Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

2 "‘kJCís'Iop 1973. SZEPTEMBER 9., VASÄRNAP í I { Csúcstaiáikozó a iehér városban Két nagy téma - Korunk alapvető ellentétei - Félidő Chilében Indokína: a kibontakozás nehézségei - Európai felhők Hétfő: Kekkonen finn elnök elutazik a Szovjetunióból — Waldheim Jordániában tárgyal — Külügyminiszteri előkészítő értekezlet Algírban. Kedd: Tömegtüntetés Sán- tiagóban Allende kormánya mellett — Tűzharc Bejrútban a libanoni hadsereg és palesz­tin gerillák között. Szerda: Az algíri csúcstalál­kozó megnyitása — Megálla­podás Genfben az európai biz­tonsági konferencia második szakaszának menetrendjéről. Csütörtök: Rendkívüli állapot Szudánban — Terroristák ak­ciója a párizsi szaúd-arábiai nagykövetség ellen — Nemzet­közi értekezlet Gdanskban a balti-tengeri országok együtt­működéséről. Péntek: Közös közlemény a magyar—lengyel külügyminisz­teri találkozóról, Gierek fo­gadja Péter Jánost — A laoszi hazafias erők nyilatkozata. Szombat: Heves harcok Kam­bodzsában, főként Kompong Cham kikötőváros körzetében. Az el nem kötelezett országok csúcskonferenciájára Algírba érke­ző Indira Gandhi indiai kormány­főt Bumedien algériai elnök fo­gadja a repülőtéren. Az Algír szomszédságában épült Nemzetek Palotája ezen a héten valóban rászolgált sokat ígérő elnevezésére. A fehér várostól húsz kilomé­ternyire elhelyezkedő épület- komplexumban tartották meg az el nem kötelezett országok negyedik csúcsértekezletét, amelyen nyolcvannál több or­szág és felszabadítási mozga­lom képviseltette magát, kö­zöttük csaknem ötvenötén a legmagasabb szinten. Az al­gíri vendégkönyvbe olyan be­jegyzések kerültek mint Cast- róé, Titóé, Indira Gandhié, Mudzsibur Rahmané, Szadaté, Kadhafié, Sekou Touréé, Bur- gibáé, Asszadé, hogy csupán néhány nevet emeljünk ki. Az el nem kötelezettek ti­zenkét esztendő alatt immár negyedszer ültek össze. Jel­lemző példája a fejlődésnek, hogy az 1961-es belgrádi nyi­tány, illetve az 1973-as algíri negyedik felvonás között több, mint harminc ország nyerte el függetlenségét, így Algéria, a jelenlegi vendéglátó is. Ám nemcsak a számszerűségben történtek változások, hanem a világhelyzetben is. Az el nem kötelezett országok most olyan nemzetközi politikai keretek között gyűltek egybe, amikor világunkon érezhetően megerősödött az enyhülési irányzat s új lehetőségek nyílnak meg számukra is.' Az el nem kötelezettség ugyanis semmiképpen sem zárja ki, el­lenkezőleg feltételezi az elkö­telezettséget a béke és a nem­zetközi biztonság iránt. Az algíri értekezlet közép­pontjában tehát két nagy té­ma állt: az el nem kötelezet­tek szerepe a béke megszilár­dításában és az imperializmus gazdasági agressziójának visz- szaverése. Ezek a gondolatok természetesen nem azonos hő­fokon és nem azonos elvi tisz­tasággal jutottak kifejezésre a különböző felszólalások során. A pozitív megnyilvánulások mellett sajnos akadtak olyan hangok is, amelyek megpró­bálták elmosni korunk alap­vető ellentéteit s a szocialista és az imperialista világrend- szer harcát a „gazdagok” és a „szegények”, a fejlett „észa­kiak” és a kevésbé fejlett „dé­liek” konfliktusával kívánták felváltani. Amikor Fidel Cast­ro a Szovjetunió világpolitikai szerepét méltatta, a zavaros és sokszor szélsőségesen anti- kommunista nézeteiről ismert líbiai elnök egyszerűen ott­hagyta a termet. A helyszínen nagy számban megjelent kí­nai sajtótudósítók pedig olyan jellegű kérdéseket tettek fel a küldötteknek, amelyekkel láthatólag a „szuperhatalma­kat” egyenlősítő és elítélő pe­kingi véleményeknek szerettek volna alátámasztást adni. Az algíri megbeszélés tehát jelzi az