Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-16 / 242. szám

1973. OKTOBER 16., KEDD 3 rest MECYES '<c/Cfrtap Változó világ Vasadon Termő homok A gazdálkodás szerencsés öüvözete a Kossuth Szakszövetkezetben Az országos hírű vecsési Koppány György felvétele Tegnap átadták 80 személyes napközi Tápióságon Hétfőn Tápióságon, a köz­ségi tanács ülésén megállapí­tották, hogy a mintegy 2700 lakosú településen a szabály­sértési törvény megalkotása óta eltelt öt évben a szabálysértések száma jelentősen csökkent. Tavaly például még huszon­egy személyt bírságoltak meg, idén július végéig azonban már csak nyolc volt a számuk. A tanácsülés megvitatta: milyen az anya- és gyermek- védelem a községben. Idén eddig huszonnyolcán szület­tek, az arány lényegében egyenlő a múlt éviekkel. Csökkent viszont a terhes­gondozásra jelentkezettek száma. Az előző években ok­tóberig 30—40 között jelent­keztek gondozásra, idén októ­ber 1-ig azonban csak hu­szonnégyen. Ez azt mutatja, hogy a kismamák közül ke­vesebben jelentkeznek, holott a jelenleg gondozottak egész­ségi állapota is mutatja: kü­lönféle veszélyeztetettségek miatt a gondozás elengedhe­tetlenül szükséges. Hétfőn egyébként új nap­közivel gyarapodott a köz­ség gyermekintézményei­nek száma. Az óvoda és a három általá­nos iskola mellé az egyik ré­gi általános iskola három he­lyiségében nyolcvanszemélyes napközi otthont nyitottak. A község a napközi vizbeköté- sét és szerelését maga oldotta meg. A Kossuth Tsz szövő­üzemében és a Budapesten dolgozók gyermekeinek nap­közi ellátását biztosítják most. A legfontosabb igényeket ki­elégítő folyamatos fejlesztés következő lépései Tápióságon: egy körzeti ápolónői és egy pedagóguslakás építése. P. V. Konferencia a minőségről Tíz szocialista ország szak­embereinek részvételével hét­főn nemzetközi külkereske­delmi minőségellenőrzési kon­ferencia kezdődött a Keres­kedelmi Kamara székhazában. A négynapos tanácskozáson csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet minőség­A homokvidék kellős kö­zepén ezüst hajú erdésszel ta­lálkozom. Ahol, mióta ember él e tájon, időről időre szeny- nyes, sárga porfelleget ka­vart, s hajtott keresztül a ha­táron a duhaj kedvű pusztai szél, ma akácok, nyárfák, vö­rös tölgy lombja suhog, feny­ves zöldül. Talán a legszembetűnőbb jele itt a szövetkezeti gazdál­kodásnak — amiről a falu felé közeledvén, az e helyen korábban is megforduló ven­dég észreveszi —, hogy vál­tozik a világ Vasadon. A fák nem nagyon bírják a sivó homokot, de ha a felszínt áttöri, az altalajban megka­paszkodhat erős gyökérzetük. Az erdőt az utóbbi öt esz­tendőben telepítették. Az 1800 lelket számláló község közös gazdaságát, a Kossuth Szak­szövetkezetét egy évtizede ala­pították. Meggyökeresedett-e? Félezer nő Futóhomok, sovány föld, szűkös megélhetés — ennyi ju­tott itt a népnek. A férfiem­berek zöme szinte gyerekfej­jel beállt a vasút hajnali utasainak hallgatag seregébe, a késő délután, olykor söté­tedéskor szunnyadva hazaté­rők közé. A szakszövetkezet megalakulásakor tehát jó­részt nők léptek be tagnak. A 2100 hektárnyi közös terü­leten, s a harmadennyi tagi gazdaságban — ez utóbbi a ta­gok egyholdastól tízholdasig terjedő birtoka, amelyet a szövetkezet segítségével, de önállóan művelnek — nyolc- százán találnak munkát, köz­tük több mint félezer a nő. ellenőrzési intézetek vezetői­nek referátuma alapján az intézmények együttműködésé­nek fejlesztéséről és a tőkés országokbeli partnerekkel