Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

Ptíl

*i£C

<b?ús°iap

1973. NOVEMBER 25.. VASÄRNAP

Pályaválasztási tájékoztató (II.)

Lányok és végzős középiskolások továbbtanulása

A Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet idei tájékoztatója számos, eddig hasonló kiadványokban nem szereplő adatot közöl ugyan, de nem jelent meg akkora példányszámban, hogy valameny- nyiük kézhez kaphatná. Ezért ismertetjük a legproblematikusabb eseteket és azok megoldását.

Fenntartott és ajánlott szakmák lányoknak

Nincs hiány továbbtanulási, sem elhelyezkedési lehetőségben a lányok számára. Mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy a pályaválasztásban nekik a legnehezebb a döntés Pest megyében is. Különösen a szakmunkástanuló intézetektől távoleső falvakban nehézkes, részint mert maguk sem akarnak — de főleg, mert szüleik nem szívesen engedik a kislányokat —j tanműhelyekbe és iskolákba ingázni. A kollégiumi elhelyezés csak kevés helyen oldható meg.

Az a leány, aki szakmát alkar tanulni, többnyire úgynevezett női szakmát választ, fodrász, kozmetikus, női szabó, fényképész, vagy bolti eladó, éttermi felszolgáló akar lenni. Ezért nagy a túljelentkezés és ennek következtében a visszautasítás ezeken a pályákon.

Van azonban jó néhány kizárólag lányoknak oktatott szakma is. Például műanyag- feldolgozó, könyvkötő, fonó, szövő, cipőfelsőrészkészítő, kisállattenyésztő, fehémeműké- szítő. Elsősorban lányok jelentkezését várják az órás, cellulózé és papírgyártó, kárpitos, kertész, látszerész, cukrász, szakács és irodagépműszerész szakmákban. Lányoknak is ajánlott szakmák pedig a következőik: hegesztő, forgácsoló, galvanizáló, villanyszerelő, mechanikai, valamint rádió- és tévéműszerész, elektrolakatos, szerszámkészítő, sütő, asztalos, cipőgyártó, borász, szarvas- marha- és sertéstenyésztő, de a férfiszaőó is. Ami pedig az egészségügyi középkáder munkaköröket illeti, néhány kivétellel valamennyiben csak nőket alkalmaznak.

A Pest megyei ipart üzemek és szövetkezetek, valamint mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek, állami gazdaságok szakmunkás utánpótlásának biztosítására az idei tanév végére összesen 4124 ipari tanulót óhajtanak szerződtetni, de ebből csak 761 helyet ajánlanak fel leányoknak. Ez a számadat is bizonyítja, változatlanul mennyire nehéz a lányok szakmatanulása, noha, mint lápjuk, globálisan több szakmunkástanulót várnak a megye üzemei, mint áhányan jelentkezni fognak.

Nem szabad ugyanis elfeledkezni a főváros vonzó hatásáról sem. Mint az előző esztendőkben, ezúttal is bizonyára több ezer Pest megyei fiatal kívánja budapesti intézetben elsajátítani az általa választott szakmát. Ezenkívül a megyebeli magánkisiparosok is vállalnak szakmunkástanulókat. Mindezt számításba véve, jövő ősszel mégis sok a lakóhelyén vagy ahhoz közel neki tetsző mesterségre tanulási lehetőséget nem találó most nyolcadikos lány mond le a tanulás folytatásáról.

Akik nem tanulnak tovább

A VIII. általánost végzettek évről évre kisebb százaléka nem tanul tovább. A tavalyiaknak már csak mindössze tíz százaléka maradt otthon, illetve vállalt nyomban munkát. Túlnyomó részük, ahogy más esztendőkben, ezúttal is lány volt és előreláthatólag a tovább nem tanulók zömét idén is ők fogják kitenni.

Aki közülük dolgozni akar, könnyen talál munkát. Segédmunkásnak szívesen alkalmazza akármelyik üzem, sőt alkalmat nyújt arra is, hogy betanított munkás legyen belőle. Mindenesetre elhelyezkedésük megkönnyítésére a Tájékoztató közli a munkaerőirányítást végző járási hivatalok és városi tanácsok szakigazgatási szerveinek félfogadási idejét. Valamint azt is, hogy a munkaviszonyban álló fiatal, ha akarja, hogyan végezheti el később a gimnázium, vagy szakközépiskola esti, illetve levelező tagozatát, hogy azután felsőoktatási intézményekben is folytathassa tanulmányait.

