Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-09 / 236. szám

2 '““kMírlap 1973. OKTOBER 9., KEDD FÓKUSZ Közel-keleti ŰJRA HADI JELENTÉSE­KET olvas a világ. A közel- keleti olajfák alatt eddig sem volt igazi béke és ez a fele­más állapot most . háborúba csapott át. Az arab államok sorra bocsátják erőforrásai­kat az egyesített egyiptomi— Szíriái parancsnokság rendel­kezésére, eleget téve ezzel az Arab Liga felhívásának. A bejelentett líbiai, iraki, al­gériai és más segítség mellett arról is megérkezett a Reuter- iroda jelentése, hogy még Szaud-Arábiában is riadóké­szültségbe helyezték az or­szág fegyveres erőit. A SZÍRIÁI AL AJJAM cí­mű lap megfogalmazza az arab világnak azt a meggyő­ződését, hogy „a jelenlegi küz­delem . felszabadító háború, amely az Izrael által megszállt területek felszabadításán túl az arab nemzet méltóságának helyreállítását is szolgálja”. KI A FELELŐS a harcok ki- újulásáért? Ebben az alapvető fontossá­gú kérdésben még a nyugati világ orgánumai és személyi­ségei is jórészt hasonlóan foglalnak állást. Fulbright sze­nátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke ezekben a súlyos órákban arra emlékeztette a nemzetközi közvéleményt, amit a Frank­furter Rundschau című nyu­gatnémet polgári lap ezekkel a szavakkal fogalmaz meg: „A béke útjában állt Izrael egyre csökkenő hajlandósá­ga arra, hogy az 1967-ben el­foglalt területeket valóban visszaadja... Az utóbbi évek­ben — eziránt nem lehet két­ségünk — Izrael politikáját az erő pozíciójából folytat­ták”. A NYUGATNÉMET VISSZ­HANGOK fényében — és ter­mészetesen mindenekelőtt a történtek fényében — senkit sem lephet meg a Szovjetunió és a szocialista országok egy­értelmű, határozott kiállása az arabok ügye mellett. A szocialista országok állás­pontja a közel-keleti kérdés­ben világos, egyértelmű volt és maradt. Mindig is hangoztattuk, hogy idegen területek elfoglalása veszélyes precedens és egy ilyen állapot tartós konzervá­lása hosszú távon elképzelhe­tetlen. Minden diplomáciai fórumon, egyebek között az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlésein, sokszor és határozottan emlékeztet­tünk arra, hogy a Közel-Kele­ten az Izrael és támogatói ál­tal elkövetett igazságtalansá­gok nyomán nem alakult, és nem is alakulhatott ki igazi, megnyugtató status quo. A „TAKARÉKLÁNG” is láng, amely bármikor robba­nással fenyeget Hiába mond­ták annyiszor a szocialista or­szágok és más államok magas rangú személyiségei ezt, hiába hívta fel az egész józan világ Izraelt a Biztonsági Tanács 1967 november 22-i, 242. szá­mú határozatára, Tel-Avivban azt hitték, hogy a legreakció- sabb külföldi körök segítségé­vel a végtelenségig meghosz- szabbíthatják a „se háború, se béke” felemás, tarthatatlan ál­lapotát. Ez nem sikerült és nem is sikerülhetett — a je­lenlegi robbanásért ilyen ér­telmében is egyedül és kizáró­lag Izraelt terheli a felelős­ség. WILLY BRANDT nyugat­német kancellár kétnapos angliai látogatásának befejez­tével, vasárnap hazaérkezett Bonnba. MA ÖTNAPOS hivatalos lá­togatásra Ausztriába érkezezik Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a bolgár államtanács elnöke. HÉTFŐN ATHÉNBEN le­tette az esküt Papadopulosz elnök előtt Szpirosz Markezi- nisz új kormánya. Markezi- nisz kormánya az 1967-es ka­tonai államcsíny óta az első olyan görög kabinet, amely­nek kizárólag polgári tagjai vannak. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az újabb izraeli agresszióról Izrael kormánya, amely 1967-ben kirobbantotta a ha­ladó arab országok ellen ag­resszív háborúját, megszállva tart arab területeket és azóta is szünet nélkül szította a fe­szültséget, október 6-án új­ra lángba borította Közel-Ke­let térségét. Az események azt bizonyítják, hogy arcátlan nyíltsággal készültek az újabb fegyveres orvtámadásra. Az utóbbi időben állandósították a fegyveres provokációkat, nagy katonai egységeket össz­pontosítottak a tűzszüneti vo­nalak mentén. Ezen előzmé­nyek vezettek ahhoz, hogy a tűzszüneti vonalakon most is­mét fellángoltak a harcok, Izrael újabb agressziót rob­bantott ki az Egyiptomi Arab Köztársaság, a Szíriái Arab Köztársaság, Libanon és más arab országok ellen. Közismert, hogy az izraeli támadók harciassága mögött az imperializmus legreakció- sabb körei húzódnak meg. amelyek a világ különböző térségeiben — tegnap Chilé­ben, ma Közel-Keleten — kí­sérleteket tesznek a nemzetkö­zi enyhülés folyamatának megállítására. Ezektől bátorít­va utasítottak vissza Izrael vezetői minden ésszerű, a vál­ság igazságos, békés rendezé­sét célzó javaslatot, ezért vet­ték semmibe az Egyesült Nemzetek Szervezetének ha­tározatait, ezért mertek most újabb agressziót kirobbantani, amellyel ismét, az eddiginél is súlyosabb veszélynek tették ki a térség népeit, ideértve az izraeli népet is, és a világ bé­kéjét. A Magyar Népköztársaság kormánya az izraeli agresszió egész időszaka alatt, éveken át nyilatkozataiban és állás- foglalásaiban felhívta a fi­gyelmet a veszélyre, támogatta a válság rendezésére irányuló erőfeszítéseket, egyértelműen állást foglalt az arab népek igazságos ügye mellett. A ma­gyar kormány, a magyar nép véleményét kifejezve, most is határozottan és egyértelműen az arab országok oldalán áll, együttérzéséről és támogatásá­ról biztosítja az arab népeket, amelyeknek szent joguk hazá­juk földjét és függetlenségü­ket védelmezni. A nemzetközi enyhülés, a béke minden hí­vével együtt meg van arról győződve, hogy az izraeli veze­tő körök és imperialista támo­gatóik tervei kudarcra vannak ítélve. Az izraeli militaristák és a nemzetközi enyhülés el­len fellépő imperialista körök szövetségével szembe, kell állí­tani az arab népek és a világ haladó erőinek szilárd össze­fogását. A Magyar Népköztársaság kormánya népünk óhajával összhangban, a világ népeivel j és minden békeszerető kormá- I nyával együtt követeli, hogy történjenek azonnali és hatha­tós intézkedések a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának érvényesítésére. Az emberiség érdeke követeli az arab országok szuverenitá­sát súlyosan sértő izraeli ag­resszió megszüntetését, az igazságos harcot vívó arab or­szágok támogatását, a közel- keleti válság olyan igazságos rendezését, amely megfelel az e térségben élő minden nép és a világbéke érdekeinek. Budapest, 1973. október 8. (MTI) Szovjet, bolgár és NDK- nyilatkozat A közel-keleti események­kel kapcsolatban a szovjet kormány vasárnap este nyi­latkozatot tett, melyben leszö­gezte, hogy a Közel-Keleten a politikai rendezés hiányának következtében robbantak ki ismét a hadműveletek, ame­lyek emberáldozatokat köve­telnek, szenvedést és rombo­lást idéznek elő. Senki számá­ra nem titok, hogy a Közel- Keleten kialakult helyzet oka az izraeli kormánykörök ex- panzionista politikája. Jól is­mert tény, hogy az arab álla­mok nem kevés mérsékletet és készséget tanúsítottak a konf­liktus igazságos alapon való politikai rendezésére. Minden­ki elismeri az arab államok azon követelésének