Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
1973 SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP-^Orhw 7 TECH NIK A E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK TÉMÁJA a kőolaj ÜJ LELŐHELYEKKEL, A FELDOLGOZÁS ÜJABB MÓDSZEREIVEL, A SZÜNTELEN VÁLTOZÓ TECHNIKÁVAL KÍVÁNJUK MEGISMERTETNI OLVASÓINKAT. Légpárnás fúrótorony 1975-re a nyugat-szibériai olajtermelés eléri a 120—125 millió tonnát. Az olaj- és gázmezők legnagyobb része áthatolhatatlan mocsár alatt nyugszik. Felmerült a kérdés, miként szállítsák ide a fúrótornyokat? Tyuményi szakemberek kidolgozták és a gyakorlatban alkalmazzák a fúrótornyok légpárnás módszerrel történő szállítását. Ezzel az eljárással a mocsár bármely pontjára szállítható a soktonnás torony. „Szelíd" robbantás Az eddig alkalmazott, hagyományos robbarióanyagok- kal folytatott tengeri kőolaj- és földgázkutatás nagy károkat okozott a halállományban, ezért szovjet kutatók új, a tengervíz lakói számára ártalmatlan geofizikai vizsgálati módszert dolgoztak ki. A robbanás, amely oxigén és propán-bután gáz speciális, víz alatti robbantókamrákban való elegyítésével történik, csak úgynevezett síkhullámokat kelt, amelyek elijesztik a halakat anélkül, hogy kárt tennének bennük, de ugyanakkor tartalmazzák az összes, a geológusok számára értékes információt is. Az ezüstváros tornyai Tovább épül a DKV Olvasóink bizonyára tudják, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat az ország legnagyobb, legkorszerűbb kőolaj feldolgozó üzeme és hogy nemzetközi viszonylatban is a jelentősebbek között tartják számon. Nyilvánvaló azonban, hogy egy olyan feldolgozó, mint a százhalombattai, nem tekinthető sohasem befejezettnek, ahhoz, hogy megtarthassa korszerűségét, állandóan fejleszteni kell. Hazai konstrukciók — magyar szabadalmak — Az 1965-tól napjainkig mintegy 6,5 milliárd forintot felemésztő finomító kapacitása kétszer akkora, mint a másik három hazai kőolaj- feldolgozóé együttvéve — mondja Nagy Sándor, az Olajterv főosztályvezetője. — S egyik sincs olyan jól felszerelve, mint éppen a bat- tai. Megtervezéséhez a kőolajfeldolgozásban már nagyobb tapasztalatot szerzett szovjet szakemberek nyújtottak segítséget, sőt a berendezések egy része is szovjet gyártmányú. A gépek másik csoportja viszont teljesen új, hazai konstrukció, amelyet magyar tervezők álmodtak rajzpapírra. Közéjük tartozik a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet szabadalma alapján készült bitumenfúva- tó berendezés, amelynek segítségével évente 100 ezer tonnányi útépítéshez és 150 ezer tonnányi egyéb célokra használható bitument gyártanak. Ugyancsak magyar tervezők munkája, a paraffin mechanikus és kémiai finomításának összekapcsolása. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a finomítandó, kénsavval összekevert paraffinból vegyi centrifugában kicsapatják a savas, gyantás részeket, majd a visz- szamaradó paraffint derítőfölddel tovább finomítják. Ezzel a technológiával olyan kiváló minőségű paraffin készül, amelyet az élelmiszeripar is felhasználhat például sajtok bevonására vagy csomagolópapírok vízhatlanítására. Buboréksapkás tányérok — Köztudott, hogy Százhalombattán három alapüzem, egy-, kettő- és hárommillió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas lepárló működik — folytatja az ismertetést a főosztályvezető. — Említésre méltó, hogy az utóbbinak olyan óriási (egy-egy buboréksapkás tányér átmérője 8 méter) a desztillációs oszlopa, hogy nincs párja a szocialista országokban. Ezt a berendezést a mi mérnökeink tervezték. Mi szerkesztettük ugyanennek az üzemnek a visszaforraló készülékét és a gőztermelő kazánt is, amelyeket szabadalmaztattunk az Országos Találmányi Hivatalnál. Az említetteken kívül egy sor más technológiai elképzelés szabadalmaztatását is kértük. — Már feltöltöttek néhányat abból a 20 ezer köbméteres úszótetős kőolajtartályból, amelyből 12 sorakozik egymás mellett Százhalombattán. Ezeket a tartályokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár tervezte és készítette, a tartálytelep megkonstruálása pedig az Olajterv feladata volt. Ma már körülbelül egymillió tonnányi kőolajat, illetve párlatot rejtenek a tartályok. Bután a gömbökben — Nem dicsekvésként mondom, de szintén messze földön a legnagyobbak lesznek azok az ezer köbméteres bu- tántároló gömbtartályok, amelyek most épülnek a legszigorúbb biztonságtechnikai előírások alapján. Néhány hete helyeztük üzembe azt a benzinreformáló üzemet, amely a kiváló minőségű benzin gyártásához nélkülözhetetlen. Az első ízben ilyen 300 ezer tonna kapacitású üzemet öt évvel ezelőtt adtuk át. Az új üzem már korszerűbb elődjénél, berendezései biztonságosabbak, jobb hőátadást tesznek lehetővé. A jövő év első felében még egy, harmadik ugyanilyen üzemet adunk át. A DKV fejlesztése tovább folytatódik. Az ötödik ötéves tervben a könnyűbenzin ólomtartalmának csökkentésére úgynevezett izomerizáló- üzem, újabb gázolaj-kénmen- tesítő üzem, továbbá biológiai szennyvíztisztító telep épül. Utóbbi elsősorban környezet- védelmi szempontból szükséges, ugyanis az Országos Vízügyi Hivatal előírásai szerint az üzemből kikerülő szennyvíz literenként nem tartalmazhat öt milligrammnál több olajat. Fejlesztés a végtelenig A százhalombattai beruházás 1980-ra fejeződik be, addig 10 milliárd forintot fordítanak a kőolaj-feldolgozó fejlesztésére. Ez azonban nem jelenti, hogy a továbbiakban nem fejlődik tovább. 1975-től megkezdődik a nullára leírt gépek selejtezése, és újabb, korszerűbb berendezéseket szerelnek fel helyettük. 1980 után pedig egész üzemrészeket újítanak fel. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál tehát végérvényesen nem fejeződik be a beruházás. Az Olajterv évi 2,5—3 milliárd forintos kivitelezési költségű terveinek egyharmadát jelenleg Százhalombattán használják fel, s előreláthatólag a későbbiekben sem csökken számottevően ez az arány. Cz. V. Szállító repülőgép „Befáslizott" Nem mindegy, hogy a nagy költséggel épülő föld alatti csővezeték-rendszerek élettartama mennyi, s ez elsősorban a csövek fémanyagának korróziójától függ. A kémiai és elektrokémiai jellegű korrózió a cső anyagának és az azt körülvevő talajnak, illetve a szállított közegnek a 'kölcsönhatásaként jön létre. Ennek megakadályozására aktív és passzív korrózióvédelmet alkalmaznak. A passzív korrózióvédelemnél a fémfelületet a korróziót »kozó környezettől egy vagy több összefüggő védőréteggel választják el. A csővezeték passzív védelem felújítása a legritkább esetben lehetséges, ezért élettartamának meg kell egyeznie a csővezeték tervezett használati élettartamával, vagy felül kell azt múlnia. A képen a gép tekercseli fel az 1420 mm átmérőjű távvezetéki csőre & szigetelőanyagot. Üjabban e réteget olyan fekete szinű speciális PVC-fóliából készítik, amelynek felületén egy külön kialakított műanyag film van. Ez az átfedéseknél kémiailag kötődik a felette levő réteghez és ezzel tökéletes záródást eredményez. Alaszkában az utóbbi évtizedben bőséges kőolajkincsre bukkantak a kutatók. A lelőhelyek feltárását a modern technika eszközeivel a kivételesen zord klímájú környezetben is meg tudják oldani, ám annál több gondot okoz a kőolaj elszállításának a kérdése. Tengelyen való szállításról nem lehet szó, a hó borította vidékeken, több száz vagy ezer kilométer hosszú távvezetékeket pedig csak mélyen a föld alá lehetne építeni a nagy hidegek birodalmában. A gondomat még az is szaporítja, hogy a távvezetékek „végállomásai”, a tankhajók fogadására alkalmas kikötők az év legnagyobb részében be vannak fagyva. Pedig az Egyesült Államoknak nagy szüksége lenne a területétől viszonylag nem túl messze feltörő alaszkai olajra. Valószínűleg nem marad más hátra, mint repülőgépekkel, olajszállító légihidat kiépíteni a lelőhelyek és a felhasználók között. E célra a Boeing repülőgépgyárban már építik a világ legnagyobb teherszállító repülőgépének a prototípusát, amelynek méreteit a modellről készített felvétel is elég jól érzékelteti. A gépóriást 12 sugárhajtóművel látják el. 1000 tonna (!) teherrel 1800 kilométer távolságra tud majd repülni 750 km/óra sebességgel. Lyukkeresés A folyadékot szállító csővezetékek esetleges hibahelyeit viszonylag egyszerű felderíteni, hiszen a csöpögés könnyen nyomra vezet. A gázok, gőzök, a sűrített levegő esetén azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, különösen kisebb szivárgások esetén. Márpedig éppen ez utóbbi esetben nagyobb a veszély, mivel könnyen bekövetkezhet robbanás vagy tűz. E hibák gyors felderítésére angol kutatók a képen látható kézi műszert szerkesztették, A berendezés azt az ultrahangenergiát hasznosít ja, amelyet a lyukon megszökő molekulák ütközése kelt. Ezt az ultrahangot nagyfrekvenciás kerámikus mikrofon fogja fel, ami a jelet erősítőbe továbbítja. Onnan műszermutatóra tevődik át a már felerősített jel, ugyanakkor a fülhallgatóban jelentkező „zümmögés” is jelzi, hogy hibára bukkant a készülék. A mikrofon nagyon irány érzékeny, így könnyű behatárolni a lyuk, a sérülés, az esetleges repedés pontos helyét. Geológiai kutatások a tengerfenéken A Szovjetunió, tengeri határai mentén a világ legnagyobb méretű kontinentális talapzatával (self) rendelkezik — több mint 8 millió km2. A tudósok jelentős eredményeket értek el a tengerfenék geológiai kutatásában. A Kaszpi- tenger medréből már régóta bányásznak kőolajat, s hamarosan megkezdik a termelést a Fekete-tenger mélyéről is. Az Északi-tenger is jelentős olajlelőhelyeket ígér. A távol-keleti Szaholini-öböl altalaja a szó szoros értelmében aranybánya. A talajminták és az előzetes kutatások szerint a part menti sekély vízben, a geológusok számításait igazolva, jelentős arany-, ólom- és titánmezőket találtak. Érdekes geofizikai kutatásokat végeznek Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia és más szocialista országok tengerfenék-geológiát kutató tudósai. A szakembereknek véleménye szerint ezen országok partjainál érdemes kutatásokat folytatni kőolaj-, földgáz-, színes- és ritkafém-lelő- helyek után. A KGST-tagországok szakértői a közelmúltban Lettország fővárosában, Rigában tárgyaltak a tengerfenék geológiai kutatásának feladatairól. Tűzoltás — repülőgép-hajtóművel Az olajtűz oltása nehéz feladat elé állítja a szakembereket: szerencsésnek mondható, ha néhány napon belül meg tudják fékezni a tomboló olajkutat. Az oltás csak akkor lehet hatásos, ha hatalmas erejű, s egyúttal hűtő hatású sugárral végzik azt. A közönséges vízfecskendők nem felelnek meg ennek a követelménynek. A képen látható turboreaktív oltógép szovjet kutatók elképzelése alapján készül. Lényegileg egy gépkocsira szerelt repü- lőgép-turbóhajtómű, amelynek „torkából” a gázturbina által termelt kipufogógázok nagy sebességgel lépnek ki. A kilépő — 500—600 C fokos — gázsugárba percenként 6 köbméter vizet fecskendeznek be; az ott elporlad, egy része gőzzé alakúk s megfelelően lehűti a kb. 30 méter hosszú, nagy átütőerővel rendelkező hűtő-oltó sugárnyalábot. Ha megfelelően közelről tudják a tűzfészekre irányítani a sugarakat, előfordulhat, hogy mintegy elfújja a hatalmas olajfáklyát. Kőolaj a Balti-tengerben? Jelentős kőolajkészletekre bukkantak a Szovjetunióban, a kalinyingrádi területen. Előzetes becslések szerint a feltárt rétegekben rejlő készletek több millió tonnára rúgnak. A krasznodari lelőhelyen felállított első kísérleti olajkút napi hozama több mint 100 tonna. Hét kilométerrel távolabb 11 méter vastag kőolajhordozó rétegre bukkantak. 1971—75 között a kalinyingrádi geológusok 150 ezer folyóméternyi olajkút fúrását tervezik. Folytatják a kutatásokat a már ismert területeken is a készletek pontosabb meghatározására. Széles körű kutatómunka kezdődik a Balti-tenger part menti vizei alatt rejlő esetleges kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárására is. mikrofonnal
