Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

Teli raktárak Zökkenőmentes ellátást ígér a MÉK A Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítő Központjának járási kirendeltsége gondos­kodik a járásban és a város­ban lévő boltok zöldség- és gyümölcsellátásáról. Ez az aszályos év kedvezőtlen volt a kertészeti kultúráknak, kü­lönösen a burgonya és a gyö- képfélék sínylették meg a csapadékhiányt. Örvendetes viszont, hogy — a híresztelé­sek ellenére — nem lesz fenn­akadás télen a zöldség- és gyümölcsellátásban: Abony­ban, Nagykőrösön és a ceglédi raktárakban a felmért igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségben tárolnak burgonyát, al­mát és zöldségfélét. Ha hiány mutatkozna, a központi rak­tárban nagy mennyiségű im­port, főleg lengyel, szovjet és NDK-ból vásárolt zöldség- fél- is rendelkezésre áll. Az Országos Árhivatal rög­zítette a burgonya fogyasztói árát: jelenleg az üzletekben 3,70 és 2,90-es áron kapható kilója, csomagoltam 60 fillér­rel drágább. Van elég vörös­hagyma, fokhagyma is a ceg­lédi raktárban. Naponta csaknem száz má­zsa árut szállítanak az üzle­tekbe. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1973. NOVEMBER 24., SZOMBAT A tanács tervei nyomán Tovább bővült, korszerűsödött a vízvezeték-hálózat Cegléd ivóvízhálózata az elmúlt tíz évben megduplázó­dott. A vezetékek jelenlegi hossza 86 kilométer, s ez azt jelenti, hogy városunk utcái­nak mintegy 80 százalékában van vízvezeték. A hálózatbő­vítési és fenntartási munká­kat a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat végzi. A város vízellátásáról be­szélgettünk Hallóssy Tiborné- val, a ceglédi üzemmérnök­ség vezetőjével. Elmondta, hogy a városi tanács az idén 2,5 millió forintot fordí­tott hálózatbővítésre. Eddig 7200 méter vezetéket építettek be. Nemsokára az utolsó utcában, a Mizsei úton is befejezik a csőfektetést. Az üzemmérnökség jó mun­káját dicséri, hogy az eredeti ivóvízprogramot jelentősen túlteljesítve, a kivitelezéssel határidőre elkészülnek. A víz­vezetéshez szükséges földmun­kákat a legtöbb utcában a la­kosság végezte el: az így meg­takarított 450 000 forintból a városi tanács 1,5 kilométer új vízvezetéket tudott építeni. A Fürst Sándor utcai fő- nyomóvezetéket az üzemmér­nökség Kossuth, Táncsics és Rákóczi szocialista brigádjai készítették el, társadalmi munkában. A teljes építési árbevételt — . 58 000 forintot DIAKPORTRE Újjászületés — tizenhat évesen — Te jó ég! öregszem. — Miből veszed észre? — Már én is szidom a fiata­lokat. Sok igazság vám e bölcs fel­ismerésben Gyakran halljuk a megrovó kifakadhat: „Ezek a mai fiatalok!” Tényleg, mi­lyenek is lányaink-fiaink? Egy az ifjú seregből: Mészá­ros Mária, a közgazdasági szakközépiskola III. B osztá­lyos tanulója. Igazi diák: vi­dám, lelkes, nyugtalan, jó kö­zösségi szellemű. Nem egyforma papírbabák ülnek a padokban, hanem — emberek. Egyéniségek, önálló életük van az iskolán kívül is, saját örömeik, gondjaik, ál­maik határozzák meg jelle­müket. Marika is egyéniség, de egyben típus is: a modern, mai diák jellegzetes képviselője. Pillanatképek Két éve meg sem mert szó­lalni a többiek között. Sze­rény, tisztelettudó, de bátor­talan és visszahúzódó volt. „Nem elég aktív” — jellemez­ték társai. Az első KlSZ-gyű- lésen irulva-pirulva mondott néhány szót. A napokban Budapesten, a városi és járási könyvtárosok, népművelők és KISZ-vezelök tanácskozásán, az ifjú olvasók hónapjának értékelése vitájá­ban Mészáros Marilca is szót kért, és természetesen, fiatalos hévvel, okosan érvelt, javasolt, kritizált. Nagy sikere volt. Hogyan jutott el eddig? Csoda történt vele? Lelkes tenniakardssal Marika megváltozott. Mac ember lett. Sokoldalú és szí­nes jellem. Metamorfózis, új­jászületés tizenhat évesen? Igen, az. — Valóban így megváltoz Oktatás — korszerű eszközökkel tam voilna? — csodálkozik tág­ra nyíló szemekkel. Akik látják mindennapjait, tanárai és diákjai, ámul- va fedezik föl szinte óráról órára az „új” Marikát. Ami történt, nem csoda. Egyszerű rá a magyarázat: megtalálta helyét a közösségben, rájött arra, hogy a legnemesebb tett egyéni céljainkkal a közösség érdekeit szolgálni. A magábazártkózó Marika ma már sürgő-forgó, társai érdekeiért „pattogó”, lelkese­déssel és ötletekkel teli ifjúsá­gi vezető. A KlSZ-szervezet- ben alapszervezeti titkárnak választották meg. Lendülete magával ragad mindenkit. Talpraesett bírálatára felfi­gyelt az Ifjúsági Magazin szerkesztője az iskolai anké- | ton, érett gondolkodását érté­kelik a pedagógusok és a fel­nőtték a szülői munkaközösség konferenciáján, közvetlenül mondta el érdekes javaslatait' a KISZ városi küldöttértekez­letének szónoki emelvényéről. Tevékenységének legfrissebb elismerése: a megyei KISZ- bizottság Aiellett működő, kö­zépiskolai és szakmunkásta­nuló tanács tagjai közé vá­lasztották. Ami fűti, hajtja őt: állandó, lelkes tenndgkarás az ifjúság érdekében. Korszerű, kabinetrendszerű oktatással könnyítik a tan­anyag elsajátítását a ceglédi 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az előadók munkáját modern eszközök, vetítők, magnetofonok és egyéb berendezések segítik. Apáii-Tóth Sándor (elvétele A család példáj 1a Pedig nem könnyű Marika helyzete: kevés szabad idejét áldozza az ifjúsági szervezet­nek. Először is: sokat kell ta­nulnia, mert nem akar elma­radni. Másodszor: fontos sze­repet kapott otthop, a család­ban. Szülei dolgoznak, édes­anyja gyakran beteg, így hát Marika látja el sokszor a házi­asszonyi teendőket. Főz, taka­rít, testvéreivel foglalkozik. A Mészáros család is igazol­ja, hogy a szülők példája egy egész életre szóló ösztönzést adhat a gyermeknek: Mészá­ros Péter, a gondos családfő, az ÉVIG egyik szocialista bri­gádjának vezetője, Mészáros­áé, a lelkiismeretes édesanya, kiváló dolgozó a ceglédi áru­házban és az iskolai szülői munkaközösség egyik vezetője. ★ Kicsengetnek. Marika robog a folyosón. Kezében papír. Megint szer­vez valamit. Koblmayer Ádám — a vietnami segélyakció ja­vára ajánlották fel. Az üzemmérnökség dolgo­zói mindennapi munkáju­kon túl elvállalták a Vár- konyi István iskola és a központi óvoda támogatá­sát. A patronált intézményekben társadalmi munkásokként tartják karban a víz-, szenny­vízvezetéket, és kisebb javí­tásokat is elvégeznek. Az óvoda udvarára játélcokat ké­szítettek. A vállalat, a hálózatbőví­téssel egyidejűleg, évek óta folyama íosan cseréli az el­avult, kis átmérőjű ólom-, acél- és öntöttvas csöveket. Eddig több mint 30 kilométer vezeték rekonstrukcióját vé­gezték el, már csak 5—6 kilo­métert kell felújítani. A vízhálózatba 3700 fo­gyasztót kötöttek be. A hosz- szú vezetéket figyelembe vé­ve, ez a szám elég alacsony, még ma is 2—3000 család hordja közkútról a vizet. Az elmúlt időszakban több bejelentés érkezett, különö­sen az újvárosiaktól, hogy meleg és „fátyolos” a víz. Ki­derítették, hogy a panaszokat a nemrég bekötött újvárosi meleg vizű kút okozza. A la­boratóriumi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a víz jó mi­nőségű, iható. Az üzemmér­nökség dolgozói a teljes víz- vezetékhálózatot évente két­szer, tavasszal és ősszel kimo­satják, fertőtlenítik. Megtudtuk, hogy vízhiányt csak nyáron, az esti, csúcsfo­gyasztási időszakokban észlel­tek néhányszor. A toronyhá­zak vízellátása folyamatos és zavartalan volt, ugyanis az épületek alagsorába nyomás­fokozókat szereltek be. Érde­kes, hogy a legnagyobb fo­gyasztást nem a nyár dere­kán, augusztusiban, hanem szeptember 9-én mérték: e napon 3740 köbméter vizet használtunk fel. Hallóssy Tiborné elmondta, hogy jövőre előreláthatóan za­vartalan lesz a vízellátás, ugyanis az idén bekötött három új kúttal elérik a napi 5000 köbméter víz­termelést. A fejlődő ipar és az új la­kások vízigényét csupán ku­tak bekötésével nem lehet ki­elégíteni, mivel a víztorony tárolómedencéje a növekvő vízfogyasztáshoz kicsi. Az el­következő évek zavartalan vízellátásának biztosítása ér­dekében, a városi tanács meg­rendelésére, megkezdik két 750 köbméteres víztározó épí­tését, lerakva alapjait egy új, korszerű vízműtelepnek. Kőhalmi Dezső Kényszer vagy kötelesség? Felére csökkent a tüdőbetegek száma Levelet találtam a minap a postaládában. Idézés volt, melyben kötelező szűrővizsgá­latra hívtak. Vajon mióta alkalmazzák a tüdőbetegség elleni védekezés­nek ezt a módját? Néhány év­tizede' még népbetegségnek számított a tüdőbaj, rettegtek tőle fiatalok, öregek. Sokakat ért fertőzés, s akinek szeren­cséje volt, ellenálló szervezete megmentette a kórtól. Ceglé­den 1920 tájékán évente átla­gosan száztízen lettek a tüdő­vész áldozatai, közülük legtöb­ben még a húszéves kort sem érték meg. ★ Vajon mennyire haladt elő­re azóta az orvostudomány? Előfordulnak-e még tbc-s megbetegedések? Hogyan tud­nak segíteni a betegeken? Dr. Tiszavölgyi Miklós, a ceglédi tüdőbeteggóndoző inté­zet főorvosa válaszolt a kér­désekre. — Csaknem negyven évvel ezelőtt létesült az intézet. A gyógyító és megelőző tevé­kenységnek három módja áll ma már rendelkezésünkre: be­tegeinket nagy hatású gyógy­szerekkel kezeljük, szanatóriu­mi ellátást biztosítunk szá­mukra, a betegséget BCG-oltá- sokkal és. a rendszeres éven­kénti tüdőszűréssel igyekszünk megelőzni. — Cegléden 1963-ban indult meg a szűrővizsgálat. 1965-től önálló helyi tüdőszűrő-állomás működik a városban. Ma már évente harminckét-harminc- háromezer embert vizsgálunk meg. A lakosság java része ha idézéssel felszólítjuk, évente megjelenik szűrésre, csupán az idősebbek húzódoznak tőle, mondván, nekik már úgyis mindegy. Téves ez a felfogás, mert éppen ők azok, akik a kórból legtöbbet magukban hordoznak, s környezetüket is nap mint nap fertőzhetik. A lakosság állandó mozgása is akadályozza munkánkat. El­vándorolnak vagy ideköltöz­nek, és sajnos, a változásokat nem tudjuk bevezetni nyilván- * tartásunkba, ezért minden év­ben akadnak olyanok, akik ki­maradnak. A védekezés akkor lenne igazán hatásos, ha az em­berek valamennyien kötelessé­güknek éreznék, hogy minden­fajta felszólítás, idézés nélkül évenként jelentkezzenek szű­résre. — Nagy jelentőséget tulaj­doníthatunk' ennek, a munká­nak, eredményeit bizonyítja, hogy városunkban tizenöt év alatt felére, hatszázról három­százra csökkent a tbc-s bete­gek száma. Közöttük ma már nincs is'fiatalkorú. Az újon­nan fölbukkanó betegségtől már meg tudunk szabadítani mindenkit, ha még időben, a röntgenképen látható elválto­zások esetén avatkozunk be. Mellesleg felismerhetünk más mellkasi betegségeket: a rönt­genfelvételek kimutatják a tü­dő elváltozásain kívül az^er- és szívbántalmakat, valamint a keletkező tüdőrákot is. ★ Idő kell még ahhoz, hogy a tuberkulózis teljesen meg­szűnjék, egyelőre a védekezés­nek, a megelőzésnek jut a leg­fontosabb szerep. Ahhoz, hogy valóban eredményes legyen az orvosok munkája, elengedhe­tetlen, hogy ne kényszernek vegyük a tüdőszűrésen való részvételt, hanem — a ma­gunk és embertársaink egész­sége védelmében — kötelessé­günknek. Dobozi Eszter Előadás Kossuthról A Turini Százas Küldöttség baráti köre hétfőn este fél hat órai kezdettel összejőve-: telt tart a ceglédi Kossuth Múzeumban: Dr. Szilágyi Miklós múzeumigazgató Kos­suth Lajos élete, történelmi jelentősége címmel tart elő­adást. ÖKÖLVÍVÁS Ähonyi volt a legtechnikásabb Debrecenben országos ököl­vívóversenyt rendeztek serdü­lő, ifjúsági és felnőtt korcso­portban. A ceglédi versenyzők eredményei: SERDÜLÖK. Papírsúlyban 1. Sellő István, pehelysúlyban 2. Homoki Géza. IFJÚSÁGIAK. Légsúlyban 1. Országh József. Országh nyolc induló között végzett az első helyen, mind­három napon szorítóba lépett, jól versenyzett. Harmatsúly­ban 1. Abonyi István, 2. Pu- polka (Petöfi-bányg), 3. Szlo­vák István. Abonyi mindvégig kitűnő teljesítményt nyújtott, a dön­tőben a jó képességű Pupolka ellen mérkőzött, akit a harma­dik menetben döntő fölény miatt leléptettek. Abonyi a legtechnikásabb ifjúsági ver­senyzőnek járó tiszteletül jat kapta. A CVSE öt versenyző» vei képviseltette magát, vala­mennyien helyezést szereztek. Hatvanban rendezték meg az ez évi serdülőbaj nokság vidéki döntőjét. Károly Sándor papírsúlyban,, két győzelem után, a döntőig jutott el, ahol pontozói tévedés következté­ben, pontozásos veresége^ szenvedett. Megérdemli a di­cséretet, jól versenyzett, s a tévedés ellenére is második lett súlycsoportjában, bejutott az országos döntőbe, amire majd decemberben kerül sor. Károllyal együtt Erős Béla és Lács Ferenc is indul az or­szág legjobb serdülő fiataljai között. Utóbbiak meghívás után kerültek be a mezőnybe. (Ungureán) A szolnoki rádió műsora November 26-tó 1 december 2- ig Hétfő: Hétfői huliámhosz- szun-k. Zenés aktuális riport­om űsor. Kedd: Alföldi krónika. A tegnap esti hangversenyről. Szabó Miklós énekel. Lakáshi­vatal. Képesítés nélkül. Szer­kesztik a hallgatók, közben: Üttörőhíradó. Szerda: Alföldi krónika. A jászapáti citerazenekar játszik. Tervek, prognózisok, előrejel­zések. Tangó'ritmusban. Zenés autóstop Csütörtök: Alföldi krónika. Filmlevél. Dzsessz. Választ vár a hallgató. Téli foglalkoztatás a jászsági termelőszövetkeze­tekben. Betyárnóták. Sporthír- adó. Kovács Kati lemezeiből. Péntek: Alföldi krónika. Kiss Károly magyarnótákat énekel. Sok-e a tej? Építők és építke­zések. A mi családunk... A hónap hanglemezújdonságai. Kulturális figyelő. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Vasárnap: 9-től 10-ig: Vasár­napi magazin. 18.30-tól 19-ig: Sport és muzsika. Hétköznap az adások 18 órá­tól a 222 méteres középhullá­mon hangzanak el. adat előtt áll, hiszen mindkét csapat mérsékelten szerepelt ebben az idényben, így mind­kettőnek nagy szüksége van a bajnoki pontok megszerzésére, A Bem SE labdarúgói hazai pályán fejezik be ez évi sze­replésüket az NB Ill-ban. Va­sárnap a gerjei sporttelepen délután egy órakor fogadják Baja együttesét. A Bem, SE jelenleg 14 ponttal a 9. helyen áll, Baja, mely 15 ponttal a hetedik, az előző fordulóban szintén döntetlenül játszott otthonában a Gamma ellen. A hazai pálya előnyével a Bem SE esélyes a találkozón. U. L. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Álom, luxuskivitelben (ameri». kai). Albertirsa: holnap: Hé, ba­rátom, itt van Sabata! (olasz). Jászkarajenő: ma és holnap: Egy bolond Párizsban (fran­cia). Törtei: ma és holnap; Hófehérke hercege (csehszlo­vák). I i Szinte valamennyi sportág- i ban befejeződött már az őszi csapatbajnokság, most a lab­darúgók tesznek pontot ez évi szereplésükre. A Ceglédi VSE NB Il-es együttese Szolnokon, a MÁV ellen lép pályára. Nehéz fel­Utolsó forduló a labdarúgó NB 111 ban

Next

/
Thumbnails
Contents