el nem kötelezettek világ- politikai szerepét, de felhív­hatja a figyelmet arra is, hogy a várakozásoknak csupán reá­lis helyzetelemzéssel ' és kö­vetkezetes antiimperializmus- sal tudnak eleget tenni. Algírban nemcsak váratlan érkezéseknek, de váratlan el­utazásoknak is tanúi lehet­tünk. Idő előtt hagyta el a konferenciát Nimeri, mert Szudánban el kellett rendelni a rendkívüli állapotot, súlyos belpolitikai válság robbant ki. Allende chilei elnök szinte az utolsó percben kénytelen volt lemondani az algíri progra­mot, mert a dél-amerikai or­szágban újabb belső bonyo­dalmak jelentkeztek. A jobb­oldali ellenzék szemmellátha- tólag a hadsereg megosztására tör s parlamenti többségével olyan határozatokat fogadta­tott el, hogy a hadsereg a munkásnegyedekben tartson razziákat, ott kutasson fegy­ver után. Nyíltan arra játsza­nak, hogy összeütközések tör­ténjenek a dolgozók és a ka­tonák között. (Formális ürü­gyül olyan ultrabalos cseleke­detek szolgálnak, amelyeket legelőször a Népi Egység kor­mánya ítélt el!) A mesterke­désekre határozott válasz volt az a hatalmas tömegtüntetés, amelyet Allende választási győzelmének harmadik évfor­dulóján tartottak. A hatéves elnöki időtartam félideje min­denesetre izgalmas körülmé­nyek között zajlik,.. Sok jelentés érkezett a hé­ten Indokínából is — ezek egyaránt a kibontakozás ne­hézségeire utalnak. Eredmény­telenül zárult a DIFK és a saigoni rendszer képviselői­nek újabb tanácskozása, s a forradalmi kormány nyilatko­zatban leplezte le, hogyThieu- ék szenátusi választási komé­diával próbálják akadályozni a rendezésre irányuló megbe­széléseket. Laoszban a haza­fias erők közleménye arról számolt be, hogy még július­ban újabb kompromisszumos egyezményt kötőnek, de a ki­rályi kormány végül is meg­tagadta az aláírást. A népi erők ezért döntöttek úgy, A hivatalos baráti látogatáson külügyminisztert szeptember 7-én KB első titkára. hogy minderről tájékoztatják a világ nyilvánosságát. Kam­bodzsában a fegyvereké a szó, a felszabadító erők vé­gül is nem a főváros, hanem Kompong Cham, a nagy kikö­tő ellen indítottak általános offenzívát. Végül, de nem utolsósorban: Európa. Genfben megtörtént a végleges megegyezés: szep­tember 18-án kezdődik a biz­tonsági konferencia második szakasza, időbelileg egybeesik majd az ENSZ-közgyűlési idő­szak nyitányával. Az összkép mégsem egészen felhőtlen, mi­vel az NSZK jogtalan nyugat­berlini igényei miatt nem si­került pontot tenni az európai szerződésrendszer mögé, el­maradt Brandt prágai útja, mind ez ideig nem írták alá a csehszlovák—nyugatnémet szerződést. Erről is szó volt Péter János varsói utazása, a magyar—lengyel külügymi­niszteri találkozó során. A ki­adott közlemény szerint a két ország várakozással tekint Bonn magatartása elé a cseh­szlovák kapcsolatokat, vala­mint az ettől nem elválaszt­ható magyar—NSZK és bolgár —NSZK diplomáciai viszonyt illetően. Kár lenne, ha Nyu- gat-Németország — esetleg saját belpolitikai zavarai miatt — megfeledkezne a nagy ta­Lengyelországban járt Péter János fogadta Edward Gierek, a LEMP Henry A. Kissinger, Nixon nem­zetbiztonsági főtanácsadója, ki­nevezett külügyminiszter, pénte­ken a szenátus külügyi bizottsága előtt. Elismerte, hogy néhány munkatársának lehallgatását el­rendelte, de azt állította, hogy erre nemzetbiztonsági okokból volt szükség. Képünkön: Kissinger a szenátus külügyi bizottsága előtt* nulságról, hogy a realitások mindenképpen utat törnek ma­guknak, s végeredményben an­nál jobb, minél előbb tudomá­sul veszik azokat __ Ti to jugoszláv elnök beszédet mondott az algíri csúcsértekezle­ten. Mögöte Huari Bumedien al­gériai államfő. Fülöp