va­ló kapcsolatokról tanácskoz­nak. Az értekezletet a MERT Minőségellenőrző Részvény- társaság rendezi. colae Balcescuról festett port­réi ugyanazt jelentik a román kisdiákoknak, mint magyar pajtásaiknak Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencről készí­tett arcképe: a név hallatán a képet látják maguk előtt. Stefan Luchian virágcsend­életei között jutunk el a mú­zeum másik szárnyába, Du- mitru Paciurea (1875—1932) szobrászművész alkotásainak vibrálóan szuggesztív világá­ba. Az első terem a kimérák, az oroszlánfejű, kecsketestű, kígyófarkú ógörög mitológiai szörnyek birodalma. Paciurea gazdag képzelete lenyűgöző mesterségbeli tudással népe­sítette kiméráival a látható és láthatatlan világot. Ám a le­vegő, a víz, a mezők, a föld, az éj, a farkasok, s az alvilág ki- mérái együttvéve sem gyako­roltak rám olyan lenyűgöző hatást, mint két, realisztiku­san — de mondhatnám úgy is: kegyetlenül — élethű al­kotás: Lev Nyikolajevics Tolsztoj és Ludvig van Bee­thoven bronz mellszobra. Egy­más mellett az egyetemes em­beri kutúra két titánja: a pa­raszti élet egyszerűségét kö­vetendő példaként hirdető orosz író és a siketség testi­lelki fájdalmával kínlódó ze­neköltő. Szegény a szó, hogy visszaadja a felfedezés, a ta­lálkozás örömét: ezt látni kell! Folklór a mulatóban Utoljára hagytam egy sze­mélyes jellegű vallomást a zenés szórakozóhelyektől való, már-már beteges viszolygásom szertefoszlásáról. „Gyógyuláso­mat” a román idegenforgalom és a vendéglátóipar két buka­resti büszkeségének, a Baneasa parkban levő Páréul Privige- torilor Étteremnek és a De­cember 13-a utcában álló, ro­mán nemesi udvarházból át­alakított Hanul Manuc ven-, dégfogadónak — ahogy a prospektusok szerényen neve­zik — köszönhetem. Mindket­tő reprezentatív mulató, sztriptíz helyett — folklór- műsorral! A Parcul Privigeto- rilor nagytermének színpadán estéről estére jó nevű néptánc­együttesek és népi zenekarok szórakoztatják a túlnyomórészt külföldi vendégeket. Kirobba­nó temperamentummal elő­adott táncaikon nyomát sem találni a rutinos fásultságnak, ellenkezőleg: mintha minden este premier lenne. A Hanul Manuc — egy da­rab múlt, kőbe-fába örökített XVIII. század, egy nagyon is mai világváros szívében. Ha­talmas belső udvarát négy­szögben veszi körbe a kéteme­letes épület. Az emeleteken végigfutó udvari folyosókat csipkeszerűen faragott fabal- lusztrádok tartják, s a folyo­sóról nyíló hatvan hotelszoba mindegyike más stílust, rusz­tikus, korabeli vagy modern enteriőrt képvisel. A fageren­dás mennyezetű, . boltívekkel- oszlopokkal tagolt étterem es­ténként valóságos nemzetközi folklórfesztivál színhelye. A zenekar éppoly otthonos a Kodály-népdalfeldolgozások világában, mint a hazai vagy a szovjet népek dalkincsében. S mindehhez kitűnő ízlés, re­mek konyha és figyelmes ki­szolgálás párosul! Habár ritka dolog ez a ter­melőszövetkezetekben, ehelyt az lenne különös, ha nem így lenne: asszonyelnök áll a gazdaság élén, Kovács Gyu- láné. A gyengébb nemhez tartozik a főkönyvelő is — ez már szokványosabb —, a ve­zetői hármasban csupán a főmezőgazdászi munkakör ju­tott férfiembernek. E két utóbbi tisztség viselői: Rét­vári Gyuláné és Páka Ferenc. Hármuknak tettem föl a kérdést: megerősödött-e a futóhomokra települt szövet­kezet, elérték-e a gyökerek a paraszti törekvés, összefo­gás és teremtenivágyás kö­tött talaját? — Mindenek előtt hadd em­lítsek néhány alapvető ada­tot — válaszol Kovácsné. — A szövetkezet bevétele 16 millió forint volt az elmúlt esztendőben. Ennek 70 szá­zalékát a mezőgazdaság, 30 százalékát az ipari tevékeny­ség adta. Tiszta nyereségünk két és fél millió forint volt. Mini gyár a majorban A gazdaság első ismérve valóban ez: nyereséges. S ami­ből a jövedelem származik? Mondják. A szántóterület nagy részén gabonát és ku­koricát termesztenek. Kell a sok takarmány. A közösben ugyan nem foglalkoznak ál­lattenyésztéssel, de a faluban ötszáz szarvasmarhát tarta­nak. Évente negyven-ötven hízómarhát értékesítenek a tagok a szövetkezeten keresz­tül. A sertést szintén a gaz­daság közvetítésével küldik vágóhídra, évente 1200 da­rabot. Kevés zöldséget is te­rem a vasadi föld, ám közte | oly kelendő portékát is, mint a vajszínű spárga. Harminc­két holdon terem, túlnyomó- részt külországba jut. Itt a spárgaszedés esemény. Amit kor elérkezik az ideje, az asz- szonyok néhány napra le­állítják a műszerész-eszterga­padokat, szegecselő- és fúró­gépeket a szövetkezet üze­mében s irány a határ. Erről az üzemről érdemes néhány szót ejteni. Szótlan büszkeséggel mutatják ké­sőbb a majorságba települt mini gyár alumínium falú, kí_ vül-belül fényesen csillogó üzemcsarnokait, csupán a kö­rültekintést indítványozó kéz­mozdulat adja a jövevény tudtára: most tessék csodál­kozni. Van is min. Az üzemvezető, Bak Imre sorolja: — 1971 májusától termelünk, az IGV-vel koope­rálva. A légkondicionált épü­letet a szövetkezet emelte, a gépeket a gyár adta. 187 dol­gozónk van, háromnegyed­részt betanított munkások, asszonyok, ök átlagosan 2030 forintot keresnek. A szak­munkások, túlnyomórészt mű­szerészek, két és fél, hatezer forint között keresnek, a gya­korlattól, a munkában töl­tött idejüktől függően. A dolgozók a faluból és a kör­nyező községekből verbuvá­lódtak (autóbusszal hozzuk be őket reggelenként), többsé­gük Pestre járt dolgozni ko­rábban. Az ipar a mezőgazdaságot segíti Besüt a nap a műhelyek­be, a hőmérséklet kellemes, a környezet tiszta, derűs, pi­ros magnezitpadló, zöld gé­pek, zaj alig van. Egy fiatal- asszony apró fémcsövecskéket szorít a kicsiny észtergapad forgó részéhez. „Ebből mi lesz?’’ „Fogaskeréktengely a pénztárgépekhez, sorjázom.” Svájci időprogramozású boly­gószegecselő gépet mutatnak — „35 ezer szegecseiéit végez el egy nap” —, elmondják, I hogy részt vesznek az Anker- programban — e név az au­tomata számítógépek gyár­tását fedi —, készítenek al­katrészt szedő-írógéphez. S hogy összevissza 2600 féle alkatrész kerül ki innen, évente ISO millió forintos ér­ték. — A jövedelemből, amit az üzem hoz, egyebek között mű­trágyát veszünk, mezőgazda- sági gépeket, s termő földdé tesszük a homokot — mondja a főmezőgazdász. Az úton parasztszekér dö­cög keresztbe, tele paradi­csommal. Öreg paraszt ül a bakon. Ideköszön. „Lesz-e holnap kocsi?” — kérdi. „Lesz, lesz” — mondja a fő- mezőgazdász, aztán elmagya­rázza a párbeszéd értelmét. Ha a közösben kevés zöldség terem is, a taggazdaságokban annál tößb burgonyát, répát, paradicsomot termesztenek a népek. Hogy a friss zöldség gyorsan a piacra jusson, a szövetkezet két tíztonnás te­hergépkocsit bocsát — térítés ellenében — a tagok rendel­kezésére. Ez is számít, ha a tagság megélhetéséről, gyara­podásáról közösen igyekez­nek gondoskodni. A marxizmus—leninizmus iránt érdeklődők számára nél­külözhetetlen Lenin korszakos munkásságának megismerése. Ma is száz és százezrek tanul­nak a marxizmus—leninizmus esti egyetemein és a pártokta­tás, a politikai