Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
6 'riap 1973. SZEPTEMBER 9., VASARNAP Pesttel határos, ie _i7 ooo la kosú nagyközség — a Mátyás király utca egyik oldala a XVIII. kerületi Pestimréhez. a másik oldala Gyálhoz tartozik —, amelynek régmúltja jószerint ismeretlen. Egy 1324- ben kiadott oklevél ugyan említ e tájon egy GYALA nevezetű települést és egy XV. század végi, tehát Mátyás király korabeli térképen Pest város környékén megtaláljuk a, mai nevét. Aztán századokra eltűnik, a török hódoltság alatt, sok szomszédos település sorsát osztva, nyilván elpusztult, s bár újbóli kialakulásáról hiteles adatok hiányoznak, a Károlyi grófok XVIII. századi birtoklása valószínűvé teszi, hogy a Rákóczi-szabadságharc elbuktatása után juttatták habsburgi adományként a szatmári békét szerző Károlyi Sándor atyafiságának. A község múltjának-jelenének egyik figyelmes, gondos búvárlója feltételezi, hogy újjáéledésében alighanem része volt az Alföld felől Pestre tartó szarvasmarha-felhozatalnak, mert a hajdani hajcsárvonulásnak útja ma, kiépítve, Körösi út néven, Gyál főútjává alakult. Egy régi csárda romjai pedig azt sugallják, hogy a marhahajcsárok itt tartották jószág- jaikkal utolsó pihenőjüket Pest előtt... Az 1869-es népszámlálásban Gyál; mini Alsónémedihez tartozó település szerepel, köz- igazgatási önállóságának további mezsgyéje háromnegyed századdal későbbre esik. Ugyanis a náci-nyilas rémuralom alól való felszabadulását — 1944. december 27. — követően megalakult Nemzeti Bizottság első határozatában kimondotta a település -önálló községgé nyilvánítását. Újabb negyedszázad elmúltával, 1970- ben a közeli, 130'0-as lélekszámú Felsőpakonnyal közös tanács igazgatása alatt egyesült. A fejlődés, amelyen Gyál szűk századév alatt átment — legalábbis a lakosság létszáma tekintetében: egyedülálló. A statisztika tanúsítja, hogy Gyál-pusztán 1880-ban 329 személy, főképpen uradalmi cseléd lakott. E lélekszám negyven év alatt megduplázódott, hatvan év alatt megtízszereződött és az utolsó negyedszázadban, a mai napig, mintegy1 ötvenszerese lett a kilencven- három évvel előbbinek. Az adatok elgondolkoztatóak. Világos, hogy a szaporulat nem lehet természetes. Magának az „alapközségnek” létrejötte tulajdonképpen a helyi nagybirtokosok parcellázásának eredménye, a négyszögölenként akkortájt egy pengő ötven árú telekre — a községnek ezt a részét ma is „pengőötvenesnek” másik részét hagyományosan „Koplaló”-nak nevezik —, már nemcsak cselédek, törpegazdák, hanem a közeli gyárakba egyelőre biciklin „ingázó” ipari munkások is vi- tyillót építettek. Gyál település-funkciójának változása már a felszabadulással kezdeből a szükségszerű, elkerülhetetlen társadalmi szorításból. A Felsőpakonnyal egyesült Búzakalász Tsz eredményesen munkálkodik a hajdani Károlyi- és Pálics-birtokok földHa akarjuk: sertéstelep, ha akarjuk; tanuszodatető. A gyűli Agro- plast egyik fő terméke. tét vette, de az utolsó évtizedben, amikor lakossága megduplázódik, akkor formálódik a hajdani Gyálszöllős, Gyálliget — ma is létező elnevezések — alvótelepüléssé. A telepesfalu, ma a dabasi járás legnépesebb nagyközsége, nem ipari funkciót tölt be, hanem a fővárosi iparban dolgozók alvótelepülésévé alakul, ennek a jelenségnek nem egy előnyével és számos hátrányával. Már unásig soroltuk az agglomerációs övezet szociális-kulturális problémáit. Gyálon egy feltűnő pozitívum is szemünkbe ötlött. 1970—71 —72-ben évente mintegy 800— 900 települő szivárgott be főleg az állami beruházásokkal szűkebben ellátott Hajdú-Bi- har és Szabolcs-Szatmár megyékből, az utóbbi évben e szám csökkent, s inkább fővárosi „újoncokat” tartanak nyilván. De ha végigjárjuk Gyál széles utcáit, akkor azt látjuk, hogy a telkek legtöbbjén még áll a régi vityilló — ez többnyire az új jövevények szükséglakása —, de elől a telek frontján már modern, komfortos házak díszelegnek: a gyökeret vert, korábbi raj szorgalmának, eredményes munkájának és jó keresetének tagadhatatlan tanúságai. És egyben perspektívája az utóbb érkezettek lehetőségeinek. Mert hiszen, ha csökkent is Gyál népesség- szaporulatának üteme, nem tört meg: a Pestimrével egybekötő 94-es, a Boráros térig járó 54-es, a 154-es gyors és a csak Boráros tér—Gyál megállójú 154 E expressz kék buszjáratok szinte megszüntették a határt a főváros gyári övezetei és Gyál között. Az építkezéseket komplikálják az engedély nélkül, „feketén”, de nagyon sebtiben felhúzott házak problémái, a lakáskérdést az 500 forintos zugalbérletek — 2500— 3000 ember él albérletben ágybérleten, a gyermeknevelést az önmagát felépítésekor már kinövő iskolák, az igényeket utolérni nem képes óvodakapacitás, a művelődés helyi formáit a főváros elszívó varázsa. És mégis, a gyá- liak akarata, ereje kitör ebFiatalok! Szerezzetek szakmunkás-bizonyítványt! A „fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyára 1973 szeptemberében szerkezetlakatos szakképesítés megszerzéséhez 1 ÉVES TANFOLYAMOT INDÍT. Jelentkezési feltételek: A 20. életév betöltése 1974 szeptemberéig. Legalább 6, befejezett általános iskolai osztály. A képzés a gyárban van; a folyamatos részvétel kötelező. A tanfolyam költségeit gyárunk fedezi. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán: Kecskemét, Izsáki út 6. Határidő: szeptember 15. jén. De én ezúttal sem agrártevékenységüket, sem vasas melléküzemágaikat nem akarom dicsérni, hanem arról a kellemes, sőt kivételes meglepetésről szeretnék röviden beszámolni, amit Agroplast néven működő műanyag- „gyárukban” tett látogatásom alkalmával megéltem. A munka iparszerű sertéstelepek műanyag paneljeinek készítésével kezdődött. Aztán, ahogy a sertéstenyésztési program felújításával csökkent a tenyésztőtelepek szükséglete — az Agroplast „átállt”. Kiokoskodták, hogy ugyanazokból az íves elemekből, amikből a tenyésztőtelepeket összeállították, némi módosítással tanuszodát is lehet építeni, az uszodafedélből következett a medence, majd a kisebb-nagyobb kerti fürdőalkalmatosságok gyártása. De nem hanyagolták el a mező- gazdasági termékeket sem: tej- és víztárolók, továbbá haltartályok, halcsúzdák, halkosarak, 24 óra alatt „mindössze 3—5 fok líőveséteségű hőtároló ládák sóra készül ma már üvegszövet, polieszter- gyanta, poliuretánhab kompozícióiból, s mivel e gyártmányok keménysége az acéléval vetekszik, teljesen korróziómentesek, higiénikusak, moshatók — sor került az evezőscsónakokra, sőt jelenleg nyugatnémet exportra, és a rendelők licence alapján, bérmunka jelleggel hatalmas vitorlás, illetve motoros hajótesteket konstruálnak. Néztem a gyártás furcsa és szellemes folyamatát, láttam, ahogy az aoélíkemény elemeket gyémántkoronggal vágták, s láttam az udvaron fehéren szikrázó szállításra kész hajókat ... Most „házi szabadalom” alapján izzószálat, korrodáló anyagot nem tartalmazó, korlátlan élettartamú, elektromos fűtésű lábrácsok és székek készítését kezdik el. Örömhír a hentes-, zöldség-, gyümölcsüzletek, újságos bódék, biztonsági őrhelyek személyzetének. És örömhír annak, aki gyönyörködni tud a nyomasztó körülmények közt is tettrehevülő emberi szellem alkotásában. Békés István Hol lehetnek a 80-as évek új bauxitbányái? Az alumíniumipari központi fejlesztési program értelmében 1985-ig évi 1 millió tonna többlet bauxit előállítására készül fel a bányászat. A már folyamatban levő nagyberuházásokkal, a Halimba III., az Izamajor II. és a deáki-pusztai bányanyitással már biztosítják is ezt a többletet. A szakembereknek azonban gondol- niok kell arra is, hogy a termelőüzemek készletei idővel csökkennek és újabb lelőhelyeket kell bevonni a termelésbe ahhoz, hogy a szintet tartani tudják. A bauxitlelőhelyek meghatározására és a felkutatására a Bauxitkutató Vállalat hivatott, amelynek szakemberei ezekben a napokban 26 fúróberendezéssel keresik az értékes nyersanyagot. Az új lelőhelyek feltárásában élenjár az Izamajor III., ahol a bauxit minősége, elhelyezkedése hasonló, mint a már ismert Izamajor I. és II. bányákban. A 150—180 méter mélységben már teljesek a bauxitkutatók ismeretei, s ezeket az adatokat át is adták az előtervek készítőinek. Most a fúróberendezések a 200 méternél mélyebb rétegek felé törnek. Nagyszabású kutatómunkát folytatnak Nagytárkány és Tüskésmajor térségében, valamint Dudar— Bakonyoszlop környékén és Nagyegyházán. A technika fejlesztéséért Keszthelyen szombaton befejeződött az élelmiszer-gazdasági és vízügyi fiatalok műszaki-tudományos konferenciája. Az élelmiszer- és fagazdaságok, valamint a vízgazdálkodás szakterületén dolgozó fi talok megvitatták, miként segíthetik elő a KlSZ-szerve- zetek a technikai haladást. A konferencián értélkelték azt a 120 szakdolgozatot, melyet a műszaki és technikai haladás ösztönzésére meghirdetett pályázatra küldtek be az élelmiszer-gazdasági és vízügyi fiatalok. Nyolc hónapot késett a Sei jelentés A narancssárga teherkocsi Egy bravúros nyomozás története Ha súlyos, erőszakos bűncselekményt követnek el a megyében, s a tettes ismeretlen, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztálya folytatja le a nyomozást. Hivatásuk korántsem olyan látványos, mint azt a bűnügyi regényekben, filmekben ábrázolják. Egy nyomozás eredményét elsősoroan a türelmes, pontos, aprólékos munka hozza meg. A szerencse csak ritkán segit, a szakmai tudás, a tapasztalat annál inkább. Ez utóbbiakban pedig nincs hiány, hiszen a legtöbben húsz évnél is régebben dolgoznak a szakmában. Az alábbiakban egy különös nyomozásuk történetével ismerkedhetnek meg olvasóink. Kazalban a lííl Kovács László alezredes, az életvédelmi alosztály nyomozó tisztje, nem akart hinni a fülének, .mikor az esetről értesült. Egy távolt} októberben elkövetett bűncselekmény sértettje ez év június 1-én tett feljelentést a rendőrségen. Eszerint, múlt év október 21-én a délelőtti órákban, Aszódnál egy teherkocsi felvett egy autóstoppos diáklányt, aki a szomszédos megyéből Budapestre igyekezett. Nem jutott azonban messzire, mert a gépkocsivéze- tő Gödöllő és Mogyoród között letért a főútvonalról, az erdőbe hajtott, s ott két társával együtt — akik egy másik teherkocsival a nyomukban voltak — erőszakot követtek el a lányon. (Az ügy természeténél fogva a késedelmes bejelentés okai is érthetővé váltak.) Első hallásra reménytelennek tűnt, hogy ennyi hónap után valaha is nyomára bukkanjanak a tetteseknek. Ami viszont a próbálkozás mellett szólt: lehetetlen, hogy ezek a társadalomra különösen veszélyes bűnözők elkerüljék megérdemelt büntetésüket, s ezáltal bátorítást kapjanak, újabb bűncselekmények elkövetésére. A bejelentő által szolgáltatott adatok, melyekre a nyomozás indulásakor támaszkodhatott, siralmasan szegényesek voltak. Ismert volt az elkövetők személy leírása — mely így önmagában nem sokat segített —, valamint, hogy az egyik tehergépkocsi narancssárga színű volt, továbbá, hogy a gépkocsivezető Gödöllő felé menet azt mondta: „Pető- fi-bányáról szállítunk szenet Budapestre.” Mindezek közül az egyetlen fix pontnak a tehergépkocsi feltűnő színe látszott. Félrevezető adat Budaörsi hobby Különleges járművet épített Bóza József, a budaörsi Repülőgépes Növényvédő Állomás technikusa. A 160 lóerős repülőgépmotorra szerelt légcsavar mozgatja a száraz földre, mocsaras területre, havas terepre és a vízre tervezett négyszemélyes jármüvet. A többéletű szárazföldi sebessége óránként 120—130 kilométer. Az első kérdés az volt: melyik vállalatnak vannak narancssárga teherkocsijai? Először is a Köztisztasági Hivatalnak. Az aznapi menetlevelek ellenőrzése során kiderült: nekik egyetlen kocsijuk sem járt ekkor a főváros határán kívül. Az Aszfaltútépítő Vállalatnál szintén szállítanak narancssárga kocsik, sőt tavaly Petőfi-bánya felé is építettek utat. Ám végül az ígéretesnek tűnő nyom hamisnak bizonyult. A másik szálon kellett tehát elindulni, annak ellenére, hogy az már kezdetben gyanúsnak látszott: kinek éri meg az alacsony kalóriájú szenet Petőfi- bányáról Pestre szállítani, gépkocsival? Petőfi-bányán valóban beigazolódott a gyanú: a tettes által „tálcán kínált” nyom nem volt egyéb, mint tudatos félrevezetés. Petőfi-bá- nyáról ugyanis nem szállítanak tüzelőanyagot a fővárosba. Viszont — mint mondták — a szomszédos lőrinci erőműtől rendszeresen hordják a tehergépkocsik Budapest felé — a salakot. Üjra felcsillant hát egy vékonyka reménysugár. A hőerőműben tett látogatás több meglepetéssel is szolgált Kovács alezredes számára. Három szállítójegytömböt kapott, amelyekből sok mindent megtudhatott az aznap fuvarozókról. Több száz kocsi vitt salakot Pest megye különböző helységeibe és a fővárosba. A legtöbb, 48, az ÉPFU vállalat kocsija volt — s ami a legmeglepőbb — nem is egy narancssárga színű teherautó fordult meg aznap az erőmű telepén. Lehangoló felfedezés volt viszont, hogy a szállítójegyeket hiányosan töltötték ki: a rendszámokból csak a számokat írták fel, betűk nélkül. Szűkül a kör Az ÉPFU budapesti telepein ennek ellenére tovább szűkült a kör. Azonosították a 48 kocsi rendszámát, ellenőrizték a menetleveleket, s kiderült, hogy aznap hét narancssárga kocsi volt forgalomban. A hét gépkocsivezető közül háromra illett rá korban a bejelentő által adott személyleírás. Beszerezték a fényképeiket, s két tablót készítettek, melyen különböző sorrendben — másik négy, hasonló korú férfival együtt — ott volt a három gyanúsított is. Most következett a főpróba, mely az eddigi nyomozás eredményeit tette mérlegre: a tablókat megmutatták a bejelentőnek. Azonnal felismerte mindkettőn Csoknyai István 20 éves gépkocsivezetőt, aki tavaly októberben felvette őt a kocsijára. Arra is fény derült, hogy aznap Csoknyaival utazott Batta Sándor, 35 éves segédgépkocsivezető is. Ez még inkább alátámasztotta, hogy jó nyomon vannak. Most már csak a másik kocsit kellett megtalálni. Rövidesen ez is sikerült. Meglepő fordulat Csoknyai a rendőrségi kihallgatáson először semmiről sem akart tudni. Egy idő után azonban meglepő fordulat következett. A gyanúsított ugyanis' elszólta magát, hogy mar volt egy hasonló ügye, szintén erőszakoskodásért jelentették fel. Az eset tavaly novemberben történt, az egyik Pest megyei község határában, s az elkövetés módja kísértetiesen hasonlított az októberire. Az ilyen véletlen pedig igen ritka. (Csoknyai ellen akkor — bizonyíték hiányában — megszüntették a nyomozást.) Mikor a módszer hasonlóságára felhívták a figyelmét, megváltoztatta korábbi vallomását: elismerte a cselekményt, az erőszakot azonban továbbra is tagadta. A másik gépkocsi vezetője, Kiss János is tagadott. (Bár nála is kiderült, hogy nem ez az első garázda ügye.) Nem tudott azonban arról, hogy útitársa, Horváth Béla — aki szintén osztozott az erőszak elkövetésében — bevallotta, hogy már reggel, az induláskor említette neki Csoknyai és Kiss, hogy „ha nő lesz, akkor neked is jut”. Ugyancsak ő mondta el, hogy Csoknyai azzal fenyegette meg a sikoltozó lányt: kinyírják és elássák az erdőben. Batta Sándor pedig — aki ugyan tanúja volt az erőszaknak, de nem vett részt benne — elmondta, hogy miután Csoknyai felvette a lányt, és ő átszállt Kiss kocsijába, Kiss megjegyezte: „Az a nő, aki Pista (azaz Csoknyai) kocsijába beszáll, nem ússza meg...) Mikor ezt a vallomást Kiss tudomására hozták, ő is alaposan elszólta magát: azt mondta ugyanis, hogy az idézett mondatában akkor Csoknyai' István másik, hasonló ügyére célzott. Ezzel pedig alaposan melléfogott, hiszen az a másik ügy novemberben, vagyis később történt! Következik: a végjáték Az ellentmondásos vallomásokból is következtetni lehet arra, hogy tervszerűen előkészített bűncselekményről van szó. Egyes jelek arra is mutatnak: nem kizárt, hogy a társaság korábban több, eddig még nyilvánosságra nem került hasonló bűncselekményt is elkövetett. A nyomozás a „végjátékban” még meglepetésekkel szolgálhat. Egy tanulságot azonban már az eddigiek alapján is levonhatunk: megnyugtató, biztonságot adó érzés, hogy aki törvényeink ellen vét, nem kerülheti el a megérdemelt büntetést. M. J. Pest tnecjijei harangoicíáoh --------------------------------------------- 86. ---------------------------------------