herceg, II. Erzsébet ki­rálynő férje látogatást tett a Kremlben, ahol Podgornij államfő fogadta az angol vendéget. Bulgária ünnepén Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a bolgár nemzeti ünnep alkal­mából táviratban köszöntötte Todor Zsivkovot, a BKP KB első titkárát, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának el­nökét és Sztanko Todorovot, a minisztertanács elnökét. * H uszonkilenc éve, 1944. szeptember 9-én a bolgár haladó erőket tömörítő Hazafias Front, élén a kommunista párttal, fegyverrel döntötte meg a fasiszta diktatúrát. A sikeres felkelést követően, a diadalmasan előretörő szovjet hadsereggel együttműködve a bolgár hazafiak részt vettek nemcsak hazájuk, hanem több más kelet-európai or­szág, köztük hazánk felszabadításában, a hitleri fasiszta had­sereg teljes megsemmisítésében. A felszabadulást követően megindult a harc a népi hata­lom megteremtéséért. Az azóta eltelt csaknem három évtized a célok megvalósításáról tanúskodik. A második világháború előtt Bulgária Európa legelmara­dottabb, legszegényebb országainak egyike volt. Ipara alig volt, a termelés túlnyomó részét adó mezőgazdaság is fejletlen volt. A szocializmust építő bolgár nép azonban áldozatkész, sokszor hősies munkával alakította át hazáját. Bulgária ma már gyorsan fejlődő ipari-agrár ország. Gazdasági sikerei, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a szocialista társadalom építésében elért nagy eredményei önmagukért beszélnek. Az új társadalom felépítésének útján az első feladat a szocialista ipar megteremtése volt. Az egykor teljesen hiányzó nehézipar ma már a bolgár népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. A jelenlegi VI. ötéves terv időszakában (1971 —75) az ipari termelés 55—60 százalékkal növekszik; az egy főre jutó energiatermelés például 2300-ról 4000 kilowattórára, az egy főre jutó. acéltermelés pedig 192-ről 400 kg-ra emelke­dik. A nemzeti jövedelem növekedése 47—50 százalékos lesz. Ebben az évben az ipari termelés 9,2 százalékkal növekedett, s az egykor nagy problémát jelentő munkatermelékenység nö­vekedése is elérte a 6,4 százalékot. A bolgár párt- és állami vezetés jelenleg a dolgozók élet- színvonalának emelését, szociális és kulturális körülményeinek javítását tekinti legfőbb feladatának. Nagy gondot fordítanak a minimális bérek szintjének emelésére, a lakáskérdés végle­ges megoldására. A Bolgár Népköztársaság a felszabadulást követő évek során igen nagy sikereket ért el gazdasági és belpolitikai té­ren csakúgy, mint külpolitikájában. Bulgária mint a szocialista tábor, a KGST és a Varsói Szerződés tagja aktív békepolitikát folytat. Nemzeti ünnepükön bolgár barátaink érthető elégedett­séggel tekinthetnek vissza a sikerekben gazdag 29 évre. Mi pedig, a bolgár nép valamennyi barátjával egyetemben őszinte szeretettel kívánunk további sikereket, újabb nagy eredmé­nyeket a szocializmus építésének útján. A KNDK negyedszázada Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a KNDK nemzeti ünnepe al­kalmából köszöntötte Kim ír Szent, a KMP KB főtitkárát, a KNDK elnökét és Kim Irt, a KNDK Közigazgatási Tanácsának elnökét. N egyedszázaddal ezelőtt, 1948. szeptember 9-én történelmi fordulat kezdődött Korea több ezer éves krónikájában. Ezen a napon kiáltották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a koreai nép első független államát. E messzi félsziget népe évszázadokon át harcolt puszta nemzeti létéért, fennmaradásáért az idegen elnyomók, előbb a kínai és mandzsu urak, majd az őket felváltó gyarmatosítók, a ja­pánok ellen. A független Korea megalakításának lehetősége akkor adatott meg, amikor 1945 augusztusában a szovjet had­sereg elűzte a megszálló japánokat. A második világháború­ban győztes négy nagyhatalom úgy döntött, hogy a kialakult helyzetnek megfelelően — egy időre — a 38. szélességi foktól északra a szovjet, attól délre az amerikai hadsereg segít az élet újra megindításában. Azt is elhatározták, hogy hamarosan demokratikusan megválasztott központi kormányt alakítanak A terv azonban csak terv maradt. Az amerikaiak — a koreai reakcióra támaszkodva — nem ismerték el az 1948 augusztusi általános választások (a déli pártok is indultak) eredményeit, nem ismerték el a választások nyomán megalakított Korea Legfelsőbb Nemzetgyűlését, és kettészakították az országot. Válaszul a legfelsőbb népgyűlés kihirdette a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság megalakulását. Korea két részének útja elvált egymástól. Alig két évvel később a fiatal köztársa­ságnak szembe kellett néznie az ENSZ zászlaja alatt végre­hajtott amerikai agresszióval. A koreai nép hősies harca, a szocialista országok egységes támogatásával, meghátrálásra kényszerítette az agresszorokat. A szocialista országok a béké­ben is támogatták, a népi Koreát, amely a hatékony interna­cionalista segítséggel nemcsak a pusztító háború okozta sebe­ket gyógyította be, hanem gyors, impozáns fejlődésről tett ta­núbizonyságot. Megtörtént az, amit a nemzetközi sajtóban sokszor emle­getnek koreai csoda néven. Ma a KNDK — Japán után — a Távol-Kelet legiparosodottabb országa. És amíg egykor Dél- Korea volt a félsziget éléstára, ma sokkal kevesebb megmű­velhető területe ellenére a KNDK tölti be ezt a szerepet. A KNDK eredményei, a fáradhatatlan külpolitikai tevékenység­gel együtt fontos szerepet játszanak abban, hogy az ország békés újraegyesítésének gondolata Dél-Kocában is egyre in­kább tért hódít. A KNDK ezt tekinti elsőrendű külpolitikai feladatának, amint hogy a koreai nép hőn óhajtott vágya is ez. Most, amikor nemzeti ünnepükön szívből köszöntjük ko­reai testvéreinket, biztosíthatjuk őket, hogy a magyar nép mindig szolidáris lesz igazságos harcukkal. Réti Ervin Hét végi jelentések A BOLGÁR ÁLLAMTA­NÁCS a Bolgár Népköztársa­ság Hőse címet adományozta Leonyid Brezsnyevnek, a* SZKP KB főtitkárának. A SZOVJETUNIÓBAN szombaton Föld körüli pályá­ra bocsátották a Kozmosz—585 jelzésű mesterséges holdat. PÉNTEK ESTE a francia főváros Orly repülőteréről le­vegőbe emelkedett a Párizs és Peking közötti közvetlen légi­járat első gépe. AZ ÖT TERRORISTA szom­bat este — cserébe a szabad elvonulásért — elengedte tú­szait (a négy szaúd-arábiai diplomatát) — és megadta ma­gát a kuwaiti hatóságoknak. KOMOLY NÉZETELTÉRÉ­SEK közepette fejezte be mun­káját a venezuelai fővárosban az amerikai országok hadse­regparancsnokainak tanácsko­zása. A most kezdődő hét ese­mény nap tárából : Hétfő: Arab külügyminiszte­ri értekezlet Kairóban — A kilencek külügyminiszteri kon­ferenciája Koppenhágában — Fidel Castro Üj-Delhiben — Prágai tárgyalások az USA-val pénzügyi kérdésekről — Sharp kanadai külügyminiszter To­kióban — Kissinger a szenátusi bizottság előtt. Kedd: Pompidou francia el­nök Kínába érkezik — Fidel Castro Hanoiban. Szerda: GATT-tanácsülés kezdete Tokióban. Csütörtök: A DIFK és Saigon képviselőinek találkozója Pá­rizsban — Kohl—Bahr-találkozó Bonnban. Péntek: A balti értekezlet záróülése Gdanskban. SZEPTEMBER 10-TŐL 22-IG 20-50 7o-OS ENGEDMÉNYES ÁRON VÁSÁROLHAT ÜVEG, PORCELÁN, KERÁMIA ÉS MŰANYAG HASZNÁLAT! ÉS AJÁNDÉKTÁRGYAKAT. Budapesten az áruházakban, valamint Pest megye területén az áruházakban és a szaküzletekben. AMFORA-ÜVÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents