Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
1973. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP “‘ckMívlap 3 Géniusz igazodik Dipiamáciai kapcsolatok felvétele Országszerte megemlékeztek a fegyveres erők napiáról A rómaiaknál, mitológiájukból merítve, minden családnak, sőt családtagnak volt saját istene, Géniusza. Később szövetségeseknek, népekn’ek, sőt helyeknek is volt Géniuszuk. Sajátos, egyéni, csak az adott helyre, közösségekre, személyekre jellemző. Az írástudónak tulajdonképpen mindig ezt kell keresnie. — --------------- a domboldalon, ív, .. , a fák alatt, a UulMK törökbálinti tüa parkban, «^gyógyintézet 1 igazgató főor------------------- vosával, dr. Ha rsányi Gyulával. — Ez is megvolt — mondta az igazgató. Hangjából nem érződött elégedetlenség, de' a siker élménye sem. Inkább fáradtság. Pedig az előző két órában nagyon sokszor di_ csérték őt és munkatársait a hivatalos látogatók, többségükben orvosok, ápolónők és a megye egészségügyének vezetői, akik eljöttek, mert kíváncsiak voltak a gyógymódokra, a műszer- és gyógy; szerel látásra, a vizsgálókra, - a betegszobákra. — Látja azt az oszlopocs- kát? — kérdezte az igazgató, felkelt a kerti pádról, és lassan olvasta a feliratot a kőről, először latinul, azután magyarul: „Junónak, az istenek királynőjének, Marcus Aurelius Erigonus Aquincum, decuroja (tanácsosa) állította az övéinek üdvére”. — Ezt itt egy erdőrésznél találta egy helybeli földműves — folytatta a főorvos. — Felajánlotta nekünk, az intézetünk építőmunkásái meg készítettek alá egy kis talapzatot. Tudja, mit jelent ez? Azt, hogy újra bebizonyosodik; mindent, ami van, így köt át az idő és a távolság, de a kapcsolat maga az ember, aki mindent átformál. Történelmet, földet, épületeket, önmagát és másokat. így van ez itt is. Kíváncsi rá? — Ezért maradtam — feleltem A főorvos fáradtsága elmúlhatott, felugrott és sietni kezdett. A több mint 270 éves kastély, amely most, a XX. század vége felé, modem tüdőgyógyintézet — várt bennünket.- a barokk bolA földszinten ÍTWSSl járunk, idetelepített * jezsuita épü---------------------- let kerengő. je nek mai helyén. — Több vizsgálatot egymás után kell, lehetőleg nagyon gyorsan, elvégezni. Itt egymás mellé helyeztük a broncholó. giát, vagyis a hörgővizsgálót, a szívvizsgálót és a röntgent. A diagnózis így biztosabb. A boltívek szinte érintetlenek. Az úgynevezett gyámfalak méltóságteljesen tartják a bolthajtásokat, az íveket és a 'díszítőelemeket. — Az íveket nem volt szabad bántani. Nemcsak, mert szépek, hanem, mert leomolhat az egész felsőrész — mondja a főorvos már a folyosón és felkattint egy kapcsolót. A stíllámpák fényei különös szép, ívekből álló hálóárnyékokat rajzolnak a bolthajtásos mennyezet tetőszövevényeire. *—----- ez a hegy, ahol a o i, , kastélygyógyintézet oOKat emelkedik. Lát. látott háttá a híres Török Bálintot, a •- belgrádi bánt, aki vo lt kegyvesztett is, de aztán elvette a királyné udvarhölgyét, s utána kapott két várat 1. Ferdinándtól. Ezen a vidéken nem kapott várat, csak területet, épített tehát egyet. Aztán látta a hegy, mikor a várat a törökök lerombolták. Látta ez a hegy, amikor Buda visszafoglalása után a mél- tóságos budai főgenerális ár tor. széna és vágómarha behajtása végett a Gellérthegy alóli Tabánból rác martalóc hadakat zúdított errefelé. • Látta a múlt század elején a „kjbecsüléseket”, az akkori jobbágyföldek elkobzását. Látta, hogy 1920-ban hogyan nem fogadtak fel itteni aratókat, akik reggel 6-tól este 6-ig vállaltak volna munkát. Ellenük táoiószecsőieket játszottak ki, akik még náluk is többet és olcsóbban vállaltak. Aztán 1944 karácsony első napján látta, mikor „gitáros” és pufajkás katonák ereszkednek le erre minden irányból, I de nem tudhatta, hogy ekkor változik meg a vidék egész addigi története.-------------------ablakok van, , , nak nemcsak AZ 6IÍ1610ÍCI1 a falak menViláéossási, tén’ a foly°só ® 6 vegeben is.--------------------Volt ez a kastély katonai gyógyintézet is, akkor nem ablakokkal végződtek a folyosók, hanem fogda kórtermek rácsaival, mert a büntetést itt is le kellett tölteni. Csak hát emiatt a többieknek se jutott elég fény. Meg még sok minden egyéb sem. Az igazgató főorvosnál sárgult, gépelt irat, húsz év előtti. A huzatos, zeg-zugos lépcsőkről, a fürdő hiányáról szól. Arról, hogy nem volt lift, jelzőberendezés. Régi és rossz konyha volt csak, de még az ivóvíz sem voit megfelelő. A kórtermék most tiszták, a folyosó modern, csak az építészeti stílus a régi. Különben minden korszerű. Világos, levegős, de nem huzatos. Modern padlók, jó lift, fürdők és laboratóriumok. — Könyvtárunk és orvosi társalgónk is van — mondja Harsányi főorvos. Benyitunk az egyszerűen elegáns, nem túldiszített és mégis díszes társalgóba és könyvtárba. Vajon mit szólna ehhez Mai- láth János gróf, ha látná? A jezsuiták után, a XIX. század közepén ő volt a kastély tulajdonosa. Nem nagyon hasonlított a magyar grófok többségéhez, mert történetírással, publicisztikával és költészettel foglalkozott. S mivel az íróknak akkoriban többnyire maguknak kellett műveik kiadásáról gondoskodniuk, Mailáth János törökbálinti vagyona, ez a kastély, meg a kert szép lassan elúszott. János gróf aztán elvállalta, hogy a 16 éves Erzsébet hercegnőt — Ferenc József menyasszonyát — a magyar történelemre tanítja, de ez a kereset egy évig sem tartott. Néhány hónappal később Mailáth János, Henrika leányával együtt, a bajorországi star- hembergr tóba ölte magát. Anyagi okokból.------------------------- keresik itt a gyógyuIvente last, a tutöbb mint ezren berkuiózis, a magyar '------------------------- népbetegsé g gyakorlatilag, folyamatában, megszűnőben van és ez itt is érződik. Persze, ez nem oldja meg Pest megye kórházi gondjait. Csak egy icipicit segít. Gümőkórosok helyett — részben — más betegeket irányítanak ide, mert a megyében jóval kevesebb a kórházi ágy az országos átlaghoz képest A többféle feladat aztán nagyobb képzettséget, fegyelmet és hűséget követel. Emberséget, amely a nehéz munka közben sem kopik el. — Ez itt a ruhatár — mutatja a főorvos. — Itt mindent rendben tart a nővér. Köny- nyebb betegeknek kéthetenként kiadja a ruhát, hadd töltsék otthon a hét végét. Volt persze furcsa eset is a ruhával. Behozott a mentő egy paraszt bácsit. Kikászálódott az öreg egy kopottas ruhában, kezében csomag. „Hát ez meg mi?”, kérdezte a nővér a csomagról. „A lányom pakolta be az ünneplőmet, hogy ha meghaltam, legyen mit rámadni” — mondta az öreg egyszerűen. A nővér csak mosolygott, néhány hónap múlva a bácsika jól érezte magát, felerősödött. A csomagba betettük a kopott ruháját, felöltöztettük az ünneplőbe és a nővér még el is kísérte a falujába. Látni akarta a bácsiké lányát, meg az arckifejezését, amikor a papa megérkezik.----------------------is szövevé• it l I nyesek. A AZ alkohol dégi Festetibagyományai---------------------a későbbi fő úri tulajdonosok szerethették a mulatozásokat. A kastély előtt óriási terasz, mögötte díszes oszlopok, utánuk fogadóterem szép burkolattal. Vigalomra érkezők, bálozók, reggelig dáridózók illő helyiségei. — Sokan jutottak ide úgy az elmúlt években, hogy két kór is emésztette őket, a tuberkulózis és az alkoholizmus — — mondja az igazgató főorvos. — A mieink elvonó gyógyszereket adnak nekik. Megvan a mód, hogy kemény, de emberséges adagolással hogyan szoktassuk le őket. Kálmán bácsival is így történt. Sokat küszködtünk vele, amíg mindkét bajából kilábolt. Néhány hónap múlva egyszercsak megérkezett egy csomaggal, meg virágokkal. Persze, senki nem akart elfogadni tőle semmit. Erőlködött, hogy hát nagy oka van ennek. „Micsoda?” — kérdeztük. Kálmán bácsi kihúzta magát. — „Tegnapelőtt a Katikának, az unokámnak az iskolájában egészségi előadást mondott a tanító. Azt mondta: »Gyerekek, gondoljatok mindig arra, hogy az italról is le lehet szokni. Látjátok, ebben a faluban két személy is leszokott teljesen, az egyik a Katika naayapukája, a másik meg én voltam.« Hát ezért..--------------- A hely szelleme. r. . Milyen is volt ő HeniUSZ itt, Törökbálinton? L0CÍ Végül is arra kell rájönnöm, hogy jó-------------- volt keresni, de ne m lehet ezt még oldalakon se elég jól elmondani, mert összetett volt mindig és máig is az maradt. Persze közben sokat változott. Megmaradt történelminek, de kénytelen volt igazodni. Pacsay Vilmos Esélyes: a brigádnapló is Üiemtörténeti pályázat Az üzemek államosításának 25. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága tudományos intézetekkel karöltve országos üzemtörténeti pályázatot hirdetett. Pályázni lehet üzemtörténettel, üzemi évkönyvvel, egy-egy üzemrész történetével, dokumentumok gyűjteményével, modellekkel, üzemi krónikákkal, szocialista brigádnap- lókkaL A pályamunkák beküldési határideje 1974. április 4. A Pest megyei műveket a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsához kell benyújtani. A bíráló bizottság a legsikeresebb pályamunkákat kategóriáktól függően, 12 ezer forinttól 2 ezer forintig terjedő ösz- szeggel díjazza. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Fülöp-szigeti Köztársaság kormánya kölcsönösen elhatározta, hogy a békés egymás mellett élés, az egymás szuverenitásának tiszteletben tartása, és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvétől vezettetve, nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. A nagykövetek kinevezésére később kerül sor. A diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okmányok aláírására és cseréjére 1973. szeptember 28-án került sor a két ország külügyminisztere Péter János és dr. Carlos P. Romulo között New Yorkban. Szedik az almát, itt az ősz. Zsivajos ilyenkor a dánszentmiklósi határ, benépesülnek az almáskertek, a sötétzöld levelű fák alatt leányok, asszonyok hajladoznak. A gyümölcsöt, amely a havas napokra is megőrzi a nyári napfény mosolyát, 122 hektáron termesztik a Micsurin Termelő- szövetkezetben. Ez itt az Alföld legmelegebb, napfényben fürösztött területe, a napsütéses órák száma egy-egy esztendőben 2100—2200. A csapadék azonban igencsak kevés, alig haladja meg az 500 mm-t — ezen azonban, segít az ember. A gazdaság gyümölcsöséiben az utóbbi hetekben éjjel-nappal dolgoztak a szivattyúk, csőkutas esőztető- berendezésekkel permetezték az éltető vizet. (Egy-egy öntöző alkalmatosság 24 óra alatt kéthektárnyi területet locsol.) Így történhetett, hogy az idei aszály ellenére páratlan gyümölcsbőségre számíthatnak a tsz-beliek, nem árthatott kertjeiknek a perzselő aszály. Mondják, hogy az elmúlt esztendőben csupán 169 vagon almát szedtek — reményeiket akkor tönkreverte a jég —, ám az idei őszön máris 200 vagonnál tartanak, s úgy számítják, hogy az október 10-e körüli finisre 350—380 vagon alma kerül a hűtőházba, kamion-kocsikra. (A terv 300 vagon volt.) Közvetlenül is exportálnak Az almaszedőket a környező falvakból toborozták jórészt, hiszen a tagok aligha győznék a nagy termés betaSzombaton országszerte megemlékeztek a fegyveres erők napjáról. A fővárosi és a vidéki helyőrségekben, a laktanyákban ünnepi csapatgyűléseket tartottak, amelyeket kulturális és sportműsorok követtek. Megemlékezések zajlottak le a gyárakban, az üzemekben és a vállalatoknál, az iskolákban pedig ünnepi úttörő csapatgyűlések voltak, illetve Ifjú Gárda-programokat rendeztek. Az 1848-as szabadságharc 125. évfordulója és a fegyveres erők napja alkalmából koszorúzás! ünnepséget tartottak a pákozdi hősi emlékműnél, ahová Székesfehérvárról fákkarítását. Nem egy helyen gond ilyenkor, az őszi csúcs idején a munkaerő, itt azonban ügyesen áthidalták ezt: a kereset is arra ösztönzi a munkavállalókat. Aki becsületesen dolgozik, s naponta legalább 100 forint értékű munkát végez — a legjobban ipar- kodók akár a norma dupláját is teljesítik —, hatnapi munkája után, azaz minden szombaton 200 forint jutalmat kap, ami, ugye, zsebpénznek sem rossz. Így azután naponta 12 —15 vagon almát leszednek: egy emberre általában öt mázsa jut. Igyekezni kell azonban az almaszedéssel, hiszen szorítanak már a szüreti teendők, érik, s meglehetősen nagy termést ígér a szőlő. A szüret idejére fölfüggesztik az alma csomagolását, útrabocsátását. Most látják csak a gazdaságban igazán az előrelátó tervezés hasznát; amikor legifjabb almásaikat telepítették, hozzáláttak a hűtőház építéséhez is, mi több, társberuházói voltak a budaörsi hűtőház építésének. Az utóbbi helyre szállítják, a Hungarofrwct közvetítésével, a külföldi megrendelőknek juttatott szállítmányo; kát. A gazdaságból egyébként közvetlenül is exportálják — mint említettük — az almát. Nagy keresletnek örvend külországokban a meggyszín-pi- ros, savanykás-illatos jonatán, a bordás, fűszeres ' illatú starking, a viaszos, sárga Gold-super, a szalmasárga, sa- vanykás Batul, az aranyszínű, pirosán csíkozott Parmen, s a karácsonyra beérő, savanykás- fűszeres, citromszínű London- Pepin. A termés 80—85 százaléka eléri az exportminőséget, amint erről Krekács László, a gazdaság fiatal, állami díjas gyümölcstermesztési ágazatvezetője beszámol. S hogy éz nem kis dolog annak érzékeltetésére csupán egy követelményt említsünk: az exportképes gyümölcsön mindössze két, lencse nagyságú szépséghiba — például permetlé okozta perzselés — lehet. Az ex- porbminőségű áru egy része egyébként a hazai fogyasztóknak jut, a Csemege-üzletek révén, ÁFÉSZ-boltokból. Az exporbabna-megjelölés tehát csupán minőségi kategória. Kifizetődő a csemegeszőlő A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet az idén bemutatkozik a hamburgi kertészeti világkiállításon is, amely október 1-én nyílik. Az alma mellett kiállítják legkiválóbb szőlőfajtáikat, valamint konzervüzemük termékeit, így a paradicsom ivóiét, s a különféle savanyúságokat is. Említik, hogy a befutott almafajták mellett kiállítják a Gramy Smith elnevezésű ausztráliai fajtát, mégpedig nem kevés reménnyel. Ez a sötétzöld télialma Ausztráliából származik, igen kitűnő ízű, kemény húsú, s ami termesztése mellett szól: lyás ifjúsági stafétát indítotr tak. A katonai díszőrség tisztelgését Oláh István vezérőrnagy, a néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszter- helyettes fogadta. Az ünnepségen Borbély Gábor, a KISZ központi bizottságának titkára mondott beszédet. A megalakulásuk 25. évfordulóját ünneplő MHSZ-csapatok és a néphadsereg katonái ezután nagyszabású katonai, harcászati bemutatót tartottak a pákozdi dombokon. Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a magyar fegyveres erők napja ■ alkalmából táviratban köszöntötte néphadseregünk katonáit. a nyugati piacon többet fizetnek érte, mint a jonatánért, l ha már az imént a konzervüzemről esett szó, említsük meg, hogy a fogyasztásra nen alkalmas hullott alma sen. megy veszendőbe. A feldolgoze üzembe kerül, ahol kivonjál, belőle az aromát, sziruppá sűrítik, majd a már kivont aromával ízesítik, s az NSZK-ba szállítják. Coca-cola alapanyagnak. Szakmai körökben sokan megkérdőjelezik manapság a gyümölcstermesztés gazdaságosságát. Erősen vitatják azt is: egyáltalán kifizetődő-e a csemegeszőlő-termesztés? A dánszentmiklósi termelőszövetkezetben számottevő a gyümölcs- és zöldségtermesztés’, s mind ez ideig nem fizettek..rá. Gyümölcseikben akad hagyományos, magas törzsű fával beültetett terület, termesztenek törpe fajtákat, de újabban szinte kizárólag sövény-gyümölcsösöket telepítenek. Mindmind más művelési módszert kíván, s a gépesítés mellett nagyszámú kézimunkaerőt, kiváltképpen a metszés és a gyümölcsszedés idején. Mindent egybevetve állítják, kifizetődő almát, körtét, őszibarackot termeszteni. S habár 550 holdas széleik nagy része borfajta — Piros Szlanka, Hárslevelű, Kövidinka, Sárfehér —, igen sok csemegeszőlő került innen a piacra: a karai Csabagyöngye, az augusztus második felében érő Pannónia kincse; a szeptember elejére édesedő saszla, a nagyszemű, lila Cardinal. Noha az idén nekünk, fogyasztóknak keditez- tek az árak, a mérsékelt jövedelem sem döntötte romlásba a szövetkezetei, sőt még kerestek is azon a 30 vagon csemegeszőlőn, ami a piacra jutott. Az eredmény feltétele természetesen a megfelelő hozam, s a megfelelő hozam csakis hozzáértő munka eredménye lehet. Ez az alapigazság természetesen érvényesült a gyümölcstermesztésben is. A vásárlók javára is A szövetkezet gazdái — nem hiába az első vonalba tartozó tsz ez — tisztában vannak vele, hogy az évi 35 ezer forintos átlagkeresetért meg kell dolgozni, igyekeznek mind nagyobb jártasságot szerezni a tudományokban. Ennek hasznát közvetlenül is érzik: nem ritkaság, hogy a háztáji gazdaságokban rekordtermést szüretelnek almából, s á minőség is kifogástalan. A termelőszövetkezetben ellesett módszerek és a háztájiban szerzett gyakorlati tapasztalatok itt is, ott is kamatoznak. A gazdaságban a teljes bevétel egyhe- ted részét teszi ki a gyümölcs- termesztés, a tagok jövedelmében nyilván még többet. S a homokvidék igyekvő népének iparkodása végül is a honi és külországi vásárlók javára szolgál: több jó illatú, zamatos, mosolygó alma, szóló szőlő, s az őszi kertek más ajándéka jut a piacra^ — asztalunkra. Apor Zoltán Százhalombattára A Láng Gépgyárban befejezéséhez közeledik a Dunamenti Hőerőmű részére készülő 200 megawattos óriás turbina szerelése. A berendezés alacsony nyomású és a kisnyomású előtét részét már leszállították Százhalombattára, és ott szerelik össze. A 72 tonna súlyú magasnyomású és az 50 tonnás középnyomású egységet a gyárban állítják össze, és úgy szállítják a helyszínre. A tervek szerint október végére készülnek el a szereléssel. ALMASZÜRET A MICSURINBAN Az aszály el lenére: páratlan gyüm A szakismeret a háztájiban is kamatozik
