Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-11 / 238. szám

1973. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK mai MECtLl Szentendre barátainak köre - Javult a megyében a kenyér- és péksütemény-ellátás A PEST MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Beszámolót vitatott meg a Szentendrei Városi Ta. nács végrehajtó bizottsága és a szakigazgatási szervek mun­kájáról, jelentést hallgatott meg a Pest megyei Tanács 1. sz. (váci) Sütőipari Vállalata tevékenységéről, s ezzel kapcsolat­ban a sütőipar általános fejlesztésének tapasztalatairól. Dön­tött a kórházi beutalási rendszer szabályozásáról, valamint az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésével összefüggő 1974. évi feladatokról. Sajátos helyzetű város Ä Szentendre tanácsi mun­káját elemző jelentés, s a végrehajtó bizottság tagjainak felszólalása egyaránt alá­húzta azt a tényt, hogy e vi­szonylag kis népességű vá­rosban sajátos helyzet ala­kult ki. Míg fokozódott az idegenforgalmi és kulturális központ jelleg, addig e vál­tozással nem járt együtt a különböző közművek, intéz­mények szükséges fejlődése. Igények és ^ehetőségek el­térése érthetően befolyásolja a tanács, a végrehajtó bizott­ság, a szakigazgatási szervek munkáját, s így nagy jelen­tősége van a tömegkapcso­latoknak, a lakosság javas­latai, észrevételei meghall­gatásának. Mind az írásos beszámoló, mind a vitában felszólalók örömmel állapít­hatták meg, hogy Szentend­rén a tanács tömegkapcsola­tai erősödtek, különösen a gyümölcsöző együttműködés a Hazafias Népfront városi bi­zottságával. Bizonyítja a la­kosság érdeklődését, aktivitá­sát és áldozatkészségét, hogy két esztendő alatt a társadal­mi munka értéke tizennyolc- millió forintot tett ki, egye­bek között 12,5 kilométer hosszúságú járda, két óvo­dai foglalkoztatási terem lé­tesült ilyen segítséggel. ' Jobb tájékoz totóst Eredményesen működik a nyolc tanácsi bizottság, bár munkájukon, természetesen akad még javítani való. Ahogy erősíteni szükséges a lakos­ság tájékoztatását, az infor­mációk kétoldalú áramlását úgyszintén. Különösen az if­júság, a városban élő mű­vészek, az üdülőtelek-tulajdo­nosok alkotnak ebben az ér­telemben fehér foltokat A vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága éppen ezért új mód­szerekkel próbálkozik a la­kosság tájékoztatásában, az év végéig létrehozzák Szent­endre barátainak körét, s ki­dolgozzák a városért való tevékeny kedés elismerésének rendszerét is. Nagy figyelmet élvezett a végrehajtó bizottság ülésén az egyes ágazatokban végzett tanácsi munka, elsősorban maga a városfejlesztés. Szent­endre a negyedik ötéves terv­ben 336 millió forintos fej­lesztési alappal gazdálkodhat, s a központilag biztosított pénzalapokat jól kiegészítet­ték a saját forrásból szár­mazó többletbevételek s az ún. átvett pénzeszközök, azaz a különböző intézmények, vál­lalatok nyújtotta önkéntes hozzájárulások. Ez módot adott terven felüli beruhá­zások megvalósítására is. Elmaradás a lakásépítésben A lakosságot leginkább fog­lalkoztató kérdések egyike érthetően a lakásépítés. Ma már látható, hogy a városban az 1975-ig előirányzott lakás­mennyiséget nem képesek megépíteni, s valószínűleg nem fejeződik be a művelődési ház építése sem. Több bíráló ész­revétel hangzott el e tények­kel kapcsolatban, egyebek mellett a jobb előkészítést, a tanács és a megyei beruházó vállalat közötti együttműkö­dés javítását, a tervezés meg­alapozottabbá tételét emelve ki. Nehéz gondokat okoz to­vábbá a közoktatási létesít­mények elavultsága, korsze­rűtlensége is. A város lakos­sága a számítottnál gyorsab­ban növekedett, ami mind az óvodák túlzsúfoltságában, mind az iskolai váltott rend­szerű tanítás kényszerű gya­korlatában megmutatkozik. Ezért az ötödik ötéves terv­ben ezeknek a feladatoknak a jelenleginél nagyobb szere­pet kell juttatni. Növekvő kulturális szerep Elismeréssel állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy Szentendre mind jobban ellátja azt a szerepkört, amely kulturális központként nemcsak meg­illeti, hanem kötelezi is. A készülő új létesítmények — így a falumúzeum —, vala­mint a közelmúltban átadot­tak — például a Kovács Mar­git kerámiagyűjtemény — tovább növelik a város lá­togatottságát, ahogy mind na­gyobb hírnévre tesz szert a Szentendrei Teátrum is. Mind a jelentésben, mind a vitában szó esett az egészség- ügyi, a kereskedelmi helyzet ről ugyancsak, s több határo­zatot fogadtak el, amelyek végrehajtása tovább javítja a városi tanács végrehajtó bi­zottsága és szakigazgatási szer­veinek tevékenységét. E határozatok közül elsősor ban a városfejlesztés, s azon belül a lakásépítés tervszerű­ségének fokozása érdemes a kiemelésre, valamint a szövet­kezetek állami felügyeletének elmélyítése, az árhatósági jog­körök következetesebb gyakor lása. A megyei tanács az előter­jesztést elfogadta. Veszteségből nyereség Vácott A második napirendi pont, a váci sütőipari vállalat tevé­kenységéről szóló jelentés megvitatása kapcsán emlékez­tetett a jelentés arra, hogy a vállalatot 1970-ben szanálni kellett, s akkor új vezetőgárda vette kezébe az irányítást. A javulás szembetűnő, bár ter­mészetesen az eltelt időszak csodákat nem hozhatott. Ami tükrözi a változást: a korábbi veszteséges gazdálkodás nye­reségessé vált, a lakosság ke­nyérrel, péksüteménnyel való ellátása nagymértékben köze­ledett az igényekhez, ami első­sorban a Dunakanyarban eny­hítette a gondokat. Huszonegy termelőüzemei tart fenn a vállalat, s ezek egy részében a legutóbbi években folyamatos műszaki fejlesztést hajtottak végre. Egyebek mel­lett munkába állítottak Vá- mosmikolán, Tdhitótfalun új kemencéket, Szentendrén most adnak át egyet, bővült a vál­lalat gépparkja gyorsdagasz- tókkal, kiflikészítő berendezé­sekkel. A műszaki korszerűsí­téssel egy időben csökkent a dolgozók túlóráztatása, vala­melyest sikerült növelni a szállítójárművek számát, mű­szaki állapotát, s mindezek következményeként a lakosság korábbi sűrű panaszai jelentő­sen megcsappantak. Tökéletesíteni u szervezettséget Kétségtelen haladása ellenére a vállalat még mindig sok ne­hézséggel bajlódik, s leküzdé­sükben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az üzem- és munkaszervezési teendőkre. A végrehajtó bizottság ülésén elhangzottak ugyan nem von­ták kétségbe azt a tényt, hogy az ötödik ötéves terv idősza­kában, tekintettel a feladatok­ra, a vállalat fokozott fejlesz­tési támogatásra érdemes, de aláhúzták, hogy jó néhány ten­nivalóval nem lehet addig vár­ni. Így mielőbb szükséges biz­tosítani a termelés és a szállí­tás összhangját, a gazdaságos­ság jegyében a központi irá­nyítás költségeinek csökkenté­sét, a gyártásközi, valamint a végtermékek minőségi ellenőr­zésének fokozását. Lehetőséget adott a vállalat tevékenységének áttekintése arra is, hogy a végrehajtó bi­zottság az egész Pest megyei sütőipar helyzetét mérlegelje. A sütőipar fejlesztésével a leg­utóbbi években több kormány- határozat foglalkozott, s tár­gyalt arról a megyei tanács végrehajtó bizottsága szintén. Arányos terv teljesítés A megyében négy sütőipari vállalat működik, s a lakosság jobb ellátásához jelentős mér­tékben hozzájárul a termelő- szövetkezetek nyolc sütőüze­me. A fogyasztás összetételé­nek változását mutatja, hogy míg a kenyéreladás lassan, a péksütemények értékesítése gyorsan növekszik. Ez tükrö­ződik a műszaki fejlesztési programokban is, amelyekre egyébként 1971 óta eddig több mint 55 millió forintot fordí tottak. A korszerűsítés tervé­nek teljesítése időarányos — állapította meg a végrehajtó bizottság, sőt némely területen túlteljesítésére is mód nyílott. Javult a lakosság ellátása kenyérrel, péksüteménnyel, s ez nemcsak közvetlenül, ha­nem közvetve is lemérhető. Ma már például az áru 80 szá­zaléka a higiéniai követelmé­nyeknek megfelelően reke­szekben jut el a rendeltetési helyére, bővült a bolthálózat, több szakképzett munkás dol­gozik a pékségekben. A megyei tanács mind a vá­ci sütőipari vállalatról, mind a megyei sütőipar helyzetéről előterjesztett jelentést elfogad­ta, s a további feladatokra vo­natkozóan határozatokat ho­zott. M. O. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Járai Rudolf fotómű­vésznek, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársának 60. születésnapja alkalmából, eredményes munkássága elis­meréséül, a Munka Érdem­rend arany /fokozata kitünte­tést adomáhyozta. Üzemavatás Szegeden — mint tegnapi számunkban megírtuk — több mint 1,1 milliárd forintos költséggel folyamatban van az ország jelenlegi legnagyobb szabású húsipari rekonstruk­ciója. Ennek fontos részeként — a régi vágóhíd mellett — határidőre elkészült a húsfel­dolgozó üzem, s szerdán meg­tartották az avatóünnepsé­get. Az új, modem nagycsar­nokban megrendezett ünnep­ségen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Padányi Mihály építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes, valamint a megye és a város több más párt- és állami ve­zetője. Személyi változások Fejér megyében és a SZOT-nál A Magyar Szocialista Mun­káspárt Fejér megyei Bizott­sága szerdán Székesfehérváron ülést tartott. A pártpolitika időszerű kérdéseiről tárgyalt és személyi kérdésekben dön­tött. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára. A pártbizottság Herczeg Ká­rolyt — mivel más fontos munkakörbe kerül — érdemei elismerése mellett, felmentet­te a megyei pártbizottság első titkári beosztásából. Grósz Ká­rolyt, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának he­lyettes vezetőjét megválasztot­ta a megyei pártbizottság tag­jává és egyben a pártbizottság első titkárává. ★ A Szakszervezetek Országos Tanácsának szerdai ülésén Ne­meslaki Tivadart, a SZOT ed­digi titkárát a SZOT főtitkár- helyettesévé, Herczeg Károlyt, a Fejér megyei pártbizottság eddigi első titkárát a SZOT titkárává és a SZOT elnöksé­gének tagjává megválasztot­ták. PARTÉLET Nem a létszám teszi... Az MSZMP szervezeti szabályza­tának 25. pontja kimondja, „Felsőbb pártszerv jóváha­gyásával minden termelői, hi­vatali vagy lakóterületi egy­ségben, ahol legalább három párttag van, alapszervezet ala­kítható ...” E szervezeti elv­nek megfelelően járt el a Vác városi pártbizottság, amikor több olyan területen pártszer­vezetet hozott létre, ahol eh­hez a feltételek megteremtőd­tek. A meglévő pártszervezetek nemcsak jelleg szerint, hanem taglétszámukat illetően is dif­ferenciálódnak. Túlnyomó többségük 30—40 fős. Egy ré­szük viszont alacsony, 3—15 fős létszámú, ezek az össz- pártszervezet 7,9 százalékát teszik ki, az összpárttagság- nak pedig 2,7 százalékát. E Jcis létszámú pártszervezetek fejlődésében az MSZMP X. kongresszusa óta bizonyos elő­rehaladás tapasztalható. Ör­vendetes, hogy ma már félév­re szóló munkaterveket ké­szítenek. Ezek alapján rend­szeresen megtartják párttag­gyűlésüket. A párttagság többsége meg is jelenik, dé a tartalmi színvonal még javí­tásra szorul, mert inkább be­szélgetések folynak, mint az adott témák érdemi vitái. Ha­tározatok ritkán vagy egyálta­lán nem születnek. E kérdés­ben városi pártbizottságunk az eddigieknél több és tartal­masabb helyszíni segítséget kíván adni, egyben segítséget nyújtva a taggyűlések előké­szítésében, a beszámolók és a megfelelő határozati javasla­tok elkészítésében. E kis pártszervezetek nem le­becsülendő pártépítési tevé­kenységet folytatnak. J elen- tős a tagfelvételi munkájuk, örvendetes, hogy a felvettek megfelelnek a minőségi köve­telményeknek. Látszólag tehát a kis létszá­mú pártszervezeteknél min­den a legnagyobb rendben van. Kis számuk, viszonylag jó szervezettségük a külső szemlélőt azonban könnyen félre is vezethetik. Sok eset­ben az irányító pártbizottság Az épülő Nagykőrös * .......... í Na gykőrösön, a Ceglédi út! lakótelepen 650 lakás készül ebben az ötéves tervben. A munkák ütcmszerűen halad­nak, 370 otthon már a boldog tulajdonosoké. Ekés János felvétele talán emiatt nem fordít rájuk olyan gondot, mint kellene. Nem kíséri tevékenységüket olyan figyelem, mint a na­gyobb létszámú pártszerveze­tekét. Kis pártszervezet kis gond, nagy pártszervezet nagy gond — ez a szemlélet tartotta ma­gát nálunk is a városi párt­végrehajtóbizottság legutób­bi üléséig. E szemléletre a gyakorlati élet tapasztalatai alaposan rácáfolnak. Mélyebb és elemzőbb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a vezető pártszervnek az eddigieknél jobban oda kell figyelnie a kis létszámú pártszervezetek­re. Ezek a pártszervezetek ugyanis éppen olyan funkciót töltenek be az adott üzemek­ben és intézményekben, hiva­talokban, mint a többi párt- szervezet. Sem a pártéletben, sem a gazdasági, kulturális életben nem szabad lebecsül­ni és a „csak kis pártszerve­zet”. kijelentéssel elsiklani felettük. Tapasztalataink sze­rint a megkülönböztetett fog­lalkozás a kis létszámú párt- szervezetekkel bőségesen ka­matozik a politikai munká­ban. ' Milyen gondokkal, problé­mákkal küszködnek ezek a pártszervezetek ? A legelső gond, mindjárt ab­ból a körülményből fakad, hogy létszámuk kicsi, s ez ne­hezíti, hogy az üzem vagy in­tézmény minden részlegében jelen lehessenek, ahogy mon­dani szokták: hogy arányosan elosztódjanak. Mivel erre nincs lehetőségük, így a terü­leteken még nagyobb gondot kell fordítaniuk a tömegszer­vezetekre. Gondoskodniuk kell arról, hogy a szakszervezetben, a KISZ-ben konkrét pártmeg- bizatással legyenek párttagok, s e kommunisták elé olyan politikai feladatokat kell állí­tani, amelyekkel a tömegszer­vezeteket a párt politikájának megvalósítása irányába orien­tálhatják. Ennek természete­sen alapvető követelménye: a pártszervezetek tagjait alkal­massá is kell tenni, hogy az ilyen feladatokra képessé vál­janak. Hogyan érhető ez el? Szerintünk megfelelő differen­ciáltsággal minden párttagot be kell vonni a politikai kép­zésbe, továbbképzésbe. A hangsúly a differenciált poli­tikai képzésen van. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy e kis- létszámú pártszervezetekben rendszerint valamelyik ala­csonyabb fokú politikai okta­tási formát szervezik, sokszor csupán azért, hogy róluk sen­ki se mondhassa, „itt még pártoktatás sincs”. Ez a sablo­nos politikai oktatás azonban a gátjává válik a felkészülteb­bek továbbképzésének, az új erők feltörésének. FontOS fdíldclt a jövőben töb­bet törődni azzal, hogy a kis- létszámú pártszervezetekben kiválasztódjanak azok, akik képesek magasabb fokú politi­kai ismeretek megszerzésére. Ez kihat majd a pártszerveze­tek irányító-nevelő munkájá­nak fejlődésére, nem utolsó­sorban az egyének fejlődésére, alkalmasabbá teszi a párttago­kat a párt politikájának jobb megértésére és a pártonkívüli dolgozókkal való megértetésé­re, kihat a tömegszervezetek tevékenységére, melyre e terü­leteken rendkívül nagy szük­ség van. Lényeges és fontos dolog az is, hogy ezekben az üzemek­ben, intézményekben rendsze­ressé váljanak az időszerű kül- és belpolitikai, és — nem utolsósorban — a helyi tájékoztatók. Általános tapasz­talat, hogy ezeken a területe­ken ritkán kapnak önálló he­lyi tájékoztatást a párttagok és pártonkívüliek. Sokszor elő­fordul, hogy kis létszámra való hivatkozással más nagyobb pártszervezetekkel összevon­tan vesznek részt a pártnapo­kon. Ez ugyanabból a helyte­len szemléletből fakad, amely szerint a nagyobb energiát, a nagyobb pártszervezetekre kell fordítani. Ezzel szemben a legnagyobb energiát mindig oda kell fordítani, ahol erre a legnagyobb szükség van. Ezért határozott úgy párt-végrehajtó- bizottságunk, hogy a kislét- számú pártszervezetek terüle­tein rendszeressé kell tenni a párttagság és a pártonkívüli dolgozók tájékoztatását. A vá­rosi pártbizottság a legjobb, a legfelkészültebb előadókat biz­tosítja a kül- és belpolitikai tájékoztatók megtartásához. Az üzemek, intézmények veze­tőit köteleztük arra, hogy a helyi kérdésekben alapos, sok­oldalú információt nyújtsanak dolgozóik számára. Megoldásra váró probléma folyamatosan a jcádermunka demokratizálása, 'kollektívab­bá tétele is. Jelenleg a káder­munka, a káderekkel való fog­lalkozás, a döntés leszűkül az illető üzem gazdasági vezető­jére és a pártszervezet titká­rára. E szűk döntési kör rend­kívül nagy veszélyt hord ma­gában. Növeli a hibalehetősé­gek számát, a döntések meg­alapozatlanságát, a káderneve­lést pedig hátráltatja. E szűk körből feltétlenül és sür­gősen ki kell lépnünk. Foglal­kozunk az eddigi gyakorlat megváltoztatásával, hogy a párt káderpolitikai elveit nem sértve, a 8—10 fős pártszerve­zetekben valamennyi párttagét bevonjuk a kádermunkába, s káderügyekben döntés előtt, minden párttag véleményét ki kelljen kérni. Illusztrálásul szánom a leg­fontosabb példákat arra, hogy nálunk milyen a helyzetkép a kislétszámú pártszervezetek­nél, s milyen problémákkal küszködünk, miben látjuk az előrehaladás feltételeit, ame­lyek talán másutt is tapasz­talatcseréül szolgálhatnak. Papp József, az MSZMP váci városi bizott­ságának első titkára Novoszi b irszk' Regény Ligeti Károlyról Novoszibirszkben kiadták Marija Juraszova Írónő Ha élni akarsz című regényét, amely Ligeti Károly magyar internacionalista forradalmár­nak állít emiléket. „A két nép, a magyar és szovjet nép fiá­nak nevezi őt — írja a szerző az előszóban. — A szibériaiak­nak drága Ligeti Károly ma­gyar kommunista költő neve, akit a fehérterroristák kivé­geztek 1919-ben Omszkban.” t j X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents