Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

AZ M$ZMP PEST MEGGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM ÁRA 1 FORIIVT 1973. SZEPTEMBER 9., VASARNAP Ma felavatják a munkásmozgalmi emlékművet Tegnap reggelre Göd zászló­díszbe öltözött. S bár csak délelőtt tíz órára hirdették a Megkezdődtek a gödi Fészek-em lék na pok PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! és szociálisügy államminisz­tere vezetésével szeptember 5 és 8 között hazánkban tar­tózkodó delegáció. A két or­szág egészségügyi együttműkö­déséről tanácskoztak. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, tárgyalásokat folytat Lengyel- országban JacekSzomanskival, a Lengyel Szabadalmi Hivatal elnökével. A győztes görgősüzemek egyik dolgozója, Forrai Istvánné a kúp­görgős csapágyak belső gyűrűjét készíti. nyében a GYEGO került az első helyre, megelőzve a meót és az üzemfenntartási főosztályt. Az értékelés mind­három közvetett üzemnél ki­fogásolja, hogy munkájuk­ban a produktív területre való átcsoportosításban hiá­nyosság mutatkozik. A termeléssel közvetlenül kapcsolatban levő főosztá- lyok-osztályok közül negatív példaként a műszaki főosz­tályt kell megemlíteni. A fő­osztály a szociális és kul­turális intézkedési tervben előírt műszaki' fejlesztési fel­adatokat nem teljesítette megfelelő mértékben. kandidátus, a Párttörténeti In­tézet tudományos főmunka- társa a munkásmozgalom tör­ténete kutatásának módszerei­ről és eredményeiről tartott előadást. Ezt követően dr. Kun László főiskolai docens a Munkás Testedző Egyesület történetéről, Alföldi Vilma muzeológus pedig a gödi Fé­szekről tartott korreferátumot. Pandúr József nyugalmazott tanár a Dunakeszi helytörté­neti kutatásokról számolt be a résztvevőknek. Délután mintegy háromszáz gödi úttörő találkozott Duna­keszi és Göd veteránjaival (a képen). Az érdekes beszélge­tést Bánfalvi Jenöné, a váci járási pártbizottság titkára vezette. A veteránoknak a dunakeszi 3. számú általános iskola énekkara és a zebegé- nyi általános iskola irodalmi színpada adott műsort. A program ma délelőtt tíz órakor a munkásmozgalmi emlékmű avatásával folytató­dik. Az ünnepség szónoka Tausz János országgyűlési képviselő, az IBUSZ vezér­igazgatója lesz. Alapmotor­variációk Az érdi Vas- és Fémipari Szövetkezet fiatal szakembe­rekből álló műszaki gárdája újabb, korszerűbb, a korábbi­nál gazdaságosabban gyárt­ható termékeket konstruál. Tavaly vették át a PEMÜ zsámbéki gyáregységétől a ká­véőrlő előállítási jogát. A készülék motorja és elektromos részei korsze­rűsítésre szorultak. A szövetkezet szakemberei eredményes munkát végeztek. Megbízható motort szerkesz­tettek, amelyet minit alaptípus több más nagyobb fordulat- számú, illetve csökkentett tel­jesítményű motor kifejleszté­séhez is felhasználhatnak. A kávéőrlő iránt igen nagy az érdeklődés, a RADIL és a RAMOVILL 100 ezer készülékre kötött szerződést. Az alaptípus továbbfejlesz­tésével a szövetkezet műsza­ki szakemberei turmixmotor gyártását tervezik. A sorozat- gyártás előreláthatólag két év múlva induL A cukorrépa a remélt 300— 320 mázsás hektáronkénti ho­zam helyett előreláthatóan 250 mázsával fizet — szedését a héten megkezdik. Az aszály miatt elmaradt a lucerna ne­gyedik kaszálása, s a megszik­kadt, száraz talaj nehezíti a talajmunkákat. Ennek ellenére sok helyütt vetik már az ár­pát, s a jó alkatrészellátás el­lensúlyozza, hogy ez a tik­kasztó őszelő jobban megvise­li a gépeket. A Kék-Duna Szakszövetkezet traktorosai eddig 150 holdon végeztek a vetőszántással Tahi- tótfalu határában. A talajt búzának készítik elő. Ekés János felvétele Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője áll az élén annak a magyar küldött­ségnek, amelyik Párizsban tar­tózkodik, hogy részt vegyen az Humanité tegnap megkez­dődött ünnepségsorozatán. Dr. Szabó Zoltán, egészség- ügyi miniszterrel és több ve­zető munkatársával folytatott megbeszéléseket a Lord Ader- dare, Nagy-Britannia egészség­a ceglédiben megkezdő­dött a kukoricatörés: a homokon kisült ez a fon­tos takarmánynövény, a kötöttebb talajokon vi­szonylag jobb a termés, így átlagosan — várha­tóan — 30—32 mázsát ad hektáronként a kukorica. Péter János hazaérkezett Lengyelországból Interjú a magyar-lengyel együttműködésről a nemzetközi politikában Szombat délelőtt hazaérke­zett Budapestre Péter János külügyminiszter, aki háromna­pos hivatalos, baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársa­ságban. Fogadtatására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Marjai József külügyminisz­ter-helyettes. Ott volt Jerzy Zielinski, a budapesti lengyel nagykövetség ideiglenes ügy­vivője. Megérkezésekor Péter Já­nos interjút adott Tóth Fe­rencnek, az MTI diplomáciai tudósítójának: Hogyan jellemezhető — a mostani tárgyalások tapaszta­latai alapján — a magyar—len­gyel kapcsolatok alakulása, együttműködésünk a nemzet­közi politikában? — Ez az év a magyar—len­gyel kapcsolatok történetében különösen jelentős esztendő A két ország legfőbb párt- és állami vezetői több ízben foly­tattak egymással megbeszélé­seket. — Jómagam most Stefan Qlszowski külügyminiszter meghívására voltam Lengyel- országban. A felső szintű tár­gyaláson kialakult tervek Jól haladnak az őszi mun­kák a nagykátai járásban is, ahol 8 ezer hektáron kell elő­készíteni a vetések magágyát, s 3500 hektáron már túljutot­tak ezen a munkán. Hamaro­san szedik a burgonyát, amely­ből hektáronként 140 mázsára számítanak. A tsz-ek átlaga ennél jobb: 160—170 mázsa. A váci járás tsz-ei elvégez­ték az őszi szántás egyötödét, s csaknem mindenütt befejez­ték a tarlóhántást. Göd, Sződ, Főt határában vetik már a rozsot. A burgonyahozam itt gyen­gébb, mint a nagykátai járás­ban: 95 mázsa lesz várhatóan az átlag. alapján foglalkoztunk a két­oldalú kapcsolatok mélyítésé­vel, nemzetközi tevékenysé­günk összehangolásával. — A nemzetközi tevékeny­ség terén két olyan kérdés van, amelyben Lengyelország és Magyarország különösen ér­dekelt — együttesen. Az egyik ilyen, általánosabb kérdés: az európai biztonság ügye. Len­gyelország — sajátos történel­me miatt is — az európai biz­tonsági rendszer előkészítésé­ben különösen fontos nemzet­közi kezdeményező tevékeny­séget vállalt, A másik az, hogy mi, magyarok Lengyelország­gal együtt vagyunk tagjai a vietnami nemzetközi fegyver­szüneti ellenőrző bizottság­nak. Ennek a bizottságnak a tevékenységével, a fegyver- szünetnek tartós békévé való átalakításával kapcsolatban fontos közös tennivalóink van­nak, és ezekre vonatkozóan fontos lépéseknek a tervét dolgoztuk ki. Mi a legfontosabb tapasztala- ta a magyar és a lengyel kül­ügyminiszter mostam megbe­szélésének? — Számos témáról tárgyal­tunk: minden lényeges kér­déssel foglalkoztunk. Fogad­tak a lengyel testvérpárt ve­zetői, a Lengyel Népköztársa­ság állami vezetői is; Ol- szowski külügyminiszterrel pe­dig — részben Varsóban, rész­ben pedig vidéki utunk során — hol szélesebb, hol szűkebb körben sokat foglalkoztunk valamennyi mai fontos nem­zetközi kérdéssel. Üj nemzet­közi mozgások vannak kibon­takozóban, amelyeknek a gyökerei természetesen mesz- szire nyúlnak vissza. Az új, kedvező lehetőségek új felada­tokat adnak a szocialista or­szágoknak, és most különösen fontos, hogy a szocialista or­szágok a Szovjetunióval együtt minél gondosabban egyeztes­sék külpolitikai lépéseiket — mondta Péter János. jMagbölcsőnek Népszavazás Chilében? Salvador AUende chilei el­nök pénteken délután há­romórás megbeszélést foly­tatott a Népi Egység kor­mánykoalíciójában részt ve­vő pártok vezetőivel. Az ér­tekezletről hivatalosan nem adtak tájékoztatást. Kormány­forrásokból származó értesü­lések szerint két nagy jelen­tőségű kérdésről volt szó. Eszerint megvitatták annak lehetőségét, hogy ismét pár­beszédeket kezdjenek a leg­nagyobb ellenzéki párt, a ke­reszténydemokraták képvise­lőivel. A másik fő téma nép­szavazás meghirdetése volt. A tervezett referendum céljá­ról nem érkezett hír. Algír Záróülés csak vasárnap Bumedien elnökletével szom­baton pár perccel tíz óra előtt megkezdte negyedik napját az el nem kötelezett országok algíri csúcsértekez­lete. Az algériai elnök beje­lentette, tekintettel arra, hogy a küldöttségvezetők még nagy számban kívánnak fel­szólalni, a konferencia záró­ülését vasárnap tartják. A száraz talaj nehezíti a vetést A mezei munkák összehan­golására hivatott megyei ope­ratív bizottságnak a nyáron nem akadt dolga, ám a beta­karítás, illetve a vetés hetei­ben minden valószínűség sze­rint akad próbatétel, gyors intézkedést igénylő fennaka­dás. Ezért fenntartják az ügye­leti szolgálatot a megyeházán: a 189-767-es telefonszámon jelentsék be gondjaikat a gazdaságok. Békési Sándor, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tály helyettes vezetője az el­múlt napokban megfordult a megye több táján, benyomá­sairól így tájékoztatott: — A túrái tsz-ben például azt hallottam, hogy július 9-e óta semmi esőt nem kaptak, ezért a rekordot ígérő kukori­ca terméskilátásai, a hozzáfű­zött nagy remények jócskán megcsappantak. Ráckevén s Kiskunlacháza két szövetke­zetében — a Kiskunban és az Üj Barázdában — azt mond­ják, hogy a tervben megsza­bott termésre számíthatnak csak, ugyanez áll a cukorré­pára is. Ha most még vagy 15 mm csapadékot kapna a répa, jócskán növekedhetne a meny- nyiség s a pénzbevétel. A megye néhány járásában széttekintve elmondható, hogy Fészek-emléknapok kezdetét, már kilencre megtelt érdeklő­dőkkel a József Attila Műve­lődési Ház, amelynek termei­ben két kiállítás várta az ér­kezőket. Az előcsarnokban a mun­kásmozgalom történetével fog­lalkozó kiadványokból rendez­tek könyvtárlatot. A legna­gyobb érdeklődéssel a Tamás Aladár által szerkesztett 100% című folyóirat 1929. novembe­ri példányát nézegették az ér­kezők. A belső termekben Dunake­szi és a váci járás munkás- mozgalmi dokumentumait ál­lították ki. Hogy mi minden látható itt? Egykori fényké­pek a Fészek rendezvényeiről, különböző jegyzőkönyvek, egy­kori újságok, természetbarát igazolványok és személyes do­kumentumok is. Mindez jól érzékelteti, hogy mi is lesz a tulajdonképpeni témája az ün­nepségsorozatot nyitó tanács­kozásnak. A meghívottak: a gödi Fé­szek egykori veteránjai mel­lett a váci járás történelemta­nárai, helytörténeti-honisme­reti szakkörvezetői és króni­kaírói. A vendégeket Barát Endre, az MSZMP Váci Járá­si Bizottságának első titkára köszöntötte, méltatva a gödi Fészek munkásmozgalmi je­lentőségét, s felidézve a váci járás néhány — ma már szin­tén történelminek számító — eseményét, az 1922-es kósdi bányászsztrájkot vagy az 1934- es püspökszilágyi aratósztráj­kot. Az ünnepi megnyitó után megkezdte tanácskozását a konferencia. Dr. Szabó Agnes Félévi munkaverseny Győztesek a görgősüzemek Értékelték az MGM diósdi gyárában a közvetlen terme­lési üzemek, a közvetett üze­mek, valamint a termeléssel kapcsolatos főosztályok és osztályok első féléves mun­kaversenyét — a már ismert terv- és tényszámok alapján. A közvetlen termelőüzemek rivalizálásában a görgőüzemek állnak félidőben az élen. * A nagy fölénnyel vezető görgősüzemeket sorrendben az eszterga-, a szerelde-, az edző- és a köszörűüzem követi. Utóbbi a kötelező mutatók közül „az 1 fő egy napi kere­setét” nem teljesítette, túllépte a veszteségidőt s ennek következtében a mun­kaverseny szervezettsége meg­lehetősen alacsony. A közvetett üzemek verse-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents