Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-14 / 241. szám

t

fES'l fi EGYE I

&Ürltíp

1973. OKTOBER 14., VASÁRNAP

...megmaradnak a dalaik

„Pest megyében hatvan községben élnek nemzetiségiek. Népművészeti kultúrájuk igen gazdag, ezt hely- történeti gyűjteményeik és művészeti együtteseik egyaránt bizonyítják. Több mint 20 óvodában 28 óvónő oktat 980 gyermeket német, szerb-horvát és szlovák nyelvre; s 32 általános iskolában folyik anyanyelvi oktatás.”

(Részlet egy jelentésből)

n—:----;—~r—rí általános

IA dunabopiinyi iskolában------------- — Gráff Teréz felment a katedrára. Harmadik éve tanította már ezt az osztályt, ezúttal arra gondolt, hogy kísérletet tesz.

— Gyerekek, a mai órán szabadon választhatjátok meg, hogy miről fogunk beszélgetni. Javaslatokat kérek.

A gyerekek mocorogni, zsi- bongani kezdtek. Először nem nagyon akadt jelentkező.

— Arról tessék beszélni, hogy télen mit csinálnak az erdei állatok. Miért nem fagynak ró eg? — jelentkezett egy kislány.

— A történelemről tessék mesélni. Hogy régen kik éltek itt — mondta egy másik kislány. Hozzátette, hogy erről már mesélt, nagyon érdekesen, a tanár néni, de szeretne még többet hallani.

— Rendben van — mondta a tanárnő örömmel —, mert nem hitte, csak remélte, hogy valamelyik gyerek ilyen vagy hasonló kérdéssel jelentkezik.

nézett és az

Ai altiakra

ablakon túl ------------------- a szomszédos házra, Knáb Ferencékére. A jellegzetes hosszúkás épületre, a tető szélét alátámasztó egyetlen gerendára, a padlásfeljáróra, amelyeket itt évszázadok óta hasonlóan építenek. A tetőcserepek is sajátosak, szélesebbek a maiaknál, középen hosszúkás, levelet ábrázoló díszítéssel. i

— A magyarországi németek többsége a török idők után jött ide. Az első hat családot frank, bajor területről Zichy Péter kapitány 1723-ban hívta be. A Visegrádhoz legközelebb eső falurész lett az övék, azóta nevezzük az ottani legnagyobb utcát Sváb utcának és felette a hegyet Svábhegynek. Az ide telepedett németek igyekvő, szorgalmas emberek voltak, és ezt a tulajdonságukat utódaik is örököl- tók.

— Hanem a német nyelvet nem nagyon tanulhatták. Még a múlt század végén és ennek a századnak az elején is az iskolában kizárólag magyarul oktattak. Csak a kántor tanított német ismereteket és tantárgyakat, külön jelentkezőknek, külön díjazásért.

A tanárnő azt már nem is teszi hozzá, hogy jelenleg bárki tanulhatja a német nyelvet. Ez a maiak számára természetes. Élnek is vele. Az iskola 322 diákja közül 236 tanul rendszeresen németül. Érdekesség, hogy a németül tanulók közül mintegy negyvenen magyarok.

is van mit mesélni. A

házaknál megálltak, és tort ittak, aztán mentek tovább. Az utolsó állomáson, rendszerint egy vendéglőnél, levágták a kakast, paprikást főztek belőle és akinek jutott, az boldogan kanalazott az ételből.

— Vagy volt egy másik, amit farsang utolsó vasárnapján a Kálvárián játszottak. A domboldalon tüzet raktak és száraz fahasábokból egy hajítóeszközt készítettek. Azzal izzó fadarabot repítettek a tűz körül széles körben állók irányába. Azt tartották, hogy ha valakinek a hajítása egy másik nembeli irányába esik, akkor annak az lesz a párja. Ezt mondja a kísérő rigmus is:

„Sajve hi, Sajve he, wenn soll die Sajve khen!

Te soll máj Mensch khen!”

Persze, a repítést lehetett irányítani. Azt mondják, hogy voltak, akik a repítés irányítását farsang előtt heteken át gyakorolták.

. . , .. „ járjuk. A köA kozsei»et

vezet ragyog------------------ a tisztaságtól,

a járdák úttest felőli oldalán gondozott pázsit, ősszel is virító virágágyak, az utca két oldalán a házak csinosak, ízlésesek és a többségük frissen festett. Hogy is mondta Graft Teréz? „Az ide telepedett németek szorgalmasak voltak és ilyenek az utódaik is.” Ez a község külső képén valóban meglátszik.

Bemegyünk az egyik házba, Rudolf Mártonné Vogel Erzsi nénihez. A ház belül ugyanolyan takaros, mint a falu valamennyi portája kívülről!" A bútorok régiek. Az ágyak puhafából, az ülőbútorok keményből készültek, de valamennyi ízlésesen faragott. Világosbarnák.

— A ruháink is ilyenek voltak. Kevés dísz, inkább nagy tisztaság és egyszerűség. Fekete, sötétzöld, sötétbarna volt a legtöbb. Csak kevés fehér csipkeszélezés díszítette a szintén sötét kötényünket — mondja Erzsi néni.

— Hát Rudolf bácsi, hol van? — kérdezem.

— Kint a földeken dolgozik. Hiszen még csak 80 éves — mondja Erzsi néni és mosolyog. — Bírja még a> dolgot, tán, mert egész életében sok nehéz munkát végzett. Hajóberakó volt. Egy keskeny pallón tolta be a követ a hajókra, talicskán. Ezt csinálta jóformán egész életében.

Ez a kettő sokaknak adott munA kő és a víz.

| A népszokásokról |

megyével és a járással együtt nyolc éve nemzetiségi találkozót kezdeményeztek itt, amely azóta évenként vagy járási, vagy megyei találkozóként ismétlődik. Volt ilyen Po- mázon, Budakalászon, Pilis- ezentkereszten, Szentendrén, Piüsszentlászlón, Tahitótfalu- ban. Nyolc év után visszatért ide Dunabogdánvba. Minden nemzetiség a saját számát, saját anyanyelvén konferálta. A műsor címe ez volt: „Több nyelven, egy akarattal.”

— Persze, jó volna, ha nemcsak a dalok és a táncok újulnának meg. Egyes népszokásokat is fel kellene éleszteni. Ha másképp nem, valamelyik központi együttes feldolgozhatná például A farsang temetése vigalmat, amely egészen a negyvenes évekig szokás volt a mi községünkben is — meséli a tanórák után Grilff Teréz. — Már az is mulatságos volt, amikor a legények egy nagy kakast feldíszítettek szalagokkal. Aztán két hosszabb, színes szalaggal vezették a falun keresztül. A menet elején zenészek mentek és vidám dalokat, indulókat játszottak. Utána hancúrozó gyerekek következtek, akik azonban egy bizonyos zárt egységet meg-j tartottak. Ezután jöttek a le-1 gények a kakassal. A kijelölt'

két, hanem számtalanszor remekbe is faragta.

így látni dunabogdányi kőfaragómesterek munkáit például Budapesten a Gellért Szálló, a Margit-híd, az Országház és a Várhegy sok épületének legszebb részein.-------------------------- Bog| Mit őriznek mej* | dányban ------------------------- a hagyományokból? — ez jelenleg még nyitott kérdés. Az erőfeszítések nem szűnnek. Megtesz mindent a megye, a járás, egész nemzetiségi politikánk, hogy ne csak megmaradjanak a még meglevő szokások, de minél több régi kerüljön a felszínre. Jelenleg például gyűjtik a helytörténeti múzeum anyagát. Jövendő tárgyaiból a legszebbeket és legérdekesebbeket nemrégiben három hónapra kiállították a kultúrotthonban. Antos Ká- rolyné tanítónő vezetésével sok régi háztartási eszköz, köztük dagasztóteknők, cseréptálak, bútorok, korsók, ruhák gyűltek össze. Most mindezek a tárgyak várják az újabb rendszerezést és végleges helyüket, mert pillanatnyilag szűk szobákban zsúfolódnak. Pénz van az épületre, egy régi házra, amelyet a község múzeum céljaira vásárolhat meg. Remélik, hogy a kiválasztás és vásárlás akadályai rövidesen megszűnnek. Ezzel ugyanis megelőzhetik, hogy a még meglevő, magánházaknál levő becses emlékeket turisták külföldre vigyék, vagy magyar amatőr gyűjtők hordják szét az országban.

A

d

dig? Élnek a hagyományok a nyelvi oktatásban, a népi rendezvényekben, a régi történetekben. Az elmondott szokásokban. No, meg a dalokban. Kedves kis német érdekekben és rigmusokban, amelyek közül a legtöbb a természethez, a családi és a falubéli közösségi élethez fűződik. Akárcsak ez:

„Wo man singet schöne

Lieder,

Dort lass nicht nieder,

Weil schlechte Menschen haben keine Lieder. Vagyis, hogy ahol szép csalókat énekelnek, ott érdemes maradni, mert a rossz embereknek nincsenek dalaik.

Amiből az is következik, hogy a jó embereknek vannak és megmaradnak a dalaik.

Pacsay Vilmos

A puskás ember

A Vahtangov Színház Budapesten

AMIKOR A SZOVJET

SZÍNHÁZ születéséről, az első évek, a hőskorszak máig eleven örökségéről szó esik, többnyire Sztanyiszlavszkij nevét említjük, ám a moszkvai Állami Akadémiai Vahtangov Színház" inkább arra kínál alkalmat, hogy egvik legközelebbi és legtehetségesebb szovjet tanítványa, Jevgenyij Vahtangov alakját idézzük.

Vahtangov, az úgynevezett „fantasztikus realizmus” megteremtője, mesterének egyik első nagyrabecsült tanítványaként szervezte meg a moszkvai Művész Színház egyes színészstúdióját, majd 1913-tól az önálló stúdió vezetője lett; rendezéseiben egybeforrott az első pillanatra összeegyeztethetetlennek tűnő fogalom: az életszerűség és a teatralitás. Mesterétől tanulta az érzelmek és az élmények realista színpadi ábrázolásának igényét, de színes és sokrétű színpadi jelzés- rendszert dolgozott ki, nagy hatással voltak rá a kor ún. konstruktivista képzőművészeti törekvései s a commedia dell’arte XX. századi reneszánsza.

AZ ÁLLAMI AKADÉMIAI VAHTANGOV SZÍNHÁZ,

amikor több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1921 őszén, megnyitotta kapuját, még nem viselte alapítója nevét. Vahtangov a fiatal szovjet hatalomtól kapott önálló színhazat, úgy tűnt, elekor indul el igazi művészi kibontakozása útján: Thália frissen megnyílt

TV-FIGYELŐ

Chile. Régen láttunk olyan megrázó hatású irodalmi műsort a képernyőn, mint csütörtökön este. A Requiem és fohász címmel vetített összeállítás, amelyben irodalmi alkotásokon kívül dokumentumok is elhangzottak, illetve megjelentek, azokat az érzéseket fogalmazta meg és fejezte ki, amelyek a chilei tragédia nyomán mindannyiunkban élnek. Fájdalomból és hitből, s ahogyan a cím mondta, re- quiemből és fohászból szövődnek össze ezek az érzések. Pablo Neruda, aki a nagy dráma napjaiban távozott el tőlünk, éppúgy ezekről az érzésekről beszélt elhangzó műveiben, mint a mi költőink, erősítve azt a hitet és szilárd meggyőződést, hogy o harc tovább folyik, és bár most elbukott, győzni fog.

A műsor került minden pátoszt, egyszerűen, szinte asz- ketikus eszközökkel építette fel mondanivalóját.

Szép televíziós tett volt ez a vállalkozás. A közreműködő művészek — átérezve az alkalom jelentőségét és felelősségüket — mindannyian tudásuk, tehetségük legjavát adták.

És — szinte válaszként a költők szavaira — elhangzott a műsorban egy páratlan dokumentum: Allende elnök utolsó beszéde, amelyet már a támadás idején, sebesülten intézett a néphez a Moneda-palo- tából. Az elnök, aki akkor már biztos volt abban, hogy a túlerővel vívott harcot nem éli túl, a halála előtti utolsó pillanatban még egyszer összefoglalta munkájának és hitvallásának lényegét. A chilei dráma egyik legnagyobb dokumentuma ez a rövid beszéd, amelyet a magyar nézők ebben a műsorban hallhattak először.

Három tavasz. pénteken ugyancsak irodalmi összeállítás volt a nap legjelentősebb televíziós eseménye. Szinetár Miklós rendezésében három pesti tavasz — 1848, 1919 és

1945 — történelmi napjait idézte fel a műsor, nemcsak irodalmi anyagokra támaszkodva, hanem bőségesen idézve a korabeli újságok lapjairól is. A nagy események mellett ily módon jellemző apróságok is helyet kapták a színes és érdekes műsorban.

Nem is irodalmi műsor volt ez a szó „tiszta” értelmében, hanem egy friss arckép a fővárosról. Méghozzá újszerű színekkel festve. Szántó Erika, a műsor szerkesztője arra törekedett, hogy olyan anyagokat válasszon ki ennek az irodalmi műsorokban már nagyon sokszor bemutatott tavasznak a jellemzésére, amelyek kevésbé ismertek. Ez sikerült is.

