Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
1973. NOVEMBER 22., C£L->RTÖK "“%/Círiap 3 A MEGYEI TANÁCS VB NAPIRENDJÉN Az államigazgatási, a hatósági munka tapasztalatai December 9-én időszakos választások ; A számok is bizonyítják, milyen jelentős befolyást gyakorolnak a tanácsok a lakosság életére. A megye mintegy 900 ezer lakosa, a csecsemőket, az öregeket is beleértve — hárommillió alkalommal kereste fel személyesen a tanácsokat és több mint egymillió lakos írásban igyekezett elintézni ügyeit. Négymillió egyéni, családi, közösségi gondban, elintéznivalóban osztoztak a tanácsok az elmúlt hónapokban. S a fenti szám nem tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a tanácsok kezdeményeztek a lakosság érdekében. A tegnap délelőtti ülésén azt vizsgálta a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogyan, milyen felelősséggel, milyen önállósággal, mennyire köz- megelégedésre végzik feladatukat az államigazgatás dolgozói. Mennyire tükrözi munkájuk az MSZMP Központi Bizottsága 1971. novemberi határozatának végrehajtását, amely az államigazgatás fejlesztéséről szólt, mennyire valósították meg az Elnöki Tanács határozatát a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről. Megállapították: a tanácsok munkáját segíti a pártszerveA végrehajtó bizottság úgy értékelte, hqgy korszerűbbe, tartalmasabbá vált a tanácsok tevékenysége, kevesebb testületi ülést tartanak, de azokon fontos kérdésekről határoznak, hatékonyabb a munkájuk, tartalmasabbá, színvonalasabbá vált az ügyintézés. A megyei szakigazgatási szervek, a járási hivatalok többször beszámoltatják az alsóbb szintű szervezeteket, gyakorta elemzik a különböző intézkedések hatását, segítenek az egységes állásfoglalás kialakításában. Az eddigi tapasztalatok szerint a felügyeleti vizsgálatok új rendje, az új módszerek bevezetése könnyebbé tette a hibák feltárását, a szükséges intézkedések, döntések meghozatalát. Szélesedett a vizsgálatban részt vevők köre, rendszeressé vált a hibák feltárását követő utóvizsgálat, a hibák kijavításának ellenőrzése. Eredmény az is, hogy nőtt a lakosság részvétele az állam- igazgatási munkában. A különböző bizottságokban nemzetek. következetes irányító, értékelő, ellenőrző tevékenysége. A különböző szintű pártszervezetek, pártbizottságok rendszeresen foglalkoznak az államigazgatási, a hatósági munka értékelésével. Sokszor önálló napirendként tárgyalják üléseiken a lakosságot közvetlenül érintő feladatokat, így a többi között a közös tanácsok munkájának tapasztalatait, a szövetkezetek állami felügyeletét, a lakosság ügyeinek intézését. Az új tanácstörvény, a tanácsok önállóságának bővítése, a hatáskörök leadása arra ösztönözte a megyei tanácsot is, hogy a korábbinál is nagyobb figyelmet szenteljen az irányító, a felügyeleti, az ellenőrzési munkára, a szervezeti, a személyi és a szakmai feltételek megteremtésére. A hatáskörök leadásával megvalósult az a régi jogos kívánság: ott intézzék a dolgozók ügyeit, ahol azok felvetődnek. Ennek következménye az, hogy az ügyiratforgalomnak mintegy 63 százaléka a községekbe tevődött át. Valamennyi városban és számos nagyközségben ügyfélszolgálati irodák működnek, gondoskodnak a tömegesen előforduló ügyek gyors intézéséről, az ügyfelek tájékoztatásáról. csak a választott testületek képviselői vesznek részt, hanem olyan köztiszteletben álló személyek is, akik nem tagjai a tanácsnak. Az ellenőrzések során is biztosítják a társadal- ■ mi kontrollt A falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókon, a jelölőgyűléseken a korábbinál több közérdekű bejelentés hangzik el, usvanakkor csökken a hatósági döntésekkel kapcsolatos panaszok száma. Kevesebb fellebbezés kerül a felsőbb hatóságok elé, így például megcsappant az ilyen témájú bírósági keresetek száma. A végrehajtó bizottságok titkárai felkészülten, megfelelő szakértelemmel végzik munkájukat. Politikai érettségükön, ügyszeretetükön is múlott, hogy javult az állam- igazgatási munka színvonala, kevés kivételtől eltekintve biztosított a törvényesség, a jogszabályoknak megfelelő ügyintézés, s a lakosság többnyire elégedett a hatósági munkával. a lakosság igénye a tanácsokkal szemben. Valamennyi .járás közül itt a legnagyobb az ügyiratforgalom, s itt a legtöbb a harminc napon túl intézett ügyek száma is. Amíg másutt csupán 2,2—10 százalék ,az elmaradt ügyintézés, addig a budai járásban 20 százalék. Sok gondot okoz még az' ügyintézők magatartása, hangvétele a lakossággal szemben. Nem minden apparátusbeli tisztségviselő értette meg: ö van a lakosságért és nem fordítva. Olykor lekezelő, fenn- sőbbséges, türelmetlen, kioktató az ügyintézők magatartása, s ez akkor sem indokolt, ha valóban sok is a munkájuk. A tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta az ügyintézés gyorsaságát. Vácott, a monori, a nagykátai, a dabasi járás községeiben közmegelégedésre gyorsan, hathatósan intézkednek, ugyanakkor javítani kell a munkán a budai, a ráckevei, a szentendrei járásokban, valamint Cegléd városában. Tíztagú kollégium A végrehajtó bizottság ösz- szességében eredményesnek értékelte a tanácsok hatósági, államigazgatási tevékenységét. Mint mondották, korszerűbbé, színvonalasabbá, gyorsabbá vált az ügyintézés, a tanácsok jól élnek önállóságukkal és a hibák ellenére is joggal érezhet bizalmat a lakosság a takácsok iránt. Á tanácsok és a lakosság közvetlen érintkezése, az ügyiratok intézése fontos politikai feladat, éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága az államigazgatási és a hatósági munka tapasztalatait a legközelebbi tanácsülés elé terjeszti, hogy a megye legmagasabb tanácstestülete határozza meg a további tennivalókat: mi szükséges ahhoz, hogy még erősebbé, har- monikusabbá váljon a tanácsok és a lakosság kapcsolata. A hatósági munkában jelentkező folyamatok fokozottabb figyelemmel kiséréséért, az ügyintézés egységesítésének elősegítéséért a végrehajtó bizottság a vb-titkár tanácsadó szerveként, az apparátusban dolgozó gyakorlati szakemberekből tíztagú hatósági kollégiumot hívott életre. A kollégium jövő év januárjától működik majd. A lakosság közvetlen részvétele a hatósági munkában ' Ne legyenek türelmetlenek A tanácsok hatósági munkáját méltán értékelte a végrehajtó bizottság pozitiven, akkor is, ha közben számos hibára felhívta a figyelmet. A községi tanácsapparátus, az önállóság növekedésének hatására, különösen túlterhelt. Egy-egy községi tanácsra évente mintegy kétezer ügyirat elintézése vár. Ugyanakkor az alsóbb szintű tanácsokban egyes dolgozók szak- képzettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Akadályozza a folyamatos és a színvonalas, tevékenységet a nagy fluktuáció. Amíg egy új tisztségviselő megismerkedik a helyi viszonyokkal, tapasztalatokat szerez a munkában, hosszú idő telik el. Különösen bonyolítja a helyzetet az, hogy sok új jogszabály lát napvilágot, olykor nagy a túlszabályozottság, sok a módosító rendelkezés. Előfordul az is, hogy érvénybe lép egy jogszabály (ilyen volt szeptemberben az illetékkiszabás módosítása) és a községekhez csak több hetes késéssel jut el az intézkedés. Nehézkes többek között az építéshatósági feladatok ellátása. Nincsenek biztosítva a személyi feltételek. Sok település arculata jelenleg alakul, a feladatok olykor kampányszerűen jelentkeznek, s az építésre vonatkozó jogszabályokat gyakorta módosítják, nehéz eligazodni közöttük. Olykor gátolja a munkát az, hogy az államigazgatási és a pénzügyi szervek intézkedései között nincs teljes összhang. Az árellenőrzés nagyon fontos hatósági feladat, de kevés az ellenőr, kevés a szakképzett tisztségviselő. Külön említették a budai járás gondjait, ahol az átlaghoz viszonyítva még nagyobb arányú a fluktuáció, miközben épp ezen a területen fokozott Egy városban, nyolc községben választanak A megyei tanács végrehajtó bizottsága időszakos választást tűzött ki a következő hó 9-re, hogy a megüresedett helyekre új tanácstagokat válasszon a lakosság. Időszakos választást tartanak Nagykörös városban, Ácsa, Csömör, Gomba, Manor, Pánd, Pilis, Püspökhatvan és Szód községekben. S. Á. A ceglédi határban A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet földjein az őszi mélyszántásból már csak 150 hold van hátra és a hét folyamán ezzel is végeznek az erőgépek. Koppány György felvétele Ergonómiai ankét A létesítménytervezés ergonómiája címmel rendezett szerdán ankétet a KGM Tervező Irodája és Ergonómiai Bizottsága. Mártonfi Rudolf, a bizottság vezetője bevezető előadásában többek között arról szólt, hogy ma már nemcsak a pszichológusok, orvosok, fizikusok foglalkoznak behatóan az emberrel kapcsolatos tudományágakkal, hanem a mérnököknek is figyelembe kell venniük egy-egy gyár és üzem konkrét tervezésénél azokat a körülményeket, amelyek a munkásokra hatnak. A bizottság munkáját elemezve elmondta, hogy a KGM Ergonómiai Bizottsága az országban az első ilyen jellegű összefogó tervező szervként alakult tíz évvel ezelőtt. Azóta számos területet megvizsgáltak az ergonómia témakörében, például a nők helyzetét a termelésben, a balesetek vagy éppen a hiányzások körülményeit. Javaslataikkal hozzájárultak a minisztériumok, vállalatok döntéseihez. Mostanában sok szó esik a környezetvédelemről is. Az Ergonómiai Bizottság a napokban tárgyalt az illetékesekkel arról, hogy egy-egy nagyobb kohászati vagy acélgyártó üzem építésénél, tervezésénél a beruházási költségek 15—20 százalékát por- és füstleválasztó berendezéseiére kell fordítani. A bizottság terveket javasol és dolgoz ki a vállalatok részére a szennyezettség csökkentésére. Például az 1974-ben átadásra kerülő cin- kotai BKV javítótelepre már kidolgozták a légtechnikai berendezések terveit, így a munkások a korábbinál jóval tisztább, egészségesebb környezetben dolgozhatnak majd. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Mód Aladár elvtárs, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára, á történettudományok doktora november 21-én hajnalban, hosszú időn át tartó súlyos betegség következtében elhunyt. Mód Aladár elvtárs temetése november 26-án (hétfőn) délután fél 2 órakor lesz, a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk munkatársai, elvtársai, tanítványai, barátai és tisztelői egy órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1973. november 21-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Eötvös Loránd Tudományegyetem Védik a fogyasztói, segítik a kereskedelmet Szakszervezeti társadalmi ellenőrök tapasztalatcseréje A, Szakszervezetek Országos Tanácsának határozatait az elmúlt években a mozgalom vezető testületéinek feladatává tették, hogy fokozottan törődjenek a fogyasztók érdekeinek védelmével, E munka eredményeiről tárgyaltak tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa által szervezett tapasztalatcserén mintegy százan a megyei szakszervezeti, társadalmi ellenőrök képviselői, a szakmaközi bizottságok titkárai és az érintett vállalatok vezetői. A tanácskozáson részt vett Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára, Godó János, az SZMT titkára, Vörös Lajos, a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője, valamint Sáska Sándor, a SZOT munkatársa. A vitaindító beszámolót Godó János, az SZMT titkára tartotta. Elmondotta, hogy 1966-ban 125 ellenőr tevékenykedett, számuk az elmúlt 7 év alatt 450 főre nőtt. A múlt esztendőben pedig csaknem 2000 alkalommal végeztek ellenőrzést. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint egyes nagyközségekben nem szabályozzák a piacok rendjét, önkiszolgáló üzletekben forgalmas időben kevés a pénztáros, vannak TÜZÉP-teiepek, ahol az eladók áruismerete hiányos. A szakszervezeti társadalmi ellenőrök a visszásságok számának csökkentésén munkálkodnak. Nemcsak a fogyasztók érdekeit védik, hanem a kereskedelmet is segítik. A váci járás munkájáról többször is elismerőleg emlékeztek meg. Ankétjaik, árubemutatóik rendszeresek, kitűnő a szakmaközi bizottság, a járási hivatal, a tanácsok és a kereskedelmi vállalatok együttműködése. Hasonló van kialakulóban Gödöllő és Cegléd városokban is. A 91 tagot számláló váci ellenőri gárda minden tekintetben példaképnek tekinthető. A csoportot szakosították, vagyis vannak élelmiszerboltokkal, vendéglátóssal és általános témákkal foglalkozók. A beszámoló bírálta, hogy a gödöllői, a ráckevei, a budai járás területén levő tanácsoktól, továbbá a Pest megyei Vendéglátó Vállalattól, a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalattól, a Délpesti Vendéglátó Vállalattól és az ÁFÉSZ-ek többségétől nem válaszolnak az ellenőrzések megállapításaira. Korreferátumot Vörös Lajos, a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője tartott. Elmondotta, hogy a megyében levő mintegy 5 ezer kereskedelmi egységet mindössze 10 hivatásos központi és 40 vállalati revizor ellenőrzi, ezért különösen fontos a szakszervezeti ellenőrök tevékenysége. Az ellenőrzéseknél azonban figyelembe kell venni a becsületes kereskedők nehézségeit is, a 8 óránál hosszabb munkaidőt, a szervezetet, idegeket fárasztó munkát. Nem lehet például az áruk minőségi hibáiért minden esetben a kereskedelmet okolni, A felszólalók közül többen elmondották, hogy munkájuk során gyakran találkoznak idegenkedéssel, A nagykőrösi csoport vezetője, Tihanyi Lajos viszont elmondotta, hogy náluk nagyon jó a tanács és ellenőreik együttműködése. A konzervgyár bejárata melletti ÁBC-áruház vezetője például nem engedte meg az ellenőrzést. A tanács példát statuált, egy nap sem telt, és a makacs boltvezetőt 1000 forintra megbüntette. Mások arról számoltak be, hogy üzemeikben — az Ikladi Ipari Műszer Gyárban, a For- téberi — a szakszervezeti társadalmi ellenőröket erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbecsülik. A tanácskozáson Gabányi Lajos is felszólalt Számos tapasztalat mutatja — mondotta a többi között —, hogy lelkes és odaadó emberek dolgoznak a Pest megyei kereskedelemben. A továbbfejlődés érdekében azonban szükség van a társadalmi ellenőrzés bővítésére is, hiszen a bizalom és az ellenőrzés nem egymásnak ellentmondó fogalom. Jobban meg kell tehát becsülni a társadalmi aktivistákat. Sáska Sándor, a SZOT munkatársa elmondotta, hogy az egész országból tömegesen érkező információkat felhasználják az árak képzéséhez, az ellátás fejlesztéséhez. Bejelentette, hogy a SZOT tematikát készít az ellenőrök oktatásának egységesítésére. Kidolgozzák erkölcsi megbecsülésük rendszerét, az igazságügyi szerveket pedig felkérik a fokozottabb védettségüket biztosító rendelet kidolgozására. A felszólalásokra Godó János válaszolt majd Dobi Ferenc a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára kitüntetéseket és jutalmakat adott át a legkiválóbb szak- szervezeti- kereskedelmi- . társadalmi ellenőröknek. Több éves áldozatos kiváló tevékenységéért a „Szakszervezeti munkáért” kitüntető jelvény arany fokozatát. Still Róbert (váci Forte Gyár), Vörös Lajos, (a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője), ezüst fokozatát, Horváth Jánosné (Ipari Műszergyár), Major Gyula (Csepel Autógyár) kapta. Bakó Kálmán (Kohászati Gyárépítő Vállalat, Tápiósze- le), Budai István (Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyáregysége), Csáfor Imre (Váci Kötöttárugyár), Nagy Sándor, (Nagykőrösi Konzervgyár), Szőke István (SZIMFI) a Szak- szervezetek Országos Tanácsa dicsérő oklevelét vette át. P. V. í f i Mód Aladár 1908. augusztus 20-án született a Vas megyei Kalakó faluban, szegényparaszti családból. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, s magyar—latin szakos tanári diplomát szerzett. Az illegális kommunista mozgalomba már egyetemi évei, alatt bekapcsolódott. 1932. óta volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. Főleg elméleti, irodalmi, történészi tevékenységet folytatott. A Gondolat, majd a Szabad Szó és a Népszava munkatársaként jelentős szerepet játszott a párt népfront- politiikájának elméleti megalapozásában és népszerűsítésében. Az illegalitás idején 1932-ben letartóztatták és négy hónapon át tartották fogházban, majd 1943-ban ismét négy hónapot töltött börtönben. 1944. végén az újpesti partizáncsoport ösz- szekötőjeként tevékenykedett. A felszabadulás után 1945— 46-ban a Szabad Nép munkatársa, majd 1946-tól 1953-ig a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője volt. 1950—1954 között' a Magyar Dolgozók Pártja agitációsés propagandaosztályának helyettes vezetőjeként a köznevelési csoportot vezette. Jelentős a közművelődés érdekében kifejtett társadalmi tevékenysége is. 1954 és 1961 között a TIT főtitkára, később ügyvezető elnökségének / tagja volt. Haláláig tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. A népfrontban főleg az elméleti munkaközösség elnökeként fejtett ki értékes tevékenységet. Tudományos munkásságát több ismert történelmi és ideológiai könyve, sok tanulmánya és cikke fémjelzi. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tudományos szocializmus tanszékének vezetőjeként időt és fáradtságot nem kímélve foglalkozott az ifjúság szocialista szellemű nevelésével. A tudós történész, a történettudományok doktora nagy felelősségtudattal készítette fel az ifjú történésznemzedéket feladataira. Mód Aladár 1945-től 1951-ig képviselő volt. Sokoldalú érdeméit a , Szabadság Érdemrend ezüst fokozatával, a Munka Érdemrenddel és a Szocialista Hazáért Érdemrenddel ismerték el.