oktatás külön­böző tanfolyamain. Részükre, s mindazok számára, akiket érdekel, jelentette meg a Kos­suth Könyvkiadó három kö­tetben Lenin válogatott mű­veit. A teljes Lenin-mű 45 kötet, s kézikönyvként használni na­gyon nehéz. A mostani váloga­tás Lenin legfontosabb írá­sait tartalmazza. A három kö­tet összeállításánál a kiadó fel­használta a magyar nyelven több ízben megjelent kétköte­tes válogatást, valamint a Szovjetunióban, 1960-ban orosz nyelven megjelent új, három- kötetes gyűjteményt. A válo­gatás tehát igen gondos, s ügyel rá, hogy belőle az olva­só megismerje Lenint. Az írások kronológiai sor­rendben sorakoznak, kivéve Lenin néhány írása, amelyek a kötetek elején jobban szolgál­ják a lenini vonalvezetést, a későbbi művek megismerését. Ismeretes, hogy Lenin milyen óriási munkát fejtett ki a marxizmus értékelésében, el­terjesztésében, s milyen mé­lyen és alaposan ismerte és feldolgozta Marx és Engels műveit. Ezért helyes, hogy Le­nin a Karl Marx, Friedrich Engels, A marxizmus és revi- zionizmus és A marxizmus há­rom forrása és alkotórésze cí­mű munkáit a kiadó az első kötet elejére helyezte. Ezzel az olvasó mindjárt Marx és En­gels életével, munkásságával és Leninnek róluk alkotott vé­leményével találkozhat. A Kari Marxról szóló tanul­mánya az életrajzi munkák remeke. Ezt a művét a Granat Testvérek cég enciklopédiái szótára számára írta, 1914 ta­vaszán és nyarán, a galíciai Poroninban és 1914 novembe­rében fejezte be Bernben. A tanulmányhoz meglehetősen részletes bibliográfiát csatolt a Marxszal foglalkozó külföldi irodalomról. Ez is mutatja, hogy a tudós elméleti ember mennyire fontosnak tartatta, hogy akik Marxról szóló írását olvassák, azok Marx irodalmát is megismerjék. Hangsúlyozza, hogy Marx nézeteinek helyes megértéséhez, értékeléséhez meg kell ismerkedni Marx legközelebbi elvbarátja és munkatársa, Friedrich Engels műveivel is. A kiadó Lenin A vecsési Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetben az idén 180 holdon gondoztak káposz­tát. A közös gazdaság jelen­tős mennyiségű más zöldség­félét is termeszt. Eddig 250 vagon paradicsomot, 200 va­gon répa- és gyökérféleséget, szellemében járt el, hogy En- gelsről szóló nekrológját is közli, majd a marxizmus há­rom forrását, amely a leg­alapvetőbb elveket tartalmaz­za. Az első kötetben találhatjuk a Mi a teendő? című munkát is, amelyben Lenin a kom­munista pántról szóló, máig is érvényes elméletét fejtette ki Ugyancsak az első kötet tar­talmazza „A szociáldemokrá­cia két taktikája a demokra­tikus forradalomban” című munkáját, amelyet 1905-ben írt az OSZDMP harmadik kong­resszusára Hogyan lehet a de­mokratikus forradalmat átala­kítani proletárdiktatúrává? Erről szól ez az írás. A kö­tet első részében található „Az imperializmus, mint a kapita­lizmus legfelsőbb foka” című írás, melyet 1916 első felében írt, s ebben megmutatta, hogy a kapitalizmus áttört a nemzet korlátain és nemzetközivé vált. A burzsoázia összefog, ha a profit megvédéséről, a na­gyobb profit eléréséről van szó. A második kötetben Leninnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő időben írt tanulmányai, beszédei talál­hatók. A többi között különö­sen figyelemre méltó „A pro­letárforradalom katonai prog­ramja” című írás, valamint „A szovjethatalom soron levő fel­adatai” című cikk, amelyet gyorsírójának diktált és benne a fiatal szovjet állam legsür­gősebb teendőit foglalta össze. Ezekből az írásokból kitűnik, hogy Lenin a forradalom