Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-13 / 240. szám
K/CiM'lap 1973. OKTÓBER 13., SZOMBAT IFJÚ OLVASÓK „Korunk legfontosabb jelensége az olvasó ember” — állapítja meg Ehrenburg, s ez kétségtelenül igaz. Nemcsak azért, mert a könyvnek mindig nagy szerepe volt az emberi tudat kialakításában, a jelen és jövő formálásában, hanem, mert a „gyorsuló idő” fogalma a tudományos-technikai robbanás szédítő tempóján kívül mást is takar. A kulcskérdés számunkra az: milyen lesz a holnap embere, aki a József Attila-i tudatos rendet és harmóniát megszerkesztve építi majd azt a társadalmat, amelyért, ma is dolgozunk. Olyan, amilyennek neveljük. Amilyen készségeket, jártasságokat, igényeket elsajátíttatunk vele, illetve kifejlesztünk benne már gyermekkorában. „Hajózni kell” — mondja a latin közmondás. Kommunikálni kell — mondjuk mi. Kommunikálni annyit jelent, mint kapcsolatot teremteni olyan közös jelrendszer segítségével, amely egyértelmű gondolati tartalmat hordoz, amely biztosítja a magas szintű társadalmasítást, amely összeköti az embereket. Ilyen kommunikációs eszköz a könyv is. Nem kétséges: a szocialista világnézet és erkölcsi magatartás kialakítása, az önálló tájékozódási készség fejlesztése a tudományok és művészetek világában, a könyv- és könyvtár használatának megtanítása, szokássá tétele döntő kérdés a jövő nemzedékének nevelése szempontjából. El kell tehát tudni igazodni az ismeretek között, meg kell tanulni már gyermekkorban az információszerzés legelemibb módját. Olvasni kell. Amikor 1969-ben Mező- szentgyörgyön, a szocialista közművelődési könyvtárhálózat megszületésének huszadik évfordulóján elhangzott az Olvasó népért mozgalom társadalmi elnökségének felhívása, senki sem gondolta, hogy milliókat megmozgató akció indul. „Az a cél, hogy minden termékenyítő gondolat — bármely szűk körben fogalmazódjék meg — közös érdekké váljon, hogy az egész nemzet műveltségét gyarapító közös munkára serkentsen" — hangoztatta a felhívás. Négy telt el a Magyar írók Szövetsége által indított mozgalom kezdete óta, és az Olvasó népért mozgalom első országos, nyíregyházi tanácskozása már szép eredményekről számolt be. Nemcsak számadatokat soroltak a konferencia résztvevői, a gyarapodó könyvtárakról és olvasókról. Beszéltek azokról a társadalmi mozgósító erőkről is, amelyek létrehozták a mozgalom keretén belül a Gyermekek az olvasó népért, az Olvasó katonákért, az Olvasó ifjúság, a Kell a jó könyv, az 500 év — 500 iskolai könyvtár akciókat. Pest megye az Olvasó népért mozgalom továbbfejlesztésében igen sokat tett. A nagykátai járás fiataljai kezdeményezésére bontakozott ki az „Ű ttör ők az Olvasó népért” akció, s Pest megyében szerveződött a nyáron a legtöbb olvasótábor, a Hazafias Népfront erkölcsi, s a különböző üzemek, tsz-ek anyagi támogatásával. Az Olvasó népért mozgalom jegyében kerülnek megrendezésre már negyedik éve az országos rangú Visegrádi Színjátszó Napok. Általában nem lehet megszerettetni az olvasást. Általában nem lehet könyveket eladni. Általában nem lehet olvasóvá nevelni. Ezért voltak jelentős a megyei könyvtár által tavaly szervezett Gyermek-könyvhetek, melyeknek keretében pedagógusok és könyvtárosok keresték a 14 éven aluli olvasókkal való foglalkozás legjobb módszereit, és ezért kell örömmel üdvözölni a mostani, októberi Ifjú Olvasók Hónapját, amely az országban elsőként kapcsolja be szervezetten a mozgalomba a 14—20 év közötti dolgozó fiatalokat, szakmunkásokat is. Nem egyszerűen naptári adatokkal, körülhatárolható tevékenységéről van itt szó, hanem tudatos nevelőmunkáról, amelyhez szülők, pedagógusok, ifjúsági szervezetek és kulturális munkával foglalkozó intézmények segítsége járul. A megyei könyvtár az Ifjú Olvasók Hónapjára sok érdekes és hasznos programról gondoskodott. Ám valamennyi rendezvényt, kiállítást könyvárusítás kísér, jelezve, hogy a könyv szervesen illeszkedhet mindenhez, ami emberi produktum. A szakemberektől, könyvtárosoktól, népművelőktől, pedagógusoktól is sokat vár a megyei könyvtár. Irodalmi pályázatokat, vetélkedők, könyvhasználati játékok beküldését kéri december 10-ig, és meggyőződésünk, hogy a rendezvénysorozat lezárásaként tervezett vita az ifjúság olvasóvá neveléséről a szakemberek részvételével, sok hasznos tapasztalattal és tanulsággal zárul majd. Reméljük azonban, hogy a vitával nem az akció zárul le, hogy a vita új feladatok, új formák megvalósítására serkent! Szentgyörgyvári István a KISZ Pest megyei bizottságának titkára FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Othello Az Othello'-téma paradoxonét tulajdonképpen már Shakespeare megoldotta. A féltékenység ugyanis, amellyel a dráma foglalkozik, akárhogyan is nézzük, valójában komikus és nevetséges: a színpadok közönsége csak vígjátékokból ismeri. Shakespeare fenséges tragédiát írt róla. Rajta kívül nincs író és az Othellón kívül nincs dráma, amelyik és aki ezt a témát így kezelné. De a téma és a műfaj ellentmondását mi, nézők, szinte észre sem vesszük. Az Othello ugyanis nemcsak egyszerűen a féltékenységről szól; mint minden Shakespeare- drámában, ebben is — s ezzel oldotta meg az író a vállalkozás nagy paradoxonét —, egy egész viliág éled újjá. Nem a féltékenység itt a lényeg. Akárcsak Jago, maga Shakespeare is puszta eszközként használja ezt az érzést. Jago arra, hogy a mór hadvezért, akit gyűlöl, megbuktassa, Shakespeare pedig arra, hogy A műszaki könyvnapok Pest megyei megnyitója Pénteken délután hat órakor Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában tartották meg a műszaki könyvnapok Pest megyei megnyitóját. A tanácsterem előcsarnokában kiállították a 12. műszaki könyvnap alkalmából nyolc kiadó gondozásában megjelent 45 új könyvet, s ezenkívül a váci Művelt Nép Könyvkiadó könyvesboltja is szép számmal hozta el a már korábban is megjelent, de állandó érdeklődésre számot tartható műszaki könyveit. Az ünnepséget Solt Sándor, a Műszaki Könyvkiadó igazgatója nyitotta meg, utána pedig dr. Patek Ferenc, a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet főosztályvezetője tartott előadást a műszaki dokumentáció és tájékoztatás helyzetéről és feladatairól. MA NYÍLIK Dániel Kornél tárlata Vácott A váci Vak Bottyán Múzeum rendezésében ma délután 4 órakor Czigány György nyitja meg Dániel Kornél festőművész tárlatát. A kiállítás november 4-ig látható a volt görög templomban, hétfő kivételével, naponta 10-től 18 óráig. A Duna partja lassan végig festői tartomány. Vácnak, Szentendrének, Nagymarosnak, Dunabogdány- nak, Visegrádnak egyre több a vizuális ügyeletese és gazdája — s a Szőnyi István által felfedezett zebegényi látomások méltó folytatója Dániel Kornél, aki festői őre az északi Dunakanyarnak — lelkiismeretesen végzi szolgála- I tát. A művészet a valóság 1 olyan megkettőzése, mely tuMÁR MOST KAPHATÓ a kézbesítőknél és az újságárusoknál. dati kategóriákkal bővíti és fokozza a kiemelt látványforrások ajánlatait. Dániel Kornél legújabb képei a kozmikus tér zebegényi pontját minősítik és értelmezik festészettel — nemcsak a Duna-mű- hely kiszögellései, hanem egy nagy hagyomány öntörvényű elágazásai. Ami terhe, kincse egyúttal, hiszen Dániel Kornél egy személyben művelődéspolitikus és művész; a Szőnyi István Emlékmúzeum újdonságokat felvető és megoldó igazgatója — emellett a zebegényi Duna-szakasz érzékeny ihletésű festője. Sőt — különös, de igaz, a Czigány Györggyel együtt szervezett zenei műsorok egyes kompozícióinak kék ritmusára is hatottak. Egyre nagyobb szükségünk van a kettős műfajú emberekre, akik, mint Dániel Kornél, egyszerre alkotók és napi feladatot végző közművelődési mindenesek. inamikus életérzése a napi teendők sokadalma között is alkalmat talál, hogy a kettős koncentráció szigorú beosztásával nemcsak a múzeumi munkában, hanem a festészetben is előrelépjen. Egész életvitelét intenzív tempó jellemzi, ez eredményezte új, műveinek sorozatát, mely a legutóbbi két esztendőben készült. Mindenekelőtt a mai emberi világ rétegeit és folyamatát kutatja; öltözet nélküli asszonyt, női várakozást, anyát gyerekkel; az öszD szetett feminin hivatás időben egymást folytató fázisait. Keze ügyében minden szelíden átszellemül, akár rajzoló lányt, olvasót, kártyázókat jelenít. Hangvétele egyre határozottabb, csendéletei közül a búzavirág pompája tartalmazza ezúttal a legnagyszerűbb emberi lírát. Ez az elmélyültség természeti élményeit is meghatározza. Szőnyi István és Egry József eredményeit együttesen felhasználva és attól elszakadva rögzíti sajátos színképlettel az ívekkel átszabdalt „Zebegény” fészeknyugalmának csöndes örvénylését. Természetlátásának jelenlegi magaslatait a „Duna-szoros” mellett azon festménye hordozza, ahol az alkonyat tüzes fényeiben búcsúzunk a naptól. T emperafestményeit színes krétarajzokkal hangolja, ezen vázlatokban nem a véglegesség dominál, hanem részletfinomságok rejtőznek. A Philipp Clarisse rendezte anyag költői lágysága olyan igényt vet fel, hogy a jövőben Dániel Kornél törekedjen nagyobb drámai hatásokra — igaz és sürgős emberi indulatok képi megfogalmazására —, hogy művészetének fejlődési iránya ne csak egyenletes, hanem megdöbbentő legyen. E tárgyilagos értékmérés nyomán alkothatja meg hamarosan Dániel Kornél életművének azon legfontosabb műveit, melyek ezek után következnek. Losonci Miklós Kiállítások Gödöllőn Bár Gödöllő városának nincs múzeuma, a gödöllőiek mégsem maradtak program nélkül a múzeumi hónap idején. A járási hivatal nagytermében ugyanis egymást követik a különböző tárlatok. A napokban zárult Kresz Antal fotóművész kiállítása, ma pedig már a váci Duna műhely alkotócsoportjának képzőművészeti tárlatával ismerkedhetnek a látogatók. Október 27-én Budapest 100 éve címmel foto- és dokumentumkiállítás nyílik majd ugyanitt, végül pedig november 17-én a gödöllői Petőfi művelődési ház képzőművészszakkörének kiállításával zárul majd az őszi tárlatsorozat. közölje véleményét a világról, emberekről. Annak ellenére azonban, hogy a paradoxont már maga az író megoldotta, olyan előadást, amely ezt a megoldást teljesen nyilvánvalóvá tette volna, a Madách Színház idei első premierjén kívül magyar színpadon még nem láttunk. Túlzásnak tűnhet, pedig így van: Ádám Ottó rendezése az első, amely megérezte és kifejezte, hogy a féltékenység ebben a tragédiában mindössze puszta eszköz. Jago más módon, másképpen is megbuktathatta volna Othellót. Eszességét bizonyítja, hogy — jól ismerve a körülményeket — a legcélszerűbb módot választotta. Ádám Ottó rendezéséből megbizonyosodhatunk arról, hogy az Othello valójában nem a féltékenység, hanem a cselszövés drámája. A mű tulajdonképpeni tárgya nem a magánélet, hanem a társadalom, a nagyvilág. A hangsúlynak ezt a helyes irányú és nagyon fontos változását a rendező roppant egyszerűen valósította meg (csodálatos, hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe): rendkívüli mértékben megnövelte Jago szerepének jelentőségét. Egészen addig és any- nyira, hogy hozzá képest maga Othello is háttérbe került. A Madách Színház előadásának voltaképpen az igazi fő- és címszereplője Jago, a cselszövés bonyolítója, a tragikus bukás szervezője. Két nagy alakítás hordozza- képviseli ezt az újszerűnek ható, de nagyon is shakes- peare-i tervet: Huszti Péter zseniális ügyességű Jagója és Bessenyei Ferenc méltóságteljes Othellója. Akárcsak a rendezés, e két alakítás is eltér a hagyományoktól. Huszti Jagója modernebb, Bessenyei Othellója visszafogottabb, mint a tradicionális ábrázolások. A többi szereplő — mindenekelőtt Piros Ildikó kissé hűvös Desdemonája, Kalocsai Miklós karakteres Cassiója, Almási Éva közönyös Emíliája és Tímár Béla modem hu- •morú Rodrigója — jól illeszkedett az előadás újszerű rendezői tervébe. Vörös zsoltár A Huszonötödik Színház új bemutatója, a Vörös zsoltár tulajdonképpen a Még kér a nép című Jancsó-film színpadi változata. A .variáció azonban ez esetben nem jelent túlságosan sokat: a Vörös zsoltár eredeti produkció. Azonkívül, hogy mindkettő a századvég agrárszocialista mozgalmainak állít emléket, a filrni és a színpadi megvalósítás között úgyszólván nincs is közös vonás. Nem számítva természtesen a tradíciók mindkét alkotásban jelentkező, határozott tagadását. De hát ez a két alkotóművész nevéből — Hernádi Gyula író, Jancsó Miklós rendező — magától értetődően következik. A Vörös zsoltár tényleg nem színdarab. Nincs drámai szövege, cselekménye, kezdete, tetőpontja, kifejlete, nincsenek egyéni tulajdonságokat hordozó szereplői. A Vörös zsoltár oratórium és táncjáték egy elbukott .forradalom témájára. Főszereplője a szavalókórus és a tánckar képében megjelenő tömeg, a nép. Ettől függetlenül, vagy talán éppen ezért, az előadás hatása rendkívül szuggesztív. A hagyományos felfogás szerint minden színházi előadásban az irodalmi anyagé, a szövegé a vezető szerep. A Jancsó-rendezte színházban a szöveggel teljesen egyenrangú szerepe, jelentősége, funkciója van a mozgásnak, a táncnak, a balettnak és természetesen a zenének, az éneknek, A produkció különös, lenyűgöző, szinte hipnotikus hatását ezek a tényezők, együttesen biztosítják. A Vörös zsoltár kollektív játék. A darabban majdnem mindenkinek egyformán fontos szerepe van. Iglódi István egzaltált katonatisztjét, Berek Kati tiszta forradalmárát mégis ki kell emelnünk az együttesből. A Vörös zsoltár egy elbukott forradalomról szól. Miközben az előadás zajlott, állandóan Chile járt az eszünkben. S aztán, amikor a szereplők a produkció végén — ilyesmi, azt hiszem, még sohasem történt színházi előadáson — bort hoztak be a közönségnek, hogy együtt koccintsanak a múltra és a jövőre, még világosabbá vált a Vörös zsoltár szándéka. Még egyszer gondoljunk Chilére. Ha bor kerül az asztalra, ott is csak a forradalmi múltra és a forradalmi jövőre koccinthatnak. ökrös László A Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) felvételre keres lakatos és villanyszerelő szakmunkásokat, férfi és női gépkezelőket, segédmunkásokat, valamint kezdő, közgazdasági egyetemet, vagy számviteli főiskolát végzetteket (házaspárok előnyben). Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi csoportjánál. 7 és 14 óra között. Levélcím: Cement- és Mészművek Váci Gyára, Munkaügyi Csoport. 2601 Vác. postafiók 94. Asztalos, kőműves, villanyszerelő, burkoló, lakatos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadló-burkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: A „PROSPERITÁS" KSZ munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt.
