Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
1973. SZEPTEMBER 1.. SZOMBAT ‘“hírlap Határidő előtt elkészült A vállalt 18 nap helyett 8 nap alatt megjavítja a váci Forte-gyár 45 méter magas kéményét a Hőtechnikai Vállalat. Az 51 esztendős kéményóriás az évek során elhasználódott, megroppant, felújításra szorul, de mivel ez a gyár „lelke”, hő- és gőzigényes üzem a Forte, nem mindegy, hogy hány napig áll a termelés. Dicséret az építőknek. Gárdos Katalin felvétel* Külföldről is Jó ajánlatok as Otthon ’74-en A Belkereskedelmi Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium és az Iparművészeti Tanács közös szervezésében nyolcadszor rendezik meg az Otthon ’74 elnevezésű lakberendezési kiállítást. Az egy hét múlva nyíló, szeptember?—17. között megtekinthető, Otthon ’74 széles keresztmetszetet ad bútoriparunk jövő évi kínálatáról. A kiállításon a nagy bútoripari üzemek mellett 19 szövetkezet, valamint csehszlovák, jugoszláv, lengyel, szovjet, osztrák és olasz cégek mutatják be termékeiket, s részt vesznek a lakás kiegészítő berendezéseit, felszereléseit és tartozékait árusító kereskedelmi vállalatok is. FELKÉSZÜLÉS AZ ŐSZRE Nem lesz gyógyszergond az év hátralevő hónapjaiban A dömsödi szerencselovagok Kijátszottak a termelőszövetkezetet is Megyei adatok igazolják: az utóbbi években megnőtt a gyógyszerfogyasztás, Pest megyében 1973 első felében százötvenmillióötszázezer forint értékben forgalmaztak gyógyszert. Az előző év hasonló időszakához képest több mint tizenöt százalékkal többet. Az egészségügyi helyzet és az orvosok véleménye szerint indokolatlan a forgalom ilyen mértékű növekedése. Viszont a növekedés ellenére a gyógyszerellátás általában jó. Miért késik az orvosság? — Kétségtelen, ; hogy az utóbbi., időszakban különösen gyorsan eljut a gyárból a gyógyszertárba az orvosság — mondja Bozsik Sándor igazgató és Molnár Ferenc gyógyszergazdálkodási osztályvezető a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjában. — Ez annak eredménye, hogy már rendszeres az orvostájékoztatónk, gyakoribbak a GYÓGYÉRT-nek elküldött igényléseink, sürgetéseink, s természetesen gyakoribbak a szállítások is. Munkánknak és a gyógyszernek a felhasználási helyre való eljuttatásának egyetlen akadálya, hogy a gyógyszertárainkból érkező igényeket a posta megkésve továbbítja. Van olyan eset — éppen a napokban történt —, hogy az igényről akkor értesülünk, amikor a gyógyszernek már a helyszínen kéne lennie. Életmentő gyógyszer esetében ez bizony könnyen végzetes következménnyel járhat Pedig a Pest megyei Gyógyszertári Központ erejéhez mérten még a postának is igyekszik segíteni. PostafiókFELVESZÜNK két jól képzett ÍVHEGESZTŐT és AUTOMATAHEGESZTGT — legalább 10 éves szakmai gyakorlattal — Német nyelvtudással előnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, Bp. IX., Viola u. 45. jukban ők válogatják szét a leveleket, érdeklődnek a küldemények iránt, s ha kell, a szükséges gyógyszert saját gépkocsival akár éjszaka is kiszállítják. Jó együttműködés Persze, előfordul, hogy Pest megye 116 gyógyszertára közül egyik-másikban valamilyen tablettát vagy oldatot nem lehet kapni. A hiánycikkek listája a gyógyszertári központban még inkább szaporodik. Átlag egy-két hónap alatt tudják pótolni a keresett orvosságot. Az elmúlt hónapokban például nem lehetett vényekre kiváltani Bolus laxans hashajtót. Naphasolin orrcseppet és Lukullin gyomorműködést szabályozó drazsét. Szeptemberre már valamennyi kapható lesz Pest megye gyógyszertáraiban. Ugyancsak kielégítő lesz az ellátás a keresett fájdalom- csillapítókból, vérnyomás- szabályozó gyógyszerekből, nyugtátokból, altatókból és fogamzásgátlókból is. Az igazgató és az osztály- vezető hangsúlyozták: kevésbé lép fel ott gyógyszerhiány, ahol a helybeli orvos és gyógyszerész kapcsolata kifogástalannak mondható. Tudniillik, egy-egy hatástani csoportba több gyógyszer is tartozik, s a jó kontaktus révén az orvos mindig tudja, hogy éppen mi az, ami azok közül van a patikában. Jó példaként lehet említeni a többi között Nagykőröst és Százhalombattát, itt gyakorlatilag nincs gyógyszerhiány. Jön a Linoloc Általában ősszel és télen több a beteg, az esetleges járványok következtében megnő a gyógyszerfogyasztás Arra a kérdésünkre, mi várható a gyógyszerellátás területén az ősz és a tél folyamán, az igazgató a következő tájékoztatást adta: — Miután, egyéb kötelezettségeink mellett, nagy gyógyszertáraink az évnek ebben az időszakában fokozottabb figyelmet szentelnek az ellátásra. s mivel bizonyos időre a területileg illetékes gyógvszer- tárak — s mi itt, a raktárakban is —. tárolnak tartalék- készletet. kielégítő ellátást remélnek. A forgalomban levő háromféle gyermektápszer mellett már szeptemberben kapható lesz összes gyógyszertárainkban a Dániából importált Linoloc, melyet hathónapos korig írhatnak fel a gyermekorvosok. Ezzel egyenletesebb lesz a tápszerellátás is. Az országban egyetlenegy mozgó gyógyszertár működik. Pest megye területén. Leltár miatt nem kell távoli helyekre fáradni a gyógyszert keresőknek. mobil patikánk ilyenkor helybe megy. Nemegyszer azonban más esetekben is, hiszen minden héten lfét-három községbe jut el. Fejlesztés, közös erővel Szűkös fejlesztési lehetőségei ellenére is javítja a gyógyszerellátó hálózatot a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja. Nem kicsi a feladat, hiszen a főváros és a népes Borsod megye után Pest megyében fogy a legtöbb gyógyszer. Missziófeladatunk értékelésénél említsük első helyen, hogy — a további ellátás javítása érdekében — megkezdték a megbeszélések sorozatát a járási vezetőkkel. Eddig a váci és gödöllői járás volt soron, a napokban találkoztak a ráckevei járás vezetőivel, a problémák megvitatása, az együttműködés kialakítása végett. Az idén az év első felében új, korszerű, gyógyszerészlakással együtt épült patikát adtak át Szentmártonkátán, melyet még ebben az esztendőben Tóalmáson hasonló követ. Nyáregyházán befejezik a g yógyszertár teljes felújítását, csán nagyobb, másutt kisebb korszerűsítéseket végeznek, ha minden sikerül, még az idén megkezdődik Szentendrén egy új, a műemléki környezetbe illő gyógyszertár építése. Korompay János Megvették a szabadalmat Már 6 külföldi timföldgyár vásárolta meg az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó 13 országban bejelentett szabadalmát. Az új ajkai módszerrel megoldható az alumínium- ohidroxidot kristályosító óriási tartályok tökéletes szintszabályozása. Az első vásárló indiai cég volt. A legutóbbi pedig jugoszláv. Augusztus végén megélénkült a gyümölcspiac. A gazdaságok a nyári körték mellett szedik a korai alexander fajtát. Általában igen sokféle jó minőségű és ízes körtét kínálnak eladásra ezekben a napokban. két-három forinttal olcsóbban, mint tavaly ilyenkor. Őszibarackból is megfelelő a kínálat. Elegendő fűszerfahéj, alma és rétesalma vár eladásra. A nyári almák fogyasztói ára szintén kedvezően alakult, ez a gyümölcs is olcsóbb, mint a tavalyi azoA Ráckevei Járási Ügyészség által kiadott vádirat 34 sűrűn gépelt oldalon tárgyalja Török Zoltán, Zsidói László és hat társa ügyét. A rendőrségi nyomozati anyag és a szakértői vélemények sok száz oldalt tesznek ki, az ügyész 107 tanú kihallgatását kéri a bírósági tárgyaláson. A vád: szövetkezet működésével leplezett üzérkedés. Az ügy gyökerei a hatvanas évek közepéig nyúlnak vissza. A dömsödi Dózsa Tsz-ben ebben az időszakban évről évre csak veszteségekről tudtak beszámolni a zárszámadó közgyűléseken. 1969-ben a szövetkezet vezetősége, a gazdálkodás fellendítése érdekében nagyarányú beruházásokat tervezett. A bankhitelek azonban csak a pénz egy részét biztosították, a tsz-re eső részt pedig képtelenek lettek volna előteremteni a mezőgazdasági ágazat árbevételéből. Ezért a vezetőség különböző melléküzemágak nyereségéből kívánta pótolni a hiányzó összeget. A vezetőség határozata alapján a tsz elnöke, Balogh László, Michalik László főkönyvelőt bízta meg a melléküzemágak megszervezésével. Befektetés és kockázat nélkül Michalik tudta, hogy a tsz- ben a melléküzemági tevékenységhez a legalapvetőbb feltételek sem biztosítottak. Az ipari vállalkozások tehát eleve úgy indulták, hogy azokhoz a tsz semmilyen anyagi eszközzel nem járult hozzá. Legfőbb céljuk az volt, hogy minden befektetés és kockázat nélkül (!) csupán a szövetkezet nevét és bélyegzőjét adva, részesedjenek a munkálatok tiszta hasznából. A főkönyvelőnek már volt némi gyakorlata a melléküzemágak szervezésében. Közgazdász! és mezőgazdasági szakmérnöki diplomával rendelkezett, korábban az őrszent- miklósi Béke Tsz főkönyvelője, majd a szári Béke Tsz elnöke volt. Még ez utóbbi munkahelyén ismerkedett meg Török Zoltánnal, akit ott, mint üzletszerzőt alkalmaztak. Az elnöki megbízatás után Michalik kapcsolatot teremtett Törökkel, aki Szárról átjött a dömsödi tsz-be. A főkönyvelő az új üzletszerzőre ruházta át a szervezés és az ezzel kapcsolatos jogkörök nagy részét: gyakorlatilag szabadkezet adott köröknek. Galvanizáló üzem — Szárról Török már ekkor neves szervező hírében állt. A dömsödi megbízatás után első dolga volt, hogy felvette a kapcsolatot Zsidai Lászlóval, akihez hosszú évek óta baráti szálak fűzték. Török hívására Zsidai, a galvanizáló berendezésével és a szakmunkásaival együtt, otthagyta a szári Béke Tsz-t és áttelepült Dömsödre. A szövetkezet hivatalosan csak mint dsoportveze- tőt alkalmazhatta, büntetett előélete miatt. Török Zoltán, mint üzemszervező, a galván- részleg mellett a precíziós öntőrészleget is irányította. [ nos időszakában. Az elmúlt évinél kevesebb szilvát vettek át eddig a termelőktől, a felvásárlás üteme azonban fokozódik, és így jó minőségű, érett kékszilvát árusítanak a boltok. Növekszik a szőlő- felvásárlás, az újfajtájú korai szőlők mellett egyre több saszla kerül az üzletekbe. Az utóbbi két hétben a piacokra érkezett csemegeszőlő egy része meglehetősen éretlen volt. emiatt csökkent az érdeklődés, ezen a helyzeten a termelőknek változtatniuk kell — erre hívta fel a figyelmet a felvásárló ZÖLDÉRT Vállalat. A szövetkezet vezetősége, még a kezdet kezdetén kísérletet tett a spekulációs lehetőségek visszaszorítására. 1969. augusztus 5-én határozatot hozott, hogy a község területén kívül vállalt melléküzemági munkákat az év végéig le kell zárni, akár szerződésszegés árán is. Mint a tények bizonyítják, Törökék nem vették komolyan a határozatot, hiszen épp ezután kezdtek bele legnagyobb szabású vállalkozásaikba. Melléküzemek magánszorgalomból A főkönyvelő segítségével, a szabályszerűen működő ipari üzemek részére, a ráckevei járási hivatal által kiadott működési engedélyek felhasználásával indították be a tsz telephelyen kívüli melléküzemeit. A tsz és a melléküzemágszervezők közötti megállapodás lényege az volt, hogy a részlegek árbevételéből az anyag- és adómentes termelési érték 60 százaléka a szövetkezetét, 40 százaléka pedig a részleget illette. Az ügyesen kidolgozott „játékszabályok” - szerint a részlegvezetők a 40 százalék erejéig, a mindenkori létszámtól és költségektől függetlenül igényelhettek munkabért és költségtérítést. A befizetett 60 százalék fejében megkapták Töröktől a szövetkezet bélyegzőjét, amit ellenőrzés nélkül felhasználhattak megrendelések, üzletkötések, anyagbeszerzés és számlázás céljára. A részlegvezető joga volt ezenkívül a munkások felvétele, a munkabérek megállapítása is. A béreket és költségtérítéseket Török és Zsidai havonta egy alkalommal „zsebből”, a nemzetközi hajóállomás büféjében fizették ki, mind a részlegvezetőknek, mind az alkalmazottaknak. A csatornatisztító részleg 1970 augusztusában kezdte meg működését, Budapesten, Havranek László vezetésével. (ö korábban a kis- kunlacházi Rákóczi Tsz-nél dolgozott, mint építésvezető, 1970 júliusáig, amikoris felszámolták a részleget.) A termelőszövetkezet könyvelésében a csatornatisztítókat fertőtlenítő-féregtelenítő részlegként tartották nyilván, ugyanis erre kaptak engedélyt, dömsödi telephellyel. Az árbevételt és a kiadásokat pedig a galváraüzem javára, illetve terhére számolták el. Amennyire a kusza könyvelésből kibogozható, a részleg, amely 15—20 fővel dolgozott, 1970—72 között 3 millió 487 ezer forint árbevételre tett szert, amely a termelési adó levonása után 3 millió 132 ezer forintot tett ki. Ebből a szövetkezet bér- és költségtérítés címén 2 millió 452 ezer forintot fizetett ki 2 és fél év alatt, a gazdaságot megillető haszon pedig ugyanezen idő alatt 680 ezer forint volt. A nettó árbevétel 40 százalékáig igénybe vehető költségek teihát jelentősen meghaladták az alkalmazottaknak kifizethető, illetve kifizetett jövedelmeket. Havranek például úgy biztosította saját 'hasznát, hogy egy ismerőse nevére 1970 augusztusától decemberig több mint 25 ezer forint munkabért számfejtett és a fizetési jegyzéken a nevet aláhamisította, a pénzt ■saját céljaira fordította. Nagy forgalom, kevés haszon 1970 októberében kezdték szervezni a textilfeldolgozó részleget. Boros Andrásné •budapesti bédolgozó, aki gyakorlatilag az irányítást látta el, magasabb jövedelem ígéretével elcsábította a Fővárosi Kézműipari Vállalat mintegy 30 bedolgozóját, továbbá kisiparosokkal is megállapodott különböző kész- és félkész termékek gyártására. A részleg a többi között bébi- előkéket, bakfis- és női kötényeket, sálakat, kendőket szállított a megrendelőknek. A textilfeldolgozó részleg el- i számolásait szintén a „gal- vánüzem” címszó alatt bonyolították le. A belső berendező részleg megalakítását Schwáb Gyula, a korábban dicstelen véget ért TERMOSZIG Vállalat volt csoportvezetője kezdeményezte. Az októbertől működő részleg a legkülönfélébb munkáikat vállalta: a televíziónak díszletet, az OTP-nek lottókocsikat, a Phylaxia Vállalatnak kiállítási tablókat készítettek. Az elszámolást, könyvelést a csatornatisztító részleggel „csapták egybe”. Az összárbevételük majdnem két év alatt több mint hárommillió- ■kétszázkilencvenegyezer forint volt, a termelési adó levonása után a könyvelésben mégis 492 ezer forint veszteség mutatkozott. Ezt Michalik László különböző manipulációkkal leplezte el. Az esztergályosrészleget Fe- nyösy Kornél segítségével „ütötték nyélbe”. Egy budapesti kisiparos műhelyében •három géppel és két alkalmazottal különböző vállalatoknak, ktsz-eknek végeztek bérmunkát, a tsz nevének, bélyegzőjének felhasználásával. A tsz-nek ez az üzemág sem hozott valami fényes hasznot: a bruttó árbevétel 56,5 százalékát Fenyősyék szerezték meg; a tsz-nek — az adók levonása után — a 'két év alatt összesen 10 857 forint (!) jutott. Ugyanígy nem származott érdemleges nyereség a fólia- és papírvágó részleg működéséből sem. A megrendeléseket Török szerezte kapcsolatai révén. A munkát „családi alapon” végezték különböző barátai, ismerősei — a lakásukon. „Papíron” ők is a galvánüzem fizikai dolgozói voltak. A reklámtasak-ragasztó részlegre pedig több mint félmillió forintot fizetett rá a szövetkezet. Az összes ipari vállalkozás körülbelül 17 millió forintos bruttó árbevételével szemben a szövetkezet tiszta nyeresége a két és fél év alatt 'mindössze 90 ezer 857 forint volt. Nyilvánvaló, hogy az igazi hasznot az üzérkedők fölözték le. A szövetkezet bér és költség címén a már említett bruttó bevételből 13 millió 379 ezer forintot fizetett ki nekik. Török Zoltán hivatalos személyi jövedelme ezert időszak alatt 200 ezer, Zsidaié 467 ezer, Mi- chaliké 398 ezer forint volt. De nem jártak rosszul a többiek sem. Schwáb Gyula egy év alatt 60 ezer, Havranek két és fél év alatt 144 ezer, Éorosné — ugyanennyi idő alatt — 141 ezer, Fenyősy Kornél pedig hat hónap alatt csaknem 55 ezer forintot „keresett”. A vállalkozás vezetői — már amennyire ez a zűrzavaros elszámolásból kimutatható — megközelítőleg másfél millió forintot tettek zsebre az üzérkedés hasznából. (Emellett külön fejezet foglalkozik a vádiratban a fiktív és költségtérítési elszámolásaikkal.) A maguk kárán tanulnak A vádlottak büntetőjogi fe- lelősségrevonása. az ügy tárgyalása rövidesen megkezdődik a Ráckevei Járásbíróságon. A vádiratból meg:s- mert tények alapján ismét világossá vált: a történtekén felelősség terheli a dömsödi termelőszövetkezet elnökét. Balogh Lászlót és a tsz vezetőségét, akik nem tanultak a korábban hasonlóan póruljárt közös gazdaságok példájából. A könnyű siker, a gyors, kockázatmentes anyagi haszon reménye, fénye elvakította őket, s így könnyű prédájává, s ami sokkal súlyosabb, elkendőzőivé váltak a társadalmunktól alapvetően idegen spekulánsok, gyorsan meggazdagodni vágyó üzérek zavaros ügyleteinek. Esetük újabb intő példa a többi termelőszövetkezetnek, s mindazok számára, akik felelősséget éreznek a rájuk bízott közös vagyon, a tagság iránt. Mészáros János Megélénküli a gyümölcspiac ízes körte — olcsóbban