jogosságát, hogy vonják ki az agresszor csapatait minden, 1967-ben megszállt arab területről. Ezek a követelések teljes össz­hangban vannak azzal a Biz­tonsági Tanács és az ENSZ- közgyűlés Közel-Keletre vo­natkozó ismert határozatai­ban leszögezett elvvel, hogy nem tűrhető a háború útján való területszerzés. Az arab országok erőfeszítései azonban csakúgy, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének és minden békeszerető erőnek azok az erőfeszítései, hogy el­érjék a tartós békét a Közel- Keleten — következetesen szembetalálták magukat Tel Aviv obstrukcionista állás­pontjával. A Szovjetunió, elítélve Izrael hódító poli­tikáját, határozottan támo­gatja az arab államoknak az Izrael által 1967-ben megszállt összes arab területek felsza­badítására vonatkozó jogos követeléseit. Szófiában hétfőn közzétették a Bolgár Népköztársaság kor­mányának nyilatkozatát az újabb közel-keleti válságról. A nyilatkozat megállapítja, hogy a jelenlegi tragikus események a Közel-Kelet térségében az 1967-es izraeli agresszió egye­nes következményei és egyér­telműen azt igazolják, hogy a térség valamennyi népének jo­gait biztosító tartós béke el­képzelhetetlen az Izrael által 1967-ben megszállt valameny- nyi arab terület felszabadítása nélkül. Az NSZEP KB Politikai Bi­zottsága, az NDK államtaná­csa és a minisztertanács va­sárnap nyilatkozatban fog­lalt állást a legújabb izraeli agresszióval kapcsolatban. A nyilatkozat megállapítja, hogy a jelenlegi veszélyes helyzetért és valamennyi következmé­nyéért Izraelt és az izraeli agressziós politikát évek óta támogató imperialista körö­ket terheli a teljes felelősség. A Bistonsáffi Tanács ülése előtt Közel-Keletről tárgyalt az EIVSZ közgyűlése is Feszült hangulatban, „telt ház” előtt kezdődött hétfőn délelőtt az ENSZ-közgyűlés ülése, az első azóta, hogy szombaton ismét fellángoltak az ellenségeskedések a Közel- Keleten. Miután hétfőn es­tére, magyar idő szerint kedd hajnalra amerikai kérésre összehívták a Bizton­sági Tanács ülését a közel-ke­leti helyzet megvitatására, Egyiptom és Szíria ezúttal csak tájékoztató nyilatkozat tételére kért soron kívül szót a közgyűlésben, fenntartva azt a jogot, hogy később ezen a fórumon felvesse 'a közel-ke­leti helyzet napirendre tűzé­sének kérdését. Izrael képvi­selője ugyancsak szót kért, és a három nyilatkozat elhang­zását válaszadás jogán Szaúd- Arábia és Zaire képviselőjé­nek felszólalása követte. A délelőtti ülés megkezdése­kor El-Zajjat egyiptomi kül­ügyminiszter éppen telefon­érintkezésben volt kormányá­val, s így elsőként Mohamed Zakaira Ismail szíriai külügy­miniszter-helyettes kapott szót. Hangsúlyozta: „A Szíria és Egyiptom elleni izraeli tá­madás egyidejűsége is mutat­ja, ‘hogy az új agresszió át­gondolt terv részét alkotta, amely új területi terjeszke­désre irányul, és kísérlet arra, hogy erőszakos megoldást kényszerítsen rá Egyiptomra és Szíriára.” Emlékeztetett arra, hogy Iz­rael makacs ellenállásán hat éven át meghiúsult minden erőfeszítés a békés rendezésre a Biztonsági Tanács 1967-es határozatának megfelelően, amely előírta az izraeli ag­resszió útján meghódított és megszállva tartott arab terü­letek visszaszolgáltatását. A szíriai külügyminiszteri-helyet­tes befejezésül aláhúzta, hogy Szíria „az önvédelem jogán harcol saját földjén, védel­mezve területi sérthetetlensé­gét az agresszor ellen”. Abba Eban izraeli külügy­miniszter, mellőzve a jelenle­gi helyzethez vezető történél- I mi előzményeket, és azt a tényt, hogy a harcok jelenleg is az Izrael által indított 1967- es háború eredményeként meghódított arab területeken folynak, így kezdte felszólalá­sát: „Mindenki tudja, Egyip­tom és Szíria súlyos csapást mért a nemzetközi békére”. Az október 6-ig fennállott tűzszü­neti vonal „integritásának helyreállítását” bármely to­vábbi lépés vagy rendezési kí­sérlet „előfeltételeként” jelölte meg. El-Zajjat egyiptomi külügy­miniszter, időközben megér­kezve az ülésterembe, drámai felszólalásban emlékeztette a tagállamokat a jelenlegi hely­zethez vezető eseményláncolat hatéves történetére. Világossá tette, hogy Izrael Egyiptom, Szíria és Jordánia feldarabo­lására, az 1967-es agressziójá­val meghódított arab földek végleges bekebelezésére törek­szik, és ellenségeskedéseket ki­robbantó szombati „figyelem- elterelö” tengeri akciójával újabb meglepetésszerű táma­dást készített elő. Ami az iz­raeli ellenvádakat illeti, a je­lenleg folyó harcok eredetéről, az egyiptomi külügyminiszter emlékeztetett Jobert francia külügyminiszter idevágó meg­jegyzésére: „Vajon váratlan agressziót jelent-e az, ha va­laki megpróbál visszatérni saját hazájába?" „Egyiptomi földön vontuk fel az egyipto­mi lobogót — ez nem agresz- szió, ez felszabadító harcf — mondotta befejezésül El-Zaj­jat. A közgyűlés óriási tapsvi­harral fogadta az egyiptomi külügyminiszter beszédét. Elő­zőleg Eban izraeli külügymi­niszter néma csendben tért vissza helyére. A két beszéd fogadtatása nem hagyott sem­mi kétséget aziránt, hogy a tagállamok túlnyomó többsége a jogos ügyükért harcoló arab országok oldalán áll. Egyszer­smind arra is magyarázatul szolgál, miért kezdeményezte az USA — elébe vágva a köz­gyűlésnek — a Biztonsági Ta­nács összehívását, ahol vétó­jogával megakadályozhatja az Izrael által „Elfogadhatatlan­nak” minősített határozati ja­vaslatok elfogadását. Lapzártakor érkezett: Péter János külügyminisz­ter az ENSZ-közgyűlés álta­lános politikai vitája kereté­ben a hétfő délutáni ülésen (magyar idő szerint a késő es­ti órákban) mondotta el fel­szólalását. Beszédét kedden teszik közzé. Moszkva VCsreggeli Tanaka tiszteletére A szovjet kormány hétfőn villásreggelit adott Tanaka japán miniszterelnök tisztele­tére, aki vasárnap érkezett háromnapos hivatalos látoga­tásra Moszkvába. A villásreg­gelin beszédet mondott Leo- nyid Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára hangoztat­ta: A feladat most az, hogy lerakjuk a Szovjetunió és Ja­pán között a valóban hosszan tartó történelmi időszakra szóló jószomszédi kapcsolatok alapjait, megteremtsük a két nép és a két állam közötti ba­ráti viszony tartós hagyomá­nyát. A szovjet—japán kap­csolatok általános légköre, ameáy a háborút követően természetesen bonyolult volt, most jelentősen javult. Brezsnyev a továbbiakban megjegyezte, hogy Japán nagy szerepet tölthet be az álla­moknak és népeknek abban a közös erőfeszítésében, hogy megszilárdítsák a világbékét, és fellendítsék a békés együtt­működést valamennyi ország között. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette, hogy a nemzetközi helyzet jelenleg általánosság­ban kedvezőnek mondható. A nemzetközi enyhülés folya­mata előretör. A folyamatot azonban a világ egyes részei­ben konfliktusok és feszültsé­gek kitörése szakítja meg. En­nek egyik bizonysága a na­pokban újból fellángolt közel- keleti háború. A Közel-Kele­ten párviadal folyik azagiresz, szór — Izrael — és az”agresz- szdó áldozatai — a területeik felszabadítására törekvő Egyiptom és Szíria — között, Természetes, hogy teljes ro- konszenvünkkel az agresszió áldozatai felé fordulunk. A Szovjetunió a jövőben is meg­győződésen híve annak, hogy a Közel-Keleten igazságos és tartós békét kell teremteni, szavatolni kell a szovjet ha­tárokhoz közel fekvő térség valamennyi országa és népe számára a biztonságot. A Szovjetunió a jövőben is kész hozzájárulni az ilyen jellegű béke biztosításához. CHILE Folytutódmk a megtoló akciók A chilei katonai junta ab­beli igyekezetében, hogy el­nyomja a hazafias erők ellen­állását és megszilárdítsa helyzetét, folytatja véres megtorló akcióit. Értesülések szerint naponta a megdöntött Népi Egység híveinek tucat­jait gyilkolják meg a börtö­nökben. A puccsisták éjszaka tartják a házkutatásokat és foganatosítják a letartóztatá­sokat. Egyebek között bejelen­tették, hogy letartóztatták ka­tonatisztek és altisztek egy nagy csoportját, mert nem ér­tettek egyet a junta akcióival. Pinochet tábornok, a junta vezetője kijelentette, hogy a helyszínen lőnek agyon min­denkit, aki ellenállást tanúsít. A puccsisták változatlanul mindent elkövetnek, hogy fel­kutassák Carlos Altamiranót, a Szocialista Párt főtitkárát és számos más politikai vezetőt. Az argentin határ közelében ötven személyt letartóztattak határátlépési kísérlet miatt. A térségben naponta legalább húsz házkutatást tartanak, és a hatóságok beismerése sze­rint rövid időn belül 400 „mar­xistát” vették őrizetbe. A hatóságok vasárnapi be­jelentése szerint a szeptember 11-én végrehajtott államcsíny" óta 476 polgári személy és 37 katona pusztult el az összetű­zésekben. Emlékezetes, hogy a junta által kiadott korábbi nyilatkozatok állítása szerint az áldozatok száma nem ha­ladta meg a százat, majd a „pontosítások” után a kétszá­zat. A legutóbbi hivatalos megnyilatkozás szavai szerint „több mint negyven” polgári személyt végeztek ki, vagy „lőttek agyon szökési kísérlet közben”. A junta megbízta az orszá­gos menekültügyi bizottságot, hogy a Chilében tartózkodó külföldiek iratait vizsgálja fe­lül, illetve többségüket az or­szág elhagyására szólítsa fel. Az AFP francia hírügynök­ség értesülése szerint a chi­lei hadseregnek még mindig nem sikerült megtörni az országban a népi erők ellen­állását A fővárostól 900 kilo­méterre délre, Valdivia kör­nyékén igen nagy területen a hírek szerint jelentős had­műveletek folynak. A hadse­reg és a csendőrség több egy­sége napok óta „tisztogató” akciókat folytat az Andok er­dőségében ellenálló munkás­osztagok ellen. A hadművele­tekbe felderítő repülőgépe­ket és helikoptereket is beve­tettek. Santiagóba érkező hí­rek szerint hasonló hadmű­veletek folynak a fővárostól 600 kilométerre északra fek­vő hegységekben is. Közben világszerte folyta­tódnak a tiltakozó megmozdu­lások és állásfoglalások a Chilében tomboló terror ellen. Famaguszta közelében Sikertelen merénylet Makariosz ellen Sikertelen me­rényletet követtek el vasárnap Ma­kariosz ciprusi érsek-elnök ellen — közölte a cipru­si kormány szóvi­vője. A jelentés szerint Famagusz­ta közelében több akna robbant egy híd alatt néhány perccel azelőtt, hogy Makariosz elnöknek és kísé­retének gépkocsi­val át kellett vol­na haladnia rajta. A rendőrség azon­nal átkutatta a környéket és le­tartóztatott egy férfit, aki beval­lotta, hogy ő he­lyezte el az akná­kat. A merénylő­ről kiderült, hogy a Grivasz tábor­nok vezette illegá­lis szervezet tagja. Makariosz a merénylet színhelyén. ( í i 1

Next

/
Thumbnails
Contents