Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
2 "i&CiHap 1973. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP A békés egymás mellett élés kiskátéja TASKENTI T0VÁBBLAP0ZÁS... Amur - Bríoni összhang - Az a bizonyos tíz százalék Aktivitás és realizmus az East River-parti palotában A Szojuz—12 a fellövés után. Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyűlésén. Javasolta, hogy az öt nagyhatalom csökkentse 10—10%-kal katonai költségvetését, és a felszabaduló összeg egy részét adják át a fejlődő országoknak. Alig több, mint negyed éve az Egyesült Államok nyugati partvidékén jártam a Leonyid Brezsnyevet kísérő újságírókkal együtt. Az volt Brezsnyev hivatalos látogatásának utolsó napja, s miután San Cle- mente-ben a pálmafákkal övezett kis füves térségen aláírták a közös közlemény bőrbe kötött példányát, az SZKP főtitkára odafordult hozzánk, s ezt mondotta: „Ez a béke üzenete, új fejezetet nyitottunk”. Ezen a héten ismét egy Brezs- nyev-beszéd erősítette meg a béke üzenetét, s abban a bizonyos új fejezetben megint továbblapoztunk egyet. Az SZKP főtitkára ezúttal Üzbegisztánban járt, a szeptember végén is napfényes Tas- kentben, s minden eddiginél részletesebben fejtette ki azt, amit a londoni BBC kommentátora a békés egymás mellett élés kiskátéjának nevezett. „Amit az utóbbi időben megtettünk, ' máris észrevehető kedvező változásokat eredményezett a világhelyzetben. A nagyszabású és hosszú távú gazdasági megállapodások erősítik az országok közötti békés kápcsolatokat. Ügy véljük, hogy ebben a vonatkozásban minden lehetőség megvan a további haladásra, természetesen a kölcsönös előnyökből és az egyenjogú, a diszkriminációktól mentes együttműködés általánosan elismert normáiból kiindulva” — jelentette ki Brezsnyev. Az SZKP főtitkára megerősíKoszjgin szovjet miniszterelnök Brloni szigetén találkozott Tito jugoszláv elnökkel. A képen: (balről jobbra) Bijedics jugoszláv mi- niszterelnök, Koszigin és Tito. Nixon amerikai elnök fogadta az Egyesült Államokban tartózkodó Gromiko szovjet külügyminisztert. Hétfő: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Taskent- ben beszédet mondott nemzetközi kérdésekről — Koszigin szovjet miniszterelnök Bijedics jugoszláv kormányfő meghívására Belgrádba érkezett. Kedd: Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ-ben javasolta: a BT állandó tagjai csökkentsék 10 százalékkal katonai költségvetésüket — Háromhónapos szünet után folytatódtak a SALT-tárgyalások Genfben. Szerda: A szélsőjobboldal Bonnban — Strauss körlevelével — általános támadást kezdett az enyhülés irányzata ellen — Tanaka japán miniszterelnök Párizsba érkezett — A magyar kormány nyilatkozatban közölte: a chilei junta tevékenysége, provokációi lehetetlenné teszik hazánk számára a diplomáciai kapcsolatok) fenntartását Chilével. Csütörtök: Lazarev és Makarov űrhajósokkal fedélzetén a Szovjetunióban fellőtték a Szojuz—12-t — Kissinger figyelmeztette a kongresszust: az USA nem avatkozhat be a Szovjetunió belügyeibe —Megkezdődött Baltimore-ban Ag- new amerikai aleLnök bűnügyének tárgyalása. Péntek: Hazaérkezett finnországi útjáról Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége, a látogatásról közös közleményt adtak ki — Nixon elnök a Fehér Házban fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert — A chilei katonai junta bejelentése szerint elfogták Corvalant, a Chilei KP főtitkárát, országszerte fokozódik a terror. Szombat: Richard Nixon amerikai elnök fogadta Washingtonban Willy Brandtot, az NSZK kancellárját. Tanaka japán miniszterelnököt Párizsban Pompidou francia elnök) is fogadta az Elysée