Ökrös László

moszkvai hajlékában a XIV. Eriket, a Lakodalmat, a Szent Antal csodáját és a Gadibukot rendezte, s előadásait a korszerű játékstílus keresése mellett a nép történelmet formáló erejébe vetett hit hatotta át. A halál mégis tragikusan, fiatalon, 39 esztendős korában ragadta el az új színház e nagyszerű, sokat ígérő tehetségét; utolsó rendezése, haty- tyúdala Carlo Gozzi híres Turandot hercegnője volt. S bizonyos értelemben ez az 1922-ben bemutatott darab az új szovjet színpadi művészet alapjait rakta le, s a színház máig — mintegy művészi ereklyeként és máig aktuális örökségként — őrzi, újra és újra felfrissíti a Turandot hercegnő előadását. Ezt a produkciójukat elhozták Budapestre is, ahová sok külföldi siker —* többek közt a zürichi, bécsi, velencei színházi fesztiválon való részvétel — után érkeztek; ezt az előadásukat mutatták be szombaton s ezzel szerepelnek ma is a Madách Színház színpadán. (Az immáF több mint ötvenesztendős színházi előadás méltatására lapunkban visszatérünk.)

KÖSZÖNTSÜK MOST a

színházat annak az előadásnak a megérdemelt dicséretével, amivel — bemutatkozó estjükön — ők köszöntötték a magyar közönséget. Nyikolaj Po- gogyin drámája, A puskás ember 1937-ben került először színre a Vahtangov Színházban, s ez volt az első dráma, mely Lenin alakját színpadra vitte; ezt az előadást elevenítette fel Jevgenyij Szimonov, a színház jelenlegi főrendezője. S A puskás ember — erről most a budapesti nézők is megbizonyosodhattak — valóban a nagy érzelmek színháza:

M. A. Uljanov, ez a ragyogó színész, monumentális emlékművet állított Leninnek, úgy hogy a történelmi események filozófiai-erkölcsi mélysége, lényege. A népes szereplőgárdából ki kell még emelnünk M. O. Gricenko alakítását Ivan Sadrin frontkatona szerepében, N. D. Kimofejev pétervári munkását, L. A. Pás- kova és J. K. Boriszova emlékezetes játékát.

A közönség őszinte, lelkes ünneplésben részesítette a világhírű moszkvai társulatot.

P. A.

Pest megyében is megvitatják

kát régen és ad ma is Duna- bogdányban. Sok éve már — még nem éltek itt a németek —, hogy a törökök hajók vontatására fogdostak itt embereket, akik közül aztán jó volt, ha a fele visszatért. A többieket sohase látták.

Később már nem volt eny- nyire kegyetlen a történelem. A \ íz többször végzett pusztítást a faluban — meg a tűz is —, de aztán lassan felülkerekedett az ember. A tűz ellen a vizet, a víz ellen a köveket használták. A múlt század végén fedezték fel az első kővágók, a falu melletti 280 méter magas Csódi-hegyen, a nagy andezitlelőhelyeket, régi vulkánkitörések mai, kihűlt lávamaradványait. Akadt aztán három német vállalkozó család, Wallenfeld, Stegel és Spat nevűek, akik a kőbányát nagyüzemmé fejlesztették.

A bánya méreteire jellemző volt, hogy negyven-ötven éve 250—300 kőfaragónak, 180 fuvarosnak és mintegy 400 kővágónak adott munkát.

Ad ma is sokaknak, de, persze manapság a gépek könnyítik a megmunkálást és a rakodást.

Hanem van valami, ami megmaradt. Ez pe jig az itteni németeknek az elmúlt idők során kifejlődött ügyessége a kövek megmunkálásában. Innen ugyanis számos jó mester került építkezésekre, ahol nemcsak szabályosabbra

egyengette és rakta a köveA házasság intézménye és a család, a feleség és a gyermekek helyzete

A szocialista állam minden időbén elsőrendű szempontként kezelte a család, a gyermek védelmét, az új szocialista családtípus kialakítását. A marxizmus elmélete és gyakorlata a családot mindig a társadalom alapegységének tekintette és annak tekinti ma is.

A társadalom azonban, a szocializmus építése során fejlődik, változik. Ebben a fejlődésben változáson megy keresztül a családnak mint intézménynek megítélése a társadalom tagjai által is. Üj nézetek keletkeznek, vagy a régiek makacsul tartják magukat.

Indokolt változások

A család, a házasság védelme, a gyermek nevelésének, szellemi és testi fejlődésének elősegítése bonyolult és igen összetett folyamat. Sokszor szembe kell nézni elavult nézetekkel, elmaradt gondolkodásformákkal. Lényegében e vonatkozásban is egy sor társadalmi problémát kell megoldani. A problémák megoldása során feltárulnak új összefüggések is. Például népesedésünk alakulása, amely közvetlenül érinti a családot. Ez az összefüggés azután felvet jó néhány gazdasági, szociálpolitikai és morális problémát.

végleges kialakításánál. Ezzel nagymértékben segítünk a törvényhozóknak, amikor majd a módosító javaslat az ország- gyűlés elé kerül.

E meggondolásból bocsátja társadalmi vitára a Hazafias Népfront és az Igazságügyi Minisztérium a családjogi törvény módosításának tervezetét Budapesten és az ország hét megyéjében, köztük Pest megyében is.

A módszer egyáltalán nem új nálunk és megfelel a szocialista demokrácia gyakorlatának. .

A népfront, mint a magyar társadalom legnagyobb tömeg- mozgalma elsősorban alkalmas és hivatott arra, hogy a társadalom minden osztályának és rétegének véleményét és javaslatát e fontos társadalmi kérdésben is felszínre hozza, s azt illetékes helyekre eljuttassa. Segítve ezzel e téren is egységes társadalmi szemlélet kialakítását.

Három lényegi kérdés

Október 15 és november 15 között mód nyílik arra, hogy a megyei népfronlbizottságak és a megyei bíróságok által közösen szervezett vitafórumokon, néhány ezer, a családjoggal kapcsolatos társadalmi vélemény elhangozzék. A társadalmi Vita célja az, hogy ne szakmai, hanem úgynevezett laikus vélemények kerüljenek most felszínre, s a vitákban résztvevő, felszólaló állampolgárok természetes jogérzéke nyilatkozzék meg. Az érdekeltek adjanak hangot véleményüknek. A jogi szakemberek és a társadalompolitikusok a munka kezdeti szakaszán túljutottak. Alapos és felelősség- teljes viták után, a kodifikárek emelkólíő száma, a gyermektartási jogviták, az örök- befogadás nehézkessége, a nők névválasztásának kérdései, a családjoggal kapcsolatos vagyonmegosztási kérdések és még jó néhány egyéb probléma a társadalmi érdeklődés homlokterében áll változatlanul. Párt, állami és társadalmi szervek, jogi intézmények, a sajtó, a rádió és a televízió a megmondhatói annak, hogy hány állampolgár fordul hozzájuk ilyen ügyekben.

A társadalom érdeklődése tehát fontos Üs figyelemre méltó, mert jelzi már egy idő óta, hogy családjogi törvényünkben valóban vannak olyan pontok, amelyek felülvizsgálatra szorulnak, amelyek a fejlődés által túlhaladottak, s amelyeken változtatni szükséges.

Segítség a törvényhozóknak

Szocializmust építő társadalomban élünk. A szocialista demokratizmus fejlesztése alapvető feladatunk. Következésképpen helyes és szükséges, hogy e fontos törvény módosítása során meghallgassuk a társadalom tagjainak, az állampolgárainak a véleményét és javaslátait. A jó és helyes javaslatokat vegyük figyelembe és használjuk fel azokat a törvénymódosítási javaslat

f

i

illetve ezek megoldásának igényével jelentkezik. A jogi vonatkozású intézkedések nagymértékben hozzájárulnak e gondok megoldásához. De nemcsak a családjog az, amely segít e téren, hanem olyan jogszabályok is, amelyek egészségügyi, munkajogi, vagy éppen társadalombiztosítási jellegűek.

A első, a marxista jogelmélet alapján álló és szocialista tartalmú családjogi törvényt 1952-ben alkotta meg a magyar országgyűlés. Az 1952. IV. törvény a társadalom fejlődésének akkori fokán törvényi keretek között szabályozta a családjoggal összefüggő kérdéseket. Ennek több mint húsz esztendeje. Az eltelt több mint két évtized bebizonyította, hogy a törvény alapelveit tekintve helyes volt. Társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésünk azonban olyan változásokat eredményezett, amelyek szükségessé . teszik a törvény egyes szakaszainak módosítását, a változott viszonyokhoz való igazítását. Azért, hogy a törvény, amely alapelveiben változatlan marad, megfeleljen a céloknak és még jobban segítse a vele kapcsolatos bírósági gyakorlatot.

A családjoggal kapcsolatos kérdéseket az egész magyar társadalom élénk figyelemmel kíséri. A házassági bontópe-