Tanács az egyetemekre készülőknek

A mostani tanév az első, amikor a középiskolás diáknak nem feltétlenül érettségivel kell befejeznie tanulmányait. A nem érettségizők előtt számos foglalkozás áll nyitva. Sokan keresnek és találnak adminisztratív állást, sokan pedig szakmát választanak. Többségük leginkább középiskolai végzettséghez kötöttet. Egyébként részükre minden szakmában rövidebb a tanulóidő, egy vagy két év alatt szakmunkások lehetnek.

Érettségi bizonyítványra azonban - ezután is szüksége van annak, aki főiskolára vagy egyetemre törekszik. Hányán lesznek ilyenek Pest megyében a mostani tanévben végzők között? Számszerűit előreláthatólag ugyanannyian, mint az előzőben, amikor a 2254 megyei középiskolát végzettek 43 százaléka, 930 diák jelentkezett felsőfokú tanintézetbe. Közülük 354-et fel is vettek. Ez a szép eredmény a megye középiskoláinak magas oktatási színvonalát dicséri. Ennek ellenére a főiskolák és egyelőinek a felvételi vizsgát tett Pest megyei diákok 62 százalékát nem vették fel. Többeket eredményes felvételi vizsga után, helyhiány miatt.

Az idei, a Pályaválasztási tájékoztató rámutat arra, hogy a felsőoktatási intézmények társadalomtudományi szakjai iránt a műszaki szakoknál nagyobb az érdeklődés. A bölcsészettudományi karokon és a főiskolákon pszichológiai szakon 27, magyar—történelem szakon 5—8, de az egri főiskolán 17-szeres, az idegen nyelv szakokon pedig általában 12-szeres a túljelentkezés. Viszont a felvételi lehetőségnél kevesebben jelentkeznek román, szerb-horvát nyelvre. Szegeden oroszra és ugyanott, valamint Debrecenben meg Győrött ének-zenetanár szakra.

A közgazdasági pályák közül a számítástechnikai jellegű és idegen nyelv szakok kivételével viszonylag kevesebb a jelentkező.

Nyitod kapuk az agrárpályákon

A természet- és műszaki tudományok iránt az utóbbi években megcsappant bizonyos mértékig a fiatalok érdeklődése. Nem annyira divatos már az orvosi pálya sem, noiha, még a legutolsó alkalommal is háromszor annyi, túl jelentkező ostromolta az orvosegyetemek kapuit, mint amennyit felvettek. Az erdőmérnöki szakon a felvehetőknél ötször többen jelentkeztek. Esztendőnként megismétlődő jelenség, hogy programozó matematikus, valamint fizikus és vegyészszakra sokan -pályáznak, de kevesen akarnak matematikát és fizikát tanítani. Az agrárpályák közül a faipari, kertész- és mezőgazdasági gépészmérnök pályákra a tervezettnél kevesebb a jelentkező.

Az érettségiző fiataloknak fel kell figyelniük arra, hogy nemcsak műszaki egyetemek, de műszaki főiskolák is vannak. Továbbá, hogy építőmérnökre legalább annyira van szükség, mint építészmérnökre. Az elektromosság tudománya pedig nemcsak a mostanában annyi fiatal által kedvelt híradástechnikából áll,

fontos része az erősáramú szak, a műszer- és szabályozástechnika, meg az automatizálás is.

A felsőfokú tanintézetekben azokra a szakokra, amelyekre eddig túljelentkezés volt, feltehetően mpst is az lesz. Ilyen pályákra csak kitűnő, esetleg jeles tanulók pályázhatnak eséllyel, a többi szakra viszont a középiskolákban jó rendű, sőt, akár közepes eredményt elért diák felvétele sem reménytelen.

Szokoly Endre

TÖBBSÉGÉBEN PEST MEGYÉBŐL

Ikonkiállítás nyílt Újvidéken

Tavasszal Budapesten is bemutatják

Közel két esztendős előkészítő munka után a Jugoszlávia és hazánk közötti kulturális együttműködés keretében — feltűnően nagy kö- zönségárdeklődéstől kísérve — nagy jelentőségű képzőművészeti kiállítás nyílt az újvidéki Matica Srpska képtárában: bemutatták a magyar- országi szerb templomok 155 legszebb ikonját. E képanyag először együtt az újvidéki kiállításon látható. Az úttörő jellegű és jelentőségű tárlat összeállításáp. jugoszláv és magyar szakemberek közösen dolgoztak. A szervező bizottság és az úgynevezett tiszteletbeli bizottság tagjai között fele-fele arányban szerepelnek a két ország képviselői. A tiszteletbeid bizottság tagja dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese is, aki egyébként részt vett az ünnepélyes megnyitón. A nyolctagú szervező bizottságban vesz részt az ugyancsak Pest megyében székelő görögkeleti szerb egyház képviseletében Vujisics Dusán vikárius.

Pest megye — mint köztuTV-FIGYELO

A produktivitás five. A magyar sportban talán Papp Laci képviseli legkövetkezetesebben és legradikálisabban a produktivitás elvét. Egyrészt saját gyakorlatában — három olimpiai győzelem és az Európa- bajnokság bizonyság erre —, másrészt edzői munkájában, tehát elveiben, meggyőződésében, szemléletében. Erre a magyar ökölvívósport legújabb sikerei, a madridi, a bukaresti győzelmek a bizonyítékok.

A televízió nyilván éppen a produktivitás elve miatt választotta Vitray Tamás partneréül Papp Lacit a pénteki Ötszemközt ben. A terv, gondolom, az lehetett, hogy ebben a mai világban, amikor a magyar sportban — és mindenekelőtt legnépszerűbb ágában, a labdarúgásban — az improduktivitásnak annyi elkeserítő jelével — megnyilvánulásával, sőt elismerésével — elfogadásával találkozunk, izgalmas lehet egy ember, aiki hitelesen, azaz saját élete és tevékenysége sikeres és meggyőző példájával áll szemben ezzel a legyengítő légkörrel.

Nem csak egyszerűen arról van tehát szó, hogy Papp Laci érdekes és népszerű ember, ennélfogva érdekes a vele való beszélgetés is. Egy fontos elv felmutatása itt a lényeg. A péntek esti beszélgetésben hallottunk arról, hogy Papp Lacinak, mint a válogatott edzőjének, ma is vannak konfliktusai a sportegyesületekkel. Mint kiderült, ezekben a konfliktusokban tulajdonképpen teljesítmény-elv ütközik össze az improduktivitással. A válogatott edzője csak a teljesítményt ismeri el, az egyesületek vezetői viszont elfogadják az improduktivitást, a sikertelenség tetszetős magyarázatait.

Vitray beszélgetése Papp Lacival ennek a két szembenálló elvnek, álláspontnak és gyakorlatnak a megmutatása miatt vált fontossá és izgalmassá. Az improduktivitás mai légkörében végre fórumot és teret kapott a teljesítmény-elv is. S

hogy ez nem valami savanyú okoskodás, fárasztó elméleti eszmefuttatás közben történt? Ez csak szerencse. Az eleven élet szemléletes, kifejező eseményei — tényei voltak ennek a műsornak a példái. Csak jellemzésül: ezek a szavak, produktivitás, improduktivitás, ha jól emlékszem, el sem hangzottak az adásban. Az elméleti summázat azonban ebből az életszagú beszélgetésből is tökéletesen kivilágosodott, méghozzá úgy, hogy akkor, az interjú közben szinte észre sem vettük, annyi egyéb izgalmas dolog került szóba.

Végső tanulságként azonban feltétlenül megmaradt a produktivitás elve. S erről nem szabad megfeledkeznünk. Az improduktivitás nevű fertőző betegség egyetlen gyógyszere a vele szemben álló teljesítmény tisztelete. Elmek a teljesítmény központúságnak kell uralkodnia — ez lehetne a pénteki Ötszemközt-bői a legfontosabb következtetés — a magyar sportban. Ö. L.

domású — különleges helyet foglal el a magyarországi szerb művészetben és ennek megfelelően különleges szerepet kapott ezen a kiállításon is. Az anyagnak több mint nyolcvan százaléka megyénkből való. A kiállítás katalógusában lelőhelyként a leggyakrabban Szentendre, Lórév, Budakalász, Ráckeve, Százhalombatta szerepel. Mindenekelőtt azonban Szentendre, a magyarországi szerb művészet központja, a budai püspökség egyházi művészeti • gyűjteményének helye, ahol a másutt festett ikonok nagy részét is őrzik. Ezeket egyébként nemcsak szerb, hanem görög, ciprusi és kijevi ukrán festők alkották a XVIII—XIX. században. A képek ebből az időből valók.

A kiállítás anyagának alapjaiként tavaly mintegy 320 képet Jugoszláviába szállítottak. Ott a nagy értékű alkotások egy részét restaurálták, konzerválták, esetenként az idők folyamán megviselt alapokról a festékréteget új faalapra vagy vászonra vitték át.

A kiállítás jugoszláviai sajtóvisszhangjából megállapítható, hogy nagy jelentőségű kulturális eseménynek tekintik a bemutatót. A Magyar Szó, az Újvidéken megjelenő napilap egyebek közt azt emeli ki, hogy „e gyönyörű tárlat ékes bizonyítéka a magyar és jugoszláv kulturális kapcsolatok kiterebélye- sedésének”.

Az ikonkiállítás december végéig marad Újvidéken. Azután Belgrádban mutatják be és előreláthatóan tavasszal Budapestre kerül.

ökrös László

A kapcsolatokról

(Kerényi László gyárigazgató)

— Az előző igazgató tavaly októberben ment el, s ideiglenesen a főmérnök vezette a gyárat. Nekem december végéig semmilyen információm nem volt arról, hogy engem szemeltek ki igazgatónak. Olyannyira, hogy január-februárban hivatalos útra Indiába készültem, s már az oltásokat is megkaptam. Mint derült égből a villámcsapás, január 2- án, a vezérigazgatótól értesültem arról, mj a szándékuk. Kifejtette, hogy az itteni gyárvezetés nem a legideálisabb és a segítségemet kérte — vállaljam el a felajánlott posztot Ügy alakult a beszélgetés, hogy nem is volt sok idő a gondolkodásra, s néhány nap alatt eldőlt — kijövök. Egyébként októbertől decemberig tartott a keresgélés.

9 Ha ennyi időt vett ez igénybe, miért lehetett az ön számára mégis váratlan a kinevezése?

— Feltehetőleg nem első helyen kerültem szóba. Mint utólag erről értesültem, én a sor hátsó végében szerepeltem, de a többiek kinevezése különböző okoknál fogva nem volt megvalósítható. Sokat foglalkozott ezzel a vállalat, a megyei pártbizottság és a helyi vezetés. Ügy hiszem, az idő is sürgette a végleges döntést ... Az említett beszélgetés január 2-án zajlott le, s 9-én már be is iktattak. Vácott előbb tudták a nevem. Körülbelül december végén, tekintettel arra, hogy a vállalat első emberei konzultáltak a városi vezetőkkel. Miért rám esett a választás? Ismertek itt, a központban pedig tudták, hogy az alkatrészgyártással foglalkoztam, gondolták, könnyebb lesz a beillesz/

kedésem. A vezérigazgató elsősorban azt kérte tőlem, hogy próbáljam közelebb hozni a gyáregységet és az anyavállalatot, mert a nézeteltérések zöme tájékoztatlanságból ered. Egyik fő feladatom: kiegyensúlyozni a kapcsolatbeli differenciákat, kiépíteni az ösz- szeköttetést a gyár és a központ, a gyár és a város, ennek révén a központ és a város között.

9 Milyen gyakorlata volt a vezetésben?

— Húsz évvel ezelőtt, az egyetem elvégzése után kerültem beosztott technológusként az Izzóba. Egy évvel később rám bízták az egyik üzem vezetését, sikerült a belépőm, egyre nagyobb üzemek főnöke lettem, végül pedig a legnagyobbat irányítottam a wolfram gyárban. Néhány esztendő múlva ugyanott főtechnológusnak ‘neveztek ki, s ebben a beosztásban dolgoztam 1963-ig, mikoris a nagyvállalat szakmai főtechnológusa lettem. Ekkor szakadtam el az üzemi vezetéstől. Tehát első tíz évemet a közvetlen irányítási tevékenység jellemezte, a következő kilenc inkább a szakmai vezetést, most pedig érzem a gyakorlat, a rutin hiányát — tanulóvezető vagyok.

9 Szívesen lett az?

— Nem. De az ember húsz év után valahogy magáénak érzi a gyárat, és igaz, hogy Vácott sok a gond, én nem látom olyan nagynak a problémákat, mint amilyennek kívülről látszanak. Itt komoly profil változások kezdődtek és tartanák még. Ahhoz, hogy egy gyár ezt megemészthesse, a vezetőnek ismernie kell a nagyvállalati szempontokat, azokat az ösz- szefüggéseket, amelyeket helyből nem lát az ember. Ez volt a vezérigazgató indoka, ezért vállaltam el az igazgatóságot.

9 Miyen elképzelésekkel érkezett?

— Én azzal jöttem Vácra, hogy a részleteket olyan mélységben még nem ismerem, hogy mindjárt intézkedéseket tegyek. Kértem egy negyedéves türelmi, tájékozódási időt. Most sem akarom fölforgatni a világot, továbbra is azokkal szeretnék dolgozni, akik eddig

9 Mik határozták meg a gyáron belüli kapcsolatokat?

— Véleményemet olyan jeleikből, mozaikokból raktam össze, melyek a vezetők közötti személyi ellentétekre utaltak. Mikor az egyikkel beszéltem, a másikra panaszkodott, a másik egy harmadikra, vagy éppen az elsőre. Nem volt meg az összhang. A gyáron belüli kapcsolatok akkor állnak a fejük tetejére, ha a gyáron kívüli terheket, szálakat a dolgozók a munkába magukkal cipelik. Előfordult, hogy egy- egy főnökkel megegyeztem bizonyos fejlesztési kérdésben, amit a helybeli, magasabb szintű értekezlet megvétózott és sokszor két-három nekifutás után lehetett csak tisztázni a sorokat, azaz megkezdeni a munkát. Mindig utólag derültek ki a szakmai ellenérvek és ha jobban megvizsgáltuk okait, gyakran egyéni indítékokat találtunk.

9 Minden vidéki telephelyről az anyavállalatnál kialakulnak vélemények. Pesten volt-e a váci gyárról néhány szavas jellemzés?

— A központban a gyárak között az egyik legrosszabb helyre tették a váci gyárat, mind a légkör, mind a kapcsolatok szempontjából. Hullámzó volt a termelés is. Ma már látom, gyakran a bizonytalanság, a sok változtatás játszott közre az itteni közhangulat romlásában, és az eredménytelenség olyan feszült légkört teremtett, hogy az itteni vezetők a központi akarat, elhatározás helyes voltát kérdőjelezték meg, míg a központban az itteni elképzeléseket vonták kétségbe.

9 Mi előzte meg az ön ide- helyezését?

Az Egyesült Izzó váci gyára idén minden valószínűség szerint elmarad az év közben megemelt tervétől. A gyár igazgatója azt mondja, a gépi kapacitás lehetővé tette volna a 365 millió forintos terv teljesítését, de egyéb, sokszor szubjektív tényezők akadályozták a munkát. Tavaly nem egyeztették össze eléggé a nagyarányú profilváltozást és a húszszázalékos termelésnövekedést. A gyár jövője: az egységesebb termékszerkezet kialakítása. A gyár jelene: tizenhárom termékcsoport, s január 9-e óta új igazgató: Herényi László. Mit jelent „újnak” lenni? — erről készült az alábbi párbeszéd.

9 Volt-e kapcsolata a váci gyárral, mielőtt kinevezték igazgatónak?

— A nagyvállalat szakmai főtechnológusaként dolgoztam kilenc éven át, s hozzám tartozott az alkatrészgyártás irányítása. Vác termékei között az is szerepelt, így átlagosan hetente egyszer itt voltam.

9 Milyennek ítélte meg a gyárat?

— Akkoriban eléggé vegyes benyomásaim ébredtek erről az üzemről, úgy éreztem, sok szervezési kérdés nincs jól megoldva, egyes területeken viszont példamutatóan dolgoztak. Az alkatrészgyártásban — melyet a legjobban ismertem — úgy találtam: a gárda alkalmas a feladatok ellátására, de bizonyos rendszerbeli fogyatékosságok akadnak. Nem mindenben voltak konfliktusoktól mentesek a gyár kapcsolatai, akár kerítésen belül akár a nagyvállalattal, a kerítésen kívüL