palotában. tette, hogy a fejlődő külíkap- csolatok között 'a szovjet— amerikai viszonynak különleges jelentősége van. Nem azért, mintha e két nagyhatalomnak „különleges jogai” lennének — fejtette ki —, hanem egyszerűen azért, mert egyedülállóan nagy katonai, gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljuk miatt kapcsolataik állapota objektív hatást gyakorol az egész nemzetközi helyzetre. Brezsnyev beszéde ebben az ázsiai köztársaságban, amely nincs olyan messze a Kínai Népköztársaságtól, teljes nyíltsággal szólt Peking külpolitikájának következményeiről is. (E sorok írója jól emlékszik, amikor sok évvel ezelőtt a távol-keleti Habarovszktól nem messze a fenségesen hömpölygő Amur folyó partján állt, amelyet a kísérők így neveztek: a barátság folyója. Az Amuron bárkák százai hajóztak szovjet és kínai zászlók alatt békésen, egymás mellett: azóta a kínai vezetők a barátság folyóját a feszültség határvonalává alakították át). Brezsnyev Tas- kentben beszámolt egy rendkívül jelentős szovjet kezdeményezésről, ami e kapcsolatok normalizálásának kiindulópontja lehetne. Elmondta, még júniusban hivatalosan javasolta a szovjet kormány a kínai vezetőknek, hogy kössenek a két ország között olyan meg nem támadási szerződést, amelyben a felek kötelezettséget vállalnak: semmilyen fegyverfajtával nem hajtanak végre támadást egymás ellen, s nem is fenyegetik egymást ilyen támadással. Jellemző módon a pekingi vezetőség, még csak válaszra sem méltatta ezt a javaslatot! A most befejeződött hétre egyébként is a szovjet diplomácia olyan aktivitás^ volt jellemző, amely még a XXIV. kongresszussal kezdődött „bé- keoffenzíva” hónapjaiban is párját ritkítja. Ugyanezekben a napokban Alekszej Koszi- gin, a szovjet minisztertanács elnöke jugoszláv kollégája, Bijedics meghívására Belgrádba látogatott, majd országjáró útja után Brioni-szágefcén Tito elnökkel is találkozott. A szovjet és a jugoszláv értékelések szerint is az összhang jellemezte a megbeszéléseket. Elsősorban gazdasági téren látható előrelépés, amelyet más, környező országok, köztük hazánk is, őrömmel üdvözölnek. Ugyanis ahogy Koszigin megjegyezte: „Jugoszlávia további részvétele a KGST tevékenységében kétségtelenül új lehetőségeket teremt majd arra, hogy növelje kereskedelmi forgalmát más szocialista országokkal, aktívab; ban kivegye részét a nemzetközi szocialista munkamegosztásból, a kooperációból és a termelés szakosításából”. New Yorkban, az ENSZ- közgyűlés általános vitájában Gromiko szovjet külügyminiszter tett olyan javaslatot, amelynek hordereje első látásra nyilvánvaló. Kormánya nevében azt indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács minden állandó tagja csökkentse tíz százalékkal katonai költségvetését. A javaslat aktualitását két adat tükrözi: az egyik szerint az idén a világon 216 milliárd dollárt — példátlan, szinte hihetetlenül hangzó rekordösszeget —.fordítottak fegyverkezésre. A másik adatot néhány héttel ezelőtt ismertette velem a Magyarországon járt Arbatov szovjet professzor, aki Leonyid Brezsnyevet tanácsadóként Amerikába is elkísérte, s részt vett az ott létrejött egyezmények kimunkálásában. Elmondta: a tudományos- technikai forradalom új korszakában, amelybe most beléptünk, szédítő , mértékben, mértani haladvány szerint növekszenek a fegyverkezési költségek. Például 1945-höz képest a hetvenes évek elejére egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint negyvenszeresére, egy repülőgép- anyahajó majdnem tízszeresére, egy stratégiai bombázóé harmincszorosára, egy vadászgépé pedig százharmincszorosára nőtt. A New Yorkban most beterjesztett szovjet javaslat haszna hármas lenne: egyrészt csökkentené az érintett országok fegyverkezési kiadásait, másrészt a nemzetközi atmoszféra általános javításával más országok számára is békés célú kiadásaik fokozását tenné lehetővé. S végül harmadszor — de nem utolsósorban — a megtakarítás tekintélyes részét, a szovjet elképzelés szerint, a fejlődő országok megsegítésére, az éhség és elmaradottság elleni küzdelemre kellene fordítani. Az ENSZ-ülésszakra a New York-i, East River-parti palotában egyébként is az aktivitás és realizmus volt jellemző. Péter János, hazánk külügyminisztere, a magyar delegáció feje több küldöttség vezetőjével — például kanadai és japán kollégájával — tárgyalt a nemzetközi élet új jelenségeiről, s arról, miiképp lehet megerősíteni az enyhülés irányzatát. Különös figyelem fogadott két felszólalást: Kis- singerét, aki első ízben jelent meg az ENSZ pódiumán külügyminiszterként, s Brandt szövetségi kancellárét, akinek beszédére olyan időpontban került sor, amikor az NSZK- ban bizonyos körök megkísérlik megkérdőjelezni az új keleti politikát. Kissinger beszéde a Nixon- kormány külpolitikai céljainak változatlanságát hangsúlyozta, s igen figyelemre méltónak tartották, hogy ezzel egy időben tartott sajtóértekezletén figyelmeztette az amerikai törvényhozókat: ne húzzák-halasszák a legnagyobb kedvezmény elvének megadását a szocialista országok számára. Brandt azt mondotta, bízik benne, hogy a két német állam „ki tudja alakítani a német stílusú békés egymás mellett élést”. Brandt egyébként meghívást kapott Nixon- tól a Fehér Házba is. A jelek arra mutatnak, hogy a terven felüli nyugatnémet—amerikai csúcstalálkozó azokkal az újkeletű akadályokkal függ ösz- sze, amelyek kétségessé tették az amerikai elnök tervezett nyugat-európai körútját. Mint ismeretes, az Atlanti Chartára vonatkozó amerikai indítványokra a „kilencek” ellenjavaslatokkal válaszoltak és az amerikai elnök aligha engedheti meg magának, hogy üres kézzel térjen vissza Nyugat- Európából. Vajda Péter Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Taskentben. (Átadja Szovjet-Üzbegisztán képviselőinek a „Népek Barátsága” érdemrendet.) Luis Corvalan, a Chilei Kom- Juan Perón, akit képűnk még munista Párt főtitkára, akit az a szavazáson ábrázol, nyerte az ellenforradalmárok letartóztattak, elnökválasztást Argentínában. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára Buenos Airesben Jósé Rucci meggyilkolt szakszervezeti vezetőt. Nairobiban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank értekezletén * Dél-afrikai Köztársaság pénzügyminiszterének felszólalása elleni tiltakozásul az ázsiai és afrikai államok küldötteinek egy csoportja* köztük sok arab országbeli, elhagyta az üléstermet. így adták az egy- besereglett pénzügyi hatalmasságoknak — McNamarának, a Világbank elnökiének és másoknak — tudtára, hogy a pretóriai kormány véleményére nem kíváncsiak, küldöttjét bojkottálják. Husszein Jordánia királya váratlanul rövid látogatásra Szaúd- Arábiába érkezett, ahol Fejszal királlyal (jobbról) folytatott eszmecserét. A most kezdődő hét eseménynaptárából: Hétfő: Koszigin hazautazik Jugoszláviából — A szovjet— amerikai kereskedelmi bizottság ülése Moszkvában — Tanaka Londonban tárgyal — Leone olasz elnök Franciaországban. Kedd: SALT-ülés a genfi szovjet nagykövetségen — Az ENSZ-közgyűlésen: kínai felszólalás. Szerda: Giri indiai elnök Romániában — Tanaka Bonn- ba érkeziki. Csütörtök: Kohl—Bahr találkozó Berlinben. Péntek: SALT-ülés a genfi amerikai nagykövetségen — Leone hazautazik Franciaországból. Szombat: Brandt—Heath találkozó Chequers-ben.