veze­tőjének, államférfinak, a szov­jethatalom szervezőjének is óriási volt. A mű megjelenése idején igen nagy jelentőségű volt, hiszen szerzője tudomá­nyosan megalapozott, konkrét tervet dolgozott ki benne az ország gazdasági újjászervezé­sére a szocializmus kezdeti fokán, hangsúlyozva, hogy a proletár államnak a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet időszakában milyen .gazdaságpolitikai alapelveket kell követnie, illetve kidolgoz­nia. A harmadik kötetben főleg azokkal az írásokkal is­merkedhetünk meg, amelyeket Lenin a szovjethaftalom első fél évtizedében írt. „Üdvözlet a magyar munkásoknak” című művében Lenin utal rá, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege és nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra legfőbb lé­valamint 100 vagon étkezési tököt adott át a kereskede­lemnek. A községben 187 év­vel ezelőtt kezdődött meg az azóta már országos hírűvé lett káposzta termelése. Az Ezüst­kalász az idén 400 vagon ter­mésre számít. nyege a dolgozók vezető osztá­lyának, élcsapatának, egyet­len vezetőjének, a proletariá­tusnak szervezettsége, fegyel­mezettsége. A proletárdiktatú­ra célja — hangsúlyozta —, hogy megteremtse a szocia­lizmust, megszüntesse a társa­dalom osztályokra való tagozó­dását, dolgozóvá tegye a társa­dalom valamennyi tagját és embernek ember által való mindenféle kizsákmányolását megfossza talajától. Ezt a célt nem lehet egycsapásra elér­ni, ehhez a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet­nek meglehetősen hosszú idő­szakára van szükség...” — hangzik a máig szóló üzenet és tanulság. „Gazdaság és politika a pro­letárdiktatúra korszakában” című írásában Lenin a gazda­ság és a politika összefüggé­séit vizsgálta, bár nem fejez­te be ezt az írását, de így is kerek és igen tanulságos a mára vonatkozóan is. Az „In­kább kevesebbet, de jobban” című művét pedig a XII. párt- kongresszusra írta, arra a kongresszusra, amelyen már nem lehetett jelen, de a kong­resszus figyelembe vette Lenin utolsó cikkeiben és leveleiben rögzített valamennyi utasítá­sát. Ezekben az írásokban is utalt rá, hogy a szocializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosítva van, mert a világot átfogó harc eb­be az irányba viszi az emberi­séget. Lehetnek kudarcok, visszaesések, de a végső győ­zelem biztosított. A lenini tanítások élnek & ma is hatnak. Minden időle­ges bukás (mint napjainkban a chilei forradalom) ellenére, a szocializmus teret nyer és erő­södik szerte a világon. A kom­munista mozgalom átfogja az egész földkerekséget, még ak­kor is, ha vannak opportunis­ták, „baloldali marxisták”, akik megpróbálják Marxot szembeállítani Leninnel, má­sok elismerik, hogy van létjo­gosultsága a leninizmusnak, de azt „tisztára orosz jelenség­nek” fogják fel, 'megint má­sok szerint pedig a leninizmus helyes volt a maga idejében, de ma már más idők járnak, s manapság a leninizmus már nem állja meg a helyét, „ja­vításra”, „alkotó fejlesztésre” szorul. Minderre legjobb válasz Le­nin művei, amelyek a maguk idejében alkotó módon elemez­ték a helyzetet és ma is igen időszerűek. Érdemes olvasni, tanulmányozni őket. Gáli Sándor ( Négyszer utaztam el Bukarestből az ország távoli vidékeire, s négyszer visszatérve gyönyörködhettem megújuló élményként a széles, tiszta utcák, a fehér há­zak, a parkok és a szökőkutak városában. Nyíri Éva Apor Zoltán A legjobb válasz Lenin válogatott művei i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents