólások követ- í ték. A beszámolókban felvetett, s a hozzászólásokban megfo- I galmazott kérdésekből is kitűnik. hogy nem változtak a KISZ-szervezetek feladatai, csak megoldásuk még erőteljesebb, dinamikusabb munkát igényel. Most, a választások után köszönet illeti a KISZ-tanácskozások szervezőit. Köszönet azoknak a fiataloknak és nem fiataloknak, akik végig dolgozták a vezetőségva- lasztás időszakát, köszönet azoknak, akik megírták a beszámolókat, akik hozzászólták, akik elismerést vagy segítő szándékú bírálatot mondtak. Köszönet az állami és társadalmi szerveknek és mindazoknak a hajdani KISZ- eseknek, akik segítettek e politikailag igen fontos akcióban. Külön köszönet illeti a párt különböző szintű testületéit. Az előző választásoknál tapasztalt segítséget felülmúló támogatást adtak elsősorban a vezetők kiválasztásához, a beszámolók összeállításához, a taggyűlések szervezeti és technikai előkészítéséhez. A VÁLASZTÁSOK során igen sok vezetői tapasztalattal nem rendelkező fiatal kapott megbízatást, fontos tisztséget a KISZ-szervezetekben. Ök most az elkövetkezendő hetekben, hónapokban próbálnak megbirkózni a vezérlés, egy-egy KISZ-közösség irányításának fontosabb feladatával. Segítésük most elsőrendű feladatuk. Ez a munka tőlünk igen nagy türelmet, felelősséget és személyre szóló támogatást igényel. A beszámolókban felvetett, s a hozzászólásokban megfogalmazott kérdésekből is kitűnik: a tennivalók továbbra is a KISZ VIII. kongresszusán megfogalmazottak szerint sorakoznak elénk. A KISZ kommunista jellegének erősítése, az alapszervezetekben folyó KISZ-munka színvonalának javítása, s a KISZ tömegbefolyásának (különösen a munkásifjúság körében) növelése, a lakóterületen folyó ifjúsági munka tartalmasabbá tétele, továbbra is igen fontos feladatunk. A végrehajtásban mindenekelőtt a személyes felelősséget, az egyéni kezdeményezést kell növelnünk. A KÖVETELMÉNYEKET azonban csak az eddigieknél is erőteljesebb, következetesebb munkával tudjuk teljesíteni. Tovább kell haladnunk a kongresszusunkon megfogalmazott és az elmúlt hetekben valamennyiünk által megy erősített jelszó, a „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért” tengernyi teendőt felsorakoztató útján. ÄRPÄSI ZOLTÁN, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára Megkezdte munkáját a III. lakásépítési konferencia Az országban jelenleg 218 ezer család várja a tanácsokhoz benyújtott lakáskérelmének kedvező elintézését, pedig az 1960-ban elfogadott 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtása során az utóbbi 12 évben még 775 ezer lakás épült s ebből tavaly 90 ezer, amelyre még soha sem volt példa hazánkban. Az eddig szerzett kedvező tapasztalatok és a felszínre került problémák sokoldalú megvitatására, egységes szemlélet kialakítására és a feladatok meghatározására rendezték meg a III. lakásépítési konferenciát, amelyet kedden nyitott meg a Technika Házában dr. Trautmann Rezső, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke. A kétnapos tanácskozáson megjelent Bon- dor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter és Romany Pál, az M'SZMP KB osztályvezetője is. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást A kétnapos tanácskozáson öt vitaindító előadás és 13 kor- referátum alapján vitatják meg a szakemberek a lakásépítés fejlesztésének legfontosabb feladatait. Kibővített ülést tartott a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági tanácsa A mezőgazdaságban, az élelmiszer-, fa- és erdőgazdaságban dolgozó csaknem 300 ezer fiatal képviseletében Balaton- aligán tanácskozott a KISZ központi bizottságának mező- gazdasági ifjúsági tanácsa. A kibővített ülésre az ország valamennyi részéből érkezett fiatalok megvitatták a területükön levő KISZ-szervezetek tevékenységét és legfontosabb feladatait. A tanácskozás alapja a KISZ központi bizottságának e témára vonatkozó állásfoglalása és határozata volt. 1 K
